Magyar piacon verebre agyuval?
Biztos van, de en azert ugy latom, hogy a tobbsegeben kulfoldi tulajdonban levo vallaltok elvarjak a magyar szellemi gardatol, hogy kitalaljak azokat a megoldasokat, amelyek a "verebre csuzlival, de nagyon-nagyon pontosan celozva, mert ha nem...." kategoriat fedik le. :)
Nemet tulajdonu gepgyarto ceg:
magyar piacra eladott gep vezerlese: Modicon TSX Micro+Magelis (boven sok; ugyes ember, minimalis kompromisszumokkal meg kisebb PLCvel is megoldana a gep vezerleset)
Ugyanaz a gep, nemet piacra, S7-300DP+ASI busz+Siemens TP27 (Szummaban kb 10x annyiba kerul mint az elozo konfig).
(Na ez mar a "csillagrombolo flottaval arra a szerencsetlen verebre" kategoria.)
Szoval a magyar az azzal lo, amivel kerik, ha kell, agyut is tud tolteni mas szamara, csak neki maganak nincs agyugolyora penze :)))
(Bar talan a magyar mernok inkabb tolt egy nappal tobbet a csuzlijaval, de az aztan olyat lo, hogy az agyu elbujhat mellette)
Megfizetni?
A gond az,hogy ezek a töketlen cégek nem ismerik a lehetséges technológiai megoldásokat!
Pl. egy rendszert meg lehetett volna oldani fele(!!!)áron is,ha rájönnek arra,hogy az rs485 kábel +átalakító+számítógép helyett mennyivel jobb egy rs485->(adaptec átalakító)ethernet->802.11b rendszer,ami ráadásul rugalmasabb is...
A gond nem az árakkal van,hanem a hozzá nem értéssel.
Ekkor nem is gond a host fagyása,hiszen más pc simán át tudja venni a virtuális com portot...
A gond az,hogy késön olvastam utánna,így nem tudtam tugdosni ?ket az egyszer?bb írányba...
Inkább sokszor úgy érzem, hogy még a túzokra is csúzlival lövetnek velünk. A magyar ipar zöme ugyanis képtelen jelenleg megfizetni a komolyabb fejlesztéseket igénylő megoldásokat. Vannak persze kivételek, mint a nagy felhasználok, és állami finanszírosású tenderek, de sajnos ez a kevesebb. A legtöbb automatizálással foglalkozó kis cég képtelen megfizettetni a szellemi munkát, vagy az igazán magas műszaki szinvonalat. A piacot adó cégek nagy része, inkább csak álmodik egy-egy műszaki megoldásról azután amikor megjön az árajánlat akor megelégszenek valami féligmeddig megoldással, vagy legrosszabb esetben elállnak a megvalósítástól.
Ahogyan a válaszokat olvasom, valószínűleg ezért a nagy értetlenség a témával kapcsolatban.
Az átlag magyar automatizálási szakember inkább a költségek lefaragásával, a még épen elégséges megoldások keresésével van elfoglalva, és csak álmodozik egy olyan megrendelőről akinek a műszaki színvonal az elsődleges, és nem csak az ár érdekli.
Én inkább a kényszer szülte, sokszor valóban meglepő és hajmeresztő megoldásokról tudnék beszélni. Már persze azokról amelyek azért legalább nem balesetveszélyesek, mert sajnos ilyenek is találhatóak bőven.
Szerintem egy félig ide vágó példát a Windows alapú SCADA rendszerek adnak. De az OPC ömagában is ilyen.
Miért: pont az elterjedt, olcsó technológiák mindenáron történő nyomása miatt.
Egy PC/Windows/OPC SCADA rendszerbe annyi technológia épül egymásra olyan rossz hatásfokkal és többnyire olyan rossz megbízhatósággal és a rendelkezésre álló funkciók olyan rossz kihasználtságával, hogy az már vérlázító. Ez vonatkozik a hardverre és a szoftverre is. Manapság egy PC-ben már szinte nem is érdemes hibát (memória? CPU? táp? alaplap?) keresni mert több a ráfordított idő költsége, mint a csere HW ára.
Más oldalról persze ez bizonyos fokig hatásfok javulás, hiszen ki akar manapság saját op. rendszert fejleszteni, vagy DOS-ra SCADA rendszert írni? Ebből a szempontból a LINUX, vagy azok a Window CE / embedded Windows változatok lehetnek jók, amikbe csak azokat a komponenseket fordítjuk bele, amikre valóban szükség van.
Tele van pl. a hócióm azzal, hogy a Win2000 a két éve egy napra feltelepített hardvereket is kiverhetetlenül bevéste az agyába és minden bootnál ellenőrzi, nem raktam-e vissza véletlenül.
Ráadásul a "mission critical" alkalmazások is sokszor ezeket az elemeket tartalmazzák azzal az eltéréssel, hogy használat előtt agyon tesztelik őket.
Hát volt egy két marha értelmetlen dolog a suliban tanultakban. A legjobban az boszantott, amikor ki kellett valamit számolnunk 4 tizedesjegy pontosággal, majd a végén megsszorozni egy 1,6 -tól 3,5-ig terjedő biztonsági tényezővel.
A hangfalak átviteli tényezői ilyen kamuk sokszor, hiszen az már nem igen számít, hogy melyik hangfal mennyivel van tul az emberi fül számára hallható hangtartományon kívül.
Marha sok ilyen dologgal találkoztam, csak most nem jutnak egyből eszembe
Verébre ágyúval - pld. mikor a "biztonság kedvéért" bizonyos jellemzőket túlméretezünk a kelleténél 5,6 szorosára ... Valaki tud-e olyan sulit ahol a plc gyakorlatát jól ellehetne sajátítani nem nappali oktatásban.
kissé provokatív a topicindító kérdésem. Az ok, amiért feltettem az, hogy úgy látom, e szakmában is egyre erősebb a marketing hatása (csakúgy mint a kozmetikai iparban), és vannak vevők, akik már ipari, műszaki berendezést sem műszaki tulajdonságok (és persze ár) alapján vásárolnak.
1985-ben az IEEE elfogadta az Ethernet-et, és ezt az ANSI/IEEE 802.3 szabványban rögzítette. A műszaki tartalom viszont több ponton módosult, így az IEEE 802.3 szerinti hálózat és az Ethernet hálózat különböző dolgot kellene hogy jelentsen. Mivel az Ethernet név addigra már széles körben használttá vált, mind a mai napig Ethernet-nek hívjuk az IEEE 802.3 későbbi kibővítéseinek megfelelő - mai használatban levő - hálózatainkat. E cikksorozatban is az Ethernet nevet fogom használni, de mindig az IEEE 802.3 szerinti hálózatról lesz szó. Az "igazi" Ethernet már nem létezik!
Esetleg tudja valaki, hogy a derék villamosmérnökök miért cserélték ki az Ethernet "típus" mezőjét "hosszúságra"? (FLAME Egyáltalán, miért szólnak bele a programozók dolgába? Én se akarok forrasztgatni ;)
Köszönöm (bár az elvégzett kisérlet egyelöre még 404 kódot jelez :)
Lenne még egy kérdésem a mérések és automatizálások szaktudoraihoz:
Miért van az, hogy húsz-harminc évvel ezelött a számítógépek és a mérésautomatizálás öskorában
olyan mérésvezérlö egységeket lehetett kapni (pl CAMAC) amelyek igen tisztességes módon minden
állapotukra vonatkozó információt gondosan visszajeleztek az irányító számítógépnek (ezert aztán
elég bonyolult is volt öket programozni), manapság meg a kapható berendezések egy jelentös részénél
az ember csak drukkolhat, hogy a csatolt egység vajjon végrehajtotta-e a neki küldött parancsot
és ha igen, akkor mennyi idö alatt? (ez valószínüleg a veréb-ágyu probléma ellentéte)
OFF
A honlapotokon sok élvezetes és szórakoztató olvasmány van, csak az Ethernetröl alapfokon tanfolyamnak
hiányzik a 2. része, így az olvasók nem tudhatják meg, hogy hogyan is kódolhatnak Manchesterben.
Igen vannak!
Forrás: Finnugor világ V. évf. 4 sz. Ágyúval verébre (Fejes László) (30-33. old.)
Cikkének lényege, hogy feleslegesnek tartja a finnugor nagyágyú - Rédei professzor - bevetését a laikus (nem finnugor) verebek ellen.
Automatizálási szakembereket kérdeznék, csak okulás végettt:
Vannak-e olyan - jellemző - esetek, amikor verébre ágyúval lövünk? (Vagy éppen fordítva...)
