Semmi gond, nyugodtan nyomkodják a mínuszokat az álszentkedők, legfeljebb eltűnök a picsába megint pár évre. Úgysem sok hasznom van itt a fórumon, vagy kikeresek valami faszom álnevet aztán trollkodok.
Vagy Gróf Batthyány I. Ádám (élt: 1610-1659) - A grófi cím megszerzője
Főasztalnok, császári és királyi kamarás, tanácsos, dunántúli kerületi és Kanizsával szembeni végvidéki főkapitány.
Vagy Gróf Batthyány II. Ádám(élt: 1662-1703) - A hercegi cím megszerzője
Országbíró, egyszerre dalmát-, horvát- és szlavón bán, főpohárnokmester, a Dunán inneni részek főkapitánya, Vas vármegye főispánja, egy gyalogos ezred ezredese.
1. A kereskedő. Nagy tételben vásárol, így olcsón jut hozzá. Jellemzően áron alul vesz, és árában ad el. Ha árában venné, drágán nem tudná eladni. Illetve kiszedegeti a szebbeket, amiket drágán ad, de ez már a 4. kategória része.
2. A téglaszeletelő, aki 70-140 között vásárol, de egy fillért sem adna egy ilyen se alja se teteje HK-ért.
3. A gyűjtő, aki jellemzően 70-140 között vásárol, néha elmegy 2-3-500 forintig is, ha fullos darabról van szó.
4. A műkedvelő. Alkalmi vásárló, egyszer vesz, kis tételben, például dekorációnak kerítésbe, és akár pár ezer forintot is ad 1-1 darabért.
5. A hülye. (Pont nemrég volt szó róla, hogy ki a hülye!) A hülye pár ezer, néha több tízezer forintot is ad egy-egy darab, egyébként 70-140 forintot érő tégláért.
Ez a "mindenáron meg kell szereznem" kategória egy betegség. Neve is van: Vásárlási kényszer!
Sokan felteszik ezeket a kérdéseket, sokszor fordulnak a „szakértőkhöz”, keresve a választ. Kihez forduljanak, ha nem azokhoz, akik ezzel foglalkoznak nap mint nap. Itt is, más csatornán is, így van ez, és rendszeresen válaszol(-gat)unk ezt-azt, többnyire éppen aki ráér, és olvassa a felvetést. Néha én is írtam már ide-oda ezt-azt pár sorban… Annak érdekében viszont, hogy egyszerűen „idézhető”, mondhatni hivatkozható legyen, és ne kelljen ennek újra-és újra nekifutni (mármint a válasznak), megpróbálok egy összefoglalót adni erre. Ez valószínű, nem lesz mindenki számára tökéletes, vagy elsőre tetszetős, de ha közösen elfogadhatóra formáljuk, akkor viszont segíthet sokaknak ebben a témában eligazodni… Tapasztalataim alapján (gyűjtőként) írtam az összefoglalót, a tévedés lehetőségét fenntartom…
A téglának is van ára. Miért pont ennek ne lenne...? Mégpedig 4 féle.
Mivel építőanyagnak alkalmas, használati értéke van. Ennek megfelelően országszerte gyakran próbálják is értékesíteni a bontások során. Ára 70-140 Ft között változik földrajzi térségtől függően-az általunk nagyméretűnek nevezett, tömör tégla, ami 30x15-ös az egyszerűség kedvéért-, a rajta lévő jelektől függetlenül. Sok helyen nem értékesítik, mert nincs rá idő, nem érdekli a tulajt, nincs rá ember, aki megpucolja és-vagy raklapolja stb., ekkor megy a darálóba vagy a törmeléklerakóba, vagy feltöltésre valahova.
Az értékesítés egy másik csatornája, amikor kereskedő árulja, ahol kereskedői értéke van. Ennek két része van, az egyik a „falazóanyag” kategória, aminek ára az előbbi. A másik, amikor díszítésnek szánják, pár darabonként értékesítenek, jellemzően sosem adnak el belőle egyszerre raklapnyi mennyiségeket. Ezt olyanok veszik meg, akik pl. egy falat, egy kerítést, egy konyhapultot, vagy egy kerti sütőt akarnak vele díszíteni, maximum 5-10-20-50 darabbal. Itt az árat már meghatározza a tégla felirata, a kereskedő annak alapján áraz. Mit mennyiért tud eladni. De nem a ritkaság, vagy a különlegesség lesz itt az értékképzés alapja, hanem az eladhatóság a laikusok felé! Ekkor 1000-2000-5000 Ft is lehet az ár. Aki megveszi, annak viszont a pár darab nem nagy tétel mondjuk a teljes kerítés költségvetéséhez képest, és nem érdekli az sem, hogy amit vesz, azt máshol akár 100Ft/db áron is megvehetné. Neki itt nem a téglát, hanem azt kell megfizetni, hogy a kereskedőnél sokféle van, választhat, és nem kell utánajárnia. Viszont a kereskedő ezt az 1000-2000-5000 Ft-os téglát is mellesleg 70-140 Ft-ért veszi meg, és teszi a kínálatába…
A tégla állapota, ritkasága, felirata a gyűjtőket érdekli igazán. Ez a gyűjtői érték. A gyűjtői kör országunkban kiterjedt, de létszáma messze elmarad olyan klasszikus területektől, mint pl. a numizmatika vagy a filatélia. Ennek azért van jelentősége, mert itt is a kereslet-kínálat alapjaiban határozza meg a végeredményt. Mivel a közösség kicsi, és abból is talán fél tucat gyűjtő hajlandó nagyobb összegeket fizetni egy-egy darabért, nem mondhatjuk, hogy ez a gyűjtési terület pénzben kifejezhetőleg évente árazza a gyűjtési céltárgyakat. Nem is lehet. És mi az, ami még elfogadható gyűjtői körben? Tapasztalatom szerint 200-300-500 még talán elmegy, de az 1000 vagy az a feletti tartományban már nem értékesítenek tucatjával darabokat. És, hogy kinek melyik ér ennyit vagy annyit? Az leginkább a gyűjtő érdeklődési körétől, habitusától, gyűjtői karrierjének adott fázisától függ. Egy gyűjtő általában 1-et vesz, mert a gyűjteményében szeretne tudni egyet. Ha többet vesz, azt már általában csereanyagnak veszi, de arra még nehezebb szívvel mond 500-nál magasabb árat… A téglák többségét a gyűjtők sem veszik, ingyen elhozzák a bontásokról a feltöltésből, a kertvégi kupacból (szerintem a mai napig szívesen adnak pár darabot, ha elmondjuk miért kérjük…). A gyűjtő legfőbb költsége az idő és a km. Ha veszik, akkor ők is a 70-140 közti tartományra igyekeznek szorítkozni. Ettől függetlenül persze a gyűjtésre szánt idő, energia, üzemanyag, sósav, kefe stb. a mi szemükben emeli a „hibátlan-fullos” darabok értékét, ez nem vitás…de ehhez sokat kell válogatni, vagy ásni…
A téglák olyan gyűjtői céltárgyak, amiknek van egy rossz tulajdonságuk az árazásukat tekintve. És talán ez az, ami a nyitókérdést feltevőknek meg kell érteni, és ami „megvilágosodást” hoz. Mire gondolok? A „rossz” tulajdonság maga a tégla természete. Sokat gyártottak belőlük, a pontos számot nem tudjuk, és azt sem, hova mennyi került beépítésre… Emiatt ha ma veszek egy téglát X000 Ft-ért, de holnap után lebontanak egy házat vagy falat, ami csak ebből van, akkor az általam „magasra” árazott darab ilyetén értéke nagyon gyorsan fog a 70-140-es kategória felé tartani… És ehhez már elég kb. 10 db-ot találni, hiszen ez lefedi a „fizetős” réteget, többen pedig nem fognak vásárolni magas áron a gyűjtői körből…Sok ilyen történetet, "áresést" megéltek már a gyűjtők… Emiatt alakult ki az a praktikus gyakorlat, hogy a gyűjtők inkább cserélgetik egymás közt a darabokat, és megpróbálnak hasonlót a hasonlóval cserélni, mintsem adni-venni, hiszen aki gyűjt, az előbb utóbb talál is ilyet is és olyat is…
Jelen „összefoglalóban” nem térek ki a különlegességekre (alkalomra gyártott, akár számozott emléktéglák, római jelölt téglák, régészetileg értékkel bíró darabok) amiknek lehet „eszmei értéke”, és piaci is, de ezek nem a mindennapok részei, és a kérdést feltevők nem ezekre kíváncsiak…
Gyűjtőtársaimnak megköszönöm, ha „lektorálják” mindezt, szívesen látom közösségünk szekértőinek tapasztalatait, véleményét, jobbító gondolatait! 😊
P.s.: Yaceknak meg szerintem ne nyomkodjuk a negatív szavazógombot, mert semmi rosszat nem írt…
Okoska!Úgy döntöttem hogy nem verlek pofán ha legközelebb találkozunk!Rájöttem te annyira hülye vagy hogy föl se fogod miket irogatsz itt.Azt se fogod fel hogy ezen a téglafórumon az emberek 90%-a már nem ir semmit mert te úgy is lehülyézed.A régen fórumozok nagy része meg egyáltalán nem nézi,csak temiattad!A téglagyüjtők nagy része azt mondja hogy ilyen Bunkó embert mint te, még nem látott!De az a furcsa hogy csak itt a fórumon vagy ilyen bunkó,az élet
ben mondjuk ha elmegyünk együtt téglázni,vagy beszélgetünk vagy ilyesmi akkor nincs veled semmi gond!De ezt a te
agybetegségedet egy Pszichiáter aki végig olvassa ezen a fórumon az utolsó 4-5 éves hozzászólásaidat pontosan tudná
diagnosztizálni, van pontos orvosi neve ennek a betegségnek!Úgyhogy lehet kezeltetni kéne magad!
Ha az észérvek elfogynak akkor a pofán verés is lehet érv. ...mármint egyesek szerint!
Te magad kérdőjelezted meg a lelőhelyet, még 2015-ben, amikor 1751 és 1755-ös téglák társaságában raktad fel az évszám nélkülit.
Félrevezettél mindenkit azzal a szöveggel is, hogy "Pápa környéke", mert ha abból a kollekcióból valamelyik Pápán került elő, akkor a "Pápa és környéke" lett volna az igaz.
Ha téves infókkal átvered a fórumozókat akkor ne legyél felháborodva, hogy rosszul értelmezik amit írsz!
A fotó mellé írt kommentedre azért írtam, hogy kamu, mert elhallgattad a tényeknek azt a részét ami bizonytalanná teszi a megfejtésedet és csak arról írtál, ami erősíti, hogy 1600-as évekbeli tégla.
Tulajdonképpen ezzel is félrevezettél mindenkit!
"Meg hogy jössz te ahoz hogy biztosan kijelentsd, hogy ez nem az ő téglája?"
Na okoska, magyarázd meg ha tudod, hogy ezek közül melyik a "biztos kijelentés":
"nekem gyanús, hogy a téglád nem 1600-as"
"1683-1754 között élt Esterházy Ferenc. ... akár az ő téglái is odakerülhettek!"
"nem zárható ki, hogy a ... CFE talán az ifjabb Ferenc téglája."
"a testvér, a másik birtoktulajdonos, Ferenc téglája is odakerülhetett"
Segítek! Csupa feltételes mód! Sehol egy biztos kijelentés!
Ehhez képest a te bejegyzésedben sehol egy feltételes mód! Csupa biztos kijelentés! Pont te voltál aki fixre megmondtad, hogy ez kinek a téglája!
Úgyhogy máskor gondolkozz, mielőtt ilyen hangnemben válaszolsz!
Lehet, hogy a téglád 1680 körül készült. Csak a történelmi ismeretek alapján (többszöri felújítás, ugyanolyan nevű birtokosok...) nagy az esélye annak is, hogy 100 évvel későbbi.
Csak szólok! Itt a "nagy az esélye" szintén nem "biztos kijelentés"! Nehogy ezt is félremagyarázd majd!
Én megértem, hogy szeretnél magadnak minél több 1600-as évekbeli "ritkaságot", de azt nem mások fenyegetésével fogod elérni!
Szia, a semmi köze egymáshoz alatt azt értettem, hogy nem ugyanaz a személy. Csak rosszul fogalmaztam. Még józanul is sikerül néha 🤠 . Szóval apa és fia volt a tippem.
