Wittner mária 2001-es beszéde óta hülyült meg-a többi 56-os többsége meg is veti az ilyen gusztustalan viselkedése miatt. +eper+nagymagyarkodó szerencsétlen prof pedig ebben partnerei-idioták gyülekezete:-( számotokra gyurcsány megvetendő-számomra meg az ilyen gerinctelen senkik nem érnek egy luksas kétfillérest.
Picurkát tévedsz. Pozsgay amikor az 56-os történéseket "ellenforradalom" helyett "népfelkelés"-nek nevezte, szó sem volt esetleges államelnöki megválasztásáról. Sőt, akkor még javában Magyar Népköztársaság volt, Elnöki Tanáccsal az élén.
Pozsgay 89-ben revidiálta álláspontját, amikor úgy látszott, hogy Ő lesz a köztársasági elnök. Csakhogy az SzDSz 4 igenes népszavazása miatt egy kicsit módosult a menetrend.
Gyurcsányt tapssal fogadták a Nagy Imre szobornál 2007. június 16. 09:47
A miniszterelnök az államfővel, Lomnici Zoltánnal, Bihari Mihállyal és Mandúr Lászlóval együtt helyezte el koszorúját a Vértanúk terén
Tojás helyett tapssal fogadta néhány érdeklődő Gyurcsány Ferenc kormányfőt Budapesten, a Vértanúk terén szombat délelőtt. A miniszterelnök Sólyom László államfővel, Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Bihari Mihállyal, az Alkotmánybíróság elnökével és Mandúr Lászlóval, az Országgyűlés alelnökével közösen helyezte el koszorúját a Nagy Imre-szobornál az 56-os Vértanúk Emléknapján.
A 49 évvel ezelőtt, 1958 június 16-án kivégzett mártír miniszterelnök két unokája - Jánosi Katalin és Jánosi Ferenc - is elhelyezte koszorúját a Parlament közelében található Nagy Imre-szobornál. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt követően ünnepi megemlékezésen vesz részt az Ötvenhatosok terén, az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművénél, más közjogi méltóságokkal. A kormányfő ezután a rákoskeresztúri köztemető 300-as és 301-es parcellájánál helyez el virágokat Kiss Péterrel és Lendvai Ildikóval közösen.
Nekem van gerincem-de ezek csak férgek nemzetünk testén...! Az ilyenek nem valok a politikába. wittner felesküdött a magyar alkotmányra,törvényeinkre-most pedig leköpi azt amire felesküdött. Ocska nagymagyarkodó idiota! Ha nemteccik neki az országgyülés meg az alkotmányunk-mondjon le,adja vissza a mandátumát,és takarodjon el az országból.Ilyen férgekre nincs szüksége ennek az országnak. Én betartom törvényeink,alkotmányunk és senkitől nem türhető el,hogy ezeket semmibe vegye!
No igen-szerencsére! Ez a hugyos diszpinty,jobb lenne ha haza se jönnének! Witner M??Ez a Fidesz EU-képviselöje???? Ez egy vén boszorkány-egy aljas mocsok-és eu képviselöt csinált belőle fidesz..No de a többi is inkább trágyadombra való!!!
1956: „tépett szájú, hasított körmű sok kis senki” forradalma címmel megjelent Pozsgay cikk. Bács-Kiskun megyei Petőfi Népe 1957. december 15 (Mindszenthy Kiszabaditojanak kivegzesekor)
Lehetett-e nálunk forradalom 1956. októberében? Hová vezethet nálunk a termelési viszonyok megváltoztatása és az uralkodó osztály megdöntése? – (Mondjuk, hogy a forradalom ezt jelenti.) Ilyen lépés nálunk csakis visszafelé, a kapitalista viszonyok és a burzsoá uralom visszaállításához vezethetett és vezetne ma is. Ez viszont színtiszta, steril ELLENFORRADALOM
Miért kellett mégis forradalomnak álcázni azt, ami annak éppen az ellenkezője volt?
Nagyon egyszerű ennek a magyarázata. Tudjuk jól, hogy a szocializmus vívmányai, minden elkövetett hiba ellenére, mély nyomokat hagytak a dolgozó nép gondolkodásában. A magyar munkásosztályt és a parasztságot nem lehetett volna nyílt rábeszéléssel a gyárak, vagy a föld visszaadására rávenni. Ez ellenforradalom, először szociális demagógiával, félrevezetéssel, hatalomra akart kerülni és ebből a hatalmi pozícióból aztán fellépett volna a dolgozó milliók érdeke ellen.
Kinyújtotta volna a kezét a földért, a gyárért. Az ellenforradalmi porhintést elősegítették a párton belüli árulók és revizionisták is. Tépett szájú, hasított körmű sok kis senki, háta mögött több úri bitanggal, megcsinálta az "Első Hazai Nemzeti Forradalmat". Hogy mégis nem "Nemzeti Szocialistának" keresztelték vivmányukat, az talán azzal magyarázható, hogy a két szó így együtt hányingert okoz minden becsületes embernek. A „nemzeti Forradalom” olyan nevezetesen renegátot sorolhatott „vezetői” közé, mint Nagy Imre, akinek szellemi képességeit ugyan csak egy adóvégrehajtói karrierhez szabták, de jellemtelensége biztosította, hogy miniszterelnök legyen a legdühöngőbb fehér-terror napjaiban. Legérdekesebb a dologban, hogy végig azt hitte, ő a vezető, pedig csak úgy táncolt, ahogy Mindszenty és a hozzá hasonló „forradalmárok” fújták.
Hiába, sokat fejlődött a világ! A Horthy-féle fehér-terror bajnokai még szemérmetlenül ki merték mondani, hogy ők ellenforradalmat csinálnak. Ma már nem merték ezt megtenni, hiszen ha nyíltan vallottak volna céljaikról, akkor nem sikerült volna nekik egy pillanatra sem félrevezetni a dolgozók egy részét. Csak a nacionalizmussal fűszerezett ál-forradalmi, ál-szocialista jelszavak segítségével sikerült elérniük, ha csak néhány hétre is, hogy hiszékeny embereket félrevezessenek.
De kérdezzék meg azt a parasztot, aki meghallgatta Mindszenty „szózatát”, vagy azt a munkást, akit haladó nézetei miatt a terroristák meghurcolták, mi volt itt a múlt év őszén, biztos vagyok benne, hogy helyes választ adnak és megmondják: itt bizony ellenforradalom volt.
Most nem hallottam. Vagy tiz evvel ezelott igen. Ha jol emlekszem (most nem vagyok benne egeszen biztos) a rakban haldoklo Vida - utolso pillanataig az allamszocialista rend toretlen hive- azt fejtegette, hogy Nagy olyan veszelyt jelentett a Magyar Nepkoztarsasag allamrendjere, hogy neki nem volt mas valasztasa, es ujfent ezt az iteletet hozna.
A Nagy Imre vagy õrzõi által Snagovban írt minden egyes papír egyenesen Gheorghe Gheorghiu-Dej román pártfõtitkár, illetve a történetben az egyik legsötétebb alak szerepét játszó Valter Roman (Neuländer Ernõ) asztalára került. A pártfõtitkár mindent figyelmesen elolvasott, sõt széljegyzeteket is írt a dokumentumokra. Például annak a levélnek a margójára, amelyet Nagy Imre 1957. január 20-án Titóhoz intézett, s amelyben kifejtette, hogy a csoportjára alkalmazott ellenforradalmi minõsítés "törvénytelen repressziókat" is elõrevetíthet, s amelyre Gheorghiu-Dej a következõket írta: "Sejti, hogy mi vár rá".
1956: „tépett szájú, hasított körmű sok kis senki” forradalma címmel megjelent Pozsgay cikk.