Keresés

Részletes keresés

b.fredy Creative Commons License 2021.04.05 0 2 71478

Sziasztok !

Olyan téglákat fogok ezentúl felrakni, amelyik már mind gazdás   :-)

Rájöttem,hogy a ninccsel, nincs gond  :-)

 

Tordas Zoli Creative Commons License 2021.04.03 -1 9 71477

Sziasztok!Ez még a tegnapi Győri kirándulásból. 

 

Tordas Zoli Creative Commons License 2021.04.02 -4 6 71476

Sziasztok!Ezzel a szép téglával bővült a Győri gyüjtemény.Ma Győrben voltunk kirándulni a barátnőmmel. 

Tordas Zoli Creative Commons License 2021.03.30 -1 2 71475

Sziasztok!Ezt a Pápai Pálosok tégláját pénteken találtam, a Pápai Kisboldogasszony templom és kolostor keritésében.

 

Tordas Zoli Creative Commons License 2021.03.30 -2 3 71474

Okoska,még jó hogy te mindig figyelsz!Jól elirtam a Srétert,nem tudom miért irtam oda azt a T betüt.

Előzmény: WattieNo1 (71473)
WattieNo1 Creative Commons License 2021.03.30 -6 3 71473

A Sréter családnak Stréter nevű leszármazottja??? Hmmm!

...Akkor mégsem sikerült megtalálnod. Ilyen családnak ilyen utóda nem létezett.

 

Szerintem Sréter IV. János készíthette.  :)

Előzmény: Tordas Zoli (71472)
Tordas Zoli Creative Commons License 2021.03.29 -1 6 71472

Sziasztok!Sikerült megtalálnom,  a tegnap talált négy téglám, készitőjét.   STRÉTER JÁNOS 

 

 A Sréter(Szandai) család,1569-ben nyerte el,Miksa királytól a cimeres nemeslevelet.

1701-ben csere útján szerezték a Lónyayaktól,a Szandavári uradalmat.Stréter János Nógrád Vármegyei 

táblabiró volt.                          A Stréter család cimere  

 

                                                              

 

               

WattieNo1 Creative Commons License 2021.03.28 -3 2 71471

Ismét jót nevettünk! :)

 

A fütyi nélküli csat helyett itt vannak a fütyi nélküli nővérek. :) Bizonyos szempontból még érvnek is jó. :)

A "korcs csizmasarok" helyett a "tökéletes szandál sziluett" viszont már a ló túlsó oldala.

 

Egyelten apróságról feledkeztél meg, immár évtizedek óta.

Nem egyeztettél időpontot! (...az orvosoddal sem!)

 

A sarutlan karmeliták 1644-ben telepedtek le Magyarországon, és csak 1697-ben, kb 130 évvel a papucsuk talpával díszített tégláik elkészülte után jelentek meg Győrben.

Előzmény: hyposignomania (71470)
hyposignomania Creative Commons License 2021.03.28 -7 1 71470

Korcs katonacsat és katonacsizma hívő urak, elképzelhető, hogy ezt a két „értelmes” és eszmei tartalmat ontó katonai eszközt, a szimbólumukat valaha is, bárkinek is eszébe juthatott volna hibridizálni a keresztényi szent kereszttel, vagy a szentlélek szimbólummal –szétsugárzódás- mint ahogy a fenti ikresített képen látható? Kolostori viszonylatban viszont a sarutlanok és a hitéleti szellemük jelképként már teljesen egyenértékű! A pólya téma ide vonatkozóan még arra az egy szóra se érdemesül, amivel most leírtam.

 

Győr-Szigetben volt a postamester által adományozott zöldséges kertjük 1699 és 1883 között. Szabad időben ide kijárva kertészkedtek. A téglán az ide kivezető, számukra hosszú út látható a kerttel. A kert lapos helyen feküdt, gyakran elöntötte a víz, ami miatt is adták el később! Kertészházuk volt itt, szerszámokat nem hordták.

 

Valahol, valakinek, valamikor valami problémája támadt, magyarázatra tartott igényt. Kéznél éppen mi volt? A nyers tégla! A magyarázat ezen a téglán vált jelképpé a sarutlanok szimbólumával egyetemben. Így hát ami biztos: 1714 és 1725 között történt az eset. Ezen intervallumban történt a kolostor és a templom építtetése. Ami látható az egy egyszerű alaptervrajz ábra a két épület valamelyikének, valahová tartozó részének műszaki kivitelezésével kapcsolatos.

 

A sarutlanok győri társasháza gr. Széchényi Pál kalocsai érsek, és Dvornikovich Mihály váci püspök bőkezűségében sütkérezett Szelepcsényi György végrendeleti 50 000 forintjából kiindulóan. A  D betű a váci püspök nevének kezdőbetűje: minden máshelyi tisztsége közepette is többet tartózkodott Győrben, mint ahol éppen kellett volna lennie!

hyposignomania Creative Commons License 2021.03.28 -3 1 71469

Albert, jeruzsálemi patriarka 1209-ben szabályzatot adott a karmelita rendnek. Ezt az idő teltével nagyon szigorúnak ítélték, enyhítést kértek, és kaptak is. Azonban a 209-ik pápa jóváhagyásával megalakult karmelita női rend cepedai sz. Teréz még az eredetit sem tartván túl szigorúnak, azt még tovább szigorítatta. A szigorítás következménye lett a SARUTLAN-ság is. Valódi lábbeli, sarú helyett SANDÁLE viselése lett kötelező. Innét kezdődően sarus –calceti- és sarutlan –discalceti-  karmelita testület létezett.

              calceus /csatos vagy magasszárú/ cipő vagy csizma

              sandalium /görög eredetű latin szó/ szandál           /Györkösy: Latin magyar szótár/

A sarutlan karmeliták 1667-ben telepedtek meg Győrben a nekik megvett Pergel-féle házban a várbástya közelében, néhányan, és csak 1722-ben nyertek honosítási jogot.

Valamit jelképező, szimbolikus jelként, tudattartalom kifejezésére a céhvilágban a céhek szerszámaik, nyersanyagok és termékeik ábráját alkalmazták, mely csak rájuk volt vonatkoztatható, másoktól megkülönböztető jelképek voltak. Például a sienai vargáknak 1338-ban kőbe vésett céhcímerük egy talp formájú kivágott bőrt, vágóeszközt és egy ár-t mutat:

  -Loco citato: Kis magyar címertan   (Heraldika)

 

Mi volt a sarutlan karmelitákra jellemző, a sarutlanság, vagyis a szandál léte, ami minden másik rendtől őket megkülönböztette. Olyannyira jellemzőnek vették, hogy még szerzetük jelzőjeként is kisajátították! Így lett a szandál felülnézete a szimbolikájuk.

 

Elképzelhető, hogy egy várkapitányi csizma sarka megkülönböztető jellegű, tartalommal rendelkező szimbólum is lehet? No ne! Csizmasarkos csizmával még abban az időben is nem csak a várkapitányok futkostak. No meg hát a csat, ami aztán még igazi csat sem volt, mert nem volt „fütyije” /WattieNo1 65106/. A várkapitány urak nagy többségénél a csat legfeljebb csak a karcsúság hiányának tudatát kelthette volna, míg a csizmasarok meg azt szimbolizálná, hogy „ahova mi lépünk ott még fű sem terem”. Így aztán uraim a SANDÁLE felülnézeti szimbólum, és nem katonai csizmasarok, még kevésbé fütyi nélküli csat, fütyi nélküli katonai szimbólum, jelképe a karmeliták sarutlanságának!

hyposignomania Creative Commons License 2021.03.28 -3 1 71468

Üdvözlöm a „csatos”, „csizmasarkos” és a „pólyás” Urakat!

S. Bertholdus I. Carmelitarum Generalis Latinus ex Hungariae prosapia ortus, nagy valószínűséggel Salamon magyar király oldalági rokonságát bírja. Eredetileg Berthold de Limogés keresztes lovag, aki a győztes szentföldi csata után az ősi kánaáni kultúrhegyre, a karmelre vonul, és néhány cella általa történt építésével veszi kezdetét a karmelita rend. Így aztán elképzelhető, hogy a magyar, győri karmelita kolostor építéséhez –melyhez 1714-ben fogtak hozzá- a győri káptalan által rendelkezésre bocsátott győr-szigeti téglaégetőben kivetett téglákon, mint a rend alapítójának, ne az ő nevének kezdőbetűje szerepeljen szimbólumként?

setra55 Creative Commons License 2021.03.24 -1 5 71467

Kedves Julianna 46!

 

Köszönöm a pontosítást, sokat segített. Én nem kutattam a Pálffyakat, és amit leírtam azt Partali Gyula mondta el. Sajnos Ő már nem tudja igazolni szavaimat. Nagyon örülök, hogy a címer megvan, és kérem nagyon vigyázzanak rá. Köszönöm, a segítségét, jegyeztem a Kobek Istvánnal kapcsolatos információt. Nekem atyai nagyszüleim származnak a Felvidékről, pontosabban Muzsláról a nagyapám, és Ebedről a nagymamám. Sajnos már egyikük sem él. Gyuszival is így ismertűk meg egymást. 

Mégegyszer szeretném megköszönni a pontos infomációkat.

 

Tisztelettel: Setra 55

Előzmény: Julianna46 (71466)
Julianna46 Creative Commons License 2021.03.24 0 6 71466

Szeretném pontosítani a Kobek dolgot. Kobek István nem vette meg a Pálffy uradalmat. Ő sógora Hazay Ernő birtokát vásárolta meg. Az első fotón a "egyszerű" Pálffy címer látható, amely a kastély gazdasági bejárata felett volt található. Utolsó előtti helye az egykori polgármesteri hivatal épületének padlása volt.  Egy kisüzem működik benne , ahol Partali Gyula is dolgozott. A címer ma is megvan és biztosíthatom jó kezekben. A másik címer nem egy emlékművön van, hanem Herceg Pálffy József öntöttvas síremlékén. Ő ugyanis végrendeletében hagyta meg, hogy Bátorkeszin temessék el. Köszönöm!

Előzmény: setra55 (71039)
Tordas Zoli Creative Commons License 2021.03.23 -2 5 71465

Sziasztok!Egy pár új Lovászpatonai szerzemény. 

 

               

 

                                                                        

adolf2107 Creative Commons License 2021.03.23 -1 6 71464

Helló Mindenki !

 

1% egyesületnek utalva

WattieNo1 Creative Commons License 2021.03.22 -4 3 71463

Üdv!

 

ezt a korábbi hozzászólásodat emlékeztetőnek rakom ide:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=153920368&t=9096635

 

A logikád szerint a stílusod miatt kapod a mínuszokat. Persze nem azért, csak korábban (is) téves következtetést vontál le a mínuszokból!

 

Ahogy Lankó is írta, valamiféle perverzió a mínusznyomkodás. Semmi köze a bejegyzéshez! Nem kell foglalkozni vele.

Előzmény: yacek75 (71461)
lanko Creative Commons License 2021.03.22 -2 2 71462

Szia Yacek!

Szard le a mínuszt! Aki erre mínuszt ad, annak erre ál fel a cerkája is! 

 

Előzmény: yacek75 (71461)
yacek75 Creative Commons License 2021.03.22 -2 2 71461

Nyomtam egy mínuszt én is, milyen faszság téglát cserélni másokkal és kerítést építeni belőle.

Na egy darabig akkor megint read onlyba mentem.

Előzmény: horvathg111 (71460)
horvathg111 Creative Commons License 2021.03.21 -7 5 71460

Kedves Tagtársak!

 

Egy kis reklámot szeretnék Yacek barátomnak. A mellékelt téglákat vele sikerült cserélni. Remélem a kétkedőket meggyőzi a mellékelt fotó, hogy érdemes őt meglátogatni.

Jó cserélgetést mindenkinek! 

 

Előzmény: yacek75 (71454)
Gábor Egerész Creative Commons License 2021.03.21 -1 2 71459

A legteljesebb mértében igaz... Kezdőként maximális támogatást és segítséget kaptam Yacektől.

Előzmény: yacek75 (71455)
Tordas Zoli Creative Commons License 2021.03.20 -2 6 71458

Sziasztok!Gróf Sztáray Antal téglái tegnap találtam őket.

 

                 

WattieNo1 Creative Commons License 2021.03.18 -6 2 71457

Én most kivételesen egyetértek a mínuszolókkal.

Az Örömys bejegyzést nem kellett volna megírnom!

 

...Sokkal érdekesebb lett volna a cikk megjelenése után megosztani.  :)

Előzmény: WattieNo1 (71453)
b.fredy Creative Commons License 2021.03.18 -1 1 71456

Szia !

Már rég megkerestelek volna,ha nem lenne ez a nyavalya.

Nem léphetjük át a határt,ha mégis, akkor 14 napi karantént szabnak ki a hazatérőkre.

Ha van lehetőséged most kihagyni 10-20 helyet,rám számíthatsz.

Előzmény: yacek75 (71455)
yacek75 Creative Commons License 2021.03.18 -4 8 71455

A mínuszt adónak üzenem hogy köszönöm van elég téglám és nem a kedves gyűjtő társakkal akarom összehordatni, és bőven akad minőségi csere anyag is,. még eddig nem publikált is.

Előzmény: yacek75 (71454)
yacek75 Creative Commons License 2021.03.18 -1 4 71454

Sziasztok, egy picit továbbgondoltam ezt a kerítés építést.

Ez nem csak arra jó alkalom, hogy ezt a hatalmas változatosságot ( nyilván annak töredék részét) bemutassam, amire csendben jegyezném meg hogy a magyaron kívül egy nemzet sem volt képes, hanem a gyűjtőtársak, akik időt, energiát, pénzt, ... nem sajnálva végzik a kutató munkát, és éppen errefelé járva, (vagy pont direkt 😁) is felkerülnek. Azaz belegravírozom a hozott, akár csere téglába az ex tulaj nicknevét.

Mivel a szőlőhegyünk azért egyre kedveltebb ( bor)turisztikai célpont, így jópáran látni fogják hogy itt bizony komoly gyűjtői tevékenység és összefogás van a háttérben.

 

Nem mintha az elmúlt évek kihagyott találkozóit vagy a mindig késve befizetett tagdíjat szeretném picit jóvátenni, hanem inkább mert ( még mindig) szeretek eltérni a megszokottól....

 

Fenti blabla tulajdonképpen egy felhívás hogy ha fel akarsz kerülni egy noname falra akkor durván hozz egy téglát.

A falazás cirka 2 -3 hét múlva kezdődik.

Előzetes egyeztetés mindenképp szükséges!!!

Yacek plusz harminchat20héthéthét0082 

Előzmény: yacek75 (71440)
WattieNo1 Creative Commons License 2021.03.16 -6 6 71453

Üdv Mindenkinek!

 

Korábban is fura volt picit, hogy Örömynek Győrben vetőláda-számozásos téglái kerülnek (rendszeresen) elő, viszont a számozás nélküliek budapesti bontásából vannak, és tudtommal Győrben számtalan nem is került még elő.

 

 

GyP 1870-es árverési hirdetménye, miszerint Örömy győri ingatlanait elárverezik, gondolkodóba ejtett.

Egy ismert, és elismert építész csődbe ment volna?

 

Hát nem!

 

Örömy József 1868-ban áttelepült Győrből Budapestre, és itt folytatta tervező és építő tevékenységét, és ehhez kapcsolódóan nagy valószínűséggel a téglagyártást is. Az urbface.com cikkéből idézve: "Örömy József építész terve szerint, téglagyára alapanyagaiból és cége kivitelezésében." ...készült a Nagy Diófa utca 32. számú ház 1891-ben.

 

 

Vagyis a számozás nélküli téglái Budapesten készülhettek valamikor az 1800-as évek vége felé, és így kerülhettek az akkor építkező Láng László gépgyáros villájába.

 

Érdekes lenne megtalálni, hogy Örömy hol gyártott. Ha bérelt, hol bérelt téglagyárat Budapesten, vagy közelében, de szerintem a gyártási hely nélkül is egyértelmű, hogy nem Győrből származnak a Budapesten előkerült téglái.

 

                    

Előzmény: WattieNo1 (71443)
A N U B I S-mirmur Creative Commons License 2021.03.16 -3 8 71452

Sziasztok!

 

Minap ráleltem egy 3 kötetes nagyon szép régi könyv digitalizált példányára:

 

Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme (1871).

 

Mely kötetekben vannak utalások korai téglagyártásra is:

 

"Az 1671-dik évi szeptember 12-ről pedig ez olvasható: „Az alsó járásiak részére a téglavermeknél lévő búzaföldet szőlőskertekül el kell osztani, egy nyilastól kell fizetni 1 írt 50 dénárt“. "

 

"E korszakban Debreczenben mindössze 16 czéhtársulat létezett, ennyiről tétetik a városi évkönyvekben említés, Hogy t. i. mind a Szejdi-járáskor, mind a Caraffa-világban 16 czéhtársulat ládájában levő pénzek és ezüst poharak is a sarcz pótlására igénybe vétetének.*)*) Az e korszakban Debreczenben létezett önálló 16 czéhtársulat, következő mester-egyletekből állott volt: 1. Ácsok, építő mesterek és molnárok , 2. Asztalosok s kerék és kocsi-gyártók, 3. Csizmadiák és czipészek, 4. Fazekasok, puskaportörők és téglavetők, 5. Fésűsök és csontgomb-készi- tők,6 Kalaposok, süvegesek, gombkötők. 7. Kenyér- kalács- és perecz- sütők, 8. Kovácsok, lakatgyártók és fegyver-csiszárok , 9. Kötélverők s takácsok. 10. Mészárosok és hentesek, 11. Ötvösök, bádogosok, rézművesek, 12. Paplanosok, 13. Szappanosok, 14. Szíjgyártók, erszénygyártók, szűcsök, 15. Szűr- (később guba-) csapók, szűr-szabók és posztó-szabók, 16. Tímárok és vargák." (cca. 1660-as évek)

 

"b) A jelen XIX. század első tizedében, jelesen 1807-ik évben volt:

1. czéhbeli 26 asztalosmester, 30 bodnár, 7 borbély, 10 könyvkötő, 751 magyar csizmadia, 43 csutoragyártó, 105 fazekas s pipacsináló, 58 fésős, 37 gombkötő, 209 gubacsapó, 65 szekérgyártó, 12 késes, 41 kovács, 6 német-kőmives, 5 német-ács, 41 magyar-ács, 24 kötélgyártó, 31 lakatos, 49 mészáros, 19 marhavágó hentes (ezek csak hetenkint kétszer t. i. szerdán és szombaton mérhettek), 84 sertésvágó hentes, 19 mézárus, 14 mézes kalácsos, 12 német-szabó, 12 német-czipész, 50 magyar váltó-szabó, 97 magyar vásári szabó, 57 köpeny-szabó, 78 szappanos, 6 nyerges, 25 olajütő, 2 aranyműves, 25 paplanos, 49 szíjgyártó, 104 szűcs, 10 takács, 15 téglaégető, 186 tímár, 13 vasárus, 12 kalapos, 19 magyar süveg csináló, 40 molnár, és 76 kereskedő."

 

"Az 1853-dik év következő létszámot tüntet elő: 18 ács, 33 asztalos, 8 bodnár, 5 borbély, 34 csutorás, 484 csizmadia, 32 fésős, 106 fazekas, 4 festő, 228 gubás, 8 gombkötő, 36 kovács, 35 kerékgyártó, 22 kalapos, 6 kőműves, 68 kereskedő, 25 kötélverő, 9 könyvkötő, 14 késcsináló, 25 lakatos, 4 aranyműves, 5 mézes-kalácsos, 92 mészáros, 46 molnár, 3 nyerges, 31 olajütő, 10 paplanos, 40 szíjgyártó, 87 szabó, 16 szürszabó, 36 szappanos, 10 suster, 85 szücs, 127 sertésvágó hentes, 235 tímár, 30 téglavető; összesen 2052. Ezeknél segédül 843, tanítványul pedig 539 szolgált. *'*)"

 

"Debreczen nyűgöt! oldalán, kívül a városon mintegy 1000 lépésnyi távolban, ott, hol Hatvan- és Mester-utczákon kifelé, Köntös és Csige nevű szőlős-kertek között a Nagy-Ivánnak és Fürednek vezető országút elnyúlik (mely országúiból a Látókép czimü fogadónál jobbfelé ágazik ki a Debreczcnből Újvárosnak vivő út is) épen az országút mentében, egy füzesekkel prémezett hosszú gát vonul el, — neve Köntös (Kiöntés) gát. E gát jobb és balfelől, északról délre elterülő széles vőlgyezetet metsz keresztül, mely vőlgy-teriiletben tavaszi és őszi esőzések alkalmával nagy tócsa (innen Tóczó a neve) sőt néhol épen folyó erek is keletkeznek. E völgy-terület északfelől a dőnél (a város északi oldalán 5 — 600 lépésnyi távolságban keletről nyugotra elterülő erdőség) szűnik meg; délfele pedig messze a gáttól az úgynevezett Tégláskert-felé nyúlik el. A völgy-terület keleti óldalán és igy a város íe- lől, egymást felváltó s csak a városból kivezető országutak által egymástól elkülöuzött szőllőskertek feküsznek; a völgy-terület nyugoti oldalán pedig és igy Pest felől folytonos lánczolatban dombosság terül el; néhol halmokká is felemelkedve. E völgy-területnek Köntös-gát északi oldalán eső vőlgyezete helylyel közel gödrös, s átalában a város népe által cserép- és téglavető gyanánt használatik. E vőlgyezet nyugoti partján levő cserépvetői épület (Kokasló a neve) több rakás szinfával négyszögü erős — mélyen s szélesen felárkolt s ieltőltött — kerítéssel volt akkori időben ellátva. A cserépvetőtől kissé beljebb a völgy- területben északfelé téglavető kalyibák voltak sűrűén elszórva. A völgy-terület előtt nyűgöt felőli dombosabb rész, a városi nép barmainak szolgált legelőül, körülbelől 8000 lépésig, kifelé. Azontúl az országút mentében mindkét felől házutáni szántóföldek, jobbra küljebb macsi tanyák terülnek el, s a házutáni földeken akkoriban (1849. aug. 2.) különféle termények legtöbbére buján tenyésző, s azon évben szerfelett nagyságra felnőtt tengeri vetések diszelegtek."

 

"Csorba János hivatali működése 1854-dik év január elejétől 1859-dik év julius hó közepéig terjedett."........"Csorba Jánosnak — polgármesteri hivatalba léptével — első teendője volt a városi pénztárak megszá- moltatása s vizsgálat alá vétele, a város bérlőinél kintlevő régibb tartozások behajtása s igy a fizetetten többféle követelések kielégítése. Majd a városi tanács*) és tiszti személyzet körében az ügyek osztály szerinti beosztása léptettetett életbe; az absolut rendszer beállása óta működni megszűnt képviselő testület helyett községtanács szerveztetek, s a 8 év folyamáról vizsgálat-tanul hevert sokféle számadás, a községtanács kebeléből kinevezett vizsgálószék által szigorúan megbíráltatok, A közteherviselés elve rangkülönbség nélkül alkalmazásba vétetett. Az előfordulható tüzesetek és égések előzése végett uj tűzoltó gépek szereztettek, s az úgynevezett pápaszemes (tanulátlan) kéménykotrók helyett rendes kéményseprők hozattak, biztosíttatván ők az egyesektől előre megállapított tariftá szerint részükre járó dijjak iránt. Az épitkezéseknek könnyítése végett a tégla- és cserépvető gyárak — honnan az anyagok termelési áron szoktak a polgároknak kiszolgáltatni — megszaporittattak; egyszersmind az újból építkezéseknek az állandó épitési bizottsághozi előleges bejelentése" elrendeltetett."

 

"Van továbbá takarékpénztári és gőzmalmi társulat, kereskedelmi s iparkamara, ipar és kereskedelmi bank, osztrák nemzeti bank fiókintézete, zenede, kertész-egylet, szinügy- egylet, lovar-egylet, nő-egylet, emlékkert-társulat, czukor- gyár részvénytársulat, ügyvéd-egylet, lövész-társulat, torna-egylet, reál-kereskedelmi tanoda , kereskedői társulat, gazdasági egylet, könyv- kőrajz nyomda és kártyagyár- egylet, fényképész intézet, honvéd-egylet, jogász-segélyző- egylet, énekkar és tűzoltó-egylet, orvos-egylet, kereskedő ifjak ápoló egylete, légszeszvilágitó társulat, vasúti vállalkozó társaság, izraelita ipar-egylet, árverési intézet, temetkezési egylet, sertésvágó társulat, bormérető társulat, cserép-, tégla-, czément-, keményitő- és gyufa-gyárak; alakulóban van a ménló-telep, muzeum és fördő-egylet, kézműiparosok egylete, és a nagyszerű Tisza czimü biz- tositó-társuiat."

 

"A mi a kézművesek 1870-dik évi népösszeirás szerinti létszámát illeti, az iparüzlet 80 ágában van Debreczenben jelenleg: Ácsmester 12, segéd 47, tanuló 7. Aranyműves 7, segéd 2, tanuló 7. Aranyozó 1. Asztalos 64, segéd 52, tanuló 59. Bádogos 15, seged 7, tanuló 10. Borbély 5, segéd 7, tanuló 2. G'zipész 46, segéd 38, tanuló 59. Csizmadia 415, segéd 137, tanuló 117. Czukrász 5, segéd 4, tanuló 4, napszámos 2. Csutorás 8, segéd 3, Építész 13, segéd 127, tanuló 118, napszámos 92. Eser- nyőkészitő 3. Esztergályos 3, segéd 2, tanuló 2. Fazekas 40, segéd 5, tanuló 7. Fényképész 2, segéd 1, napszámos 1. Fénymázkészitő 1. Festő (olaj vagy arczkép- festő) 2. Festő (szobafestő) 12, segéd 15, tanuló 4. Füsős 16, tanuló 1. Fodrász 2, segéd 7, tanuló 3. Gépész 2, segéd 7, tanuló 3, napszámos 3. Gombkötő 6, segéd 4, tanuló 6. Gubás 81, segéd 8, tanuló 3. Harisnyaszövő 2, segéd 6, tanuló 1, napszámos 5. Húr (marhabéi) tisztitó 1, segéd 1, Kalapos 10, segéd 6, tanuló 4. Kalaptisztitó 1, Kárpitos 6, segéd 1, tanuló 4. Kaskötő 1. Kályhás 2. Kefekötő 2, segéd 22, tanuló 14. Kéményseprő 3, segéd 6.Kerékgyártó 24, segéd 9, tanuló 8. Késes 4, segéd 2. Keztyüs 2. Kocsigyártó 7, segéd 10, tanuló 7, napszámos 5. Kovács 40, segéd 47, tanuló 40. Könyvkötő 5, segéd 5, tanuló 5. Könyvnyomdász 2, segéd 16, tanuló 7. Kőrajz- nyomdatulajdonos 2, segéd 1, napszámos 14. Köszörűs 4. Kötélverő 22, segéd 5, tanuló 10. Kútfúró 2, napszámos 13. Lakatos 29, segéd 32, tanuló 42. Mészáros 45, segéd 12, tanuló 6. Mézes-kalácsos 6. Molnár 31, segéd 8, tanuló 12. Női díszkészitő 5. Órás 4, segéd 3. Orgonakészitő 1, segéd 2. Olajütő 11. Paplanos 5. Pintér 18, segéd 6, tanuló 6. Piparezező 11, segéd 2, tanuló 2. Pipaszárfúró 4, Posztónyiró 1. Puskamüves 2, segéd 1, tanuló 2. Rézműves 8, segéd 1, tanuló 1. Rostás 4, segéd 1, tanuló 1. Ruhatisztitó 1. Sertésvágó 61, segéd 18, tanuló 4. Sütő (pék) 11, segéd 12, tanuló 4. Szabó (férfirulia-szabó) 75, segéd 80, tanuló 46. Szabó (nőiruha-szabó) 10, segéd 3, tanuló 2. Szalámikészitő 3, segéd 3, tanuló 2. Székcsináló 1. Szekérkenőcskészitő 1. Székkötő 1. Szeredásszövő 2, segéd 2, tanuló 1. Szitaszemszövő 4, segéd 1, tanuló 2. Szíjgyártó 27, segéd 10, tanuló 5. Szűcs 61, segéd 23, tanuló 31. Szürszabó 17, segéd 14, tanuló 12. Szappanos 19, segéd 7, tanuló 6. Vattakészitő 1. Tímár 159, segéd 64, tanuló 25. Üveges 4, segéd 4, tanuló 5. Virslikészitő 3, segéd 1. Téglavető 38, segéd 29, napszámos 54. Reszelővágó 1. Tehát a kézművesek összes száma 1587, a segédeké 538, tanulóké 738. Az ide tartozó napszámosoké 260."

A N U B I S-mirmur Creative Commons License 2021.03.16 -1 2 71451

Adóm 1%-a megigényelve az egyesületünk részére!

Tordas Zoli Creative Commons License 2021.03.14 0 0 71450

Elnézést kérek mindenkitől, az 58,56,46-os dátumok elől kimaradt az IE.

B-csabi Creative Commons License 2021.03.14 -3 5 71449

Nem a téglát fejted meg mert azt mindenki tudja mi, hanem a rajta lévő jeleket, maga a téglának a jeleinek a jelentései mind megvannak, csak nem ismerjük mind, vannak korábbi" megfejtések" amikor még gyerekibb cipőben járt a kutatás ,ebből adódik hogy van közte hibás is és félreértelmezhető is. Könnyen megeshet hogy,10 év múlva jón egy másik "okos" ember mint te, és a te dolgaid fogja cáfolni. Aztán meg azok mehetnek a kukába. Tehát én finoman kezelném ezt a megfejtéseket. .jobban hangzik jelen időben ,jelen tudásunk szerint ez meg ez.

Előzmény: WattieNo1 (71437)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!