Nos, jó! Elismerem sík hülye vagyok. Így jó?
De akkor világosítsatok fel, kérlek benneteket!
Adva van egy tárgy. Van neki három kiterjedése: szélessége, magassága, mélysége. Kezembe veszek egy fűrészt, s kettévágom. Most van két tárgyam. Ezeknek a tárgyaknak is három irányban van kiterjedése. Aztán megint tovább darabolom, a végén egészen picik lesznek. És még mindig (csak) 3 kiterjedésük van. Az egész kupac köré húzhatok egy képzeletbeli befoglaló testet, s ennek a kiterjedését is le tudom írni három számmal.
A DNS pl. egészen kicsi, de igen nagy számú építôelemekbôl áll, s én sehol nem látom a 4. dimenziót.
De mondom, én nagyon ostoba vagyok!
Én a többdimenziós testek geometriájáról beszéltem, az algebrában egyszerűbb kezelni őket.
Példa: 3D test felszínének számítása 4D test térfogatának számításával, ahol a 4D test magassága 1, alapja pedig a 3D test.
nem olyan bonyolult dolog az. négy független változó. leghétköznapibb példa: 3 téri dimenzió + idő. egy időben változó 3D test leírásához 4 dimenzió kell.
Fizikában kedves, matematikában végtelen számú dimenzió van. Csak már a negyedik dimenzióban is nehéz gondolkodni. Bár egyes matematikusoknak egyszerűbb alakzatok még 5 dimenzióban is mennek.
A legendás Rubik-kocka négy dimenziós megfelelőjét készítette el szoftveresen két amerikai programozó matematikus, a jelenlegi rekordtartó 495 tekeréssel tudja kirakni a hiperkockát.
Ha a hülyeség fájna az, ezek ordítanának (meg az index munkatársai is.)
Tessék már mondani, hol van itt a negyedik dimenzió? Én úgy látom, hogy ez csak egy elcseszett Rubik kocka.
