A világon egyedülálló magyar íjjak kulcsfontosságú visszacsapó részlét (amit ma üvegszállal helyettesítenek) a Szürkemarha csontjainak nemezelésével állították elő, egy íj készítéséhez több, mint egy emberöltő idő szükségeltetett!!!
Találtam valamit, ami elég hihetetlen, a rénszarvas háziasításával kapcsolatban. Túl koránra teszi a rén háziasítását, a többi adathoz képest. Máshol ez sokkal később történt.
A háziasítás időrendje
Kutya Kr.e.15.000
Rénszarvas Kr.e.10.000
Kecske Kr.e.7.000
Juh Kr.e.6.500
Szarvasmarha Kr.e.6.500
Sertés Kr.e.6.000
Szamár Kr.e.4.000
Ló Kr.e.4.000
Az észak ázsia fogalmába dél-szibéria is beletartozik ugye? A ló háziasítása szintén azon a környéken történt.
A reflexíj a hikszoszok miatt érdekelt. Nekik is volt, igaz a hikszoszok nem szkíta korban éltek. Viszont, arról a területről vándoroltak be Egyiptomba, ahol később a szkíták és szarmaták éltek. Szerintem tévesen sémi, vagy indoeurópai népnek vélték többen őket, pedig nem azok voltak.
A "hosszú íj" az Óvilágban mintegy 50 ezer évvel ezelőtt jelent meg; íjakat a spanyol sziklafestményeken is láthatunk, de Európa szinte minden országából származnak korai íj-leletek. A szkíták "modernizálták" ezeket a fegyvereket Kr. előtti 600-300 közötti időben, amikor feltalálták a visszacsapó reflexíjat, majd azt Kr.e. 300-200 között tökéletesítették; így alakult ki a hunok és őseink által is használt összetett reflexíj, amely a pusztai népek szinte egyetlen és leghatásosabb fegyvere lett. A szkíták fegyverei már reflex íjak voltak, de merevszarv nélkül. A markolatból kiinduló hajlókarok végén kialakított vájatba illesztették az ideget felajzáskor. Tehát a markolattól a karok végéig hajlott a fegyver. Ez a fegyver a maga korában a csúcstechnikát jelentette. Hérodotosz részletesen ír róluk. A szkiták íjai rövidek voltak,pici háromélűre öntött bronz hegyeket használtak. A szkita íjakat a hunok fejlesztették még tovább. Meghagyták az alapokat, de a hajló karokra merevszarvak kerültek, melyek ellentétes vagyis a kilövési irányba mutattak. Ezek egyfajta erőkarként megnövelték az ijak sebességét és a kihúzás hosszát. A huzáshossz megnövekedése pedig hozta maga után a lőtáv megnövekedését. A hunoktól a magyarokig használták ezeket az íjakat. A mongolok még ezt is megreformálták. A hun és magyar íjakon a merevszarvak dőlésszöge nem haladja meg a 40 fokot, addig a mongol íjakon ez a szög sokszor a 70 fokot is túlhaladja. Épp ezért a mongol íjakon egy "húrzsámolynak" nevezett kis újítás jelenik meg. A dőlésszög növelésével nem volt szükség az íjak nagyságát növelni, mert az erőkar dőlését, és ezzel a húzáshoszt növelve, nagyobb lőtáv lett az eredmény. csak érdekesség..... (Az "íj", a "nyíl" és az "ín" ősi török szavak.)
röviden ennyit az íjakról,,,, bár lehet hogy ezt mások másképp tudják....
Észak Ázsiában már vagy 10000 éve ismerték a rétegelt íjjakat, de ezek nem a klasszikus kompozit íjjak, csak rétegelt fa. Hatékonysága sem lehetett valami jó, inkább csak a rugalmas fákat kívánta pótolni (a terület jórészt a fenyők esetleg a nyír birodalma).
Ezt valszeg a sztyeppén tökéletesítették, az első ábrázolása a visszacsapó íjjnak az asszíroknál található. Tutankhamon sírjában több kompozit íjjat találtak. De ezek még mindig nem a mai összetett íjjak.
Az első régészetileg bizonyítottan a maihoz hasonló összetett íj ie 4. sz. A hunokhoz és az alánokhoz köthető. Ezeknek a reflexe már szaruval volt megerősítve és csont végük volt.
Egyébként viszont érdekes, hogy a levesnek mekkora kultusza van nálunk és Kínában. (A hun összeköttetés... Emlékszem, gyerekkoromban Halléban a Veszpremer Étteremben a németek hangosan nevettek a tyúkleves kifejezésen...)
Emlékszem, az egyik nyelvvizsgára felkészítő könyvben a következő szerepelt: "Hühnersuppe nach Újházer Art" (a klausenburger gefülltes Kraut mintájára)
Helyesen: auf Újházy Art... Merthogy ez sem ősmagyar. ("Kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi" :) )
Viszont a paprikáról Cey-Bert Róbert Gyula pl. érdekes dolgokat írt...
Hű, hát az oldás az nagy vita most is... Az origon lévő cikkben a "hagyományőrző" busman a vesszőt fogja... http://www.origo.hu/tudomany/20071029-a-himbak-es-a-mundurukuk-az-emberi-magatartas-kulturalis.html
Hát egy erdős hegyvidéken ritka a lovasíjász harcmodor. Viszont a kiterjedt erdős hegyvidékek nem a civilizáció bölcsői, csak néha a menedékei.
A mongolok például Indiába is elmentek, de a kezdeti sikerek után lejutottak az esőerdős részekre is. Na ott nagyot kaptak. Muris lehetett, ahogy a többnapos esőzések idején takargatták az íjukat, aztán mégis szétjött a 98%-s páratartalomban.... :)
Persze nem akarom leszólni őket, de minden fegyvernemnek megvan a maga korlátja most is. A tankokat romvárosokban öngyilkosság bevetni, a helikoptereket hegyekben, a gyalogságot síkságon...
Ez igaz,fém kengyelek az avaroknál jelennek meg Európában a régészek szerint.... A hunoknál nem tudok fémből készült kengyelről, de hogy használtak bőrből, vagy fából készült kengyeleket feltételezem (ugyanis Kínában ekkor már ismerték ezeket) mert még a nyugati historikusok is arról irnak hogy hátrafelé fordulva nyilaznak ez meg valami támaszték nélkül nehéz, olyan szinten ahogy ők tették...
Köszi az kaja adatokat.... Akárhogy kutattam én sem találtam semmi adatot konkrét szkita receptekre, ( mint pl. ötűkén = öt íz de ez nem szkita ) Hát sajna....
Egyet tudok, bár meglehet pár ezerrel előbb már beírtam egyszer.
Kellően fátlan vidéken végy egy birkát, öld le, csontozd ki, aprítsd, mintha pörköltet készítenél. Tisztítsd meg a gyomrát, kevés vízzel tedd bele a húst. Fűszerezd kedved szerint. Eközben a csontokból rakj máglyát, tetejére a gyomrot, és főzd meg.
Hesychius szerint kancatejből készített sajtot ettek. Démoszthenész szerint évi 63000 t gabonát exportáltak Athénbe. Gondolom meg is ették. Herodotosz szerint kedvenc elfoglaltságuk volt a szaunázás és hogy jobban essen canabist szórtak az izzó kövekre. Esetleg fűszernek is használták a kendermagot?
Az idézet egy dolgot nem említ. Mégpedig azt hogy milyen gyakran verték el a lovasnomádokat. Azt hogy az európába (történelmi európába aminek a KM a keleti széle) betörő lovasnomádok vagy átvették a helyi harcmodort vagy rövid úton eltűntek a föld színéről. A lovasnomád könnyűlovasoknak egyedül a sztyeppén van létjogosultsága hosszú távon.
Régebben nálam Kassai Lajos ált az első helyen, amiket akkoriban tett és mondott azt hiszem fontos volt odafigyelni. Egy kis idézet akkoriban mit írt könyvében.......
" A lovasíjászaz bölcsője Belső-Ázsia, itt készültek a leg- jobb ijak, az akkori idők legmodernebb technikájával. A szkiták rövid íjakat használtak,egészen kicsi háromélü bronz nyílhegyekkel ellátott nyilakkal. A szkita íjakat a hunok fejlesztették tovább,az anyagszerkezet nem változott,de merev szarvak kerültek a végére. Ezek jelentősége hogy erőkarkéntt működve megnövelik az íj sebességét és a huzáshosszát. A pici szkita hegyeket felváltotta a hunok hatalmas háromélüre kovácsolt acél hegyei. Megjelentek a hosszú asszimetrikus íjak, és elindult a lovasíjászok áradata a Kárpát-medencébe. Áldozati üstjeik,gyönyörü ékszereik, fegyvereik tömegével meg hazánkba.
A hun férfi sátorban született és lovon halt meg.A lovaglást és az íjászatot gyerekként kezdte.Eza harcmodor egy életforma, ezt nem lehet közepes eredménnyel csinálni.Ha a harcos nem éri el a kívánt szintet nagyobb veszélyt jelent saját magára mint az ellenségre. Ezért kiképzésük szakadatlan folyt.A téli pusztán sok volt a farkas az állatok őrzése állandó éberséget követelt. Életükkel fizettek a hibáikért. Egy lovasíjásznak kiképzése során meg kell tanulnia előre, oldalra és hátrafe- lé lőni,vágtató ló hátáról célba venni 180' szögben mindent, a célpont magasságától és mozgási irányától függetlenül. Pontos lövést 50 m. sugaru körben lehet nagy biztonsággal leadni.Ez igazából közelharcnak számít a lovasíjászat szemszögéből. A nagy távolságra leadott lövéseketugy gyakorolták( ez maximálisan 250-300m) hogy két cölöpöt levernek és közéjük kifeszített kötélre lőnek. Ennek a gyakorlatnak az a lényege hogy a harcos megtanulja az ellenséges sorokat kilőni. Az íj maximális lőtávon is képes nagy átütő erővel becsapódni, agyonvágni egy lovat, vagy átütni egy vértet.Ugyanis az optimális kilövési szög 45',ilyenkor nagyon magasról zuhan a nyil a célba.Hozzá kell még venni a vágtató ló sebességéből a támadás során az előre leadott lövésnél keletkező mozgási energiát.Ha a vágtató ló sebessége 50km/h ez oly mértékben megnöveli az íj átütő erejét hogy a gyözelem már akkor biztositva van ha az ellenség ua. hatásfoku íjakkal van felszerelve, de nyilait álló helyzetből lövi el. Ezt az előnyt ugy lehet kihasználni ha a sereg egy állandó forgó moz- gást végez, a balszárny állandóan helyet cserél a jobb szárnyal. Az előrerohanásnak meg kell torpannia, mielött az ellenséges nyilak lőtávon belül érnek,hirtelen irányváltás történik jobbra, és visszahelyezkedés a harcvonal mögé.Nincs az a haderő melyet egy ilyen támadás ne bomlasztana fel. Ha ez megtörtént két lehetőség van::: vagy megfutamodik vagy elkeseredett támadásba kezd.Bármi történjen a lovasíjásznak kedvez. De, számukra csak egy a fontos, mindenáron el kell kerülni a frontális összeütközést, mert a hirtelen rájuk törő nehéz gyalog-lovas sereg végveszélybe sodorja őket. A taktika tehát a következő...( nem kell fejjel menni a falnak) ha a csata helyét s idejét jól választották meg akkor a menekülésre elég hely áll rendelkezésre.Ilyenkor ke- rül sor az üldözők lenyilazására, a nyeregben visszafordulva. A pozició tiszta az üldöző nehéz fegyverzetű nem képes tartani a tempót, a gya- korlott lovasíjász bevárja 4-6 méterre és ha kell a páncél résein is talál akkora helyet amin a nyílhegy befér, vagy egyszerüen kilővi a lovat. Egy bukás a csatamezőn még akkor sem tartozik a leányálmok közé ha a bukott harcoson nem gázolnak át a társai. A menekülés addig tart amig van üldöző. Azt a sereget,amely ilyen fegyverekkel volt felszerelve, tökéletesen kiképezve a lovasíjá- szatra, lehetettlen volt megállítani. Kortársaik igy beszéltek a hunokról::: magas hegyről alásüvöltő,egyre erősebbé és gyorsabbá váló forgoszél ::::
Úgy érzem ezek a szavak most is igazak és mérvadók, ha valaki komolyan foglako- zik népünk emlékeivel. De mostanában azt érzem hogy Lajos hagyományörzőből inkább üzletember lett. Mondok példát:::: megcsinálta a bőrvértezetet, felveszi a bemutatókra promócios célból,a nem kis összegü honoráriumot a bemutatóért, de a pénzért nem tiszteli meg a közönségét hogy az általa gyártott bőrvértezet mellé ne vegyen fel mai lovaglónadrágot és lovaglócsizmát., arról nem beszélve hogy amig kezdetben megpróbált a hitelesség utján járni bármily nehéz is az, mostanában pl. aluvesszővel lő, ellentétben Kelemen Zsoltal aki olyan amolyan de legalább összepasszoló kinézetet prezentál. Sajnos eleink dolgairól nagyon sok mindent hogy ugymond " filózgatós" spekulativ módszerrel kénytelenek megvalósítani. Pl::: nagyon sok vita volt egy időben hogyan lőttek gyorsan eleink, hogyan töltöttek, tegezből vagy marokra fogták a vesszőket, ha marokra akkor melyik oldalra a kifutóra vagy a másikra.... melyik oldalon volt a kifutó mint a kunoknak meg később a mongoloknak, nekünk is ugy volt 300 évvel elötte??? Még maga László Gyula professzor is nemegyszer azt mondja " ez igy lehetett" hát akkor mit tegyen szegény mai hagyományörző akinek a gyakorlatban is fontos lehet ősei cselekedetei, a képzeletére hagyatkozik a fehér foltokat kitölti " tündeformákkal" Azért lelkesedem ezért a topicért mert ugy látom lenne emberanyag, tudásanyag arra hogy nemcsak itthon hanem nyugaton is eloszlassunk tévhiteket.
például Kaufbaurenben jártunk a Tanzelfesten ott aztán egy bajor gyerek bejött a jurtába és meg akarta magyarázni hogy a magyarok azért rakták a nyereg alá a hússzeleteket hogy puhább legyen könnyebben fogyasztható. Az persze nem érdekelte hogy a Hortobágyon a mai napig ismert gyógymód a feltört hátu lovak kezelésére, bekötözésére.
Bocsi csak azt hittem hogy belefutottam egy "Paralia" topicoshoz hasonlóba mert az aztán ... egy éjszakát töltött el ott aztán gyalázott rendesen mindenkit meg "javolozott" cserélünk eszmét továbbra is...
Jó bent mozogni mert viszonylag könnyű, a vállperecek jól mozognak,a szoknyarész is engedi mozgást ( mikor lóra száll az ember és emeli a lábát) Ha tizes skálát veszünk ( egy a sima ruházatu harcos tíz pedig a lemezes lovagpáncél ide a védelmet értem, a nem fedett rész kihagyandó) akkor hatos hetes védelem mindenképp. Kard tőr vágásokat hárít, zuzást természetesen nem, közeli lándzsa és szekerce csapást csak lassít,de az még halálos sebet ejthet ( természetesen a végsőkig nem lehet tesztelni már hogy mekkora sérülést bír ki benne az ember) távolról hajitott fegyverekkel szemben meglepően ellenálló ( szakít de túl lehet élni most azt mondanák intenziv osztályra vinnék) nyílvessző esetében is komoly védelmet nyujt célzott lövés esetében ötven méteren túl... terület belövéskor ami 45' felülről érkező vesszőt jelent háromélű hun heggyel képes félig átmenni a vérten, amibe nem volt természetesen ember, álványon ált. a tünde páncélon a lovagi vértet érted ugye??? nos mivel ezek a páncélok 500 000 ezer forintok egészében nem löttünk rájuk, hanem az anyaguknak megfelelő lemezdarabra, nos van fénykép hogy a páncéltörő hegy ami három élü kupos ötven méteren belül meglyukasztja ( lyukat üt bele de nem szalad át max két három centire. ez meg akkoriban felületi sérülésnek számitott a nagyon nehéz vért anyagon pedig csak hogy ugymond jelölő lukat hagyott a vessző.... kard, tőr vágasok ellen tökéletes védelem... rövidnyeles buzogány ellen is viszont a hosszunyelü fegyverek gondolog itt bárd fokára hosszunyelü buzogány bizony félre- lóditották az embert...ha rendesen meg van csapva nem nagyon irogat autogramot..
