Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2003.05.25 0 0 49
Kedves oRg!

> A lóállomás példa nem életszerű.

Lehet, hogy nem életszerű, de csak annyira, amennyire a létező dolgok nem életszerűek. A lótenyésztés során a csődöröket csak úgy nem engedik ráugrani a tenyészkancákra, mert utóbbiak az aktus során megsérülhetnek. Ezért a csődörnek egy tenyésztés szempontjából értéktelen kancát mutatnak, amikor a hím ráugrik, akkor annak nemiszervét egy szakember egy erre a célra alkotott csőbe helyezi és szerencsétlen csődör abba lövelli a spermáját. Az inszeminátor aztán az így nyert ondót helyezi fel a kiválasztott tenyészkanca hüvelyébe, és így lesznek a kiscsikók. Most annak az életszerűtlen helynek az életszerűtlen nevét keressük, ahol ezek a dolgok egészen életszerűen történnek pl. Szeged és Kiskunhalas között.
Mellesleg a probléma csak ott van, hogy valaki komolyan vette, hogy kerüljük az "idegen" szavakat, mint motabu már célzott rá, az intézménynek van rendes neve is: lóinszeminációs állomás.

> Amikor a magyar helyesírás bonyolultságáról panaszkodnak, azt szoktam mondani, hogy nehogy már az utolsó bunkó is olyan jól tudjon írni, mint én.

Hála Istennek, hogy ezt mondod: ezzel felmentesz az ortográfia nyűgei alól. Ilyen mentalitásúak közt kifejezetten derogálna nekem nem bunkónak lenni.

Előzmény: oRg (48)
oRg Creative Commons License 2003.05.25 0 0 48
Na, egy érdemit is.
Amikor a magyar helyesírás bonyolultságáról panaszkodnak, azt szoktam mondani, hogy nehogy már az utolsó bunkó is olyan jól tudjon írni, mint én. Vagyis, nem kell lemenni kutyába az ortográfiával. A franciát talán könnyű írni? Szerintem nagyon helyes, ha mindenki a saját társadalmi szintjén használja a nyelvet.
Egybe- és különírás terén nem csak az untig (rosszul) emlegetett hatszótagos szabály van. Ennél fontosab az értelem szabálya. A lóállomás példa nem életszerű. De ha nagyon muszáj, a javaslatom: mesterséges ló-megtermékenyítő állomás. Vagy: Méntelep és Mesterséges-megtermékenyítő Állomás. Vagy: méntelep. Vagy: Lombikcsikó Állomás. Sat.
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.24 0 0 47
Kedves ZsB!
Mint olvasószerkesztó, jobban tennéd, ha utat engednél az ösztöneidnek. Nem muszáj a szerzőket megnevelni. 3 lehetőség van:
1. Javítasz, és nem szólsz!
2. Javítasz, és szólsz.
3. Vitatkozol.
Én gyakran inkább azért javítok szó nélkül, mert azt sokkal jobban elviselik a páciensek, mint amikor "megoktatják" őket. A helyesíráshoz való viszony fura: szégyenérzetet tud kiváltani, ha valakiről kiderül, nem tudja. Ezért a javítás sokakat frusztrál.

Ádám

Előzmény: ZsB (46)
ZsB Creative Commons License 2003.05.24 0 0 46
Kedves Ádám!
Ösztön-regula ügyekben teljes tudathasadásban leledzem. Mert hát sokkal-sokkal jobban szeretem az ösztönösen jó dolgokat a szabályhegyeknél (föleg, ha sok abban a hegyben a nekem nem tetsző szabály). Csakhogy.

Csakhogy a jóisten kifürkészhetetlen tréfájából valahogy olvasószerkesztő lettem. És kicsit több ösztönösen baromsággá sikeredett szöveghez van szerencsém, mint ösztönösen jóhoz. Túl sok a konfúzió, és nem a szabályok, hanem az ösztönök miatt. És akkor nekem piszok jól jönnek a szabályok. A sajtórobotos összehány négy-öt szót, valami lóinszeminációs eredménnyel, azaz helyből két-három-négy lehetséges (gyakran gyökeresen eltérő) jelentéssel. És akkor jövök én az AkH.-val: "Kedves kolléga, ez a hatályos helyesírás szerint egyikszómásikszóharmadikszó-negyedikszó alakban írandó, vagy egyikszó másikszó-harmadikszónegyedikszó vagy miegyéb." És akkor a kedves kolléga kénytelen kicsit toldalékolni, átrendezni, körülírni, oszt előáll valami érthető szöveg.

Úgyhogy ha jönne egy új AkH. sok-sok különírási szabadsággal, hát szomorúan vakarnám a fejem. Mivel gyötröm ezentúl a munkatársak ösztöneit...

Előzmény: Kis Ádám (45)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.24 0 0 45
Kedves ZsB! (kis s-sel)

Azt hiszem, a szubjektív elemnek, az ösztönösségnek több teret kellene hagyni. Ebbe belefér, ha te, mint mérnök, tudod a különbséget a kiegyenlítőtartály és a kiegyenlítő tartály között.
De megeszem a kalapom, ha teljesen átéled a visszaható ige és a folyamatra visszaható akármi különbségét, hogy miért írjuk mind a kettőt külön, ha az első esetében képességet, rendeltetést fejez ki az előtag, és a másodikban nem. A konfúziónál az ösztön biztosabb.

Kis Ádám

Előzmény: ZsB (43)
ZsB Creative Commons License 2003.05.24 0 0 44
(na, én is elizéltem a html-t)
Kedves Ádam!
(Nu, megint a jó öreg 112-esen rugózunk. [Ja, és a szignómban kis s van. :-)])

Először is, ló-izé ügyben jobban örülnék két tuti megoldásnak, pici jelentésárnyalat-különbségggel. Mint jeleztem, nekem fontosak a nüanszok.

Továbbá, a 112. második bekezdése zárójeles résszel folytatódik, kvázidefiníció az "összeforrás"-ról: (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója).

Ez nekem sokkal megfoghatóbb "mérnökileg", mint a "nagyon-nagyon" összeforrás. Szépen beleillik abba az alapelvbe, hogy egybeírunk két szót ha a) jelentésük módosult a szerkezet élből való jelentéséhez képest, vagy b)ha jelöletlen a nyelvtani viszonyuk, vagy c) csak. Ez nekem a jelentésmódosulás viszonylag jól észlelhető esete (nem csinálja éppen, hanem arra van, alkalmas rá). Nekem az jó, ha meg tudom különböztetni a nyomást éppen kiegyenlítő tartályt a kiegyenlítőtartálytól. Mert hát a kettő nem ugyanaz.

És éppen ezért utálom a 112-est. Mert fölösleges megkülönböztetést tesz ezzel a "de csak ha mindkét tag egyszerű szó" marhasággal. Én a nyomáskiegyenlítő tartályt is szeretném megkülönböztetni a nyomáskiegyenlítő-tartálytól. Ugyanez a bajom a 115-össel meg a 119-essel is.

Előzmény: ZsB (43)
ZsB Creative Commons License 2003.05.24 0 0 43
Kedves Ádam!
(Nu, megint a jó öreg 112-esen rugózunk. [Ja, és a szignómban kis s van. :-)])

Először is, ló-izé ügyben jobban örülnék két tuti megoldásnak, pici jelentésárnyalat-különbségggel. Mint jeleztem, nekem fontosak a nüanszok.

Továbbá, a 112. második bekezdése zárójeles résszel folytatódik, kvázidefiníció az "összeforrás"-ról: (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója).

Ez nekem sokkal megfoghatóbb "mérnökileg", mint a "nagyon-nagyon" összeforrás. Szépen beleillik abba az alapelvbe, hogy egybeírunk két szót ha a) jelentésük módosult a szerkezet élből való jelentéséhez képest, vagy b)ha jelöletlen a nyelvtani viszonyuk, vagy c) csak. Ez nekem a jelentésmódosulás viszonylag jól észlelhető esete (nem csinálja éppen, hanem arra van, alkalmas rá). Nekem az jó, ha meg tudom különböztetni a nyomást éppen kiegyenlítő tartályt a kiegyenlítőtartálytól. Mert hát a kettő nem ugyanaz.

És éppen ezért utálom a 112-est. Mert fölösleges megkülönböztetést tesz ezzel a "de csak ha mindkét tag egyszerű szó" marhasággal. Én a nyomáskiegyenlítő tartályt is szeretném megkülönböztetni a nyomáskiegyenlítő-tartálytól. Ugyanez a bajom a 115-össel meg a 119-essel is.

Előzmény: Kis Ádám (41)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.24 0 0 42
Nem tudom miért, nem ment át a html.

"Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összefortak (...) a két egyszerű szót (kiemelés tőlem) szót egybeírjuk."
(a kiemelés nem jött össze, illetve az értekes, de kontraproduktív "hidden" működött)

A javaslatotd azért nem tetszik, mert a 112 egyetlen értelmes elemét akarod megszüntetni. Én soha nem fogom elfogadni, hogy egy szóösszetételnél a hétköznapi firkálgató azon gondolkozzon, összeforrt-e a két szó jelentése vagy sem, és azt sem, hogy miért "forgókés", de "körforgó kés" , illetve "forgó vidiakés".

Itt is hidden mód működött.

Kis Ádám

Előzmény: Kis Ádám (41)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.24 0 0 41
Kedves ZSB!
Azt hiszem, nem értelmezted a (112)-t. Amelynek második bekezdése azt írja elő, hogy
"Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összefortak (...) a (kiemelés tőlem) szót egybeírjuk."

Ha azt mondod, hogy ennek a megértéséhez nemcsak 4-5 diploma, hanem eszméletlenül sok idő is kell, akkor ezzel egyetértek. Azonban ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy ha a szerkezet bármelyik eleme összetett szó, akkor nincs egybeírás.

Következésképpen Rumci megoldása a tuti. (Azért is bravúros, mert ötvözi a 6-3-as szabályt, a mozgószabályt és a fent idézett (112. szabályt)

Bár ettől még a falnak mehet mindenki nyugodtan.

A javaslatotd azért nem tetszik, mert a 112 egyetlen értelmes elemét akarod megszüntetni. Én soha nem fogom elfogadni, hogy egy szóösszetételnél a hétköznapi firkálgató azon gondolkozzon, összeforrt-e a két szó jelentése vagy sem, és azt sem, hogy miért , de , illetve .

A (112)-t én úgy változtatnám meg, hogy alapértelmezésben különírás, de aha a fogalmak nagyonnagyonnagyon (mondjuk, mint a színpad vagy az eszköz, melyekről az embernek nem jut azonnal eszébe, hogy összetett szavak) összeforrtak, akkor nem baj, ha egybe. Kivételesen.

Kis Ádám

Előzmény: ZsB (39)
ZsB Creative Commons License 2003.05.24 0 0 40
Ja, és még azt is akartam mondani, nem véletlenül tettem idézőjelbe a "baj"-t, vagyis egyáltalán nem gondolom, hogy az úzus a hülye. Nem lévén nyelvész, nem tudom persze szakszerűen előadni, miért vonzódom az egybe-külön írás nagy, ronda szabályrakásához minden baromerős mai tendenc ellenére is. Talán az exmérnök meg az exkönyvtáros centizős-méricskélős-osztályozós agyának kell, hogy írásban is meg tudja tenni azokat a finom jelentésbeli különbségtételeket, amiket beszédben a hangsúlyozással tud. A hideg vízcsap meg a hidegvíz-csap nem mindegy; a hideg víz csap engem megrettent. Engem ne csapjon fültövön a hideg víz.

Vagyis nem nagyon érdekel, mi az összetett szó definíciója (a szóé se nagyon, az is szép pedig). A kifejezés pontossága érdekel, és az, hogy leírhatom-e pontosan. Tőlem elválaszthatjátok az összetett szót a jelöletlen szókapcsolattól, csak az eredmény jelöljön valamit. És ha lehet, minél egyértelműbben.

Előzmény: rumci (38)
ZsB Creative Commons License 2003.05.24 0 0 39
Ló-mesterségesmegtermékenyítő állomás – ez pedig tutibb (112.).
- volna, ha nem úgy kezdtem volna, hogy ha igaz, hogy ez azt jelenti: Mesterségesmegtermékenyítő állomás lovak számára, akkor
Eszerint a ló az állomáshoz viszonyul, össze kell rántson mindent, ami utána van. A 112. akkor jó, ha a ló az állomásé.

Namostaztán ettől a vérbarom szőrszálhasogátástól elindulhatunk arrafelé is, hogy tényleg hagyni kéne a fenébe, és írni mindent külön; meg arrafelé is, hogy milyen jó nekünk, hogy ilyen finom nüanszokat ki tudunk fejezni helyesírási eszközökkel. Lovakat mesterségesen megtermékenyítő állomás, mesterségesen lovakat megtermékenyítő állomás.

Előzmény: rumci (38)
rumci Creative Commons License 2003.05.24 0 0 38
„ló-mesterségesmegtermékenyítőállomás. Ez tuti.”
Ló-mesterségesmegtermékenyítő állomás – ez pedig tutibb (112.).

„Én azt hiszem, az ilyen »szerkezeteknél« nem a helyesírással van a »baj«. Nem lehet, hogy ezek a hányjuk egymásra a névszókat (gépjármű + kötelező + felelősség + biztosítás) eljárás egyszerűen nem járható út egy agglutináló nyelven?”
Én meg azt hiszem, hogy a helyesírással van a baj. Igaz, nehéz helyzetben van, de előbb-utóbb biztos meglesz a kiút. Lehet, hogy nem járható út, de mégis járjuk. Márpedig a helyesírásnak az a dolga, hogy kiszolgálja a nyelvhasználók igényeit, megmondja, hogy ha valamit le akarnak írni, akkor ezt hogyan tegyék meg. Az a legnagyobb szemérmetlenség, ha abba is beleszól, hogy mit akarjanak leírni.
Kétszáz évvel ezelőtt a magyar nyelvben szinte nem volt, illetve csak alig-alig, elvétve voltak összetett szavak. Nem véletlen, hogy az első akadémiai helyesírási szabályzatban (1832) szó sem volt a különírás-egybeírás problematikájáról. Aztán – a szükség okán – németből letükörfordítottak egy tonna összetett szót (bár lehet, hogy akkor sem volt ez járható út egy agglutináló nyelv számára, hiszen ezek is viszonyító eszköz nélküli szóhalmok voltak), és elkezdett működni a játék, idegen minta nélkül is lehetett összetételeket alkotni. Úgy látszott, merthogy úgy is volt, hogy ha több szó egymáshoz tolult viszonyító eszközök nélkül, akkor összetett szó, azaz önálló lexikai egység keletkezett. Ma azonban (s ez nem olyan nagyon friss változás, mert már a hetvenes években is voltak bőven nyomai) létrejött egy új forma, a jelöletlen szókapcsolatoké (ez nem olyan nagyon idegen a magyartól, mert az ómagyar korban például elég tipikus volt – a birtokviszony grammatikai jelölése viszonylag kései). Ezekről előbb-utóbb be kell látni, hogy grammatikai jelöletlenségük ellenére nem összetett szók, hanem többé-kevésbé alkalmi szókapcsolatok, tehát már megint nem az úzus a hülye, hanem nagyon is okosan különírja azt, amit külön kell. Ezt formalizálni azonban nagyon nehéz. (Főként, hogy magának az összetett szónak sincs igazán jól használható definíciója, bár igazán szórakoztató az AkH. 1984. megfogalmazása: „Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. Ilyenkor különírjuk őket. […] Egybeírjuk viszont az összetett szavakat.” Ezután persze felsoroltatnak az összetett szavak fajtái, de azt, hogy mitől összetett szó az összetett szó, nem tudjuk meg, a fenti definíció így tulajdonképpen – a maga kontextusában tekintve meg főként – circulus vitiosus.) Vannak ilyen ötletek, hogy egy fogalom – egy szó (régi helyesírási szabályzatokban szerepel is kimondva) – nyilván teljesen értelmetlenség; vagy ami kaphat önálló hangsúly nem metanyelvi beszédben, az egy szó (Nádasdy: Helyesírási ló) – ez sem az igazi, nagyon könnyen borul vele minden, a felhasználók nagy része meg belehülyülne az alkalmazásba, hiszen nem fonetikus-fonológus. Szóval a helyesírásnak meg kell idővel találni a jelöletlenség helyett azt a kritériumot, amely már a mai, de pláne a holnapi magyarban elválasztja az összetett szót a jelöletlen szókapcsolattól.

Előzmény: ZsB (36)
motabu Creative Commons License 2003.05.24 0 0 37
mélyen megfontolandó!
Előzmény: ZsB (36)
ZsB Creative Commons License 2003.05.24 0 0 36
A "Ló mesterséges megtermékenyítő állomás" helyesírásilag nem igazán oldható meg a jelenlegi szabályozás szerint
Dehonnem :-), ha igaz, hogy ez azt jelenti: Mesterségesmegtermékenyítő állomás lovak számára, akkor második mozgó (139b), azaz ló-mesterségesmegtermékenyítőállomás. Ez tuti.

"Én valószínűleg a mesterséges megtermékenyítőt külön írnám"
Csak akkor nem a megtermékenyítés volna mesterséges, hanem aki, ami csinálja. Egy mesterséges állomás, ami megtermékenyít.

Én azt hiszem, az ilyen "szerkezeteknél" nem a helyesírással van a "baj". Nem lehet, hogy ezek a hányjuk egymásra a névszókat (gépjármű + kötelező + felelősség + biztosítás) eljárás egyszerűen nem járható út egy agglutináló nyelven? Lehet, hogy mégis szükségünk van ragokra, jelekre, névutókra?

Előzmény: Kis Ádám (0)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.23 0 0 35
Yátsszunk el a gondolattal.
Persze, nyugodtan használhatnánk kétféle j-t, egy palatális spiránst, és egy lágyító hangot, mint az oroszok.
Azt hiszem, ez nem lenne egyszerűsítés, maximum a nem magyar anyanyelvűek számára, hiszen nekik az analízis fárasztó, míg az anyanyelv nemcsak egészében, hanem részeiben is tudatunkban él. Azért gondoljuk meg, hátha igaza van McLuhannek, hogy a fonetikus ábécé használata szkizofréniát okozott, ami az ideografikus írások esetében pl. nem tapasztalható.

Kis Ádám

Előzmény: motabu (34)
motabu Creative Commons License 2003.05.23 0 0 34
Régi mániám, hogy miért nem írjuk a "j"-t "y"-nal.
Így kibékíthetnénk az ortológusokat a neológusokkal vagy kiket kikkel. Íme:

láttya, addya

És a "cs" helyett "ts"-t kéne használni:

tsillag, lottsan, üvöltsön
költsön (ige) ill. költsön (fn.)
ugyanúgy ejtjük mindkettőt!!!

Tecs Creative Commons License 2003.05.23 0 0 33
"A legújabb betűábrázolás, az UNICODE a világ minden betűjének leírására alkalmas, és amennyire tudom, közel 20000 szabad lehetőség még van benne. Ezért arra is van lehetőség hogy a többkarakteres betűinkenek a számítógépen egy-egy kódolt alak felejen meg."

A dz és a dzs kivételével nem is kellene új helyeket lefoglalni. Említetted a huszita ábécét - a mai cseh karakterek is alkalmazhatóak lennének.

Nézzük a tendenciát! Talán rád is igaz, amit én elmondhatok magamról: a kézírás már nehezemre esik, annyira rászoktam a billentyűzetre. A következő lépés, hogy már csak diktálni fogunk. A szöveget meg mindenki úgy jeleníti meg, ahogy akarja - hagyományosan vagy cseh betűkkel vagy cirill átírásban.

Ezzel be is látom, hogy a többkarakteres betűk kérdését kár feszegetni, viszont a szabályok formalizálását, algoritmizálhatóságát még a korábbinál is fontosabbnak tartom.

Előzmény: Kis Ádám (31)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.23 0 0 32
A malacsült mennyivel szolidabb :)))

K.Á.

Előzmény: Tecs (30)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.23 0 0 31
A magyar többkarakteres betűk önmagukban kevés problémát okoznak. A legnehezebb a hosszú mássalhangzók elválasztása. Emiatt nem kell rendszerváltozás.

A francia, angol, német példák esetében mindenütt a mássalhangzókat emlegetitek, és nem beszéltek a magánhangzókról. Kérdezem: az eu, eau, ou stb magánhangzócsoportok, melyek egyetlen hangot jelölnek, miért nem jönnek számításba? Mert a betűrendezés elvei eltérőek ezekben a nyelvekben. Tehát itt nem a karakterábrázolásról, hanem a betűrendezésről van szó.

Más a helyzet a számítógépes ábrázolás esetében. Itt a baj abból következik, hogy a betűkódolás először az angol nyelvre jött létre, és folytonos számláláson alapul. A=65, B=66 stb.A más nyelvek sajátos betűit nem lehet ebbe a soba beilleszteni, hanem máshol (pl. 128 felett) keletkező üres területekre lehet őket elhelyezni. Ez annyiban okoz zavart, hogy a "más" nyelvek nem tudják a betűrendezést a természetes számok sorrendjére alapozni.

A legújabb betűábrázolás, az UNICODE a világ minden betűjének leírására alkalmas, és amennyire tudom, közel 20000 szabad lehetőség még van benne. Ezért arra is van lehetőség hogy a többkarakteres betűinkenek a számítógépen egy-egy kódolt alak felejen meg. Ma a CS kódszinten =C+S (azaz 4 bájt), ugyanakkor például a horvát kaitális dzs-nek csak egy (azaz két bájt: 01BA;01C4). Ugyanez a dzs többi változata esetében is így van.

Ezt a homogenizálást a magyar nyelvben is el lehetne végezni, hogy miért nem foglalkoznak ezzel a dologgal, nem tudom. Talán van valami összefüggése azzal a ténnyel, hogy a UNICODE weblapon a What is Unicode? című részben 33 nyelven olvasható a UNICODE leírása (az amharától a welsh nyelvig), de magyarul nem.

Kis Ádám

Előzmény: Oszi (28)
Tecs Creative Commons License 2003.05.23 0 0 30
Rendben, igazad van.

Persze kivételek azért vannak, pl. az angol asshole :o)

Előzmény: Oszi (28)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.23 0 0 29
Szerintem a több karakteres betűk kérdését nem érdemes felvetni. A német helyesírási reform bukása mutatja, hogy évszázados hagyományokhoz nem lehet hozzányúlni. Szewrintem is jobb lett volna, ha annak idején a huszita helyesírás terjed el, de ennek a rendszernek a revíziója szerintem illúzió.

Ez nem vonatkozik az ly-j esetére, de ez nem is az, hiszen ezek ugyanazt a hangot jelölik. Higgyétek el azonban, még ez sem megy. Régi történet a . Az 1954-es (10.) kiadás előkészítése során a Helyesírási Bizottság elé került az ly-t megszüntető javaslat. A Bizottság egy fizikus foglalkozású tagja, meglátva a javaslatot, felnevetett, és a "pisti hüje" kerítésfelirat szabállyá emelését vélte benne észrevenni.

Kis Ádám

Előzmény: Tecs (22)
Oszi Creative Commons License 2003.05.23 0 0 28
Nincsenek az ábécébe besorolva, de pl. az angol sh, német sch, francia ou, svéd sj betükapcsolatok egy-egy sajátos hangot jelölnek, és ennek megfelelöen pl. elválasztáskor együtt kezelendöek.
Előzmény: Tecs (26)
Tecs Creative Commons License 2003.05.23 0 0 27
Köszönöm.
Előzmény: Kis Ádám (25)
Tecs Creative Commons License 2003.05.23 0 0 26
"Gyakorlatilag létezik többjegyü betü (ha nem is definiálják annak) a németben, angolban, franciában, svédben is."

Az angolban, a franciában és a németben csak egy karakteres betűk vannak. A svéd ábécét nem ismerem.

Persze ha lennének is bennük többkarakteres betűk, az még nem jelentené, hogy a magyarban nem térhetünk el az ő gyakorlatuktól. Végezzünk ellenpróbát: mik lennének a változtatás hátrányai?
Legnagyobb hátránya nyilván az, hogy aki már valahogy megtanulta, az nehezen változtat az írásán. Nem is kellene kötelezővé tenni!

Az egykarakteres betűk alkalmazásának elméleti-logikai hátrányát nem látom, de nyilván ilyen is van, valaki majd biztos segít összeszedni.

Előzmény: Oszi (23)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.23 0 0 25
A második hivatkozás nem lett az igazi.
Tehát
a MEK helyesírási szabályzata.
Kis Ádám
Előzmény: Kis Ádám (21)
Tecs Creative Commons License 2003.05.23 0 0 24
"látszik, egyszerü"

Ezeket meg kellene tartani, mert jól "láccik" a szóképzés logikája és a betű szerinti felolvasás nem rontja az érthetőséget, csak egy kis Kádáros ízt ad neki.

pácsó

Ez jó példa, pár másodpercig kellett rajta gondolkodnom, milyen macsóról van itt nagyban szó.

Megoldás lenne a cs betű egy karakteres ábrázolása.

Előzmény: Oszi (20)
Oszi Creative Commons License 2003.05.23 0 0 23
Gyakorlatilag létezik többjegyü betü (ha nem is definiálják annak) a németben, angolban, franciában, svédben is.
Ezt nem érzem olyan nagyon zavarónak.

De a ly > j cserét, és még esetleg a gy > dy cserét támogatnám.

Előzmény: Tecs (22)
Tecs Creative Commons License 2003.05.23 0 0 22
"Emellett érdemes lenne foglalkozni olyan jelenségekkel, amelyeket tapasztalunk, érezzük, hogy valami baj van velük, és tisztáni, mi a baj, mi a megoldás."

1/ Nekem személy szerint a legnagyobb nehézséget az értelmezési kényszer jelenti. A Magyarulezt olvasgatva meglepő volt számomra, hogy bizonyos esetek még profi szakembereknek is gondot okoznak.
A szabályokat a magyar átlagembernek kell megértenie és alkalmaznia! Példám a több mint. A mint összehasonlító szerepe bárki számára jól megjegyezhető szabály, nem kellene megbonyolítani egy áttételes értelmezéssel, hogy az összehasonlítás konkrét vagy elvont értelmű ("hat több, mint öt" de: "több mint elég")

2/ Több karakterrel jelölt betűk
Sejtem, hogy most szelet vetek és vihart aratok, de ésszerűnek tartanám az sz, zs, ty, cs, gy, ly, ny, a dz és a dzs egy karakteres jelölését, az ly esetében j betűvel.
Előnyei:
- gyorsabb lenne az írás, kisebb a szöveg terjedelem
- csökkennének a helyesírási problémák, pl. az elválasztásnál

Előzmény: Kis Ádám (17)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.23 0 0 21
Gyors válasz:

a helyesírási szabályzat nagyon jól kezelhető formában letölthető (szótár nélkül)innen (HELP)
vagy innen (MEK)

Kis Ádám

Előzmény: Tecs (19)
Oszi Creative Commons License 2003.05.23 0 0 20
- tükrözze a kiejtést vagy legyen ahhoz közeli
látszik, egyszerü

(a betűk hangértékét ismerő ember legyen képes akkor is érthetően felolvasni, ha egyébként nem tud magyarul)
pácsó

- legyen logikus, az anyanyelvi beszélő számára könnyen érthető és megtanulható
húsz - huszadik, húszas

Előzmény: Tecs (19)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!