Próbálkoztunk az udvaron a bilivel(ha úgy érzi üljön rá amikor akar nem volt az, hogy márpedig ott kell ülni), de későn ült rá. Aztán egyik napról a másikra szobatiszta lett. 3 hete teljesen szobatiszta éjjel nappal. Bevásárláshoz adok pelust, de akkor sincs baleset.
Anyám,anyósoméknak is ez a szobatisztaság a vesszőparipája...mikor a gyerek hallani sem akar a dologról,ordit ha ráteszemMost akkor kötözzem oda?! :)
Ugyis csak rossz emlékek alakulnának ki benne.Egyszer volt hajlandó ráülni,mikor látta egy másik gyerektől.A szakemberek azt azt mondják majd jelentkezik náluk egy természete igény a szobatisztaságra.
Az én 18-hós kiscsajom is most kezdett el bilire/wc-re szokni. Napközben már nincs rajata pelus. Naponta vagy tízszer kell vele wc-re menni,de nem hajlandó bele pisilni.Már tudja jelezni,hogy mikor kell,de ha ráteszem olyankor a wc-re,írgalmatlan hisztibe kezd.Ilyenkor vissza kell tenni rá a pelust, különben a padlószőnyegem bánja.Mi még így állunk a szobatisztasággal,de remélem őszig jutunk valamire,különben télen biztosan visszaesünk
Anyád biztosan jót akar, mert vannak - főleg kislányok - akik másfél éves korban nappalra legalábbis szobatiszták lehetnek. Az én nagyobbik lányom is az volt másfél éves korára, bár a játszótérre is vinni kellett vele a bilit.
És anyám szoktatta rá, mert ő mindig reggeli után kakilt, és minden ellenkedésem dacára ráültette a bilire, és nagyon megdicsérte, amikor odasikeredett a dolog, és ez valahogy akkor rögzült benne. De a kisebbik lányomat már nem sikerült, még csak nyomaiban sem erre rávezetni, egészen 2 éves koráig, amikor már másodszorra reggel száraz volt a pelenka... akkor ő mondta, hogy "nekem nem kell a pelenka". Én meg azt mondtam, hogy jó, ha holnap is száraz lesz, nem lesz több pelenka.
Az unokám meg... nem részletezem, mert már mindent leírtam róla. Szóval van taapsztalatom arról, hogy kisérletezni lehet, de ami nem megy azt ne eröltessük semmiesetre. És minden gyereknél egyéni.
Adri néni, szerintem most SEMMIT nem kéne tenned, hanem a jótékony feledés homályába hagyni veszni a két negatív élményt.
Nem kell másfél évesen elkezdeni a rászoktatást. Most nyáron annyit lehet tenni, hogy kertben nem adsz rá pelenkát, hogy érezze amit a pisi végigcsorog rajta, és ilyenkor megjegyezni, hogy bizony bizony, a pisinek a biliben vagy a vécében lenne a helye. Maximum - ha már mindenáron tenni akarsz valamit.
Nyilván az igaz, hoyg nem szabad túl korán kezdeni. Ugyanakkor az sem biztos, hoyg jó teljesen kivárni, vagy ki kell várni azt, amíg teljesen magától csinálja.
Nekem eddig ugye 2 téli gyerekem lett szobatiszta, így én májusban kezdtem mindkettővel, amikor bejött a jó idő. Ajna majdnem 2,5 éves volt, Áronnal kicsit korábban kezdtük,m ő 2 és 1/3. Előtte sem Ajna, sem Áron nem pisilt egyszer sem bele sem bilibe, sem WC-be. Ajna WC-be kakilt már 2 éves kora óta magától, de Áron semmi. Egyszer csak fogtam, és levettem a pelust. Az első 2 nap katasztrófa volt, de Ajna 5-6 nap alatt, Áron 2 hét alatt teljesen stabilan szobatiszta lett.
Nem tudom mi lett volna, ha arra várok, hoyg ők szóljnaka, vagy maguktól bele pisiljenek. Nálunk ez a nagy levegő, és belevágunk teljesen működött 2 gyereknél is. De nyilván nem 1,5 évesen. Akkor szerintem még korai.
A kakitól Áron is félt, bizony akkor visszatartogatta 2-3 napig is, pedig korábban minden nap 2-szer 3-szor is kakilt. Amikor meglátta a biliben totál megrémült, ordított, hogy azonnal vigyem el. Ez így ment pár hétig, azóta megbékélt a dologgal. Én is mondta, hogy nyomhatja pelusba, de nem akarta. Egyszerűen kivártuk amíg láttam, hogy nagyon jön, ha belement, akkor látványosan megcsodáltuk, hogy mekkora hurka, és milyen ügyes, a nővére is agyon szemlélte a termést, és azóta nincsen baj.
Saját tapasztalat következik. De minden gyerek más.
Mi szerintem ott "csesztük el", hogy 2 évesen a lányom is érdeklődni kezdett a bili/wc stb. iránt, de még messze volt attól, hogy szólni tudott volna, csak tetszett neki, hogy ráül és még ujjongunk is. :-) Nyáron volt egy időszak, amikor egész nap alig volt rajta ruha, és csomószor ráült a bilire magától. Egyszer levettük róla a pelust, hogy üljön rá úgy. Nagyon jól elvolt - amíg véletlen bele nem kakilt a bilibe. (hagsúlyozom: tudatosságól szó sem volt! Csak addig ült rajta, míg egyszer sikerült). Azt a kiborulást nem tudom semmihez hasonlítani; önmagából kikelve, rémülten visított; vagy fél óra kellett, mire megnyugodott. Több hónapig a közelébe sem ment a bilinek. És a mai napig (3 éves múlt májusban) csak pelusba hajlandó kakilni, hiába pisil mindig a wc-be/bilibe; a kaki előtt is szól, de nem hajlandó máshova kakilni. Szóval túl kicsi volt még hozzá akkor; simán lehet, hogy amiatt a trauma.
Most azt mondom, nem kellett volna még akkor ráültetni a bilire, mert kicsi volt még. Egyértelműen látom, hogy várni kellett volna még 1 évet; most már tud szóni, ha kell bármi.
De: hangsúlyozom, hogy ez az én gyerekem, és ő meglehetősen érzékeny típus. Simán lehet, hogy más gyerek pedig örült volna a sikerélménynek és nagy lökést adott volna neki, aztán 2 évesen szobatiszta lett volna.
És vannak olyan gyerekek, akiknek jót tesz a "játékos szobatisztaságra szoktatás", vannak, akiknek pedig nem. Én utólag úgy látom, hogy a kisebbik lányommal semmiféle szoktatást nem fogok csinálni; szvsz akármit is csinál az ember, a gyerek akkor lesz szobatiszta, amikor testileg és lelkileg is megérik rá.
Szóval szerintem próbálj meg a Te gyereked ismeretében, saját megérzéseidre hallgatva dönteni; szakkönyvek meg mondhatnak akármit, mert nem a Te gyerekedről szólnak.
Néha előveszem a Spock-féle könyvet, még anyukámtól kaptam, ezer éves.
Biztos van újabb kiadás is, amiben nem tejjegyeket reklámoznak bájosan otromba rajzocskákkal, de nagy vonalakban ez is megteszi.
Nem veszem persze készpénznek a könyvet, inkább mindent csak érzéssel, de néha elbizonytalanodom.
Most a szobatisztaság kérdésében is.
Zoécskát kezdi érdekelni a pisi-a-wcbe - téma. Annyira aranyos, ha mondom, hogy "anyának most pisilni kell, bocsi, mindjárt jövök", ő előreszalad a fürdőbe, felhajtja nekem a fedelet, kíváncsian lesi a sugarat, papírt ránt nekem (vagy egy métert...:), aztán a végén lehajtja a fedelet, felmászik rá és lenyomja az öblítő-gombot...
Nagyon édes :)
Múltkor egy szál fürdőruciban szaladgált a lakásban, mikor megállt a wc mellett és felhajtotta a fedelet.
Mondtam neki, hogy nem szabad, azt hittem, bele akar nyúlni.
Hát annyiban hagyta, viszont egy pillanattal később elkezdett csorgatni a kőre...
Ebből én azt vettem le, hogy talán érezte, hogy pisilni kell és ki akarta próbálni a wc-t ő is...
Úgyhogy ma egy alkalommal, miután a szokásos "segítsünk anyának" rituálé lement, megkérdeztem, kipróbálná-e ő is. Úgy látszott, érti, mit akarok, tolni kezdte lefele a nacit és kapaszkodott volna felfelé, nosza, lekaptuk a pelust és felültettem a wc-re.
Viszont ahogy megérezte, hogy a feneke a levegőben lóg, őrülten elkezdett sírni, pedig biztosan tartottam, nyugtattam, mondtam neki, hogy most pisilni raktam oda, utánoztam a hangot, de nem nyugodott meg, úgyhogy pár másodperc után feladtam, alig sikerült megnyugtatni.
Nem is tudom, talán attól félt, hogy bele akarom dobni, vagy mi lehetett...
Szörnyen megijedt!
:(
Spock azt írja, hogy 18 hónaposan mindenképp meg kell kezdeni a szoktatást (na és anyám is ezzel nyaggat állandóan), és mivel a pár hónapja kapott bili már rég besorolt a kerti játékok közé, valahol félútra a gereblye meg a kisvödör közé, nem hiszem, hogy leveszi, hogy ugyanazt a célt szolgálja, mint a wc, amiről, továbbra is úgy gondolom, hogy egész valóságközeli elképzelése lehet...
Szóval.
Most az alábbiakat lehetne tenni:
1. beszerezni egy tök új, normál bilit, nem kivinni a kertbe, és néha ráültetni, hátha magától rájön, mire való.
2. beszerezni egy wc-szűkítőt, hátha azon nagyobb biztonságban érzi magát.
3. hagyjuk az egészet a fenébe, másfél évesen még kicsi hozzá.
Tényleg van ilyen. A nagyobbik lányom (egy évvel, pontosabban 13 hónappal idősebb a húgánál) ugye 4 éves koráig ágybapisilt, és állandóan vele voltunk elfoglalva. A kicsit meg gyakorlatice le se szartuk, arra számítottam, hogy majd vele is végig kell küzdenem ezeket a stációkat. Aztán egyik reggel (2 éves volt nagyjából), már másodszor volt száraz a pelus a pelenkázásnál, és azt mondta, hogy "nekem nem kell többet pelenka". MIre azt mondtam, hogy jó, ha ma éjjel is száraz marad, akkor nem lesz több pelus. És lőn. Ő két évesen már masszívan szoba és ágytiszta lett, míg a nővérével (akinek az IQ-ja 155-ön felül volt, mint később kiderült) még egy jó évig szívóztunk ezen... akkor tanultam meg, hogy nem szabad ezen görcsölni, mert akár görcsölünk rajta akár nem, akkor következik be, ha TESTILEG ÉS LELKILEG is megérik rá, ennyi.
Sziasztok! Ezt most csak azért írom, hogy lássátok, van fény az alagút végén:-)))
Azt már alább leírtam, hogy mit össze görcsöltem az első fiammal, hogy végre szobatiszta legyen. A kisebb fiam május végén volt 2 éves és teljesen copy-paste üzemmódban működik, mindent másol, elsősorban a bátyját. Már fél éve ő is ráül a wc-re, újságot követel magának (!) és látványosan nyom, persze nem jött semmi. De pelus volt rajta napközben mindig. Tegnap meg közölte, hogy "nem kejj pejusz!" leoperálta magáról, nem tű magán pelenkát és azóta bilibe pisil, az eszem megáll! Én csak állok itt és bámulok, hogy ilyen is van ?!!??!!?:-))))) (na jó, tegnap "hegyet"építettek ágyneműből és Tomikám ráült a közepére és eleresztette magát...de ettől eltekintve biztató a helyzet:-)) Kaki még nem megy, csak a pelusba, de tegnap óta azt is rögtön leveszi magáról és hozza nekem a xaros pelenkát: "tesszék, anuszi!"
Utópia :))))))) Ez tetszett. Hidd el, nem az. Nálunk most már szerencsére a dacosság is kezd normális méreteket ölteni. Van még, de tűrhető. Ő sosem lesz a simulékonyság mintapéldánya, ezt el kell fogadnom.
Ez tényleg nagyon bíztató, köszi, hogy leírtad!! Mások előtti agyondícsérés nálunk is megvolt...:)) És Ti hogy álltok a daccal?? Számomra egy ilyen jelenet, hogy M. "wc-re kéredzkedett", elképzelhetetlen és utópisztikus... Alig-alig van olyan dolog, amit ő magától, (sokadszori) kérés nélkül megcsinál.
Olyan nagyon nem sok a táp energiatartalma a tejhez képest, nem? (nem tudom, csak vmi kósza emlékfoszlány) Peti 1,5 évesen hagyta abba a tápot. Jó, tudom, vele könnyű, ő szeret enni.
Kb. hasonló a szitu nálunk, mint Mókáéknál, azaz Peti vissza tudja tartani a pisit, csak nem akar a wc-be pisilni. Nála viszont nem a dac a ludas, hanem vmi miatt retteg a wc-től :-((( (bilitől dettó). Tavaly nyáron hagytuk meztelenkedni a teraszon, odaraktuk a bilit, ha összejön akkor jó, ha nem, akkor nem alapon, de akkor vmi miatt már az első ilyen alkalomnál megijedt - hogy mitől, passz, de azóta elutasító (kétségbeesett neeeeem a reakció) a wc-vel kapcsolatban.
Most levettük róla a pelust (ovi miatt lépni kell + itt a nyár alapon), párszor szólt, hogy jön a pisi és bepisilt rögtön. Aztán egyszer csak jött a para. Ha érzi, hogy pisilni kell, feszeng, majd elkezd futni a lakásban, aztán sír is hozzá, egyre kétségbeesettebben, semmivel sem lehet kizökkenteni. Tegnap már majdnem elbőgtem magam én is, rá akartam adni a pelust, hogy pisiljen abba, de már abba sem akart, folytatta ezerrel az üvöltést (végül a kádba sikerült).
Azóta az van, hogy pelus nélkül van (szeret úgy lenni), aztán ha jön a pisi szól és feladom a pelust (kis szenvedés szokott azért lenni). Csak azt nem tudom, hogy a wc-rettegést mivel lehetne megszüntetni :-(((((((
"Mi pl. megvettük a Kakikönyvet, meg a lányom mesélt Kakaországról, ahol a sok kaki összegyűlik, (lerajzolta a csatornarendszert a wc kagylótól Kakaországig) , és mindig azt mondta neki, hogy ha végre az ő kakija is odaérkezne, akkor ő lenne a kakakirály..."
Moka! Csak biztatásképpen: februárban még én is azt írtam, hogy az én gyerekem sem akar hallani sem a biliről. Akkor hagytam is az egészet, úgy gondoltam, még nem elég érett hozzá. Aztán április közepén (akkor volt pont 3) egyszercsak kérte a bilit és tudatosan (!) belepisilt. Nagyon-nagyon megdicsértem, elmondtam Apának, tesónak, szomszédnak, nagyiknak az ő füle hallatára és mindig láttam rajta, hogy milyen jól esik neki a dicséret, hogy mi büszkék vagyunk rá. Persze nem innentől datálódik a szobatisztasága, de innentől indult be. Utána már a bölcsiben is gyakran pisilt bilibe, de a kaki az még simán a pelusba ment, nem zavarta. Ekkor még minden nap adtam rá pelust, csak hétvégente nem. Akkor rendszerint összepisilte magát, mert későn vette észre, hogy pisilni kell és nem értünk el a biliig. A kakit is mindig szedegethettem utána. Eszébe sem jutott, hogy netán azt is a bilibe nyomhatná. Aztán beteg lett, ami hasmenéssel is járt és időnként, amikor felültettük a wc-re (próbálkoztunk ugye), a kaki is odament. Talán ekkor tört meg a kakijég. Akkor már nem vonakodott a wc-be kakilástól sem. De még mindig nem volt igazán szobatiszta, ezek csak lépcsőfokok voltak. Aztán úgy május közepe óta, mindig száraz pelussal ébredt. 3-4 száraz éjszaka után már nem kapott több pelust éjjelre, azóta ágytiszta. És nem sokkal utána már az összes dolgát tudta szabályozni. Még akkor is wc-re kéredzkedett, amikor pelus volt rajta (pl. bevásárláskor). Azóta nem adunk rá egyáltalán pelenkát.
Én még május első felében is azt gondoltam, hogy na, jó ha szeptemberig összejön a szobatisztaság. És tessék, már egy jó pár hete szobatiszta!:)
Most már mindig, mikor megy wc-re, hozzáteszi, hogy "gatyába nem pisilünk, csak wc-be!"
Ez nagyon jó, kakaország : D nálunk a kutyusoknak kell nyomni a kakát, (a szomszédban van 3 baromi nagy kutya) meg a békáknak a csatornába, h örüljenek : D
Amúgy Mercire azzal lehet hatni újabban, h csak az mehet oviba, aki a wc-be pisil/kakil. Mikor nem pisil be, mindig mondja: "mehetek oviba!"
Alice, gondolod, ha lenne ilyen ismerősöm, itt verném a klavit pótcselekvésként??:DD Iszonyúan szeretném, ha lenne ilyen ismerősöm, nem csak ezzel, de ezer+1 kérdéssel nyaggatnám folyton, míg meg nem unná a képem. De hát nincs ilyen, úgyhogy ezt buktam.
Nem, nem hiszem, hogy 4-5-6 évesen is ez lesz. (Amúgy megsúgom: együtt soha nem aludtunk, ciciről ugyan leszokott, de cumi... Fehér Cumiistenség van, drákói szigorunknak köszönhetően már csak alváshoz...)
Alice, azért Te egy ritka felvilágosult gondolkodású nagyi vagy; nálunk a nagyszülőktől csak a lenéző pillantásokat kapjuk, mintha a mi lustaságunkat/hozzá nem értésünket bizonyítaná, hogy a gyerek nem szobatiszta 3 évesen. Még az én szüleim is (akik egyébként babáznak, szerepjátékoznak, csúsznak-másznak, meg ami kell :-) ) folyton mondogatják, hogy "bezzeg te már másfél évesen..." meg "3 éves korodra már rég éjszakára is...", stb, stb. Mondjuk, engem nem izgat, mit modanak, de a gyerek tuti kiveszi belőle a csalódottság szikráját.
Nyugi, nálunk is VAN még cumisüveg:DD És nem is tudom, meddig lesz is még, pedig az anyagiakon túl a másik bajom a dologgal a cumisüvegmosogatás. (6 részes MAM cumisüveg - ezt a másikon már 1x kifejtettem. Napersze a csaj se hajlandó ám másból inni, neki viszont balf* módon kicsit vettünk. Csak a közepét kéne kicserélni, hogy hozzánőjön az üveg a megnövekedett adaghoz, de "alkatrészt" eddig még sehol nem láttam, vedd meg a komplett cuccost 1400 pénzért...:S) Amúgy most, hogy sokan írtak súlyokat odaát (pl. JM Petije 17 kg:-O), kicsit elbizonytalanodtam, nem volt-e ez mégis korai. M. még 13 kg sincs!!! (Férj lehűtött a minap: ő akkor volt 20 kg, mikor iskolába ment=8-O)
Hát ha még a pelust se engedi magáról levenni... naszóval én sok helyen utánaolvastam a témának - csak már elfelejtettem, mert mára már nem probléma -, és valami olyasmi maradt meg bennem, hogy a gyerek a testéből kijövő kakit még a saját teste részének érzi, és emiatt nem akar tőle megválni, és holmi wc kagylóknak meg biliknek átengedni. Én azt hiszem azért a ti problémátok megérne egy valami ehhez hozzáértővel való diskurzust. Nem kell elvinni cihológushoz vagy efféle, de ha van valami ilyen ismerős, akkor talán tudna hasznos tanácsokat adni. Vagy legalábbis okosabban megmagyarázná mint én.
Mi pl. megvettük a Kakikönyvet, meg a lányom mesélt Kakaországról, ahol a sok kaki összegyűlik, (lerajzolta a csatornarendszert a wc kagylótól Kakaországig) , és mindig azt mondta neki, hogy ha végre az ő kakija is odaérkezne, akkor ő lenne a kakakirály... (ne tudd meg, hogy ez a sok kakás mese mennyire leszívja az ember agyát) , meg ilyesmik. De amikor még csak 3 éves volt egyszerűen látszott rajta, hogy nem érett meg erre slussz. Fél évvel később már vígan felfogta, hogy ha nincsen pelenka, akkor biza a kakát valahová ki kell enegdni, és mivel a gatyóba nem akarta, hát előbb utóbb el kellett engedni Kakaországba.
Én azt mondom, legokosabb, ha ezen nem problémázol túl sokat, most ilyen és kész, ugye nem hiszed, hogy még 4-5-6 évesen is ez lesz a probléma vele? HIszen gondolom előbb utóbb már ő is leszokott az együttalvásról, a cumiról, a szoptatásról és mindenféléről, ami akkor gondot jelentett, aztán megoldódott magától nem? A gyerek érik, okosodik, és a dolgok megoldódnak.
