Az erre adott válaszomban Szerb Antalt idéztem. Kiderült, hogy Szabolcskát másképp ítéli meg egy igen művelt irodalomtörténész, mint ahogy (egyéb ismeret hiányában, főleg Karinthy remek torzképe alapján) a legtöbb ember.
Nem udvariaskodtam, megerősítettem a fenti feltevésedet.
Ez szerinted személyeskedés.
Válaszként te (aki ugye "kultúrember" vagy és nem személyeskedsz), egy "betévedt" "tapló" "hozzáböffenéséről" írsz.
Őszintén szólva róla csak azért tudok, mert egy Ady vers címében szerepelt.
Ezt az idő teszi. Vannak költők, akik népszerüek a korukban és elfelejtődnek és vannak akiket az utókor fedez fel.
Állítólag Vajda János elméje öregkorára egy kicsit megbomlott. Naponta elment az Akadémia kertjébe Arany szobrához és botjával a szobor felé hadonászott a következő szavakkal: "Mindent csak egynek, mindent csak egynek".
A gimiben az irodalomtanárunk foglalkozott Szabolcska Mihállyal. Szerinte korában jó költő volt. Pechje, hogy ebben a korban született Ady és további pechje, hogy egy teljesen más költészetet teremtett.
Ugyanígy pechje volt Horger Antal úrnak, aki egyesek szerint egy igen kiváló nyelvész volt. Csak éppen összerúgta a port József Attilával. (A rossznyelvek szerint nem is a "Nincsen apám..." vers miatt.)
Szvsz voltak nála jobbak és rosszabbak is. Abból a kategóriából is, akikről van utca elnevezve. Egy utcára mindenképpen jó. Minden kerületben azért már túlzás lenne. :-)
1. Sorry... személyeskedő, tapló stílusú hozzáböffenésre ez a minimum.
2. Miután betévedtél ide és rögtön személyeskedéssel nyitsz, joggal gondolom, hogy enélkül számodra nem teljes a lét.
3. De volt. Ne akard szépítgetni. Mivel nem én vagyok az egyetlen, aki Adyval való kapcsolatán kívül nem nagyon hallott eme nagynevű költőről...
Khm... No mind1. Vannak kultúremberek és vannak akik azt képzelik magukról, hogy azok.
4. Miben? Leszámítva a szóköz hiányát?
1.) az "édesem"-et megtarthatod.
2.) Miért az inszinuáció? Miért lennék (általában) "képtelen" személyeskedés nélkül megszólalni?
3.) Itt pedig szó sem volt személyeskedésről. Magad utaltál az elképzelhető "tudatlanság"-odra.
Szerb Antal értékelését idézve, csak a gyanúd helyességét tudtam igazolni.
4.) A topic címe meg tényleg hibás.
Az igazi Szabolcska Mihály utca a XI. kerületben van. Fehérvári úti sarkához közel lehetett valamikor nagyon jó soltvadkerti száraz muskotályost kapni, ami különösen a kacsasült mellé javallt.
Szabolcskát a maga korában sokan szerették, mert jól eltalálta a közizlést. A mai izlésnek már nem felelnek meg a versei, de azért nem tartom igazságosnak, hogy csak a vitriolos Ady és Karinthy paródiák alapján emlékezzünk rá. Tény, hogy Szabolcskát Ady ellenfelei (emlékezetem szerint Rákosi Jenőék) favorizálták, de az akkori kor szitkait ma már nem kell kötelezőnek tartanunk. Én emlékszem egy pár Szabolcska-sorra is.
Összehasonlításként megjegyzem, hogy Weiner Leó verbunkos-stílusa idegen volt Bartók és Kodály számára. Ezért Weinert ki is nyesték az akadémiáról, mihelyt elérte a korhatárt. De attól, hogy Bartók nagyobb, még lehet szeretni a műveit, és néhányat mindig is játszottak az Állami Népiegyüttes kisérőzenéjeként. Ez nem bartóki magasság, de ilyen is van, ez is jól eltalálta egy kor közizlését.
ha meglatom azt a szofordulatot, hogy halado kolteszet (vagy halado akarmi, for that matter), azert kicsit mindig gyanaxom a szovegiro ideologiai beallitottsaga kapcsan:)
foleg ha leirja a valamennyire szinvonalas reakcio kifejezest is.
Ne tedd és ne bíztass rá! Ide való szerintem. Az, hogy ki kap utcán és kinek maradhat utcája, az politikai kérdés. Az is, ha valakinek a megítélése ennyire ellentétes, mint Szabolcskáé. A köztudat szerint ő egy senki, az újpesti önkormányzat szerint pedig jeles személy.
Az életrajza:
Szabolcska Mihály (Tiszakürt, 1861. szept. 30. – Bp., 1930. okt. 31.): költő, az MTA tagja (l. 1908, t. 1926).
A ref. teológiát Debrecenben végezte. 1890 – 92 között Genfben és Párizsban tanult teológiát.
1892-től marosfelfalusi, 1899 – 1928 közt temesvári ref. lelkész.
1899-től a Kisfaludy Társ. tagja. 1928-tól Bp.-en élt mint az MTA tisztviselője és a Kisfaludy Társ. titkára. A népi-nemzeti költészet utánzóinak, a Petőfi-epigonok úgynevezett hazafias költészetének egyik legismertebb képviselője. Verseit angol, német, francia, orosz, olasz stb. nyelvre is lefordították.
Főművei (13 kötet):
Költemények (Debrecen, 1891);
Hangulatok (Bp., 1894);
A mai napról (Szászrégen, 1894);
Újabb versek (Bp., 1898);
Szabad órák (Bp., 1901);
Áhitat és szeretet (Bp., 1902);
Csendes dalok (Bp., 1904);
A magam ösvényén (Bp., 1907);
Dalok hazulról (Bp., 1911);
Szívem szerint (Bp., 1916);
Eszmények álmok (Temesvár, 1921);
Isten közelében (Tahitótfalu, 1928);
Őseim nyomán (Bp., 1928).
Róla szóló szakirodalom:
Császár Elemér: Szabolcska Mihály emlékezete (Bp. 1934) Kristóf György: Szabolcska Mihály Erdélyben (Cluj-Kolozsvár, 1934)
Szabolcska László-Ravasz László: Szabolcska Mihály (életrajz, Debrecen, 1943)
Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959).
Soós Tamás: Kecskeméti gr. Tisza István ref. gimn. 1930 – 31. évi ért.
Széprodalmi mű:
Gárdonyi József: Szabolcska Mihály (regény, Bp., 1943).
Először egy általános megjegyzés. Örülök a topik indításának. Nem kellene senkit megszólni azért, mert valami feltünik neki, nem tudja magától a választ, de érdekli, és megkérdez másokat, hátha ők tudják. Ez inkább dicséretes. Szerintem többek között erre való a fórum.
Konkrétan. Megnéztem egy térképet, amelyen rajta vannak az 1989-es utcanév változtatások. Megállapítottam, hogy mind a XI. kerületi, mind az újpesti Szabolcska Mihály utcán már korábban így hívták, ez tehát nem új elnevezés. Innen kezdve érdekes, hogy ki mikor miért nevezte el róla.
Mindjárt bemásolok egy Szabolcska életrajzot. Egy dologra hívnám fel a figyelmet benne. Szabolcskáról neves emberek írtak komolyan. (Ravasz László, Császár Elemér). Az is érdekes lenne, hogy Komlós Aladár mit írt. Szabolcska 1930-ban halt meg. Szemmel láthatólag volt valamelyes kultusza. Ezt kellene meg feltárni.
Lehet, hogy olyan jelenséggel állunk szemben, mint ma Wass Albert esetén. Aki egy körben kultusz tárgya, más irodalmi körökben azonban tudomást sem vesznek róla. Van ilyen. Magyarországon régóta megosztott az irodalmi tudat. Van, akinek a Nyugat,m van akinek a Napkelet volt a mérce már régebben is. Most függetlenül a szerzők érdemeitől, ez úgy tünik, hogy egy irodalomszociológiai tény. (Rögtön hozzáteszem, hogy nem vagyok szakmabeli, csak érdeklődő emberként vetem fel ezt a szempontot.)
Egyébként volt egy olyas érzésem eddig, hogy politikai háttere van, ezért nyitottam itten a topic-ot.
Ha tudom, hogy semmi köze a politikához, akkor meg se nyitom. :-)
valószínű, hogy az újpesti döntéshozók nálad többet tudnak (ez persze nem nagy dolog) Szabolcskáról.
Például ismerik Szerb Antal értékelését:
"Bizonyos tablószerű falu- és egyszerűség-kultusz jellemezte Szabolcska Mihályt is. A népinek, a falunak új, reálisabb felfogásával ő is, mint Gárdonyi, előkészítette az új népábrázolás útját."
A topicnyitás ELŐTTI tájékozódás hasznos lett volna. Akkor a tudatlanságodat sem kellett volna (saját magadnak) szóba hoznod...
(Legyen egy harmadik "volna" is: a cím leírásakor meg illett volna jobban figyelned.)
