"8. Ti pedig ne hivassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.
9. Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, a ki a mennyben van.
10. Doktoroknak se hivassátok magatokat, mert egy a ti Doktorotok, a Krisztus.
11. Hanem a ki a nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok.
12. Mert a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik.
13. De jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt; mivelhogy ti nem mentek be, a kik be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok be.
14. Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házát, és színből hosszan imádkoztok; ezért annál súlyosabb lesz a ti büntetéstek.
15. Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megkerülitek a tengert és a földet, hogy egy pogányt zsidóvá tegyetek; és ha azzá lett, a gyehenna fiává teszitek őt, kétszerte inkább magatoknál."
Az emberiségnek is segít, de azt kérdezem, hogy azzal, hogy valamit megláthattál belőle, segített-e neked?
Nem volt bánto szándékom, mint máskor sem... Tul érzékeny vagy elnyomott...
A gondolat egy elementál! Egy erö, mely arrafelé kergeti a világot, hogy megvalosuljon! HA valamit nagyon sokan, nagyon erösen gondolnak el, megvalosulhat, s ezt személyesen és társadalomban is jo ha tudod.. HA valamely talányon elég sok ember dolgozik közel a megoldás...
És akkor még nem beszéltünk arrol, hogy valojában hol is a gondolat? ÉS milyen hatása van a tudattalattira?
Rosszul látod, kedves rp, nagyon rosszul... a kishitűségnek és a racionalitás igényének nincs közvetlen köze egymáshoz, sőt! Igen, a gondolat egy lehetőség az elgondoló számára: DE csak szubjektív dolog mindaddig, amíg annak létre nem jön valami vetülete! Sok esetben szubjektív marad: egy lány számára egy fiú után vágya, vagy fordítva, de vannak mások is...
A tett és a gondolat emberi dolgok. A gondolat azon furcsa terméke a világnak, amely révén mi emberek tervezni tudunk, s ez a legfontosabb eleme ennek a dolognak! Igen, tervezni: egy vad elejtésének tervétől a Mars holdjának űrállomásként való használatának elgondolásáig tervezni tudunk. Olyan folgokban, amik ahhoz kellenek, hogy életünk biztonságosabb, élhetőbb legyen.
Van ennek a gondolkodásnak számos olyan eleme, ami nem produktív, de ez is természetes. E nem-produktív elemek egy nagy része pihenést szolgál, másik nagy része egy nyugalmi állapot megőrzését, megszerzését szolgálja. Vannak sokan, akiknél ez utóbbi úgynevezett misztikumokkal való foglalatosságban merül ki. Kinek erősebb, kinek gyengébb mértékben ez el is foglalja az életét. Vannak olyanok is, akik pl. ebből élnek: egy részük tudatosan ki is használja a többiek ezen gondolatvilágának sajátosságait, sőt a maga eszközeivel fokozza is: olyan adalékokkal, amik csábítóak, vonzóak, "hihetőek", vágyaink közelében netán közvetlen célpontjában vannak. Így esnek bele sokan olyan csapdába, amiből nehéz kimászni.
Mi ketten nagyon másképp látjuk a világot, de látod én nem mondanám ki Rád, hogy kishitű vagy azért, mert másképp gondolkodsz...
Szevasztok!
Egy másik topicban már feltettem ezt a kérdést, most itt is felteszem: közületek látta már valaki az "istent", vagy érezte már valamelyikőtök a létezését? Lehet, hogy erre azt mondjátok, az isten láthatatlan, megfoghatatlan, halandók nem találkozhatnak vele. Ha annyira jó fej a főnökötök, akkor mondjátok meg, hogy miben segít az emberiségnek. Valószínűleg a hívők kitérő válaszokat adnak, mellébesznek majd, mivel félrevezették őket a különböző egyházak. De ha valakinek van más válasza, azt is szívesen várom!
Kishitü vagy! A tetteket a gondolat elözi meg, mintegy kiemelve a káoszbol egy megnevezett és igy már létrehozhato elemet... Minden gondolat egy lehetöség, a maga keretein belül...
Amit kimondunk mindenképpen létezö lesz, ha máshol nem, a gondolatainkban.
Kedves, kedves ricpoce: a gondolatainkban "létezőt" elég erős létezőnek tekinteni, különösen ha nem tesszük hozzá, hogy fogalomként :-) Pl. most én gondolok egy istenfaló energiagömbre, akkor már "csak" teremtőnek kellene lennem, s annyi szegény istenseregletnek... no de mégsem, mert hiszen mint gondolati létezők továbbra is fennmaradnak... no de erre kiötlöm a gondolatzabáló lélekvíruscsalád első - bocs, ezek már léteznek, no mind1 - fiókáját, eki úgy tünteti el, de csak a misztikumok köréből a gondolatokat, hogy azoknak írmagja sem amrad még a gondolati világban sem... nem jó ez sem, mert ezt meg leírtam, s minden leírt szót ezek sem tudnak felfalni... mi lesz most...
Természetesen fogalomként, kultúrtörténeti tényezőként ezek a fogalmak életünk részei, de nem mint létezők, hanem mint létező fogalmak :-)))
Vajon miért? A hinduk szerint a kimondhatatlan ugy teremtette a világot, hogy azt mondta: OUM...
kimondta! Amit kimondunk mindenképpen létezö lesz, ha máshol nem, a gondolatainkban.... aztán vagy megvalosul anyagilag, vagy csak egy kobor gondolat marad... De a mi kompetenciánk véges, nem ugy, mint a Teremtöé..
Ezzel szemben a menny az az állapot, hely, ahol az ember már nem veszítheti el Istennel való kapcsolatát. örökké vele marad, végérvényesen lezárult ennek a kérdése.
" Ha nem lenne, nem lenne tartalma ennek a szónak "
Nahh ez meg a másik...ki is hagytam...attól hogy még a közhiedelemben bent van, nagyon sok vallásban bent van, keveredtek ezek a vallások, hatottak egymásra, valaki adott neki jelentést az még nem azt jelenti hogy van...Jézus nem mondta hogy van, Biblia nem mondta hogy van...papok találták ki...ennyi
Örülök hogy irtatok. De sajnos nem értek Veled egyet. Mikor azt mondom nincs pokol akkor azt a Bibliából merítem és egy teológustól, akinek a hozzáértése és tudása számomra megkérdőjelezhetetlen. És akkor erre jösz nekem az egyéb vallásokkal. Én azt mondam hogy a keresztény hit szerint vagy ha ugy jobban tetszik a "Bibliai hit" szerint nincs pokol. Hiedelem, az van. Vagy követi valaki Istent és akkor üdvözül vagy nem és akkor elkárhozik a lelke, vagy a sziklára esik vaki, vagy a szikla esik rá...
"A pokolról aforizma ként Jézus beszél. A pokol nem más, mint az a hely, ahol az ember örökre elveszíti azt a lehetőségét, amit még most élvez, hogy elfogadhatja az Isten lényét. "
Jézus egyetlen egyszer beszél pokolról, a farizeusoknak, mint mondottam vala :) de emögött nem az van hogy van pokol...
Számodra, mit tudsz róla, miért írtad le, ha semmit nem jelent. Ha nem lenne, nem lenne tartalma ennek a szónak.
Szerinted van suktrema?
A pokolról aforizma ként Jézus beszél. A pokol nem más, mint az a hely, ahol az ember örökre elveszíti azt a lehetőségét, amit még most élvez, hogy elfogadhatja az Isten lényét.
A Buddhizmusban ez az állapot nem létezik, ott örök esély van. Mindig lehetőséged van arra, hogy talán majd a következő életedben eléred Istent. Ez nem biztos!
Nem ismerem a Buddhizmust, ezért Rinpocétól kérdezem, hogy létezhet-e olyan állapot a léleknek, ahol már kizárt, hogy valaha is kapcsolatba kerülhessen a teremtőjével?
Ha igen, ez a pokol állapota, ha nem akkor a Buddhizmusban nincs pokol.
Isten ígéje azonban arról beszél, hogy létezik olyan állapota a léleknek, amikor már nincs esélye Istenhez találni, és ezért örökre nélküle marad. Ezt a "helyet" nevezi a Biblia pokolnak, örök kárhozatnak.
Nem csak a keresztények emlitik a poklot! A buddhisták csak melegpokolbol sokat ismernek! És még hol van a többi!! Ráadásul ott van mindenkinek a saját személyes pokla, amit magának épit! Néhány embertársunk mesélhetne rola...
Lehet hogy hülyeség két honap után irni ide, de eddig nem voltam gépközelben és pár dolgot szeretnék tisztázni.
Mikor azt mondtam hogy nincs pokol megkérdeztétek hogy akkor mi van helyette :
semmi. Mint mondtam NINCS POKOL!!
Mutass nekem a Bibliában egy részt ahol szó van a pokolról...nem tudsz .. sem az o sem az ujszövetségben...de a tanitványok még csak nem is kérdeztek Jézustól ilyent, mert tutták ők is, h. nincs . Van menyország meg van örök megsemmisülés. A pokol dolog a középkorban ivódott be az emberekbe mikor még a papok nagy hatalommal birtak, és a Biblia félreértelmezése miatt alakult ki..ugyanis ha jól tudom a farizeusok tettek föl Jézusnak egy kérdést, amire a saját hitük szerint válaszolt a pokollal.
Ez egy társalgo. Bármi lehet a vita tárgya.. Hitekröl, istenekröl, vagy a hiányukrol. Életröl. Halálrol. Szeretetröl, és anak a hiányárol...Dobd csak be, ami foglalkoztat...
Mert ez válassza el őt az Istentől.
Ez az a fal, amin az ember nem tud áthatolni, és Istennek is hatalmas áldozatot kellett hoznia, hogy lerombolva ezt, láthatóvá váljon, és elérhetővé az ember számára.
