FMT - avagy mit keres Mária Terézia egy 1800-as évek végén gyártott téglán?
A téglajel magyarázataként az összes cseh, téglával foglalkozó oldalon "Frantiek Marie Terezie" olvasható.
Elég tömör magyarázat. Cseh nyelvtanilag biztosan helyes is, a magyar viszont minimum vesszőt tenne két név közé, mert így azért megmosolyogtató.
Van ahol még megjegyzésként szerepel, hogy ez az úgynevezett "tereziánka". Aki ismeri a cseh történelmet az ebből biztos vágja miről van szó. (Bár az ottani "megfejtés" alapján ez sem biztos! Cseh gyűjtő a kérdésemre, hogy mikor készülhetett, rögtön rávágta, hogy az 1750-es években. ...Már ránézésre is gyanús, hogy nem!) Én meg a nulla cseh nyelvtudásommal utánaolvastam és arra jutottam, hogy: A téglán Olmütz (Olomouc) címere látható.
Olmütz (Olomouc) címerében 1758-1919 között szerepelt a császári pár, I. ferenc és Mária Terézia monogramja. De ettől még Mária Teréziának semmi köze a tégla gyártójához, és ebből nem derül ki a gyártás ideje sem! (Elképzelhető, hogy a téglák Moritz fischer gyárában készültek valamikor 1860-1902 között.)
Az FMT monogram a hétéves háború egy eseményének "eredménye". Az Osztrák seregek 1758-ban legyőzték az Olmützre támadó porosz hadakat, mire Mária Terézia oly nagy kegyben részesítette a várost, hogy belerakatta a királyi pár, I. Ferenc és saját monogramját, a város korábbi címerébe. Na jó, ezen kívül egyéb kiváltságokat is kaptak a városlakók!
Ha megvan valahol eredeti szövegben Pálffy Tamás , mint Antistes, akkor nincs miről beszélni.
Szép , és ritka tégla mindenesetre, és hogy így négyszemközt vagyunk, ismételten köszönöm, hogy saját kezűleg túrhattam ilyet.
TG jól látom még megfejtésre vár? Aztán nem is marad nagyon ezerhatos, ami ne tudnánk... Ja, ott van még az az 1681- es győri darab, ami a Montecuccoli és Herman őrgróf közötti időszakot képviseli.
Sokat keresgettem, vajon kit takarhat az IEDG a TPA és a TG ezerhatos tulajdonosai.
Nem állítok semmi biztosat, a tévedés lehetőségét fenntartom,
de egyenlőre ez a megfejtés áll legközelebb az évszám hoz és a mobogrammhoz.
69036 hozzászólásomban kifejtettem bővebben.
Fontos! Nem állítom hogy nem tévedek! Rég volt a 17. század és sajnos a felvidéki téglák felkutatásában nincs olyan háttér feljegyzés mint pl. a győri téglák esetén Lővei írata.
Nem vagyok szakértő, sem gyűjtő. Szeretném megtudni, hogy ezt a viszonylag nem nagy méretű tetőcserepet hol, és melyik gyár készíthette. Színe piros, Duna felirat van rajta, elég nehéz, és vastag is a megszokott cserépméretekhez képest. Ha esetleg valaki tud valami közelebbi infót, az köszönöm előre is!
Akkor nehezen tudom elképzelni, hogy Vaszary Kolos pannonhalmi főapátként, 1885-1891 között, a korra jellemző mélyedésben domború téglajele után esztergomi érsekként 1891 és 1912 között így visszaesett volna az időben."
Az érvemre pedig a díszes társaság egy része mínuszokkal, érvek és ésszerű magyarázatok helyett.
Azóta más fórumon is leírtam, hogy logikátlan e téglákat Vaszari Kolosnak tulajdonítani, azzal kiegészítve, hogy e téglák mérete sokkal nagyobb mint a századforduló környékén készült tégláké. És a "Vaszary Kolos Episcopus Strigoniensis" azért sem állja meg a helyét, mert a latin írásmód még egyházi téglákon se volt jellemző a századfordulón, az "episcopus" pedig püspököt jelent, Esztergomban viszont érsekség, következésképpen Vaszary ott érsek (Archiepiscopus) volt!
Nem az én megfejtésem, de ezen téglajelek logikus jelentése: Esztergom Szabad Királyi Város
Korban az 1700-as évek jobban illik a téglához, és így az "Sz"-re is van ésszerű magyarázat a "Sztrigonienszisz" helyett!
És, hogy a nagyokat idézzem: "A betűk sorrendje nem mindig követi a szabályt"
Nem akarok senkit elijeszteni a vásárlástól, de a ház mór téglákból épült, csak az "áthidalók" meg a pincelejáró volt égetettből.
A pincébe tolt mór téglákat szerintem 5 év után már nem lehet felismerni. Maga a pince kövekből volt, nem téglából!
A tétényi állomásépület valószínűleg a kastély lebontott kerítéséből épülhetett. (Valaki írta is korábban a fórumon.) A tétényi tégláknak nem ismerjük a származási helyét, viszont a budakalásziak biztos, hogy helyben készültek.
Elképzelhető, hogy Budakalászról hajóval kerültek a téglák Téténybe, de az sem kizárt, hogy a vetőláda került (valahonnan) Budakalászra. ...akkor viszont a "PU"-nak semmi köze Pomázhoz.
Budakalász és Pomáz mára már szinte összeépült, de a köztük lévő távolság mindig is csekély volt! Így én is ezt a P-betűs települést gondolom a legvalószínűbb megfejtésként, ugyanis én egy budakalászi lerombolt ház téglái közül szedtem ki - méghozzá kiégetetlen, ú.n. mór példányokat!
Ezzel WattieNo1 71210-es hozzászólásában leírt, és ide vonatkozó részeket is megerősíteném!
Plusz info:
WattieNo1val telefonon beszéltünk akkor, amikor a romok még a helyszínen voltak, és bementem turkálni, s úgy emlékszem, említette nekem utána, hogy a romok-lomok jó részét végül a ház volt pincéjébe tolatták a dózerrel. Ha most be lehetne jutni a kertbe, a volt pincelejáróhoz, onnan még előtalálhatnánk néhány darabot...
Mondhatni, sűrűn autózom el a hivatkozott telek előtt, így látom, teljesen üresen áll, és "eladó" tábla vigyorog rajta, kb. tíz hónapja.
Nem, nem csaptam fel ingatlanközvetítőnek, ám, ha valaki megvenné közülünk, hát komoly cserealapra tenne szert a téglák előbányászása után! :-)
Azt hittem már túltetted magad a "T" - "P" problémán.
Próbáld meg követni a fejleményeket. A téglajelek megfejtése napról-napra változik!
Fölösleges 7-10 évvel ezelőtti szavakra, mondatokra hivatkozni!
A legújabb "ötlet" megismeréséhez szerezd be 14. kiadványt, ahol e tégla megfejtése: Pomázi Uradalom, Báró Rudnay József! (Ne használd adatgyűjtésre!)
A "tükrös" észrevételeddel mélyen egyetértek!
Célszerű lenne összeállítani egy Tégla-szakkifejezések értelmező kéziszótárt amiben külön el lenne magyarázva a rászorulóknak, hogy mi a különbség a "fordított betűsorrend" és a "tükrös jel" között.
...Amit egyébként egy általános iskolás ötödikes pillanatok alatt felismer.
És akkor most a te agyszüleményedről:
"István", "Roheim", "Basaharc", mind 1800-as évek végi téglagyártással kapcsolatos szavak. A tégla viszont az 1700-as évek közepén készülhetett, amikor még sem István, sem Roheim, sem Basaharcon téglagyár nem volt!
Nagyon szép, hogy próbálsz megfejtést találni téglajelekre, de szerintem közben ne ugrálj át évszázadokat meg vármegyéket!
Ha te magad még nem találtál ilyen téglát, akkor próbáld meg összegyűjteni azok lelőhely-információit, akik már találtak ilyet, és ne keress kezdőbetű-egyezést a föld másik felén élő téglagyárosokkal.