Hozzáértőktől kérdezném,hogy az ókori,középkori kardok mennyire voltak élesek? A filmekben semmi perc alatt lecsapnak fejeket és egyéb "kiálló" testrészeket. Egy jó kis csatározás,vívás után annyi élük lehetett mint a botnak vagy annyira mégse?
Annyiban igazad van hogy a Maszk és a Csata arca jók. De szerintem azért mert egy egy hátteret világít meg, derítti fel az összefüggéseket, szerintem.
A IIVH-ról írt könyve viszont feledhető csakugyan, sok új nincs benne...kivéve..
Kivéve az első 100 vagy 150 oldalt.
Amikoris arról van szó amihez is legjobban ért szerintem, nevezetesen az előzmények összetevők ismertetéséhez.
Hogy hogyan sikerült az európai hadseregek létszámát 100xosoráa növelin, alig 100 év alatt, meg hogy változott meg a katonasághoz, sorkatonasághoz való mentalitás a polgárok közt, meg azn ipar, meg ilyesmik.
Az a baj, hogy az írásos források hiányában, és azok hitelessége miatt az Árpád- kori csataleírások sokkal rövidebbek, mint pl.: a mohácsi csata menete vagy a sztálingrádi csata.
Nem értek sem a témához, sem a korhoz. De a Hadtörténelmi Közleményeket magam is szeretem. Ebben a 2001/1 számban találtam itt egy cikket B. Szabó János: Gondolatok a XI-XIV. századi magyar hadviselésről (A fegyverzet, a harcmód és a taktika összefüggéseinek kérdései) címmel. A neten is fent van itt: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00016/03bszabo.htm
Külön előnye, hogy gazdag forrásanyaga van. Esetleg felkutatni, s írni B. Szabó Jánosnak, hogy miket ajánl megnézni e témában. (attól függ mennyi időd van)
Megpróbálhatod, hogy a www.startlap.hu név szerinti lekérdezésében keresgélsz, elég sok történelmi-hadtörténelmi link van. (ha már túl vagy ezen, akkor bocs)
Magáról a csatáról nem valószínű, hogy sokat fogsz találni. Sajnos. :-(
Viszont, el lehetne indulni kerülő úton. Mivel a korabeli hadseregek vegyes fegyverzetűek voltak: lovagok, átmeneti lovasok és könnyűlovasok (kunok??), szvsz külön-külön kellene infot gyűjtened róluk, fegyverzet, taktika, stb.
Sajnálom, hogy nem tudok többet segíteni, mindenesetre sok sikert!
remélem tudtok nekem segíteni. A rozgonyi csatáról írok épp egy 10-15 oldalas értekezést nagyrészt Kristó Gyula azonos című könyve alapján, és egy olyan problémával kerültem szembe, hogy most döbbentem rá: csupán fél oldalnyi a csata leírásáról szóló rész (konkrétan csak maga a taktika) és nincsennek benne sem korabeli fegyvernemek, stb és mivel hadtörténet tárgyból írom, ezeknek erősen szerepelnie kellene benne.
Eddig csupán az előzményekről írok, a résztvevőkről, és nem kellene magát a csatát lerendezni kb 1 oldalban, ha már hadtörténetről van szó. Az a baj, hogy Kristó szerint sem maradtak részletes leírások magáról az összecsapásról, de gondolom, hogy valahol neten fellelhetőek mondjuk a korabeli hadakozással kapcsolatos dolgok.
lécci segítsetek. (elektronikus források előnyben)
A tanárom már látott egy ilyen modellt,állítása szerint, miért hazudna? :)
Egy konferencián az egyik francia előadó hozott magával egy "mini" trebuchetet és olyan 10 méterről lövöldözött a céltáblára kaviccsal, azt sajnos nem tudom méretarányos volt-e a szerkezet de gondolom igen különben nem vitte volna el.
Keegan engem se "fogott meg", eladtam egy felületes átolvasás után.
Hadtörténetben nekem most éppen Perjés Géza a kedvencem.
Főleg a zsoldok, hadtáp, felvonulási utak, műszaki lehetőségek vonalán erős, bár nem a kora középkorral foglalkozik.
Valaki itt kérdezte korábban:
Razin: A hadművészet története
I. A háború rabszolgatartó korszakának hadművészete
II. A háború feudális korszakának hadművészete
Van egy könyvlista, van benne hadtörténet is bőven:
Én vitatkoznék azzal, hogy a Keegan jó könyveket ír, mert a Második Világháború egy nagy ****. Keegan is beleesett abba a hibába, hogy mindenhez érteni akar, és az ilyenek általában már semmihez sem értenek igazán. De a Csata arca és a Maszk tényleg nagyon jók.
"Akkoriban voltak Magyarországon ostromgépek? Ha igen, milyen elven működtek? (Én úgy képzelem, hogy kőhajítógépek lehettek?)"
A királyi sereg alkalmazott - tudomásom szerint ostromgépeket, ballistákat és onagereket.
"Mennyire volt elterjedt akkoriban az akna vagy más robbantó-eszköz? (Gyanítom hogy semennyire.) "
Akna volt, csak nem robbanós... A várfalat egyszerűen aláásták, az alap meggyengült, fal kidőlt. A bonyolultabb módszer szerint tüzet gyújtottak az aknában, hogy a hőhatás repessze a falakat.
"Vagy az ostromlók túlnyomó többsége a kiéheztetés évszázadok óta célravezető taktikáját alkalmazta? ;) "
Inkább ez.. Mo-on nem szórakoztak a főurak magánháborúiban a hadműveészet magasiskolájának alkalmazásával.. :)
Működőképeset? :D Amivel kis kavicsokat hajítanál? Na AZT én is megnézném... :) (Tök jó lenne - szvsz Hadtörténeti Múzeumban komolyan díjaznák, ha megcsinálnád...)
Örülök, hogy megtaláltam ezt a topikot, mert pont idevágó kérdésem lenne, remélem sokan válaszolnak majd.
A kérdésem a következő:
A XIV. század eleji Magyarországon hogyan folytak a várostromok? Azt tudjuk h IV. Béla jópár kővárat építtetett, amelyek többségét később az oligarchák igénybe is vették + újakat is építettek.
Akkoriban voltak Magyarországon ostromgépek? Ha igen, milyen elven működtek? (Én úgy képzelem, hogy kőhajítógépek lehettek?) Mennyire volt elterjedt akkoriban az akna vagy más robbantó-eszköz? (Gyanítom hogy semennyire.)
Vagy az ostromlók túlnyomó többsége a kiéheztetés évszázadok óta célravezető taktikáját alkalmazta? ;)
Ha jön erre válasz, akkor szívesen elmondom, hogy miért csinálom ezt. Szerintem érdekelne néhányatokat.
Hai Georg !
A spanyol tercio:
1534 és 1704 között a spanyol gyalogság túlnyomórészt terciokba szerveződött. Minden modern ezred őseként, a római légiók óta ez volt az első állandó, tekintélyes létszámú és hírneves gyalogos alakulat Európában.
IV. Fülöp uralkodásának kezdetén 1636- ban a spanyol hadseregnek 35 tercioja volt. Papíron mindegyik 12 századdal, összesen 3000 katonával rendelkezett. 1636- tól kezdve azonban a századok létszámát 200 főre csökkentették: mindegyiknek 11 tisztje, 30 muskétása, 60 szakállaspuskása és 99 pikása volt. Ám a Condé által 1643- ban Rocroi- nál megsemmisített híres 20 tercioban átlagosan csupán 1000 katona volt. Később, 1648- ban Lensnél még súlyosabb veszteségeket szenvedtek.
A jellegzetes tercio tömör alakulat volt, amely egy központi tömböt alkotott, a pikásokat a tercio sarkain négyszögeket alkotó muskétások fogták közre.
Hai !
