A fütyi nélküli csat helyett itt vannak a fütyi nélküli nővérek. :) Bizonyos szempontból még érvnek is jó. :)
A "korcs csizmasarok" helyett a "tökéletes szandál sziluett" viszont már a ló túlsó oldala.
Egyelten apróságról feledkeztél meg, immár évtizedek óta.
Nem egyeztettél időpontot! (...az orvosoddal sem!)
A sarutlan karmeliták 1644-ben telepedtek le Magyarországon, és csak 1697-ben, kb 130 évvel a papucsuk talpával díszített tégláik elkészülte után jelentek meg Győrben.
Korcs katonacsat és katonacsizma hívő urak, elképzelhető, hogy ezt a két „értelmes” és eszmei tartalmat ontó katonai eszközt, a szimbólumukat valaha is, bárkinek is eszébe juthatott volna hibridizálni a keresztényi szent kereszttel, vagy a szentlélek szimbólummal –szétsugárzódás- mint ahogy a fenti ikresített képen látható? Kolostori viszonylatban viszont a sarutlanok és a hitéleti szellemük jelképként már teljesen egyenértékű! A pólya téma ide vonatkozóan még arra az egy szóra se érdemesül, amivel most leírtam.
Győr-Szigetben volt a postamester által adományozott zöldséges kertjük 1699 és 1883 között. Szabad időben ide kijárva kertészkedtek. A téglán az ide kivezető, számukra hosszú út látható a kerttel. A kert lapos helyen feküdt, gyakran elöntötte a víz, ami miatt is adták el később! Kertészházuk volt itt, szerszámokat nem hordták.
Valahol, valakinek, valamikor valami problémája támadt, magyarázatra tartott igényt. Kéznél éppen mi volt? A nyers tégla! A magyarázat ezen a téglán vált jelképpé a sarutlanok szimbólumával egyetemben. Így hát ami biztos: 1714 és 1725 között történt az eset. Ezen intervallumban történt a kolostor és a templom építtetése. Ami látható az egy egyszerű alaptervrajz ábra a két épület valamelyikének, valahová tartozó részének műszaki kivitelezésével kapcsolatos.
A sarutlanok győri társasháza gr. Széchényi Pál kalocsai érsek, és Dvornikovich Mihály váci püspök bőkezűségében sütkérezett Szelepcsényi György végrendeleti 50 000 forintjából kiindulóan. A D betű a váci püspök nevének kezdőbetűje: minden máshelyi tisztsége közepette is többet tartózkodott Győrben, mint ahol éppen kellett volna lennie!
Albert, jeruzsálemi patriarka 1209-ben szabályzatot adott a karmelita rendnek. Ezt az idő teltével nagyon szigorúnak ítélték, enyhítést kértek, és kaptak is. Azonban a 209-ik pápa jóváhagyásával megalakult karmelita női rend cepedai sz. Teréz még az eredetit sem tartván túl szigorúnak, azt még tovább szigorítatta. A szigorítás következménye lett a SARUTLAN-ság is. Valódi lábbeli, sarú helyett SANDÁLE viselése lett kötelező. Innét kezdődően sarus –calceti- és sarutlan –discalceti- karmelita testület létezett.
calceus /csatos vagy magasszárú/ cipő vagy csizma
sandalium /görög eredetű latin szó/ szandál /Györkösy: Latin magyar szótár/
A sarutlan karmeliták 1667-ben telepedtek meg Győrben a nekik megvett Pergel-féle házban a várbástya közelében, néhányan, és csak 1722-ben nyertek honosítási jogot.
Valamit jelképező, szimbolikus jelként, tudattartalom kifejezésére a céhvilágban a céhek szerszámaik, nyersanyagok és termékeik ábráját alkalmazták, mely csak rájuk volt vonatkoztatható, másoktól megkülönböztető jelképek voltak. Például a sienai vargáknak 1338-ban kőbe vésett céhcímerük egy talp formájú kivágott bőrt, vágóeszközt és egy ár-t mutat:
-Loco citato: Kis magyar címertan (Heraldika)
Mi volt a sarutlan karmelitákra jellemző, a sarutlanság, vagyis a szandál léte, ami minden másik rendtől őket megkülönböztette. Olyannyira jellemzőnek vették, hogy még szerzetük jelzőjeként is kisajátították! Így lett a szandál felülnézete a szimbolikájuk.
Elképzelhető, hogy egy várkapitányi csizma sarka megkülönböztető jellegű, tartalommal rendelkező szimbólum is lehet? No ne! Csizmasarkos csizmával még abban az időben is nem csak a várkapitányok futkostak. No meg hát a csat, ami aztán még igazi csat sem volt, mert nem volt „fütyije” /WattieNo1 65106/. A várkapitány urak nagy többségénél a csat legfeljebb csak a karcsúság hiányának tudatát kelthette volna, míg a csizmasarok meg azt szimbolizálná, hogy „ahova mi lépünk ott még fű sem terem”. Így aztán uraim a SANDÁLE felülnézeti szimbólum, és nem katonai csizmasarok, még kevésbé fütyi nélküli csat, fütyi nélküli katonai szimbólum, jelképe a karmeliták sarutlanságának!
Üdvözlöm a „csatos”, „csizmasarkos” és a „pólyás” Urakat!
S. Bertholdus I. Carmelitarum Generalis Latinus ex Hungariae prosapia ortus, nagy valószínűséggel Salamon magyar király oldalági rokonságát bírja. Eredetileg Berthold de Limogés keresztes lovag, aki a győztes szentföldi csata után az ősi kánaáni kultúrhegyre, a karmelre vonul, és néhány cella általa történt építésével veszi kezdetét a karmelita rend. Így aztán elképzelhető, hogy a magyar, győri karmelita kolostor építéséhez –melyhez 1714-ben fogtak hozzá- a győri káptalan által rendelkezésre bocsátott győr-szigeti téglaégetőben kivetett téglákon, mint a rend alapítójának, ne az ő nevének kezdőbetűje szerepeljen szimbólumként?
Köszönöm a pontosítást, sokat segített. Én nem kutattam a Pálffyakat, és amit leírtam azt Partali Gyula mondta el. Sajnos Ő már nem tudja igazolni szavaimat. Nagyon örülök, hogy a címer megvan, és kérem nagyon vigyázzanak rá. Köszönöm, a segítségét, jegyeztem a Kobek Istvánnal kapcsolatos információt. Nekem atyai nagyszüleim származnak a Felvidékről, pontosabban Muzsláról a nagyapám, és Ebedről a nagymamám. Sajnos már egyikük sem él. Gyuszival is így ismertűk meg egymást.
Mégegyszer szeretném megköszönni a pontos infomációkat.
Szeretném pontosítani a Kobek dolgot. Kobek István nem vette meg a Pálffy uradalmat. Ő sógora Hazay Ernő birtokát vásárolta meg. Az első fotón a "egyszerű" Pálffy címer látható, amely a kastély gazdasági bejárata felett volt található. Utolsó előtti helye az egykori polgármesteri hivatal épületének padlása volt. Egy kisüzem működik benne , ahol Partali Gyula is dolgozott. A címer ma is megvan és biztosíthatom jó kezekben. A másik címer nem egy emlékművön van, hanem Herceg Pálffy József öntöttvas síremlékén. Ő ugyanis végrendeletében hagyta meg, hogy Bátorkeszin temessék el. Köszönöm!
Egy kis reklámot szeretnék Yacek barátomnak. A mellékelt téglákat vele sikerült cserélni. Remélem a kétkedőket meggyőzi a mellékelt fotó, hogy érdemes őt meglátogatni.
A mínuszt adónak üzenem hogy köszönöm van elég téglám és nem a kedves gyűjtő társakkal akarom összehordatni, és bőven akad minőségi csere anyag is,. még eddig nem publikált is.
Sziasztok, egy picit továbbgondoltam ezt a kerítés építést.
Ez nem csak arra jó alkalom, hogy ezt a hatalmas változatosságot ( nyilván annak töredék részét) bemutassam, amire csendben jegyezném meg hogy a magyaron kívül egy nemzet sem volt képes, hanem a gyűjtőtársak, akik időt, energiát, pénzt, ... nem sajnálva végzik a kutató munkát, és éppen errefelé járva, (vagy pont direkt 😁) is felkerülnek. Azaz belegravírozom a hozott, akár csere téglába az ex tulaj nicknevét.
Mivel a szőlőhegyünk azért egyre kedveltebb ( bor)turisztikai célpont, így jópáran látni fogják hogy itt bizony komoly gyűjtői tevékenység és összefogás van a háttérben.
Nem mintha az elmúlt évek kihagyott találkozóit vagy a mindig késve befizetett tagdíjat szeretném picit jóvátenni, hanem inkább mert ( még mindig) szeretek eltérni a megszokottól....
Fenti blabla tulajdonképpen egy felhívás hogy ha fel akarsz kerülni egy noname falra akkor durván hozz egy téglát.
Korábban is fura volt picit, hogy Örömynek Győrben vetőláda-számozásos téglái kerülnek (rendszeresen) elő, viszont a számozás nélküliek budapesti bontásából vannak, és tudtommal Győrben számtalan nem is került még elő.
GyP 1870-es árverési hirdetménye, miszerint Örömy győri ingatlanait elárverezik, gondolkodóba ejtett.
Egy ismert, és elismert építész csődbe ment volna?
Hát nem!
Örömy József 1868-ban áttelepült Győrből Budapestre, és itt folytatta tervező és építő tevékenységét, és ehhez kapcsolódóan nagy valószínűséggel a téglagyártást is. Az urbface.com cikkéből idézve: "Örömy József építész terve szerint, téglagyára alapanyagaiból és cége kivitelezésében." ...készült a Nagy Diófa utca 32. számú ház 1891-ben.
Vagyis a számozás nélküli téglái Budapesten készülhettek valamikor az 1800-as évek vége felé, és így kerülhettek az akkor építkező Láng László gépgyáros villájába.
Érdekes lenne megtalálni, hogy Örömy hol gyártott. Ha bérelt, hol bérelt téglagyárat Budapesten, vagy közelében, de szerintem a gyártási hely nélkül is egyértelmű, hogy nem Győrből származnak a Budapesten előkerült téglái.
Minap ráleltem egy 3 kötetes nagyon szép régi könyv digitalizált példányára:
Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme (1871).
Mely kötetekben vannak utalások korai téglagyártásra is:
"Az 1671-dik évi szeptember 12-ről pedig ez olvasható: „Az alsó járásiak részére a téglavermeknél lévő búzaföldet szőlőskertekül el kell osztani, egy nyilastól kell fizetni 1 írt 50 dénárt“. "
"E korszakban Debreczenben mindössze 16 czéhtársulat létezett, ennyiről tétetik a városi évkönyvekben említés, Hogy t. i. mind a Szejdi-járáskor, mind a Caraffa-világban 16 czéhtársulat ládájában levő pénzek és ezüst poharak is a sarcz pótlására igénybe vétetének.*)*) Az e korszakban Debreczenben létezett önálló 16 czéhtársulat, következő mester-egyletekből állott volt: 1. Ácsok, építő mesterek és molnárok , 2. Asztalosok s kerék és kocsi-gyártók, 3. Csizmadiák és czipészek, 4. Fazekasok, puskaportörők és téglavetők, 5. Fésűsök és csontgomb-készi- tők,6 Kalaposok, süvegesek, gombkötők. 7. Kenyér- kalács- és perecz- sütők, 8. Kovácsok, lakatgyártók és fegyver-csiszárok , 9. Kötélverők s takácsok. 10. Mészárosok és hentesek, 11. Ötvösök, bádogosok, rézművesek, 12. Paplanosok, 13. Szappanosok, 14. Szíjgyártók, erszénygyártók, szűcsök, 15. Szűr- (később guba-) csapók, szűr-szabók és posztó-szabók, 16. Tímárok és vargák." (cca. 1660-as évek)
"b) A jelen XIX. század első tizedében, jelesen 1807-ik évben volt:
1. czéhbeli 26 asztalosmester, 30 bodnár, 7 borbély, 10 könyvkötő, 751 magyar csizmadia, 43 csutoragyártó, 105 fazekas s pipacsináló, 58 fésős, 37 gombkötő, 209 gubacsapó, 65 szekérgyártó, 12 késes, 41 kovács, 6 német-kőmives, 5 német-ács, 41 magyar-ács, 24 kötélgyártó, 31 lakatos, 49 mészáros, 19 marhavágó hentes (ezek csak hetenkint kétszer t. i. szerdán és szombaton mérhettek), 84 sertésvágó hentes, 19 mézárus, 14 mézes kalácsos, 12 német-szabó, 12 német-czipész, 50 magyar váltó-szabó, 97 magyar vásári szabó, 57 köpeny-szabó, 78 szappanos, 6 nyerges, 25 olajütő, 2 aranyműves, 25 paplanos, 49 szíjgyártó, 104 szűcs, 10 takács, 15 téglaégető, 186 tímár, 13 vasárus, 12 kalapos, 19 magyar süveg csináló, 40 molnár, és 76 kereskedő."
"Debreczen nyűgöt! oldalán, kívül a városon mintegy 1000 lépésnyi távolban, ott, hol Hatvan- és Mester-utczákon kifelé, Köntös és Csige nevű szőlős-kertek között a Nagy-Ivánnak és Fürednek vezető országút elnyúlik (mely országúiból a Látókép czimü fogadónál jobbfelé ágazik ki a Debreczcnből Újvárosnak vivő út is) épen az országút mentében, egy füzesekkel prémezett hosszú gát vonul el, — neve Köntös (Kiöntés) gát. E gát jobb és balfelől, északról délre elterülő széles vőlgyezetet metsz keresztül, mely vőlgy-teriiletben tavaszi és őszi esőzések alkalmával nagy tócsa (innen Tóczó a neve) sőt néhol épen folyó erek is keletkeznek. E völgy-terület északfelől a dőnél (a város északi oldalán 5 — 600 lépésnyi távolságban keletről nyugotra elterülő erdőség) szűnik meg; délfele pedig messze a gáttól az úgynevezett Tégláskert-felé nyúlik el. A völgy-terület keleti óldalán és igy a város íe- lől, egymást felváltó s csak a városból kivezető országutak által egymástól elkülöuzött szőllőskertek feküsznek; a völgy-terület nyugoti oldalán pedig és igy Pest felől folytonos lánczolatban dombosság terül el; néhol halmokká is felemelkedve. E völgy-területnek Köntös-gát északi oldalán eső vőlgyezete helylyel közel gödrös, s átalában a város népe által cserép- és téglavető gyanánt használatik. E vőlgyezet nyugoti partján levő cserépvetői épület (Kokasló a neve) több rakás szinfával négyszögü erős — mélyen s szélesen felárkolt s ieltőltött — kerítéssel volt akkori időben ellátva. A cserépvetőtől kissé beljebb a völgy- területben északfelé téglavető kalyibák voltak sűrűén elszórva. A völgy-terület előtt nyűgöt felőli dombosabb rész, a városi nép barmainak szolgált legelőül, körülbelől 8000 lépésig, kifelé. Azontúl az országút mentében mindkét felől házutáni szántóföldek, jobbra küljebb macsi tanyák terülnek el, s a házutáni földeken akkoriban (1849. aug. 2.) különféle termények legtöbbére buján tenyésző, s azon évben szerfelett nagyságra felnőtt tengeri vetések diszelegtek."
"Csorba János hivatali működése 1854-dik év január elejétől 1859-dik év julius hó közepéig terjedett."........"Csorba Jánosnak — polgármesteri hivatalba léptével — első teendője volt a városi pénztárak megszá- moltatása s vizsgálat alá vétele, a város bérlőinél kintlevő régibb tartozások behajtása s igy a fizetetten többféle követelések kielégítése. Majd a városi tanács*) és tiszti személyzet körében az ügyek osztály szerinti beosztása léptettetett életbe; az absolut rendszer beállása óta működni megszűnt képviselő testület helyett községtanács szerveztetek, s a 8 év folyamáról vizsgálat-tanul hevert sokféle számadás, a községtanács kebeléből kinevezett vizsgálószék által szigorúan megbíráltatok, A közteherviselés elve rangkülönbség nélkül alkalmazásba vétetett. Az előfordulható tüzesetek és égések előzése végett uj tűzoltó gépek szereztettek, s az úgynevezett pápaszemes (tanulátlan) kéménykotrók helyett rendes kéményseprők hozattak, biztosíttatván ők az egyesektől előre megállapított tariftá szerint részükre járó dijjak iránt. Az épitkezéseknek könnyítése végett a tégla- és cserépvető gyárak — honnan az anyagok termelési áron szoktak a polgároknak kiszolgáltatni — megszaporittattak; egyszersmind az újból építkezéseknek az állandó épitési bizottsághozi előleges bejelentése" elrendeltetett."
"Van továbbá takarékpénztári és gőzmalmi társulat, kereskedelmi s iparkamara, ipar és kereskedelmi bank, osztrák nemzeti bank fiókintézete, zenede, kertész-egylet, szinügy- egylet, lovar-egylet, nő-egylet, emlékkert-társulat, czukor- gyár részvénytársulat, ügyvéd-egylet, lövész-társulat, torna-egylet, reál-kereskedelmi tanoda , kereskedői társulat, gazdasági egylet, könyv- kőrajz nyomda és kártyagyár- egylet, fényképész intézet, honvéd-egylet, jogász-segélyző- egylet, énekkar és tűzoltó-egylet, orvos-egylet, kereskedő ifjak ápoló egylete, légszeszvilágitó társulat, vasúti vállalkozó társaság, izraelita ipar-egylet, árverési intézet, temetkezési egylet, sertésvágó társulat, bormérető társulat, cserép-, tégla-, czément-, keményitő- és gyufa-gyárak; alakulóban van a ménló-telep, muzeum és fördő-egylet, kézműiparosok egylete, és a nagyszerű Tisza czimü biz- tositó-társuiat."