Némi pihenésre használt időt követően,tartva rossz szokásomat,ismét sikerült egy erősen botrányszagú dolgot találnom hőn tisztelt honatyáink és honanyáink politikájával kapcsolatosan,ami az en bloc meglátáson kívül ezúttal a tömegpártok nemzetiségpolitikáját mutatja be,két év távlatából.Az "etnoliberlaizmussal" megvádolt médiából szerzett információhalmaz,mely kategórikusan használta az autentikus nemzetáruló,társadalomépítő oldal-jelzőket,ami sokak véleményét befolyásolja a Fidesszel illetve az MSZP-vel kapcsolatosan.Őszintén kíváncsi vagyok azonban,hogy ezután az iromány után,kit és mennyiben lehet nemzetárulónak,illetve társadalomépítőnek tekinteni,különös tekintettel az lés során elhangzott gesztusokra a kampányidőszak kellős közepén.Alábbi jegyzőkönyv közvetlenül Dr.Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosi meghallgatása után történt,szvsz nagyon tanulságosnak tartottam.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az első napirendi pont tárgyalását lezárom. Tisztelt Bizottság! A 2. napirendi ponttal folytatjuk a munkánkat. A bizottságnak döntenie kell a 2002. évre szóló, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatását tartalmazó országgyűlési határozati javaslatról. Tisztelt Bizottság! Túl hosszú szóbeli bevezetővel nem kívánom a bizottságot fenntartani. A pályázati kiírásban együtt vagyunk vétkesek, és a kiírásnak megfelelően ugyanolyan szigorúan vettük a pályázati kiírás minden feltételét, mint ahogy azt az eddigiekben a bizottság felhatalmazásával és későbbi jóváhagyásával tettük. Akik tehát nem teljes pályázatot nyújtottak be, akiknek a pályázatából bármely olyan dokumentum hiányzott, amelyet a pályázat kötelezően előírt, illetve - sajnálatos módon még egy konfliktusforrás volt - akik nem a megfelelő helyre nyújtották be a pályázatukat, tehát a társadalmi szervezetek bizottságához is nyújtottak be pályázatot, amit a mi pályázatunk világosan kizárt mint lehetőséget, azokat a pályázat elbírálásában nem vettük figyelembe, azaz őket gyakorlatilag kizártuk anélkül, hogy a pályázatukat érdemben elbíráltuk volna. Volt olyan - és ez bölcs önmérsékletre utal -, aki már tudta, hogy a bizottság megvesztegethetetlenül szigorú, ezért a nagy szervezetek közül néhány nem is nyújtott be pályázatot, feltételezhetően azért, mert valamelyik feltételnek nem tudott megfelelni, például köztartozása volt. A melléklet tartalmazza a szétosztásra szánt összeget. Az egyes kisebbségi szervezetek között megpróbáltuk tartani azt az arányt, amelyet a bizottság a ciklus elején kialakított, és ebben néhány százalékos eltérés volt csupán az egymást követő években. A legnagyobb arányban, úgy általában 35 százalék körülire szoktuk tervezni a cigány szervezetek támogatását, és most is a cigány szervezetek kaptak a legtöbbet, és ezt az arányt követik a többiek. A legkisebb szervezeteknél a józan racionalitás döntött, hiszen ott százalékos arányhoz ragaszkodni lehetetlen lett volna, különös tekintettel arra, hogy a legkisebb szervezetek részéről mindössze néhány támogatható pályázat érkezett. Azt kérem a bizottságtól, hogy magát a határozati javaslatot, tehát a benyújtó levelet is, de elsősorban a mellékletet tekintse át és alakítsuk ki a végleges álláspontot a támogatással kapcsolatban. Kérdezem, hogy kinek van észrevétele. Donáth képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Szerettem volna pontosan idézni a számokat, de sajnos nincs a kezemben papír. Úgy emlékszem, hogy a 2001-re megítélt és a 2002-re megítélendő összegek között két "érdekes" eltérés van. Az egyik az, hogy a cigány szervezetek számára megítélt összeg 2 vagy 3 százalékkal kevesebb az idén, mint volt tavaly. Ebből az a következtetés származhatna, mintha kevesebb lenne a szervezet, az igény vagy a szükség ezen a területen. Én ezt kétlem. Ha nem az a magyarázata ennek, amit felvetettem, akkor szeretnék valakitől választ kapni arra, hogy miközben a magyarországi roma lakosság helyzete minden tekintetben romlik - egészségügy, kultúra, oktatásügy, lakáshoz való jutás - és benne van szőröstől-bőröstől abban, amit szegénységpolitikának lehet nevezni, mi motiválta a pénzt osztó albizottságot vagy kuratóriumot abban, hogy csökkentse a nekik juttatható vagy juttatandó összeg arányát. A másik kérdésem ugyancsak ehhez kapcsolódik. Régóta foglalkozom a hazai kisebbségekkel és lelkészként szlovák és német származású gyülekezetekben is dolgozom. Tapasztalataim szerint az 1800-as évek végén elindult vagy erőteljessé vált asszimiláció gyakorlatilag befejeződött ezen a területen. Mi motiválja tehát azt, hogy ezeknek a szervezeteknek az esetében - ide értve a magyarországi német, szlovák, horvát és szerb igényeket - az arány meg jobb lett? Végül szerepel a ruszin kisebbség is az utolsó helyen. Rajta kívül van még egy, amelyik 2001-ben nem kapott támogatást, és 2002-re 700 ezer forintos támogatásra nyújtott be pályázatot. Ezt szimbolikusnak érzem, ám lehetséges, hogy indokolt is, de így némiképp az a gyanú ébred, mintha ezen vélhetően jelentéktelen lélekszámú és tevékenységű szervezetek támogatásában fügefalevél-effektus nyilvánulnék meg. - Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy a tárgyalási rendünktől eltérő módon közvetlenül válaszoljak a kérdésekre, egyrészt azért, mert így talán újabb kérdéseket előzök meg, másrészt azért, mert az írás még mindig nehezemre esik, és ha jegyzetelnék, akkor lehetnék biztos abban, hogy nem felejtek el egyetlen észrevételt sem. Először néhány szót hadd mondjak arról, hogy a cigány szervezetek támogatása százalékban valóban alacsonyabb, mint tavaly. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a Lungo Drom nem nyújtott be pályázatot. A Lungo Drom a legnagyobb cigány szervezet, amely tavaly 4,5 millió forintot kapott, és ennek a 4,5 millió forintnak a maradéktalan szétosztása azt jelentette volna, hogy egyes szervezetek több támogatást kapnak, mint amennyit kérnek. A képviselő úrnak tökéletesen igaza van abban, amit elmondott a magyarországi cigányság helyzetéről, és ez rendkívüli nyomatékkal indokolttá teszi a közalapítványi pénzek emelését, tudniillik tevékenységet, feladatot csak a közalapítványok finanszírozhatnak. Mi működési költséget finanszírozhatunk és abban a sajátos ellentmondásban vergődünk, hogy azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek szűkebb cigány közösségekben jönnek létre és "csak" annyit csinálnak, hogy végigszűretik a falu 40 év alatti cigány asszonyait és kihívják a méhnyakrákszűrést, "csak" annyit csinálnak, hogy kihívják a körzeti orvost és egészségügyi előadást tartatnak a higiénéről és a gyermeknevelésről, "csak" annyit csinálnak, hogy utánamennek a fiatalkorú cigány bűnözőknek a börtönbe és meglátogatják őket, nem tudjuk támogatni. Ezek a "csak"-ok rendkívül nagy jelentőséggel bírnak egy-egy cigány közösségben, ugyanakkor működési költség velük alig keletkezik. Nekünk pedig az a lehetőségünk csupán, hogy működési költséget támogassunk, és ennek a keretei között kell maradnunk. Így, a Lungo Drom pályázata híján azt az összeget, amelyet tavaly a Lungo Drom kapott, megkíséreltük szétosztani a többi szervezet között, így a tavalyinál lényegesen nagyobb támogatást kapott a két nagy szervezet, a Phralipe és a Roma Parlament, amelynek igen nagy a működési költsége; és megemeltük a többiekét is egy értelmezhető határon belül.
A második kérdés ebből logikusan következik. Ez a közlekedőedények törvénye, hogy ha az egyik oldalon egy kicsit lejjebb megy a támogatás, akkor a másik oldalon valamennyivel följebb megy. Mi úgy ítéltük meg, hogy ez a mozgás nem igazságtalan, és különösen a német kisebbség esetében voltunk úgy, hogy többször is átnéztük, mert kitűnően dolgozó szervezetek támogatásáról kellett döntenünk. A harmadik a kicsi szervezetek kérdése volt; ez ismét egy visszatérő dilemma... - de azt hiszem, ezt egy más alkalommal kellene higgadtan megbeszélnünk egymás között -, hiszen még belsőleg is sajátos megosztottságban élnek. Ez most elsősorban a lengyel és az örmény kisebbségre igaz, mert mind a két kisebbségnek, a lengyelnek is és az örménynek is megvan a történelmi ága, amelynek az identitása már csupán a lengyel vagy az örmény tudatában van meg, de az anyanyelvét elveszítette, és megvan a frissebben beáramlott ága, amely örményül, illetve lengyelül is beszél. Idén mi most arra törekedtünk, hogy ne mi döntsük el, melyik ág a legitim képviselője a lengyel vagy örmény kisebbségnek, hanem ismerjük el azt a missziót, amelyet bármelyik végez, akár beszéli a hajdanvolt anyanyelvet, akár nem. A ruszin kisebbség tavaly nem nyújtott be értelmezhető pályázatot. Ez a 700 ezer forint a többihez képest borzasztóan kevés; ahhoz a működési költséghez viszont, amelyet ők a pályázatukban igazolni tudtak, tisztességes és reális. Adnánk többet, de itt most egy, az önkormányzattal párhuzamos tevékenységről van szó, és az önkormányzat finanszírozása mellett úgy tűnik, hogy erre a társadalmi tevékenységre már nem jut annyi erő a kicsi szervezeteknél, ezért a működési költségük is alacsony. Hargitai képviselő úr, utána Kiss Gábor képviselő úr.
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Én már, ha lehet, módosító indítványokat fogalmaznék meg (Dr. Kiss Gábor: Én még nem.); ha még nem tartunk itt, akkor átadom a szót azoknak, akik még elvi kérdéseket vetnének föl.
ELNÖK: Akkor Kiss Gábor képviselő úré a szó.
DR. KISS GÁBOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! A hozzászólásom nem érinti sem a felosztás elveit, sem a végleges eredményét, nem is ezért teszem szóvá, amit mondok, hanem azért, mert harmadik éve konstatálom azt, hogy Szabolcs megye területéről nincsenek pályázatok. Szabolcs megyében a cigány lakosság arányszáma 15, illetőleg 2 százalék; általában a települések iskoláiban az arányszámuk ennél nagyobb: 20-25 százalék; és vannak települések, ahol 60 százalékos a cigány lakosság arányszáma. Én megpróbáltam ezt a megyei szervezeteknél szóvá tenni; nem a pályázatok benyújtását próbáltam forszírozni, hanem a szerveződést egyáltalán. Kérdezem, hogy ez a bizonyos bizottság, amelyik most már évek óta szerbe-számba veszi a jelentkezéseket, amelynek tehát vannak tapasztalatai, információi, áttekintése van az egész ügyről, nem tehetné-e azt meg, hogy mondjuk, az Országos Cigány Önkormányzat figyelmét felhívja erre, sértene-e ez valamifajta szabályt vagy nem tudom, micsodát; tehát hogy tessenek megnézni, nem lehetne-e a megye legkeletibb régiójában is a szerveződést elősegíteni egyfelől, másfelől pedig a működést intézményesíteni. Mert működés van néhány esetben, tudok mondani a saját választókörzetemben is településeket és szervezeteket, de nem olyan a jogállásuk, hogy ők pályázatot nyújthatnának be.
ELNÖK: Kiss Gábor képviselő úrnak tökéletesen igaza van. Legföljebb azt a szomorkás megjegyzést kell tennem - és ezt a jegyzőkönyv számára igen, de a külső közvélemény számára nem vállalom -, hogy van egy sajátos rivalizálás a kisebbségi önkormányzati háló és a társadalmi szervezetek között. Tehát a működő önkormányzati rendszertől túl nagy segítséget várni ebben az ügyben nem lehet. Én azt tapasztaltam, éppen Szabolcsban, hogy cigány önkormányzati képviselőkkel találkoztam, és elmondtam nekik a panaszomat, hogy évek óta nem találunk olyan pályázót Szabolcsból, mint ahogy tucatjával találunk Borsodban, akiket támogatni tudnánk, és kioktattak; kioktattak, mert azt mondták, hogy inkább az ő munkájukban teremtenénk meg a differenciált finanszírozás feltételeit, és ne keressünk újabb és újabb csatornákat, ahol a pénz elfolyik. És én ezt nem kommentálom, de ez egy sajátos szemlélet. Azt gondolom, hogy a szerves fejlődésben mi magunk többet tudunk segíteni, mint amennyi segítséget az önkormányzati hálótól elvárhatunk. Schmidt képviselő úr?
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Egy másik érdekes dolgot szeretnék megjegyezni, pontosan Kiss Gábor úr észrevételére. Fejér megyéről van szó, Krasznai úr volt eddig a Fejér megyei szerveződés elnöke, és tekintettel arra, hogy tavaly szabálytalanul használta föl a támogatást, eleve ki kellett zárnunk. És nem tudni, miért, sértődöttségből-e, de idén Fejér megyéből egyetlenegy cigány pályázat nem érkezett. Azt, hogy ő irányította-e így a tagszervezeteknél a hangulatot vagy sem, ezt nem tudom, de érdekes módon egyáltalán nem pályáztak. Itt tehát a szerveződésben valóban, ahogyan említetted, komoly gondok lehetnek, így is, úgy is.
ELNÖK: Igen, ebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy amíg Krasznai József dolgozott azért, hogy legyenek pályázatok, voltak; most nem dolgozik - nincsenek. Azt gondolom, ez ügyben a Kisebbségi Hivatal figyelmét kellene fölhívnunk. A Kisebbségi Hivatal nem főnöke az önkormányzatoknak, de mindenképpen segíthet abban, hogy ezek a szerveződések eljussanak odáig, hogy pályázzanak. Az ideit egyébként tekintsük rendkívülinek, mert a pályázatok onnan jöttek be, ahol volt segítség arra, hogy fölhívják a figyelmet, hogy a rendkívüli időpontról tájékoztatást adjanak. Borsod megyéből jött a legtöbb, de a Borsod megyeiek jól össze vannak fogva, ott van egy olyan cigány társadalmi működés, ahol egy évben háromszor-négyszer találkoznak a társadalmi szervezetek vezetői, és fölhívják egymás figyelmét, adják a tippeket. Meglátszik, hogy hol van kommunikáció. (Dr. Kiss Gábor: Köszönöm.) Egyébként én azt gondolom - és akkor politikai végrendeletemet földiktálom a jegyzőkönyvnek -, hogy a következő ciklusban, ha ez a pénzosztási feladata a bizottságnak megmarad, akkor bizony valamilyen országos értekezlettel kellene kezdeni az első pályázat megfogalmazása előtt ennek a bizottságnak a népszerűsítő vagy tájékoztató munkát. Nem kell azt hinnünk, hogy azért, mert ez a pénzosztási lehetőség évek óta megvan, mindenki tud róla. Bizony meg kell őket tanítani arra, hogy melyik forrás mire való, mire kell kérni a parlamenttől, mire kell kérni a saját önkormányzatától és mire kell kérni a közalapítványoktól - nem tudják. Egyéb észrevétel, konkrét javaslat? Hargitai képviselő úr!
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): A ruszinokra visszatérve, amit már Donáth László képviselőtársam szóba hozott, lehet, hogy tavaly nem volt értékelhető pályázatuk, de idén két országos önkormányzatuk adott be pályázatot. Az egyiket Hattinger úr jegyzi, az önkormányzat országos elnöke, a másikat egy másik úr jegyzi; mind a kettőt látom, hogy országos szervezet - az egyiket támogatjuk, a másikat nem támogatnánk. Ha mind a kettő országos szervezet, nem helyeslem azt, ha az önkormányzati elnök által fémjelzettet támogatjuk, a másikat pedig nem, ha nincs kizáró feltétel, márpedig kizáró feltétel nincs megjegyezve.
ELNÖK: Biztosan van, képviselő úr. Ha megengedi, utána fogunk nézni, mert nulla támogatást csak akkor adtunk, ha kizáró feltétel volt. Lehet, hogy pályázott a társadalmi szervezetek bizottságánál is, ami nincs feltüntetve a listán. Azonnal utána fogunk nézni.
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Akkor mondok olyan konkrét módosító javaslatokat, amelyek szervezeten belüliek és egyensúlyos lesz a javaslatom. Német szervezetek között javaslok átcsoportosításokat. A Nagynyárádi Kolping szervezettől javasolok elvenni...
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: A számot kérjük mondani, mert anélkül nem tudjuk követni.
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Akkor előbb szóljon más, mert nekem több van és besorszámozom őket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmidt képviselő úr!
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Szombaton az országos német önkormányzat elnökségi ülésén is megbeszéltük ezeket a pályázatokat és az a kérés fogalmazódott meg, amennyiben lehetséges, a 401/28. szám alatt szereplő Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának - mivel országos szervezet és több helyi szervezet tartozik hozzá - a támogatását 300 ezer forinttal növeljük meg, és a 75., 76. és 77. sorszám alatt szereplő szervezettől 100-100 ezer forintot vegyünk le.
ELNÖK: A képviselő úr egyetért ezzel?
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Hargitai képviselő úr!
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): A Nagynyárádi Német-Magyar Baráti Körtől - amelynek az álló listában 159-es a száma - javaslok elvenni 250 ezer forintot.
ELNÖK: 50-re végződőt nem nagyon adtunk, nem tudja kiegészíteni?
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Úgy látom, másoknál is van 50-re végződő.
ELNÖK: Azoknál adtunk így, akik így kértek. Ha 250-et kértek és 300-at adtunk volna, akkor többet adnánk, amint amennyit kértek, ezt pedig nem szerettük volna.
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): A Nagynyárádi Kolping Családi Egyesülettől - amely 160. sorszám alatt található - vegyünk el 100 ezer forintot, a 168. sorszám alatt lévő újpetrei Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesülettől 100 ezer forintot, a Kiskassáért Német Egyesülettől - 114. sorszám alatt - 50 ezer forintot, és a 165. sorszám alatt lévő szászvári Német Nemzetiségi Egyesülettől szintén 50 ezer forintot.
ELNÖK: 200 ezer forintnál sehol nem adtunk kevesebbet. Akkor inkább ne adjunk.
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Eddig is volt 150 ezer forintos javaslat.
ELNÖK: Egyetlenegy helyen.
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Két helyen is van, de nincs semmi gondom vele. Én ismerem ezeket a szervezeteket. Most mondom, hogy ezek a pénzek hova kerülnének. A 125. sorszám alatt lévő Lippói Magyar-Német Kulturális Egyesületnek adjunk 100 ezer forintot, a 153. sorszám alatt lévő Mohácsi Németek Egyesületének 50 ezer forintot, a 171. sorszám alatt lévő Kulturverein, Babarcnak 100 ezer forintot, a 83. sorszám alatt lévő Baranyai Német Nemzetiségi Szervezetek Közösségének 200 ezer forintot, a 174. sorszám alatt lévő erdősmecskei Német-Magyar Baráti Egyesületnek 50 ezer forintot és a 132. sorszám alatt lévő véméndi Magyarországi Ifjú Németek Közösségének szintén 50 ezer forintot. 60 61 pa (Hargitai) A 133. sorszámú a Véménd, oda jön a plusz 50; és Erdősmecskéhez - 174. számon - szintén plusz 50.
ELNÖK: Megkérem Arczt Ilonát, legyen olyan kedves végigmondani, hogy a jegyzőkönyvben legyen benne.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Akkor tehát a következőkről van szó, ha jól tudtam követni: 159. Nagynyárád-Grossnaarad Magyar-Német Baráti Kör: mínusz 250 ezer; 160. Nagynyárádi Kolping Családi Egyesület: mínusz 100 ezer; 168. Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület, Újpetre: mínusz 100 ezer; 114. Kiskassáért Német Egyesület: mínusz 50 ezer; 165. Német Nemzetiségi Egyesület, Szászvár: mínusz 50 ezer; 125. Lippói Magyar-Német Kulturális Egyesület: plusz 100 ezer; 153. Mohácsi Németek Egyesülete: plusz 50 ezer; 171. Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület, Babarc: plusz 100 ezer; 83. Baranyai Német Nemzetiségi Szervezetek Közössége: plusz 200 ezer; 174. Német-Magyar Baráti Egyesület, Erdősmecske: plusz 50 ezer; 133. Magyarországi Ifjú Németek Közössége, Véménd: plusz 50 ezer.
ELNÖK: Ezen túl vagyunk. Egyéb javaslat? Láyer alelnök úr!
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Mielőtt megtenném a javaslatomat, egy kérdésem volna. Én a vízszintes listából dolgozom, mert most ez van előttem. A cigány szervezeteknél a Hajdúböszörményi Cigányok Kulturális Egyesületénél - 85. sorszám - a "nincs" felirat, gondolom, azt jelzi, hogy nincs kizáró ok.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Egy kis türelmet kérek, utánanézünk; közben viszont megnéztük a ruszin pályázatot: APEH-papírok hiányoztak.
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): A másik pedig: szintén a cigány szervezeteknél, a 82. sorszám alatt szerepel a Lungo Drom tiszacsegei tagszervezete. Ezeknek javasolható-e támogatás? A harmadik, szintén ilyen jellegű kérdésem: a 404/12. sorszám alatt szerepel a Létavértesi Román Kulturális Egyesület - neki javasolható-e támogatás?
ELNÖK: Arra biztosan emlékszem, hogy a Lungo Dromnak minden szervezetét még egyszer megnéztük, éppen azért, mert a nagy szervezet nem adott be pályázatot, és aki egyáltalán támogatható volt, mindenki kapott. A Létavértest pedig alelnök úr miatt néztük meg kétszer, de azonnal fogjuk mondani, hogy mi is volt a hiba.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: A Lungo Dromnak APEH-igazolása hiányzik, és ez kizáró ok.
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen; akkor ezt máris kihúzom a leendő módosítási javaslataim közül.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: A hajdúböszörményi szervezet esetében szintén az APEH-igazolással van gond, nem felel meg a pályázati kiírásnak, más dátummal szerepel.
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Igen, rendben van; ezt is kihúzom.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: A létavértesi szervezettel szintén ez a helyzet, APEH-igazolása hiányzik.
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, akkor ez is kiesik. Azért is kérdeztem ezekre rá, hogy ne tegyek olyan javaslatot, amiről utána kiderül, hogy a kiírásnak nem feleltek meg. A javaslatomat a remélhetőleg egyszerűbbel kezdem. A szlovákoknál - és nézek most Jakab Róbertné képviselőtársamra mint szlovákra; ő is tudja, hogy én elég erős mezőberényi kötődéssel rendelkezem, mivel ott éltem tizennyolc évig - javaslom a Mezőberényi Szlovákok Szervezetének - ebben a listában a 152. sorszámon szerepel - támogatását 600 ezer forinttal megemelni. Ennek az ellentételezésére a 144. sorszám alatt szereplő Magyarországi Szlovákok Szövetségének a 8 millió 800 ezer forintjából lenne elvéve a 600 ezer forint. Mondom a többi javaslatomat is. A cigány szervezeteknél az 5. sorszámú Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületének javasolok plusz 600 ezret; a 12. sorszámú "Családok a családokért" Egyesület részére plusz 200 ezret; és a 49. sorszámú Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége részére pedig plusz 500 ezer forintot. Ez összesen 1 millió 300 ezer forint plusz támogatási javaslat. Sokat törtem a fejem, hogy honnan vegyem el, és arra jutottam - lehet, hogy emiatt lesz némi felhördülés -, hogy az 53. sorszám alatt lévő Magyarországi Roma Parlamenttől javasolom elvonni. Ilyen formán a cigány, illetve a szlovák szervezeteken belül javasolok változtatást.
ELNÖK: Kérem, hogy az érintett pályázatokat nézzük meg, illetve azt, hogy milyen működési költségek állnak a hátuk mögött.
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Máris mondom. A Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete 3 millió 300 ezer forintot kért.
ELNÖK: Hogy mit kért, az egy dolog, de az a kérdés, hogy milyen működési költséget igazolt. 15 milliókat kértek olyanok, akik kaptak 600 ezret. Hogy ki mit kér, nos, a határ a csillagos ég. A kérdés az, hogy milyen működési költségről tud elszámolni. Keressük ki a pályázatát.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Ezek milyen sorszám alatt vannak?
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): A Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete - ahol pluszt javasoltam - a 40. sorszám alatt, a hajdúsámsoni "Családok a Családokért" Egyesület a 7. sorszám alatt, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége az 5. sorszám alatt található.
ELNÖK: Nagyon örülnék, ha az albizottság valamelyik másik tagja vázolná fel azt a vitát, amit az MCDSZ-szel kapcsolatban lefolytattunk, mert az MCDSZ számára megszavazott pénz sem volt vita nélküli. De szeretném, ha valaki más mondaná el, hogy miért volt vitatott az MCDSZ. Marika, nem tennéd meg? (Jakab Róbertné: Nem.) Nem. Akkor kénytelen vagyok én elmondani. Az albizottság többi tagjának nemleges véleményével ellentétben én képviseltem azt, hogy egyáltalán kapjanak, mivel ez a szervezet évek óta mindig a törvényesség határán billegett, bírósági eljárásból bírósági eljárásban vergődött, és nem igazán tudott meggyőzni minket arról, hogy a támogatást a törvény betűje szerint használja fel. Mivel azonban most nem volt olyan ok, ami kizárta volna a támogatásukat, ezért némi belső kételkedés után az albizottság tagjai elfogadták azt az álláspontom, hogy ne alkalmazzunk olyan kizárást, amely politikailag lenne értelmezhető, és bízzunk abban, hogy a felhasználás törvényessége ki fogja állni az Állami Számvevőszék próbáját. Ez volt a történet. - Alelnök úr!
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Én szintén emlékszem arra, hogy az MCDSZ többszöri próbálkozása sikertelen volt a bizottságunknál, viszont feltételeztem azt, hogy most nem volt kizáró ok, ezért tettem a javaslatom. Hadd mondjam el a saját tapasztalatom. Lehet, hogy egy évvel ezelőtt még nem tettem volna ilyen módosító javaslatot, viszont az MCDSZ az elmúlt egy évben, legalábbis Hajdú-Bihar megyében aktívan kezdett dolgozni és politikától független tevékenységet kezdett el folytatni. Én a szervezet tevékenységét a Hajdú-Biharban látottak alapján tudom megítélni, és úgy látom, hogy egész másképp dolgoznak, mint eddig. Kistérségi konferenciákat hívnak össze cigány vezetők részére, a cigány lakosok részére felvilágosító tevékenységet folytatnak, oktatást végeznek. Ezek mind politikamentes tevékenységek. Ezért tettem a javaslatom, figyelembe véve azt a moratóriumot is, ami velük szemben eddig volt.
ELNÖK: Ha rigorózusak lennénk - s ezzel be is fejezem a tájékoztatást -, akkor most is találtunk volna okot a kizárás mellett. Tudniillik a szervezet valahol be van jegyezve - fejből nem tudom, hogy hol -, de az APEH-igazolása a Kisgazdapárt székházának szól. Miután mi nem vagyunk az APEH főhatósága, ezért ezt az APEH-igazolást elfogadtuk, de mindenesetre meglepő volt a számunkra, hogy egy szervezet, amelynek van bejegyzett székhelye, az APEH-igazolását a Kisgazdapárt székházára kapja meg. Elfogadtuk. Egyébként Balogh képviselő úrnak - aki jelen volt a pénzosztásnak ebben a szakaszában - az volt a véleménye, hogy ne támogassuk. Még egyszer mondom, olyan kompromisszum eredménye ez a támogatás, amit mi elfogadhatónak tartunk. Amennyiben alelnök úr a támogatás emelését kéri, azt elfogadom, csak azt kérem, hogy ne a duplájára, mert olyan szervezetekkel kap azonos támogatást, amelyek hosszú évek óta kiváló munkával és korrekt gazdálkodással bizonyítják azt, hogy a költségvetési pénz jó helyre megy. - Kiss Gábor képviselő úr!
DR. KISS GÁBOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! Szeretném megkérdezni, hogy jó-e az, amit most csinálunk.
ELNÖK: Kifejezetten jó.
DR. KISS GÁBOR (MSZP): Le kell szögeznem, hogy a továbbiakban nem veszek részt se a beszélgetésben, se a szavazásban. Ugyanis létrejött egy albizottság és elosztotta a kereteket. Ha ezeket szőrmentében egy-két helyen módosítaná a nagybizottság a beadott pályázatok részletes ismerete nélkül, azt tudomásul venném, mert ilyenfajta korrekciókat lehet csinálni. De azt, hogy egy ülésben anélkül, hogy a többieknek módjuk lenne a pályázatokat megismerni és alaposan átnézni, átírunk egy egész javaslatsort, se célravezetőnek, se tisztességesnek nem találom. A jövőben csináljuk azt, hogy az egész bizottság üljön ezeken a papírokon és ne bízzunk meg egy albizottságot annak az elvégzésével, amivel őket megbíztuk. Ez az albizottság fél évig vagy nem tudom meddig vacakolt azon, hogy számba vegye az összes lehetséges szempontot és azok alapján döntött. - Ennyit szerettem volna elmondani.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Ez ügyrendi javaslat volt és támogatjuk.
ELNÖK: Képviselőtársaim! A dolog természetesen részben ügyrendi, részben nem, mert ha most mi itt egymással nem tudunk megállapodni, akkor nem lesz támogatás. Ha módosító indítvány érkezik a javaslatunkhoz, akkor a plenáris ülés nem fog tudni egy általános vitában szavazni és december 18-án nem kerül sor az elfogadásra. Én pedig nem szeretném úgy befejezni a ciklust, hogy a lelkemen szárad az, hogy az utolsó évi támogatást a szervezetek nem kapták meg. Egyébként pedig csak megértést és toleranciát tudok kérni, valamint azt, tessenek elhinni, hogy Schmidt Ferenc, Jakab Róbertné, Balogh József és szerénységen nem előítélettel ült asztalhoz, hanem azt néztük, hogy a pénzeket hogyan tudjuk a lehető legtisztességesebben elosztani és eszerint próbáltunk eljárni. Nem kell ezért megcirógatni a fejünket, mert tudom, hogy önök is így gondolják. - Parancsoljon, képviselő úr!
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Nem a cirógatás motivál, amikor szólok, sokkal inkább magyarázatként teszem ezt, illetve Kiss Gábor képviselő úr megnyugtatására. Én azért javasoltam az imént átcsoportosításokat, mert meggyőződésem, hogy ezeket a szervezeteket ebben a bizottságban én ismerem a legjobban. Nagyon köszönöm a bizottságnak azt, hogy két szervezetet - amelyeknek tagja is vagyok - támogatott, de érdemi összegeket ezektől vettem el és ezeket maszatoltam szét a térség többi szervezete között. Az én lelkiismeretem csak akkor tiszta, ha ezeket így visszük a Ház elé. Még egyszer mondom, gyakorlatilag a választókörzetemben mozgattam a forrásokat, az említett szervezetek mindegyike támogatott volt, és azoktól vettem el érdemben pénzt, amelyek kötődnek hozzám. Az ad hoc bizottság egyébként jó munkát végzett, de még egyszer mondom, ez motivált akkor, amikor megtettem azt, amit megtettem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen Láyer alelnök úrnak is szót adok, de talán egyszerűbb lenne, ha most Arczt Ilona elmondaná az adott javaslattal kapcsolatos információkat.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Pályázatot nyújtott be a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete, amelyik 40. sorszám alatt szerepel. Nekik formailag mindenük megvolt, megjegyzés nem volt. Igényeltek 3 millió 310 ezer forintot, tavaly 300 ezer forintot kaptak. Most az volt a kérdés, hogy milyen költségeket terveznek. Nos, az összes kiadás 3 millió 318 ezer forint, ebből rendszeres személyi juttatást terveznek 2002-re 774 ezer, üzemeltetésre 3 ezer, bérletre 710 ezer, telefonra 150 ezer, postaköltségre 110 ezer, egyéb kiadásra pedig 1 millió 264 ezer forintot. A tervezett bevétel 3 millió 318 ezer forint, a várható támogatás 3 millió 310 ezer - ebben benne van az országgyűlési támogatás is -, a meglévő saját forrás pedig 8 ezer forint.
ELNÖK: Ha ebben az esetben elvállaljuk a teljes működési költség támogatását, akkor nem állunk meg az összes többi szervezet előtt, akiknél hasonló nagyságrendű kiadásoknál a föltüntetett igénynek a töredékét adtuk. Azt gondolom, hogy a 400 ezer forint megemelhető, tavaly 300-at kaptak, de kérem az alelnök urat, hogy egy mérsékeltebb emelésre legyen kedves javaslatot tenni. Az MCDSZ-t elmondtam. A forrásra vonatkozóan pedig csak azt tudom mondani, hogy egy dologban én a bizottságtól igazságos eljárást kérek. Miután két olyan országos cigány szervezetnek a támogatása lehetséges, tehát két szervezet maradt talpon, amelyiknek a tevékenységével kapcsolatban többféle észrevétel felmerülhet, tekintsünk el ezektől az észrevételektől, de értsünk egyet azzal, hogy ez a két szervezet országos elterjedtségében és súlyában körülbelül azonos nagyságrendű, ezért azt kérem, hogy ha összeget veszünk el, és ha a bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy ezt országos szervezettől tegyük, akkor a kettőtől egyenlő arányban tegyük. Igen?
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Volt még a 7. sorszám alatt a "Családok a családokért" Egyesület: ők tavaly nem kaptak támogatást; az idén 2 millió 630 ezer forintot kérnek. 2002-re 5 millió forint kiadást terveznek: rendszeres személyi juttatásra 900 ezret, nem rendszeres személyi juttatásra 100 ezer forintot; üzemeltetési költség 300 ezer, telefonköltség 150 ezer, postaköltség 150 ezer, utazás 200 ezer. A tervezett bevétel: 5 millió forint; vállalkozásból 1 millió 800 ezer; várható támogatás: 3 millió 180 ezer; meglévő saját forrás: 20 ezer forint.
ELNÖK: Igen. Alelnök úr?
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Először hadd reagáljak Kiss Gábor úr hozzászólására. Miközben ő elmondta a hozzászólását, megnéztem: 73 cigány szervezetet javasolt az albizottság támogatásra, én 4 helyen javasoltam módosítást. A magam részéről úgy érzem, hogy ez nem az albizottság munkájának ledegradálása, a javaslati lista átírása teljes mértékben. Viszont azt is úgy vélem, hogy egy képviselőnek, aki dönt arról, hogy ezt benyújtsa a bizottság a parlament elé, illetve a parlament itt döntési helyzetben van, legyen meg az a joga, hogy az általa támogatandónak ítélt szervezetekre tegyen, tehessen plusz támogatási javaslatot, és nem olyan mértékben, ami az albizottság munkáját megkérdőjelezné. És csak azért nem mondom, hogy köszönöm az albizottság munkáját, mert elnök asszony azt mondta, hogy nem kell megsimogatni a fejüket, de ettől függetlenül én ezt így gondolom és köszönöm szépen. Én nagyon sok döntési eljárásban veszek részt, nem ismeretlen számomra ez a forma. A területfejlesztési tanácsnál Hajdú-Bihar megyében évente 7-800 pályázatot kell előkészíteni úgy, hogy mire a tanács elé kerül, addigra egy ehhez hasonló lista és rangsor van, azt is meg szoktuk tudni csinálni, és ott is tudunk módosítani.
A második: figyelembe vettem a főtanácsadó asszony által elmondottakat, bár úgy érzem, hogy a két egyesületnél a konkrét működési költség esetében is beleférne még az az általam javasolt módosítás, de én mindig is hajlandó voltam kompromisszumra. Akkor visszavonom az előző módosító javaslataimat, és a békesség kedvéért a következő javaslatot teszem: a listán 5. szám alatt szereplő Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületének javasolt támogatását 300 ezer forinttal emelje meg a bizottság. A 12. szám alatt szereplő "Családok a családokért" Egyesületnél viszont fenntartom a 200 ezer forintos módosító javaslatomat, azért, mert ez az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyekkel kapcsolatban az elnök asszony az idézőjelbe tett "csak" kategóriát használta. Én ugyan nem vagyok tagja egyik kisebbségi egyesületnek sem, viszont ez az egyesület együttműködik a helyi védőnői szolgálattal; ezt meg onnét tudom, mert a feleségem a helyi védőnők egyike, tehát innét ismerem ennek az egyesületnek a tevékenységét, és ezért mertem javasolni a plusz 200 ezer forintot. És akkor ez összesen 500 ezer forint emelés lenne. Ha valaki tud jobbat a nagy szervezeteknél... Én megmondom őszintén, regionális, helyi szervezeteknél más megyékben én nem akarok belenyúlni, mert azokat nem ismerem, ezért volt alapvető, hogy országos szervezettől javasoljam az elvételt. De a békesség kedvéért akkor osszuk meg a két országos szervezet, a Phralipe és a Roma Parlament között a mínusz 500 ezret, és akkor nincs sértődöttség, mind a kettőtől vegyünk el 250-250 ezret.
ELNÖK: Ha szabad, a következő javaslatot teszem, hogy ne 50-re végződjön, mert ez furán nézne ki: a Győr-Sopron Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetségétől vegyünk el 100 ezer forintot - 29. sorszám alatt -; és a maradék 400 ezret vegyük el a Phralipétől és a Roma Parlamenttől, egyenlően 200-200 ezer forintot.
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen elnök asszony bölcsességét.
ELNÖK: Egyéb észrevétel? Ez úgy van, mint a presbiteriánus esküvőn, hogy aki mostanáig nem szólt, az utána titkát temesse el! Jakabné képviselő asszony!
JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP): Köszönöm szépen, nem szeretném az időt húzni ezzel az egésszel, de ha már szót kértem és kaptam, Donáth úr megjegyzéseivel kapcsolatban gyorsan kiszámítottam, hogy ezek az úgynevezett nagyobb létszámú kisebbségi szervezetek vagy kisebbségek százalékbani emelése azt jelenti, hogy a szerbeknél 0,45 százalék, a románoknál 0,59 százalék, a horvátoknál 0,70 százalék, a szlovákoknál 0,68 százalék a mostani évhez képest, a németeknél pedig 2,17 százalékos emelés lenne a következő évre. Úgyhogy ez nem "nagy" ugrás, az inflációt tekintve abszolút nem nagy ugrás. Tudom, hogy nem erre gondolt, hanem sok minden másra, de számszerűsítve ezt így tudom önnek megválaszolni; tudom, hogy nem válaszoltam a kérdésére. Alelnök úr javaslatával kapcsolatban visszakérdeznék, mert nem tudok jobbat, hogy amennyiben ismeri a mezőberényi szlovák szervezet munkáját, azt hiszem, nem mint szlovák, hanem mint az albizottság egyik tagjának a számára ez nagyon örömteli tény. Én viszont pontosan tudom, hogy Mezőberényben, tehát ugyanabban a városban létezik egy német kisebbségi szervezet is, amely legalább ugyanolyan jól dolgozik - nagyon furán hangzik, hogy ezt így most egymás mellé állítom -, és a német szervezet a javaslat szerint 300 ezret kap, a mostani módosítás szerint a szlovák pedig 600 ezret kapna. Nem vagyok benne biztos, mondom, hogy a két nemzetiségi szervezet jó egymás mellett élését szolgálja-e akár csak egy ilyen fajta döntés is. De ha alelnök úr meggyőződése, hogy ezt itt meg kell tenni, akkor nekem semmi kifogásom ellene, mert valóban, a mezőberényiek jól dolgoznak, és nem történik semmi, ha a nagy szövetségtől elveszünk pénzt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Donáth képviselő úrtól, Schmidt képviselő úrtól és mindenkitől önmérsékletet kérek, mert az igazságügyi tárca képviselői igen hosszú idő óta türelemmel várják a sorukat.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Drága elnök asszony, be kell őket hívni, hogy tegyenek igazságot. Jakab Róbertné képviselő asszonynak csókolom a kezét, teljesen igaza van, de engem természetesen a 7 százalék mínusz izgatott a roma szervezeteknél. A dolgot önmagában is problematikusnak érzem, ez egy elvi kérdés, de tudomásul veszem, hogy erre most hosszabban nem lehet kitérni. A másik, amit említett, és amit érintett az alelnök úr is, abban véleményem szerint lehet igazságot tenni. Mezőberénynek nem vagyok olyan hű polgára, mint alelnök úr, de többször megfordultam ott és nagyon jól éreztem magam. Az viszont kétségtelen, hogy a német kisebbség által működtetett - ha ilyenről egyáltalán lehet még ott beszélni - evangélikus templom rosszabb állapotban van, mint a szlovák kisebbség által működtetett evangélikus templom. Nem tartanám bölcs dolognak, ha egy ilyen kis településen jelentős eltérés lenne az általunk juttatott összegek nagyságában. Ha megoldható - talán fura, hogy ezt mondom -, ott inkább a németeket kellene segíteni, semmint a szlovákokat, de ez természetesen az ő dolguk. Ha már úgy hozta az élet, hogy egy településen mind a két kisebbség létezni tud, akkor részünkről csak ugyanolyan mértékben lenne korrekt az ő támogatásuk. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmidt képviselő úr!
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Én csak arra kérem Láyer alelnök urat, hogy gondolja át a javaslatát, mert nem szeretnék két nemzetiségi csoport között különbséget tenni. A javaslatunk megtételekor azt is szem előtt tartottuk, hogy a két közösség egyformán kapjon, holott - ahogy azt Donáth képviselő úr elmondta - a németeknek ott helyben több támogatás járna, ha a feladatokat vennénk figyelembe.
ELNÖK: Alelnök úr!
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Mint már jeleztem, hajlamos vagyok a kompromisszumra és meggyőzhető is vagyok. Ezt a javaslatom visszavonom.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Képviselőtársaim, nagyon szépen kérek mindenkit - annak ellenére, hogy Csapody Miklós, illetve Fodor Gábor távollétében két frakciónak nincs jelen képviselője, de meg fogjuk találni a módját, hogy őket személyükben is megkérjük -, hogy ezt a bizottsági megállapodást a frakciók tekintsék véglegesnek. Szívből remélem, hogy a jelen lévő frakciótagok frakciójuk álláspontját is képviselik, és ebben az esetben remény van arra, hogy módosító indítvány híján december 18-án a támogatásról szóló országgyűlési határozat megszülethet. A szöveghez észrevétel nem érkezett, feltételezem, hogy a bizottság tagjai a többéves bevett szokás szerint az előterjesztés szövegét elfogadják. Ha valakinek még van megjegyzése, az kérem, most tegye meg. (Nincs jelentkező.) Nincs több megjegyzés. Felteszem a kérdést, ki ért egyet azzal, hogy a bizottság által tudomásul vett módosításokkal együtt az országgyűlési határozat szövegét, illetve a mellékletként csatolt listát a bizottság egyetértőleg a parlament elé terjessze. (Egyhangú.) A legutóbbi elnöki értekezleten felvetették nekem, hogy mérlegeljük a kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalást. Ennek csak akkor van értelme, ha módosító indítvánnyal számolunk. Én azonban szeretnék optimista lenni, mivel az elmúlt három esztendőben egyetlen módosító indítvány sem érkezett. Képviselőtársaim, ugye maradhatunk a rendes eljárásnál, mert csak ebben az esetben van esély a december 18-i elfogadásra. Hadd mondjam el még egyszer, ha lesz módosító indítvány, akkor ez december 18-án nem mehet át. Mindenesetre nem kérünk kivételes és sürgős eljárást, mert az keservesebb és hosszabb. Ez egy kedd délutáni elfogadást jelent. Tőlem fogják megkérdezni, hogy kívánok-e szóbeli kiegészítést fűzni a bizottság nevében, és azt hiszem, hogy nem fogok kívánni, csak az elfogadását fogom kérni. A 2. napirendi pont tárgyalását lezárom.
--------------------------------------------------------------------------------
