Ha érdekel valakit, akkor mesélek:)
Tegnap éjjel belázasodott a mama. Kicsit agonizáltam, aztán kapott egy fél szem Algopirynt. Ezért-e vagy azért mert egyébként is így normális a dolog:)), ma reggel 5-kor puszival ébresztett:)) Elmagyarázta, mert a konyháig elment:), hogy éhes. Jobb híján kapott egy kis párizsit, de még mindig láttam rajta, hogy nyugtalan. Ugrás egy gatyába, ajtó kinyít, és csodák csodája, a mama kijött velem a folyosóra. Innentől már sima utunk volt az utcáig, ahol futtában elvégeztük kis- és nagydolgunkat:)))) Egyedül, minden juti-csali nélkül:)))))) annyira örülök, hogy csak na....... Pedig tudom/sejtem, hogy ez a normális menete egy frissen császározott mamánál, de akkor is:)))))Délelőtt az egész család autózik egyet a dokibácsiig:))
az első két-három hét nem annyira (cicákról beszélek). a mamam szoptatja, gondozza őket, nálunk a szülődobozban történik mindez. DE!! az idő azért megy el, mert az ember csak áll és gyönyörködik. aztán visszamegy és áll és gyönyörködik:)) stb, stb:)
utána, amikor kijön a csapat a szülődobozból és önálló életre kel, akor meg játszani velük! ami élmény, de nem lehet abbahagyni megint csak...
hát, szóval, ha így tekintjük a dolgokat, akkor roppant időigényes!!!!!!:))
Szerintem nem időigényes babázni, csak mi egy kicsit túlzásba visszük:(((( Illetve, nyár van, szabadság, úgy hogy most itthon nyaralunk:))) De hát tul.képpen még csak az első napon vagyunk túl, nagyon aggódtunk a mamáért, most meg ott hasalunk a kosár mellett és gyönyörködünk a babákban:) Mert olyan édes, amikor szopiznak, de akkor is, ha alszanak, meg úgy általában mindig:)))
Komolyan: szerintem, ha a mama elfogadja a piciket - úgy mint a miénk - akkor igazából nincs velük gond. Az egyik ismerősöm azt mesélte, hogy neki 2 óránként oda kellett vonszolni a mamát a picikhez, hogy végre szopjanak:(( Tehát ebből a szempontból azt hiszem nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat. De azt hiszem, ránk is fért, annyit izugtunk a szülésnél:(((
gombócforma krumplik?? :)))) Ez nagyon ari, de ha Tibbe meglátja nem állsz meg két lábon! :))) nekem tetszik de ha Tibbe kérdezi letagadom. :)
A névadás igazán komoly dolog :) Pedig a legtöbb gazdinak fogalma sincs a kutyája TK-i nevéről, egyszer elolvassa, hogy Alsó-felső-brekegőházi Rudi-Budi, aztán elnevezi a kutyát Morzsának és kész :))) Egy kutyusnak tudom a nevét ebből az alomból, ő Tappancs lesz!
Én nem tudom mennyi időt igényel, kan kutyáim vannak, voltak :) De annyi tenyésztő van itt, én is kiváncsi vagyok a tapasztalatokra! A cicásokéra is! :)
Sziasztok:) Ígérem a napokban lesznek képek mamáról is és az aprónépről is. Csak én analfabéta vagyok (a sz.géphez:))), a férj pedig dolgozik, nincs mindig itthon:( amikor végre itthon van, akkor fekszik a földön a kosár mellett:))))
Az az igazság, hogy hivatalos nevük még nincsen, de nagyon-nagyon tetszik, mint hívónév pl. a WUTÁN. Olyan férfias. Nem? Ekkora bébinek férfias nevet kell adni. Feltéve, ha tényleg nálunk marad a nagyobbik baba:))) Élménybeszámolót szívesen, folyamatosan, de nem válaszoltatok egy kérdésemre:(((((
Ja igen, persze hogy megnéztem a kiskutyákat, még mindig olyan gombócforma krumplik :-)))) Kicist nehéz megállapitani a sötét szinüeknél, mellik az orra mellik a popsija :-) rettentő komoly neveik vannak nekik :-)
Aprónép, aztán ti hogy álltok nevekkel? Van már becsületes nevük a kutyusoknak?
Tényleg tök jó lenne fényképet látni róluk !
Meg élménybeszámolót a cseperedésükről.
Babyboo és a többiek : tényleg ennyire időigényes a kutyababázás ??? Én nem fogok tudni 8-10 hétig folyton itthon lenni, ha nekünk is lesz :-( Egyfolytában van velük tennivaló?
Fényképeket nem csinálsz majd a picikről? A mamát sem ismerjük még! (én legalábbis..) Róla nincs egy kép? Ha már ennyit izgultunk, hogy minden rendben menjen, ennyit megérdemlünk! :)))
Hát kedves aprónép, gratulíre az "unokáidnak", nagyon örülök, hogy végülis megoldódott a dolog, még ha sok pénzbe került is. Már nincsen is körmöm, annyira lerágtam a nagy izgulásban!:-))))
Én nem adtam a kutyáimnak tejet, de egy óvatlanul földre letett müzlistányérból kilefetyelték. Nem lett hasmenésük egyáltalán. Azóta néha adunk, de csak keveset. Felesleges vitatkozni vagy birja vagy nem, vagy szereti vagy nem aztán ennek megfelelően eldönti a gazda:-(
Valószinüleg én is elvinném őket ultrahangra....
Ritkán van ilyen csunya vita itt :-( Még Tibbe se osztja az észt ilyen ellentmondást nem türöen, pedig neki van mit osztogatni....
UH ügyben: szerintem jogos, hogy aggódtál és ennek elkerülése érdekében az UH volt a legcélszerűbb. Helyesen jártál el, szerintem az más kérdés, hogy esetleg gond volt az UH-értékelésével, de ez nem a te hibád.
Életemben először én is megnézettem a cicámat, most félidős, meglátjuk: két kicsit jelzett az UH. Július 5 körül bezsámolok.:)
Picikéknek jó egészséget, a büszke maminak meg kitartást!!:))
Engem nem zaklat fel a téma, Anzika érezte úgy, hogy most mondania kell valami okosat :) Nem sikerült, előfodul. Velem is csak én melléírom, hogy lehet, hogy baromság. Ő még nem tudja, hogy primitív, de a primitívek ritkán ismerik fel saját korlátoltságukat :(
Különben is te vagy a táblázatmágus, készítsd el te! :)) Ok, az adatgyűjtésben segítek!
Most mennem kell, de majd jövök!!
Halihó!!!! Kérlek ne vitatkozzatok, mert én most a föld fölött járok legalább egy fél méterrel:))), és nagyot fogok huppanni, ha most kitör a veszekedés:(((
Valaki kérdezte, hogy miért a sok UH. Elmondtam, talán nem voltam elég értelmes:( Szóval, én az egyszerű földi halandó, akinek élete első kutyája lett terhes, aki nem kutyaként, hanem gyerekeként bánt vele, úgy voltam, hogy igenis ilyen soha többet nem lesz az életemben, ez akkora élmény, hogy ha van rá pénzem, és nem ártalmas a kutyinak, akkor látni szeretném a folyamatot. Ezért és nem azért, mert hátha akkor többen lesznek, és több pénzem lesz:(((((((( Miután a mama egy nagyon értelmes, nyugodt kutya (szerintem nem véletlenül lett ilyen okos, lehet hogy sokat foglalkoztunk vele?), semmi gondot nem okozott neki az első három UH. Az utolsó kettő nem az én kényem-kedvem szerint kellett, hanem mert szombat óta foylamatosan "szültünk":((( Viszont arra tényleg piszok kíváncsi vagyok, hogy a szülés előtt 12 órával mi a nyavaját látott az egyetem szülészetén a doki kiskutyának??????
Úgy látom, hogy a mama nagyon nagyon jó mama. Vagyis a nap minden percében figyeljük, nagyon vigyázz a babákra, képes inkább nem megmozdulni, ha pl. a manók úgy kaptak rá a cicire, hogy ő ült. Szegény ott ül addig, amig a kicsik nem végeztek:((( Az az igazság, hogy hullámpapír van az alomkosárban, de a komfort érzett miatt azért van alattuk törülköző is. Lehet, hogy ez csak az én komfortérzetemet növeli, de inkább cserélem, áztatom, mosom.
A tej: az én kutyám soha, de soha nem fogadta el a tejet! Most megpróbáltam neki adni felesbe, és láss csodát, azonnal kilefetyelte:)))) Ízlik neki, akkor adom. Ha nem elfordítja a fejét és otthagyja, akkor majd nem fogom adni. Szerintem van olyan okos, hogy tudja mi kell, mi a jó neki, az én feladatom csak annyi, hogy elé tegyem.
Anya és fia: Ezt a variációt a szülés utáni órák hozták ki belőlünk. Majd meglátjuk! Meglátjuk, hogy hogyan fognak viselkedni egymással. Meglátjuk, hogy mennyire tudják majd 1 hónaposan, 2 hónaposan elfogadni egymást. Mennyire engedi majd leválni magáról a mama a kicsiket. Meglátjuk, hogy nem lesz-e terhes számára 1 hét múlva, 1 hónap múlva a babák. Meglátjuk.......Én tervezek, és a kutya majd dönt!!!, mert nálunk diktatúra van:))))))Arról nem is beszélve, hogy én egy törvény tisztelő állampolgár vagyok, és a kerületi ebrendelet szerint egy lakás=egy kutya. Külön engedélyt kell kérnem. Szóval azt hiszem mindent el lehet rólam mondani, csak azt nem, hogy nem vagyok alapos, tudatos, ja és kutyaszerető:))))))))
Vvisszatérve a kutyákra:) Tudjátok mivel lehet a mamát elcsalogatni a babáktól? Macska pálcikákkal:)))) Van egy cicánk is, és ő szokott kapni olyan hosszó macsekropit:)) Mivel a kutyánk kutyakekszet szokott kapni, így ez a ropi számára mindig valami varászlatos dolog volt. Most ezt egy kicsit kihasználjuk. Tudom, galád dolog:))))Egyszerűen nem akar kijönni a kosárból, nem akar lemenni pisilni, egy pillanatra sem hagyja magára a piciket. Viszont az orra előtt elhúzott macskapálcika igen csak csalogató:))) Ha már kint van a folyosón, akkor nincs hiszti, nincs gond, irány a lift, az utca, egy gyors pisilés - ami legalább 2-3 percig tart:(((- és futás haza a babákhoz:))) Ez mindehol ilyen nehéz ügy? Nem kellene többet sétálnia? Na jó, persze itt most nem a szokásos fél-1 órákra gondolok, hisz tudom, hogy varrva van a pocija:((((
Sajnos tőled nincs mit tanulni, silány tudatlan ember vagy. Ne mondd meg ki vagy, mert szégyelni fognak a köreidben, hogy ilyen baromságokat írsz, mint 36fok. Ezen az alapon írhattál volna 17-et is.
Ha nem tudsz valamit, akkor ne adj tanácsot azoknak, akiknek pontos információra van szükségük.
Gáz van.
Miért kellene ismernem?
Dehogynem hisz nálad sincs fegyver hacsak az okoskodást és önteltséget nem tekinted annak (mert akkor verhetetlen vagy ezt elismerem), csak ez a hely nem igazán megfelelő erre. Eddig is nyugodt voltam, ennek ellenére nem hinném, hogy bármit is megtudsz állapítani két veled szemben jövő kutyáról, eddig nem tettél tanúbizonyságot hozzáértésről.
Megfigyeltem, hogy a kutyám mennyire nem fosott semekkorát a tejtől és persze azt is, hogy a másik mekkorát fosott tőle. Gondolom sejted, hogy a tejről való értekezéseddel nem találtad fel a spanyolviaszt.
Te képtelen vegy pontosan idézni.
Nem emlékszem, hogy idéztem volna. Lehet, hogy nem tudod kivel kommunikálsz? Ez gáz.
Ott sem figyeltél.
te már csak tudod mikor hol nem figyelek, biztos szemben mentem veled az utcán..
Bármennyire nehéz is elszakadni tőled és sokat érő hozzászólásaidtól, de tényleg abbahagyom mert a beszélgetésünk kitűnő példája a személyeskedésnek, az értelmetlen, nevetséges vitának, ezeket pedig itt (jogosan) nem díjazzák. Abba a képbe amit magadról képzelsz nem nagyon fér bele dr. Zöldág László "nem ismerete", szerintem húzz bele!
Van még mit tanulni!
