Csupán a kollégák információval való ellátásának érdekében:
az IDM 2.0 szabályzása helység hőmérséklet és páratartalom szabályzással is rendelkezik de többek között KNX kapcsolaton kommunikál az épületautomatikával is.
Amennyiben a saját helységhőmérséklet szabályzásával dolgozik nincs szükség puffertartályra sem mert a szabályzás szükség esetén 25%-ra nyitja a motoros szelepeket.
Sajnos kínában olyan, mint fogyasztóvédelem nem igazán van, így azt írnak le amit akarnak. Vagy elhiszed vagy nem. Az itthon forgalmazott német, japán, svéd gépekre kőkemény szabványok vonatkoznak, amiket számon is lehet kérni tőlük. Ha jól tudom jelenleg megbízható gépből 4,7-4,9-est kapsz. de mint mondtam, ezek is tudnak/tudhatnak 6os COP-t. ha pl. passzív hűtési rendszerrel ötvözöd szezonális hatásfoka még meg is haladhatja az értéket. Ha aktívan hűtesz vele akkor már kevésbé.
Egy kínai gyártótól kaptam ajánlatot inverteres Panasonic kompresszorral és swept elpárologtatóval és kondenz hőcserélővel szerelt hőszivattyúra. Ami meglepett, hogy a COP értéke 6 körül volt.
Látom nem túl aktív a fórum :) Gondoltam leírom én is mik a tapasztalatok ezekkel a rendszerekkel kapcsolatban:
Mi hőszivattyús fűtési rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozunk és a legtöbb esetben mi is ajánljuk, hogy a rendszerhez készüljön valamilyen komolyabb épületautomatika is. Az ilyen rendszereknek sok előnye van, de a legfontosabb talán, hogy tovább csökenthetőek a rezsiköltségek.
Vegyünk például, egy új építésű, jó szigetelt családi házat. A fűtést és (passzív) hűtést talajszondás hőszivattyú látja el, mely a melegvíz készítésért is felelős. Ezen kívül pedig egy rekuperátor felelős a megfelelő légcseréért. Az épületben van 6-8 külön szabályozható fűtési zóna, a hidraulika pedig mennyezet hűtés és padlófűtés. A további rezsicsökkentés érdekében az ablakokra vezérelhető redőnyök vannak szerelve és a ház energiaellátását is szeretnénk külön vezérelni.
Ahogyan a leírásból is kiderül, ennyiféle különálló rendszert összehangolni bonyolult és a végeredmény sem biztos hogy kielégítő lesz. Ezért van szükség olyan "központi" vezérlésre, épületautomatizálásra, ami képes minden feladatot egyszerre ellátni, arról már nem is beszélve, hogy ezek az egységek mindenképpen szükségesek a távoli eléréshez és az adatok naplózásához.
Én is hasonlóval foglalkozom , vállalkozásszerüen. Esetleg ötletelhetnénk. Én ipari PLC ket használok házak gépészeti vezérlésére. A kihivásokkal kapcsolatban hasonlóan vélekedem. Ilyesmire gondolsz?
A legutólsó hozzászólás óta igencsak eltelt egy kis idő. Azért jöttem be ide, mert érdekelne, hogy van-e valakinek személyes tapasztalata a hőszivattyú alkalmazásáról. Működik-e valakinél (esetleg megnézhető) egy berendezés és van már némi tapasztalata a használatáról, a gazdaságosságáról?
Örülök, hogy másokat is érdekel ez a terület.
Főleg német forrásokból fordítom az informácikat, amiket most már a www.xsany.hu oldalra is felpakolok.
Amennyiben ez túl nyögvenyelősen jön le, a tükrözése: www.xsany.de
>FRODO:
>Ahogy olvastam, a vertikális kollektort kb. 90-100 méterre kell levezetni. De úgy tűnik, hogy ez az
>adat sík terepre, alföldi részekre vonatkozik. Mit tudsz a hegyvidéki alkalmazásokról? Amennyiben ott
>ennek a többszörösére van szükség, gondolom, a költségek is a többszörösére rúghatnak. Akár olyan
>mértékben is, hogy egyáltalán ne érje meg ilyen módon korszerűsíteni a meglévő rendszert.
Az oldalra feltettem néhány szemléltető képet is, ott szerepel, hogy többféle kollektortípus is létezik.
A kollektor akkor igazán működőképes, ha stabil, kb. 12 C-os vizet lehet belőle kifacsarni. Ez talajkollektornál inkább a talajtól függ, a kötött,nedves talaj a legideálisabb erre a célra.
Most nyáron egy ismerősömnél a kútba egy radiátort eresztünk le, bízunk benne, hogy ezzel is
elérjük a célunkat.
>agicza
>Szia, xsany! Szerintem húsz-harminc évnek el kell telnie, mire itt, Mo.-n is bevett gyakorlat lesz a
>megújuló energiaforrások mindennapos használata. Azért vagyok ennyire pesszimista, mert amíg egyszerűbb
>és olcsóbb a "köldökzsinórra" felcsatlakozni (értsd: gáz-víz-villany), addig nem sokat fognak kies
>hazánkban azzal törődni, hogy esetleg szélturbinát vagy napkollektort üzemeltessenek. A megtérülési
>költsége ugyanis 40-50 év egy kisebb méretű családi háznál, ennyire előre nagyon kevés ember gondolkodik.
Ebben mind igazat adok. Csakhogy:
1: a foszilis energiák árai nagyobb ütemben emelkednek, mint a megújulóak
2: Németországban a megtérülés 4-10 év, támogatásokkal persze, de talán ez irányba tartunk :)
3: Az ismeretekkel kell rendelkezned elsősorban, hogy döntést tudj hozni.
A megújuló energiaforrások rendkívül szerteágazó terület, több megányi lefordítandó anyaggal pakoltam tele a winchesteremet. Minél mélyebben kutattam egy témában, annál nagyobb távlatok tárultak fel az alkalmazásokban.
Ezeket az anyagokat ráérő időmben pakolom az oldalra, de egy tanulságot már kihámoztam belőlük:
A megújuló energiákat elsősorban nem magánházak, hanem inkább kisközösségeknek esetén lehet hatékonyan kiaknázni.
Egy példa:
A termelt geotermális energia mennyisége (TJ/év):
USA: 20302,
Magyarország: 30250
Geotermális alapú villamos áram termelése a beépített kapacitás szerint, MWe
USA: 2228
Magyarország: 0.
Ez azért eléggé lehangoló. Állami vagy kisközösségi szinten azért ebből a hatalmas energiából csak fel lehetne használni valamicskét, de egy olyan országban, ahol a zöldek Paks alternatívájaként a szélenergiát jelölik meg, stilszerűen: szélmalomharc.
Hát, nem túl bíztató. Mondhatnám úgy is: elkeserítő. Pedig nem lett volna rossz, főleg anyámék régi házánál, ahol a meglévő fűtésrendszerre a gatyánk is rámegy. :(
Új építésénél meg akkor marad az átgondolt tájolás, a jó hőszigetelés, a hőszigetelő ablakok. Aztán esetleg később, ha nyerünk a lottón, jöhet hozzá a napkollektor.
Látod, lehet, hogy nem is az újdonság varázsa meg a lustaság a legnagyobb visszatartó erő abban, hogy nem terjed olyan gyorsan a megújuló energiák hasznosítása. Hanem, sajnos, a pénz. Referencia-rendszer szeretnék lenni! :)
Frodo, most jártunk utána, egy geotermikus energiát hasznosító kütyü kiépítése cca 2,5m ft, napkollektor további 7-800e, ha nagyobb fogyasztó vagy, utóbbi megtérülési idejét írtam az előbb, szóval, egy családi ház ellátását ezzel fedezni nem buli, még a támogatást beleszámítva is, de a kettőt kombinálni meg a magas kiépítési ktg. miatt sajnos nem az igazi... :-(
Mi egyelőre a passzív napenergia-hasznosításon gondolkodunk, de ha ez a geo nem olyan borzalmasan drága, mint a napkollektor, akkor megfontolás tárgyává tennénk, kombinálva a passzív nappal. Mi erről a véleményed?
Szia, xsany! Szerintem húsz-harminc évnek el kell telnie, mire itt, Mo.-n is bevett gyakorlat lesz a megújuló energiaforrások mindennapos használata. Azért vagyok ennyire pesszimista, mert amíg egyszerűbb és olcsóbb a "köldökzsinórra" felcsatlakozni (értsd: gáz-víz-villany), addig nem sokat fognak kies hazánkban azzal törődni, hogy esetleg szélturbinát vagy napkollektort üzemeltessenek. A megtérülési költsége ugyanis 40-50 év egy kisebb méretű családi háznál, ennyire előre nagyon kevés ember gondolkodik. A (cca 30%-os) állami támogatással ugyan nő a felhasználók mennyisége, de így is csak akkor szánnak a házépítők erre súlyos plusz százezreket/milliókat, ha másképpen nem tudják megoldani az energia-ellátást (világvégi tanya, hegytetőn a vadászkastély, stb..). Vagy ha elkötelezett, a környezetért tenni is akaró emberek, vagy különcök/újítók.
A megújuló energia felhasználása érdekelne.
Ahogy olvastam, a vertikális kollektort kb. 90-100 méterre kell levezetni. De úgy tűnik, hogy ez az adat sík terepre, alföldi részekre vonatkozik. Mit tudsz a hegyvidéki alkalmazásokról? Amennyiben ott ennek a többszörösére van szükség, gondolom, a költségek is a többszörösére rúghatnak. Akár olyan mértékben is, hogy egyáltalán ne érje meg ilyen módon korszerűsíteni a meglévő rendszert.
Másrészt olcsóbban megoldható új házak építésekor, amikor az épületet eleve úgy tervezik, hogy a geo is bele van kalkulálva a rendszerbe. Meglévő, esetleg régi házaknál, ahol éppen a rossz adottságok miatt (rossz hőszigetelés, nem túl korszerű nyílászárók, nagy/változó belmagasság stb.) a meglévő fűtési rendszer elavult, fenntartása nagyon drága, ámde éppen ezért nem igazán van a felújításra fordítható tőke, sokszorosa lehet a kiépítési költség az újépítésű házakéhoz viszonyítva. Ha jól tudom, az állami támogatás viszont minden esetben ugyanannyi.
Programozó vagyok, eddig főleg ipari automatizálástechnikával foglalkoztam, és szeretnék cégesen (is) átnyergelni épületautomatizálásra (is). Úgy veszem észre, hogy itthon még van mit "kitalálni" ezen a piacon, azaz, egyrészt honosítani külhonban már bevált megoldásokat, másrészt a hazai igényekhez passzítani ezeket.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy egyelőre ez nem egy "aranybánya", de az érdekes, kihívásokat igénylő területek mindig is vonzottak.
Kíváncsi vagyok a véleményetekre, van e itthon realitása egyrészt az épületautomatizálásnak, másrészt a megújuló energiák "háztáji" felhasználásának.
