A jogfolytonosság deklarálása a 89-es kerekasztal-tárgyalásokon nem történt meg, annak kvázi alkalmazása merőben technikai kérdés volt, nem pedig alku tárgya. Képtelenség lett volna ugyanis, egyetlen törvényben felsorolni, hogy a hatályos joganyagból mi marad meg és mi nem, és képtelenség volt egyetlen parlamenti ülésnapon az összes, az állam működéséhez szükséges, a jogállamiság követelményeinek is megfelelő törvény megalkotása.
Már csak azért sem lehetett alku tárgya, mert az alkotmány újabb lényeges módosításai az MDF-SZDSZ paktum alapján történtek meg 9O-ben. Ebben szerepel az első utalás a jogfolytonosságra.
Még kevésbé igaz, hogy a 89-es ellenzék hajlandó lett volna elismerni a diktatúra kvázi-jogállamiságát. Ennek nyoma sincs sehol, ezzel szemben ezzel ellentétes AB-határozat van.
A számozás kizárólag a preambulumban jelzett ideiglenesség miatt maradt.
"Azért nem változott a számozás, mert ez a magyar közjogi hagyomány."
Nem egészen. A rendszerváltás alapvető kompromisszuma az volt, hogy az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült szervezetek megállapodtak az MSZMP-vel a sztálinista alkotmány polgári demokratikus módosításáról, a szabad választás megrendezéséhez nélkülözhetetlen törvények tartalmáról és a választás időpontjáról. Az MSZMP (illetve jogutódja, az MSZP) hegemón helyzete birtokában érvényesítette a parlamentben e megállapodásokat, majd a megállapított időpontban megrendezte a választást és azt elveszítve, fegyelmezetten átadta a hatalmat a győzteseknek. Cserébe az ellenzéki pártok elfogadták, hogy a rendszerváltással nem szakad meg a jogfolytonosság, hajlandóak voltak legitimnek elismerni a korábbi negyven évet, úgy tekinteni, mintha Magyarország korábban is jogállam és demokrácia lett volna, és pusztán egy kormányváltás történt volna: a hatalmat korábban birtokló párt elvesztette a választást, és az új kormányt, ahogy az parlamentáris demokráciákban megszokott, a győztes politikai tömörülés alakíthatta meg.
A számozás azért nem változott, hogy ez is szimbolizálja a jogfolytonosságot. Az az alkotmány, amely az új rendszer legitimitását biztosítja, a többször (de még hányszor!) módosított 1949. évi, akkor is, ha, mint mondtam, annak eredeti rendelkezései közül már csak az hatályos, hogy Magyarország fővárosa Budapest.
Új alkotmányt (új számozással) csak az új rendszer szabadon választott országgyűlése alkothat. Ha akar, és ha tud.
Továbbá 1993-ban Sólyom nem az Országgyűlés alelnöke volt (három alelnök volt akkoriban, Dornbach Alajos, Vörös Vince és Szűrös Mátyás), hanem az Alkotmányügyi és Igazságügyi Bizottság elnöke.
Azt hiszem, félreértettél, remélem, hogy nem szándékosan. Ez esetben kiírom: a fóbia szó alkalmazása álkulcs stb. Rendkívül egyszerű mindent ilyen-olyan fóbiával magyarázni.
És éppen hogy nem borítja el az agyamat a politika. Azt próbálom magyarázni, hogy a bajok oka nem az egyes szereplők gonoszsága vagy butasága, hanem szvsz az, hogy az 1989-90-ben kidolgozott/kialkudott alkotmányos rendszer olyan politikai rendszer kialakulását tette lehetővé, amelyik ezt az alkotmányos rendszert használhatatlanná teszi. A megoldás tehát nem az volna, hogy "vissza 89-hez", mint azt Sólyom és egész sleppjének működése sugallja, mert ez abszurdum. Hanem az alkotmányos rendszernek az azóta előállt helyet tanulságaival számoló kiigazítása. Ehhez természetesen a két oldal konszenzusa kéne, amire semmi remény közvetítés nélkül. Sólyomnak viszont, mivel a 89-es rendszer nagyrészt az ő édes gyermeke, láthatóan esze ágában sincs közvetíteni, inkább úgy viselkedik, mint egy nádpálcás iskolamester az egymást ütlegelő hülyegyerekekkel, akik nem értik a házirend nagyszerűségét. Ebből nem származik semmi jó.
Jó, akkor szögezzük le esetleg, hogy patthelyzet van, mindenki fél mindenkitől és időhúzásra megy ki a játék! Akinek van sok pénze, azt hiszi, neki nem sürgős. A nép (=nem vagyonos tömegek) szív, mint aza biz torkos borz.
Szomorú, hogy a helyzetét a népesség nagyobbik fele a tulajdona mértékében határozza meg... Tragikus tévedés!
Ez? Irigység? A fóbia meg divatszó, ötlethiányos emberek álkulcsa, az embernek lassan már tökfőzelékfóbiája is lesz...
Nagyon nem tetszik, amit csinál, ennyi. (Nem elménckedek a fóbiával, mert több okból is kimoderálnának, és nem a Fekete-afférra gondolok.) Ami a topikra tartozik: a 89-90-ben megszerkesztett alkotmányos rendszer 89-re reagál, és olyan konszenzust feltételez, aminek ma nyoma sincs. És nem is lehet "visszamenni 89-be'", ahogy azt a Sólyomfanok elképzelik.
Lehet, de ahhoz intelligens és nagytudású jogalkalmazók is kellenének. Csakhogy - mint tudjuk - az intelligencia mennyisége a világban állandó, az emberiség létszáma viszont növekszik. :-))
Ha a Köztársasági Elnök Urat kérdezed, nemcsak hogy írott aílkotmány van, de amögött még láthatatlan is. Az pedig nem más, mint amit ő mond. Ez a zigazi magyar hagyomány :)
Amúgy 90-ben valóban az volt az indok, hogy új alkotmányt csak a szuverenitás teljes birtokában, tehát a szovjet csapatok kivonulása után lehet csinálni, ez a feltétel pedig csak 1991-ben teljesült. Ezért került a preambulumba az ideiglenesség kiemelése.
Semmi köze nem volt semmiféle közjogi hagyományhoz. Sőt, az 1990-es novellát előkészítő MDF-SZDSZ paktumban kifejezetten az szerepelt, hogy vissza kell térni a KE-ről szóló 1946. évi I. tv-hez.
(Amúgy a közjogi "hagyomány" megtartása az lett volna, ha tv.helyett tc. szerepel a számozásban, és nincs pl. tvr.)
A 90-es novellát vadonatúj törvényként is meg lehetett volna szavazni, a szükséges többség megvolt hozzá. Ahogy a - ha már hagyománynál tartunk - BHÖ-ből is lett Btk.
Történetileg valóban "komcsi" alapú, hiszen 1949-ben mindössze egy oroszból fordítást szvazatak meg alkotmányként. A fordítót Antalfynak hívták, az egyik aláíró pedi Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes (!) volt.
Valóban ritka, hogy egy alkotmányt ne maga a miniszterelnök, hanem a helyettese írjon alá.
A probléma ott van, hogy 1990-ben, az alkotmánynak az MDF-SZDSZ paktum alapján történő második módosítása során sem adtak új törvényi számozást. Lévén, hogy akkor még mindig bent voltak az oroszok az országban, és a kormányt adó MDF-KDNP-Kisgazda koalíció ugyanúgy fosott a pár képviselős Horn vezette szociktól, mint az ellenzék akkor fő erejért alkotó SZDSZ.
Miért sértegeted a jobboldalt? Ez az alkotmány csak történetileg "komcsi alapú", valójában az anyja sem ismerne rá a módosított eredetijére. Tartalmilag teljesen megfelel egy szabad és demokratikus ország alkotmányának, hasonlít a többi nyugat-európai alkotmányra. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás idején minden párt elfogadta - a legnagyobb súlyú jobboldal is -, és azóta is esküt tesznek rá a parlamenti pártok képviselői és a köztisztviselők.