"A nemezt rétegelik, ugye? Lehet, hogy a szarut is, nem vagyok szakember. Ennek utána kellene nézni."
A nemezt nem rétegelik. A nemez az egy gyapjú anyag amit nem szövéssel hanem a gyapjú zsírtalanítása után tömörítéssel készítenek. A nemezelés az a folyamat aminek a során a különálló szállakat tömörítenek anyaggá.
"Azért szerintem nem egyforma. A háziasítottnak jóval kissebb agancsa lehet, mint a vadnak. Méretben is lehetnek különbségek. Ha egyáltalán van még vad rénszarvas!"
Megnyugodhatsz van még vad rénszarvas! Ázsia jelentős részén és Észak Amerikában nem sikerült háziasítani. Norvégiában is vannak vad "csordák?".
Viszont nem nincsen semmi külső különbség a vad és a házi rénszarvas között. A háziasítása messze nem öltött olyan méretet mint pl a lóé.
A rénszarvas és a ló elterjedési területe súrolhatta egymást. Azonban a háziasításnak nem igen lehet köze a lóéhoz. Talán de nem valószínű. A lappoknál biztosan nincs. Észak mongóliában, oroszországban talán. Ott azok használják hátasállatként akik olyan vidéken élnek ahol a lovak nem tudnak megélni.
"Az életmódjukból, a hadi taktikájukból többet. "
Harci szekerekről íjjásztak. Akárcsak az asszírok. Ennyit tudunk róluk. Nem lovagoltak. Mint mondjuk a xiongnuk vagy a későbbi szkíták. Az asszírokról is tudjuk hogy volt harci szekereük és kedvelték a használatát.
"Az asszírok az utódaik, de ők már egy letelepült földművelő nél voltak."
A közel keleten minden nép pásztorkodott a füldművelés mellett. A héberek is pásztornép voltak mielőtt letelepedtek.
Mindegy a helyzet az hogy a hükszosz hódítás idején már ismerték harciszekereket Kínától a Kárpát medencén át Mezopotámiáig.
ie 2500 ból vannak sumér ábrázolások amint lovak négykerekű szekeret húznak. Szóval ezen az alapon bármely népet azonosíthatnád a hükszoszokkal. Az egytelen támpont amely etnikailag azonosíthatja őket az a néhány fennmaradt név. Azok pedig sémi eredetűek.
A nemezt rétegelik, ugye? Lehet, hogy a szarut is, nem vagyok szakember. Ennek utána kellene nézni.
A háziasított rénszarvas maradványai pontosan úgy néznek ki mint a vadonélőké. Csak viselkedésbeli különbségek vannak.
Azért szerintem nem egyforma. A háziasítottnak jóval kissebb agancsa lehet, mint a vadnak. Méretben is lehetnek különbségek. Ha egyáltalán van még vad rénszarvas!
Az elterjedési területe teljesen más mint a lóé. Vadon nem fordulnak elő egymás szomszédságában
Azért a két terület képzeletben súrolhatja egymást! Ahogy Mongóliában is északon az erdős, hegyesebb területen rénszarvason rénelnek a mongolok. Az is előfordulhatott, hogy amelyik nép előbb a rént háziasította, ha az éghajlat megváltozott, nem elköltözve, esetleg a lovat is háziasította. Vagy fordítva!
Mire alapozod azt az elméletedet hogy a hükszoszok nem sémi nép volt?
Szerintem a fennmaradt nevekből (sémi közvetítéssel) semmit nem lehet levonni. Az életmódjukból, a hadi taktikájukból többet. Nagyon gyanús nekem, hogy szinte egy időben jelennek meg a kassukkal, hurrikkal. (Szerintem ez egy általános népvándorlás volt. A pusztai népek az erősebb népek nyomása miatt lerohanták a közel-keletet. (Ekkor kergethették ki a pusztáról a gyalogpásztornépeket is, pld. a görögök, perzsák, indek, örmények, stb. őseit is.) Úgy mint később is sok alkalommal. Utoljára talán Hülegü.) Ez mindenesetre nem vall arra, hogy sémi nép lett volna. Az akkádok lassan szivárogtak be Mezopotámiába és nem hódítóként érkeztek! Az asszírok az utódaik, de ők már egy letelepült földművelő nél voltak. Abban az időben voltak még az amurru vándorlások. Róluk nem tudom, hogy voltak-e harciszekereik. A harciszekerekhez kellett nagyfokú technikai tudás. Ezt nem tudom abban a korban egy sivatagi tevegelő népről elképzelni. Persze, tudom nem csak tevegelő, vagy gyalogos sémi népek voltak. De, abban a korban még nem volt a sivatagban általános használatban a ló! Azért is kételkedek abban, hogy sémik lettek volna. Persze tévedhetek is!
Hogyan nemezelsz csontot? így még nem hallottam ezt a kifejezéset.
" rénszarvas háziasításával kapcsolatban. Túl koránra teszi a rén háziasítását,"
Azt mindig nehéz kideríteni hogy egy fajt mikor háziasítottak. A háziasított rénszarvas maradványai pontosan úgy néznek ki mint a vadonélőké. Csak viselkedésbeli különbségek vannak.
"Az észak ázsia fogalmába dél-szibéria is beletartozik ugye?"
Ki hogy veszi. A rénszarvast északon háziasították. A lappok csordaállatként, ázsiában észak mongóliában pedig hátasálatként is használják időnként. Az elterjedési területe teljesen más mint a lóé. Vadon nem fordulnak elő egymás szomszédságában.
"A reflexíj a hikszoszok miatt érdekelt. Nekik is volt, igaz a hikszoszok nem szkíta korban éltek. Viszont, arról a területről vándoroltak be Egyiptomba, ahol később a szkíták és szarmaták éltek. Szerintem tévesen sémi, vagy indoeurópai népnek vélték többen őket, pedig nem azok voltak. "
A hükszoszok amennyire tudni lehet sémi népek. Legalábbis a fenmaradt nevek sémi és kánaánita eredetűek. Nincs okunk sztyeppei népeknek gondolni őket. Az ő idejükben az asszírok már ismerték a visszacsapó íjjat ezt reliefekből tudjuk. Az asszirok ugyancsak sémi eredetű nép.
Az asszírok, hükszoszok később az egyiptomiak compozit reflex íjja mindenképpn sztyeppei eredetre vezethető vissza. Ez nem jelenti azt hogy ők a kaukázustól északra éltek volna.
Mire alapozod azt az elméletedet hogy a hükszoszok nem sémi nép volt?
Amikor azt hallod hogy kompozit íjj akkor egy íj családra gondolj többezer éves fejlődéssel és több tucat (több száz???) variációval. Kezdve az észak szibériai kezdetleges (hosszúíjnál jóval gyengébb ) rétegelt íjjaktól az egyiptomiak enyhén visszahajló kompozit íjján át a mongolok és törökök fejlett hosszútávlövő íjjaikig. Nem egyetlen nép találmánya hanem évezredeken át történő fejlődés eredménye.
A világon egyedülálló magyar íjjak kulcsfontosságú visszacsapó részlét (amit ma üvegszállal helyettesítenek) a Szürkemarha csontjainak nemezelésével állították elő, egy íj készítéséhez több, mint egy emberöltő idő szükségeltetett!!!
Ehhez csupán azt tenném hozzá, de öt -tíz év biztosan. Az anyagoknak érni kellett. A most gyártott íjak csak szerkezetében formájában hasonlítanak az ősi íjakhoz. Ez nem tudásbeli vagy anyagbeli hiányosság csupán gazdasági okai vannak. Egy ősi technikával készült íj ára meghaladja a 270 000 ezer forintot. Gyüjteménybe jó, de használatra drága. Kedvelt topictársam által egyszerüen " müanyag íjnak " titulált íjak is 20 000 - 50 000 ezer forintig között kaphatók. Mivel nagyon sokat kell gyakorolni vele ez még megfizethető.
A világon egyedülálló magyar íjjak kulcsfontosságú visszacsapó részlét (amit ma üvegszállal helyettesítenek) a Szürkemarha csontjainak nemezelésével állították elő, egy íj készítéséhez több, mint egy emberöltő idő szükségeltetett!!!
Találtam valamit, ami elég hihetetlen, a rénszarvas háziasításával kapcsolatban. Túl koránra teszi a rén háziasítását, a többi adathoz képest. Máshol ez sokkal később történt.
A háziasítás időrendje
Kutya Kr.e.15.000
Rénszarvas Kr.e.10.000
Kecske Kr.e.7.000
Juh Kr.e.6.500
Szarvasmarha Kr.e.6.500
Sertés Kr.e.6.000
Szamár Kr.e.4.000
Ló Kr.e.4.000
Az észak ázsia fogalmába dél-szibéria is beletartozik ugye? A ló háziasítása szintén azon a környéken történt.
A reflexíj a hikszoszok miatt érdekelt. Nekik is volt, igaz a hikszoszok nem szkíta korban éltek. Viszont, arról a területről vándoroltak be Egyiptomba, ahol később a szkíták és szarmaták éltek. Szerintem tévesen sémi, vagy indoeurópai népnek vélték többen őket, pedig nem azok voltak.
A "hosszú íj" az Óvilágban mintegy 50 ezer évvel ezelőtt jelent meg; íjakat a spanyol sziklafestményeken is láthatunk, de Európa szinte minden országából származnak korai íj-leletek. A szkíták "modernizálták" ezeket a fegyvereket Kr. előtti 600-300 közötti időben, amikor feltalálták a visszacsapó reflexíjat, majd azt Kr.e. 300-200 között tökéletesítették; így alakult ki a hunok és őseink által is használt összetett reflexíj, amely a pusztai népek szinte egyetlen és leghatásosabb fegyvere lett. A szkíták fegyverei már reflex íjak voltak, de merevszarv nélkül. A markolatból kiinduló hajlókarok végén kialakított vájatba illesztették az ideget felajzáskor. Tehát a markolattól a karok végéig hajlott a fegyver. Ez a fegyver a maga korában a csúcstechnikát jelentette. Hérodotosz részletesen ír róluk. A szkiták íjai rövidek voltak,pici háromélűre öntött bronz hegyeket használtak. A szkita íjakat a hunok fejlesztették még tovább. Meghagyták az alapokat, de a hajló karokra merevszarvak kerültek, melyek ellentétes vagyis a kilövési irányba mutattak. Ezek egyfajta erőkarként megnövelték az ijak sebességét és a kihúzás hosszát. A huzáshossz megnövekedése pedig hozta maga után a lőtáv megnövekedését. A hunoktól a magyarokig használták ezeket az íjakat. A mongolok még ezt is megreformálták. A hun és magyar íjakon a merevszarvak dőlésszöge nem haladja meg a 40 fokot, addig a mongol íjakon ez a szög sokszor a 70 fokot is túlhaladja. Épp ezért a mongol íjakon egy "húrzsámolynak" nevezett kis újítás jelenik meg. A dőlésszög növelésével nem volt szükség az íjak nagyságát növelni, mert az erőkar dőlését, és ezzel a húzáshoszt növelve, nagyobb lőtáv lett az eredmény. csak érdekesség..... (Az "íj", a "nyíl" és az "ín" ősi török szavak.)
röviden ennyit az íjakról,,,, bár lehet hogy ezt mások másképp tudják....
Észak Ázsiában már vagy 10000 éve ismerték a rétegelt íjjakat, de ezek nem a klasszikus kompozit íjjak, csak rétegelt fa. Hatékonysága sem lehetett valami jó, inkább csak a rugalmas fákat kívánta pótolni (a terület jórészt a fenyők esetleg a nyír birodalma).
Ezt valszeg a sztyeppén tökéletesítették, az első ábrázolása a visszacsapó íjjnak az asszíroknál található. Tutankhamon sírjában több kompozit íjjat találtak. De ezek még mindig nem a mai összetett íjjak.
Az első régészetileg bizonyítottan a maihoz hasonló összetett íj ie 4. sz. A hunokhoz és az alánokhoz köthető. Ezeknek a reflexe már szaruval volt megerősítve és csont végük volt.
Egyébként viszont érdekes, hogy a levesnek mekkora kultusza van nálunk és Kínában. (A hun összeköttetés... Emlékszem, gyerekkoromban Halléban a Veszpremer Étteremben a németek hangosan nevettek a tyúkleves kifejezésen...)
Emlékszem, az egyik nyelvvizsgára felkészítő könyvben a következő szerepelt: "Hühnersuppe nach Újházer Art" (a klausenburger gefülltes Kraut mintájára)
Helyesen: auf Újházy Art... Merthogy ez sem ősmagyar. ("Kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi" :) )
Viszont a paprikáról Cey-Bert Róbert Gyula pl. érdekes dolgokat írt...
Hű, hát az oldás az nagy vita most is... Az origon lévő cikkben a "hagyományőrző" busman a vesszőt fogja... http://www.origo.hu/tudomany/20071029-a-himbak-es-a-mundurukuk-az-emberi-magatartas-kulturalis.html
Hát egy erdős hegyvidéken ritka a lovasíjász harcmodor. Viszont a kiterjedt erdős hegyvidékek nem a civilizáció bölcsői, csak néha a menedékei.
A mongolok például Indiába is elmentek, de a kezdeti sikerek után lejutottak az esőerdős részekre is. Na ott nagyot kaptak. Muris lehetett, ahogy a többnapos esőzések idején takargatták az íjukat, aztán mégis szétjött a 98%-s páratartalomban.... :)
Persze nem akarom leszólni őket, de minden fegyvernemnek megvan a maga korlátja most is. A tankokat romvárosokban öngyilkosság bevetni, a helikoptereket hegyekben, a gyalogságot síkságon...
Ez igaz,fém kengyelek az avaroknál jelennek meg Európában a régészek szerint.... A hunoknál nem tudok fémből készült kengyelről, de hogy használtak bőrből, vagy fából készült kengyeleket feltételezem (ugyanis Kínában ekkor már ismerték ezeket) mert még a nyugati historikusok is arról irnak hogy hátrafelé fordulva nyilaznak ez meg valami támaszték nélkül nehéz, olyan szinten ahogy ők tették...
Köszi az kaja adatokat.... Akárhogy kutattam én sem találtam semmi adatot konkrét szkita receptekre, ( mint pl. ötűkén = öt íz de ez nem szkita ) Hát sajna....
Egyet tudok, bár meglehet pár ezerrel előbb már beírtam egyszer.
Kellően fátlan vidéken végy egy birkát, öld le, csontozd ki, aprítsd, mintha pörköltet készítenél. Tisztítsd meg a gyomrát, kevés vízzel tedd bele a húst. Fűszerezd kedved szerint. Eközben a csontokból rakj máglyát, tetejére a gyomrot, és főzd meg.
Hesychius szerint kancatejből készített sajtot ettek. Démoszthenész szerint évi 63000 t gabonát exportáltak Athénbe. Gondolom meg is ették. Herodotosz szerint kedvenc elfoglaltságuk volt a szaunázás és hogy jobban essen canabist szórtak az izzó kövekre. Esetleg fűszernek is használták a kendermagot?
