Nehéz úgy válaszolni valakinek, hogy közben "ne szóljak hozzá".
Igen, pólya alatt azt értjük - Gábor is - ami a téglán látható.
Gábor arra utalt (gondolom én), hogy az osztrák pólyát a téglákon kívül mindenhol úgy ábrázolták, hogy a középső sáv jó vastag. Mint például KKS érméjén, meg itt is:
Egy sávban "sok "X"" - jobb kép, a négyrét osztott címerben a bal alsó.
"A középkori veret előlapján gyöngykörben négyrészű címerpajzs látható, a benne lévő magyar vágások, a cseh oroszlán, az osztrák pólya és a morva sas Albert uralkodói címeire utalnak."
Szia! Ha jól értettem a hozzászólásodat, akkor szerintem eltérően értelmezzük a pólya fogalmát...De lehet, hogy félreértettem. A pólya alatt szerintem eddig pont azt a jelet értettük, amit látunk az összes téglán, vagyis a "csatot". Ha a pólya egy sáv, akkor a megfejtésen ez ugyan nem változtat, csak másnak kell neveznünk azt, amit a téglán látunk. És az évekkel ezelőtti felvetés már akkor gyanúsan jónak tűnt...:-)
Wattie impresszív albuma a csatos / osztrák pólyás téglák fotóival elgondolkodtatott és kicsit el is bizonytalanított. Az "osztrák pólya" mint azt Benkő József 2019-ben ezen a fórumon nagyon szépen bemutatta, heraldikai fogalom, az Ausztria-ház címere. Ahhoz képest, hogy milyen elképesztően összetett szimbolikájú címerek léteznek, ez nemesen egyszerű, jellegzetes eleme pedig a pólya maga - vagyis a címertan nevezéktana szerint egy pontosan adott szélességű sáv keresztben. És én itt estem gondolkodóba: Wattie összeállításán látható mindenféle bélyeg (és ezért kellenek a nagy gyűjtemények, hogy ne 1-2 téglát értékeljen a téglakutató), de olyan, ami a felületes hasonlóságon túl, ténylegesen egy ismert körvonalú címert illetve annak mesteralakját, egy széles sávot mutatna, no olyan egy sincs. Persze tudom, hogy egyszerű emberek vésték a mintákat a vetőládákba, de aki oda rajzolta az uralkodó (és feltehetően megrendelő) mindenki számára ismert jelét, ennél pontosabb kellett volna legyen. Kétségnek ennyi, és mindez nem változtat azon, hogy jelenleg ez a megfejtés a legmegalapozottabb.
Szia! Ezek -hasonlóan a korábban találtakkal Baja környékéről- kiégetetlen téglák... A postára én biztos nem bíznám, és nem azért, mert sokba kerül a feladási díj, hanem mert nagyon törékenyek szoktak lenni. Ötlet: keress valakit a gyűjtők közül, aki kiosztja a többieknek a felesleges darabjaidat (és mivel tök egyformák, a jel minősége állandó, nem lesz gond abból se, ki melyiket kapja...)
Semmi gond, nyugodtan nyomkodják a mínuszokat az álszentkedők, legfeljebb eltűnök a picsába megint pár évre. Úgysem sok hasznom van itt a fórumon, vagy kikeresek valami faszom álnevet aztán trollkodok.
Vagy Gróf Batthyány I. Ádám (élt: 1610-1659) - A grófi cím megszerzője
Főasztalnok, császári és királyi kamarás, tanácsos, dunántúli kerületi és Kanizsával szembeni végvidéki főkapitány.
Vagy Gróf Batthyány II. Ádám(élt: 1662-1703) - A hercegi cím megszerzője
Országbíró, egyszerre dalmát-, horvát- és szlavón bán, főpohárnokmester, a Dunán inneni részek főkapitánya, Vas vármegye főispánja, egy gyalogos ezred ezredese.
1. A kereskedő. Nagy tételben vásárol, így olcsón jut hozzá. Jellemzően áron alul vesz, és árában ad el. Ha árában venné, drágán nem tudná eladni. Illetve kiszedegeti a szebbeket, amiket drágán ad, de ez már a 4. kategória része.
2. A téglaszeletelő, aki 70-140 között vásárol, de egy fillért sem adna egy ilyen se alja se teteje HK-ért.
3. A gyűjtő, aki jellemzően 70-140 között vásárol, néha elmegy 2-3-500 forintig is, ha fullos darabról van szó.
4. A műkedvelő. Alkalmi vásárló, egyszer vesz, kis tételben, például dekorációnak kerítésbe, és akár pár ezer forintot is ad 1-1 darabért.
5. A hülye. (Pont nemrég volt szó róla, hogy ki a hülye!) A hülye pár ezer, néha több tízezer forintot is ad egy-egy darab, egyébként 70-140 forintot érő tégláért.
Ez a "mindenáron meg kell szereznem" kategória egy betegség. Neve is van: Vásárlási kényszer!
