"A honfoglalás előtti magyar (hun, szabír, avar) kereszténység azonban vitathatatlan. Keresztény püspökségeik voltak; számukra (a kaukázusi hunok /szabírok?/ számára) bibliafordítás készült; forrás szól arról, hogy zsoltárokat énekelnek stb. "
Ez a fajta kereszténység a nyugat szemében pogánynak számított?
"A kereszténység azonban nem volt általános, különösen nem volt jellemző a nomád életmódot folytató néprészekre s Árpád honfoglalóira"
Pontosabban fogalmazva: A római birodalom és bizánc területén fennmaradt kerszténység nem volt jellemző Árpád honfoglalóira.
***********************
Zabergán (szabír kán) nesztoriánus keresztény volt s népe (a szabírok, akik Attila idején a KM-ben voltak) az első avar honfoglalással költöztek vissza a KM-be. Az avarok kereszténységéről tudunk.
1.) MOST AKKOR KIK is voltak azok a szkíták? Volt nekik közük a magyarokhoz?
Mészáros Gyula szerint a hattik északra vándorolt utódai a szkíták. A több népből álló és több nyelvet használó szkíták között minden bizonnyal ott éltek a magyarok elődei is a sztyeppén. A vallásunk, a nyelvünk és az írásunk a kevés fennmaradt adat alapján rokon rendszerek voltak. Az "50 000 éves magyar írásbeliség" rovatban megpróbálom bemutatni az írásukat.
***************************************
2.) Hogyan lehettek a vándorló magyarok keresztények az ázsiai pusztákon?
Úgy, hogy a hunok, avarok, párthusok és szabírok részei lévén, voltak saját püspökségeink (a mervi, gurgáni és heráti oázisban), saját templomaink, papjaink, (saját nyelvre lefordított és rovásírással írt) szentírásunk. De ez nem jelenthetett teljes vallásváltást. Feltehetően csak a letelepült néprészekre volt jellemző, a lovasnomád néprészekre nem. Igaz, ezt inkább csak sejtem, abból, hogy ezek a letelepült magyarok (hunok stb.) éltek közelebb a Szentföldhöz (Irán és a Kaukázus vidékén). Szíriával, Edesszával lehettek kapcsolataik már a 400-as években, ezért a magyar kereszténység gyökerei megelőzhették a szláv és germán kereszténységet.
"A honfoglalás előtti magyar (hun, szabír, avar) kereszténység azonban vitathatatlan. Keresztény püspökségeik voltak; számukra (a kaukázusi hunok /szabírok?/ számára) bibliafordítás készült; forrás szól arról, hogy zsoltárokat énekelnek stb. "
Ez a fajta kereszténység a nyugat szemében pogánynak számított?
"A kereszténység azonban nem volt általános, különösen nem volt jellemző a nomád életmódot folytató néprészekre s Árpád honfoglalóira"
Pontosabban fogalmazva: A római birodalom és bizánc területén fennmaradt kerszténység nem volt jellemző Árpád honfoglalóira.
Én persze elhiszem amit mondasz, egy dolgot azért nem nagyon értek: hogy tűrhették meg maguk között öntörvényű, "kissé" intoleráns eleink a keresztényeket, a zsidókról már nem is beszélve.
Ad2: Miért ne lehettek volna köztük keresztény csoportok? A többség valószínűleg sámánhitű volt, de lehettek köztük zsidó, keresztény, mohamedán vallású csoportok, ha éppen találkoztak egy eléggé meggyőző hittérítővel.
Fodor Istvánnak görcsei vannak a székely rovásírástól, ami egyéb görcsök lehetőségére utal. Ezért az semmit nem jelent, hogy ő nem beszél a honfoglalás előtti magyarok kereszténységéről. Talán szeretné elhalgatni, vagy nem tud róla stb. Persze ne értsd félre! Nem azt mondom, hogy Árpádék valamennyien keresztények voltak, csak azt, hogy régen ismerték a kereszténységet.
Ha a honfoglalók sírjaiban kerültek elő ezek a keresztek, akkor azok hasonló korúak lehetnek a többi sírmelléklettel, azaz jórészt honfoglalás előttiek.
Ha jól emlékszem Bakay Kornél fejtette ki, hogy a honfoglalók pazar ékszerei nem a KM-ben készültek, hanem keletről hozták be őket. Nem tudom, hogy ez igaz-e, vagy sem, de az egész ötvöskultúrájukat bizonyosan keletről hozták. Én azt hiszem, hogy jöttek velük ötvösök is, azaz a kereszt lehet keletről (vagy máshonnan) hozott és helyben készült is.
A honfoglalás előtti magyar (hun, szabír, avar) kereszténység azonban vitathatatlan. Keresztény püspökségeik voltak; számukra (a kaukázusi hunok /szabírok?/ számára) bibliafordítás készült; forrás szól arról, hogy zsoltárokat énekelnek stb.
A kereszténység azonban nem volt általános, különösen nem volt jellemző a nomád életmódot folytató néprészekre s Árpád honfoglalóira. Ennek ellenére használtak kereszteket.
Láttam... a kiállitás VÉGÉN voltak, ahol a magyarok kereszténnyé válását illusztrálták a 9. sz utolsó harmadában. Szó sem volt honfoglalás előtti kereszténységből.
Fodor István könyvében, kiállitásvezetőjében is ezt állitja..... szóval....
Akkor a görög olvasat elől elhárultak a nehézségek, feltéve, hogy az írás sorvezetése is balról jobbra halad. Azaz a Nagy Morávia kötetben lévő kép a helyes, az éremre vert pedig a tükörkép.
Ezek szerint a feliratot két nyelven is el lehet olvasni, kétféle írással is. Göröggel balról jobbra (ha ilyen a kereszt), valamint székely rovásírással balról is, meg jobbról is. A görög és a magyar olvasat nagyjából ugyanazt az értelmet adja.
Van ilyesmire példa máshol is? (Hasonlót mutattam be az "50 000 éves magyar írásbeliség" rovatban - egy Stephanus rex érmén, Kukai Sándor nyomán, de ez bizonytalanabb).
> De mit jelent a bal oldali két jel szerinted? A C még érthető lenne, hiszen Krisztus neve is ezzel végződik. De mi ez a kereszt? Van rá példa a görögben és a Krisztus név leírásában?
Ez egy elforgatott nagy görög Khi, amely alakilag megegyezik a latin X betűvel, minthogy Krisztus neve XPIΣTOΣnak íródik görögül. A bizánci korban a + a X gyakori lapidáris betűvariánsa volt, különösen Krisztus vonatkozásában, mivel a X alakjában a kereszthalál szimbólumát vélték.
Felhívám ezen kívül a figyelmet a HC és XC kombinációk felett lévő volnalra: ez egy jellegzetes írásjel a bizánci görög és ószláv ortogrációban, amely az ekliptikus rövidítéseket jelölte. Ezen ékezet kurzív formája vagy egy alulról nyitott (kör)ív, vagy egy tilde volt.
A <http://www.chemie.uni-bremen.de/leibfritz/fonts/> címen letölthetők egy FONTS.zip nemvű csomagban a Greek44.ttf ill. Greek44s.ttf bizánci görög betűkészletek. Ezekben ki van metszve a + alakú X is, valamint a legnyakoribb rövidítések is.
Talán azért nem tértek át korábban a papírra, mint gondolnád, mert nem volt papírjuk (vagy az drága volt), fa azonban mindig akadt ingyen is.
Később (pl. a hun időkben) már lehetett papírjuk, de az megsemmisülhetett az idők során.
Egyébként pedig a KM-ben áttértek a papírra, mert egyetlen fába rótt emlékünk sem maradt ránk. Falba, kőbe vésett, festett és papírra írt azonban több is akad.
Áruld már el kispajtás, miért nem tért át ez a székely rovásírás korábban a papírra vagy más tartósabb formára, ha egyszer - szerinted - korábbi mint a görög írás? Semmi nyoma annak hogy egy korai, elemi primitív szintnél többre jutott volna. Itt tart ma is. Semmire sem jó, csak díszítőmintának.
Még mindig nyitott az írásirány és a kereszt kérdése.
************************
A székely rovásírás éppen abban az időszakában leledzett az elmúlt ezervalahány évben, amikor lassa áttértek a rovásbotról a papírra, tehát lassan változni kezdett az írásirány. Bár általában jobbról balra írtak, írhattak és írtak is esetenként balról jobbra is.
A görög írás azonban (tudtommal) ekkorra már túljutott ezen az írásírány-váltáson és rögzült a balról jobbra írás szokása.
Bármilyen is azonban a kereszten az íráskép, az írásirány változása a székely írásnak nem okoz gondot. Nem így a görögnek. Ennek eldöntéséhez azonban ismernünk kellene az eredeti kereszt helyes képét. Nehéz azt hinni, hogy a pénzen tévedésből fordított kép jelent meg. Ezt egy könyv esetében még csak csak elfogadja az ember.
Persze Szlovákia még új állam, kevés a szakember, minden előfordulhat. Bár a Körmöcbányai verdében (ahol ez a pénz készülhetett) elég régi a pénzverés tradiciója. Azonban, ha nyelvi okok miatt kicserélték a szakembereket, az más. Akkor minden lehet,
************************
A másik a kereszt kérdése. Tudtommal ilyen betű nincs a klasszikus görögben, de tévedhetek (lehetnek kivételek).
A székely rovásírás jelei azonban pontosan megtalálhatók itt. Még az írásirány változása sem érdekes, mert csak az "n" esetében van változás, de annak ismert mindkét állású változata eddig is.
************************
Aztán van még egy érdekes megoldási lehetőség. Van már rá példa, hogy egy feliratot (Stephanus rex érméről van szó) jobbról balra rovásírással, balról jobbra pedig latin betűkkel olvastak el. A kétirányú olvasatot ugyan sokan vitatják az érem esetében, de ez a kereszt már vitathatatlanabbnak tűnne.
Különös, de talán nem lehetetlen, hogy a vésnök szándékosan törekedett egy ilyen kettős olvasási lehetőségre.
A nagymácsédi kereszt képe és felirata ebben az állásban látszik a szlovák 10 koronáson, de ez akár tükörkép is lehet, mert a Nagy Morávia kötetben ellenkezőleg jelent meg. A felirat tehát vagy ilyen, vagy fordított sorrendű (az eredetit kéne látni).
Kedves LVT!
Úgy tűnik, te otthon vagy a görögben és Krisztus nevének írásában, de lagalábbis utánaolvastál. Köszönöm az értékes magyarázatot!
Lenne azonban kérdésem is, ha már ráakadtam egy görögül tudóra.
Ha jól értettem, eddig a (a fenti képen) jobbszélső két jelet, a HC-t magyaráztad el, s ez így Jézusnak olvasandó (ha nem törődünk a hű olvasattal).
De mit jelent a bal oldali két jel szerinted? A C még érthető lenne, hiszen Krisztus neve is ezzel végződik. De mi ez a kereszt? Van rá példa a görögben és a Krisztus név leírásában?
Görögül Jézus neve klaszikus kapitálisokkal ΙΗΣΟΥΣ-nak (iota-éta-szigma-omikron-üpszilon-szigma), ill. kései kapitálisokkal IHCOYC-nak íratik, melynek klasszkus ejtése /jeszusz/. Azonban a bizánci korban az H (éta) ejtése már i volt, mint ma is, így a nevet /iszusz/-nak ejtették. Ennek megfelelően a két i ejtésű szókezdő betűt (az I-t, ill. H-t) sok szkriptor redundánsnak érezte, így ICOYC-t vagy HCOYC-t írt. Ez utóbbi íráskép áll a kereszten található HC rövidítés mögött.
