A CV - mint "Győr város" verzióknál éppen csak 1 évszázadot néztél el. Már csak amiatt sem keverném a Capitulum Iauriensisek közé, mert annak létezik "R" - azaz Raab verziója is ugyanazzal az évszámmal.
A Civitas Iauriensis ugyanolyan baki mint a Civitas Agriense. Bárki is adta nekik e megfejtést! És gyanítom, hogy a Civitas Albiensis is inkább Capitulum Albiensis lesz!
Az meg a megfejtések csúcsa amikor lébényi, győrsövényházi téglák a Civitas Iauriensis megfejtést kapják!
...Még az IHS CI- re is!
Murmi szerint (és szerintem is, bár valószínűleg nem csak ketten vagyunk.) régóta nem kérdés, a Győrben, és a Győrhöz tartozó egyházi birtokokon előkerült CI-k jelentése Capitulum Iauriensis. Akkor is, ha a kiadványokban nem ez szerepel!
Leírom "J"-vel is, hogy legközelebb rátalálj! Capitulum Jauriensis
A C.I. kérdés illetve kutatás, avagy mit gondoltok a következőkről
Előre bocsátom, nem olvastam végig a fórumot tizenakárhányévre visszamenőleg ebben a témában, csak a keresőt próbáltam használni több-kevesebb sikerrel, ezért ha közismert adatokat vagy ötleteket osztok meg, akkor ne vessetek meg érte 😊 Van 3 betű, ami nagyon régóta fűti kíváncsiságomat (ráadásul még koronás is ), mégpedig Győrben, a CVI kombináció. Ez a hármas 1733, 1735 és 1736-os évszámokkal ismert számomra. 1736-osból kicsit és nagyot is ismerek, de padlást egyikből sem. Ráadásul a 36-os kicsi, ugyan olyan koronás, mint a 33-as és a 35-ös nagyok. Ami elsőre fel sem tűnt, hogy két évszám (33-as és 35-ös) pont két olyan év, amikor Althann kihagyta a gyártást !?!? Véletlen? Talán nem... 1743-ig Győr káptalani birtok (!?!?) További adat, hogy sok CI-s téglát ismerünk, amelynél a sok alatt azt értem, hogy a két betű sokféle méretben, kidolgozottsággal, eltérő téglaméretekkel ismert. És gyakran kerül elő 17. század végi 18. század eleji egyebekkel. Továbbá van egy 1739-es CV falazónk -kétféle- (bár ez lehet GV is ), meg 1740-es padlásunk. Ha jól tudom Civitas Jauriensis (kérdőjellel!) volt eddig a CI-re a legjobb ötlet. Mit gondoltok inkább egy Capitulum Jauriensis verzióhoz, vagyis a Győri Káptalanhoz? A CI-k olyan régiek, hogy Civitas Jauriensis-t semmiképp nem fogadnám el azokra. A V-re a CVI-ből viszont még nincs ötletem Később a CI, a CVI és a CV (GV?) teljesen eltűnik, legalábbis látszólag, de megjelenik az évszámos LRCI. Összefügghet az LRCI a korábbiak valamelyikével? Vagy mindegyik összefügg, csak eltérő korban születvén a gyártatónak változott a téglabélyege? Az LRCI több olyan évből is ismert, amikor sima évszámosunk is van az adott évből. Pl 1759. Az LRCI-t persze elsőre nem vonnám be a fejtegetésbe, csak megemlítettem, sokkal inkább a CI és a CVI érdekelne... Érdekes ugye? Nekem az 😊 Hajrá kutatók! :-)
Lővei anyagaiban OS szerepel csak, mint jelzés az évszámban, de az ugye nem fénykép, hanem rajz... Persze ettől még létezhet ez a verzió is, amiben a körön lévő "TA" nem szerepel...
FMT - avagy mit keres Mária Terézia egy 1800-as évek végén gyártott téglán?
A téglajel magyarázataként az összes cseh, téglával foglalkozó oldalon "Frantiek Marie Terezie" olvasható.
Elég tömör magyarázat. Cseh nyelvtanilag biztosan helyes is, a magyar viszont minimum vesszőt tenne két név közé, mert így azért megmosolyogtató.
Van ahol még megjegyzésként szerepel, hogy ez az úgynevezett "tereziánka". Aki ismeri a cseh történelmet az ebből biztos vágja miről van szó. (Bár az ottani "megfejtés" alapján ez sem biztos! Cseh gyűjtő a kérdésemre, hogy mikor készülhetett, rögtön rávágta, hogy az 1750-es években. ...Már ránézésre is gyanús, hogy nem!) Én meg a nulla cseh nyelvtudásommal utánaolvastam és arra jutottam, hogy: A téglán Olmütz (Olomouc) címere látható.
Olmütz (Olomouc) címerében 1758-1919 között szerepelt a császári pár, I. ferenc és Mária Terézia monogramja. De ettől még Mária Teréziának semmi köze a tégla gyártójához, és ebből nem derül ki a gyártás ideje sem! (Elképzelhető, hogy a téglák Moritz fischer gyárában készültek valamikor 1860-1902 között.)
Az FMT monogram a hétéves háború egy eseményének "eredménye". Az Osztrák seregek 1758-ban legyőzték az Olmützre támadó porosz hadakat, mire Mária Terézia oly nagy kegyben részesítette a várost, hogy belerakatta a királyi pár, I. Ferenc és saját monogramját, a város korábbi címerébe. Na jó, ezen kívül egyéb kiváltságokat is kaptak a városlakók!
Ha megvan valahol eredeti szövegben Pálffy Tamás , mint Antistes, akkor nincs miről beszélni.
Szép , és ritka tégla mindenesetre, és hogy így négyszemközt vagyunk, ismételten köszönöm, hogy saját kezűleg túrhattam ilyet.
TG jól látom még megfejtésre vár? Aztán nem is marad nagyon ezerhatos, ami ne tudnánk... Ja, ott van még az az 1681- es győri darab, ami a Montecuccoli és Herman őrgróf közötti időszakot képviseli.
Sokat keresgettem, vajon kit takarhat az IEDG a TPA és a TG ezerhatos tulajdonosai.
Nem állítok semmi biztosat, a tévedés lehetőségét fenntartom,
de egyenlőre ez a megfejtés áll legközelebb az évszám hoz és a mobogrammhoz.
69036 hozzászólásomban kifejtettem bővebben.
Fontos! Nem állítom hogy nem tévedek! Rég volt a 17. század és sajnos a felvidéki téglák felkutatásában nincs olyan háttér feljegyzés mint pl. a győri téglák esetén Lővei írata.
Nem vagyok szakértő, sem gyűjtő. Szeretném megtudni, hogy ezt a viszonylag nem nagy méretű tetőcserepet hol, és melyik gyár készíthette. Színe piros, Duna felirat van rajta, elég nehéz, és vastag is a megszokott cserépméretekhez képest. Ha esetleg valaki tud valami közelebbi infót, az köszönöm előre is!
Akkor nehezen tudom elképzelni, hogy Vaszary Kolos pannonhalmi főapátként, 1885-1891 között, a korra jellemző mélyedésben domború téglajele után esztergomi érsekként 1891 és 1912 között így visszaesett volna az időben."
Az érvemre pedig a díszes társaság egy része mínuszokkal, érvek és ésszerű magyarázatok helyett.
Azóta más fórumon is leírtam, hogy logikátlan e téglákat Vaszari Kolosnak tulajdonítani, azzal kiegészítve, hogy e téglák mérete sokkal nagyobb mint a századforduló környékén készült tégláké. És a "Vaszary Kolos Episcopus Strigoniensis" azért sem állja meg a helyét, mert a latin írásmód még egyházi téglákon se volt jellemző a századfordulón, az "episcopus" pedig püspököt jelent, Esztergomban viszont érsekség, következésképpen Vaszary ott érsek (Archiepiscopus) volt!
Nem az én megfejtésem, de ezen téglajelek logikus jelentése: Esztergom Szabad Királyi Város
Korban az 1700-as évek jobban illik a téglához, és így az "Sz"-re is van ésszerű magyarázat a "Sztrigonienszisz" helyett!
És, hogy a nagyokat idézzem: "A betűk sorrendje nem mindig követi a szabályt"
Duna felirat van rajta, elég nehéz, és vastag is a megszokott cserépméretekhez képest. Ha esetleg valaki tud valami közelebbi infót, az köszönöm előre is!
