" Eljött az a pillanat , amire nem hogy nem vártam soha, de igazán még fogadni sem mertem volna rá, hogy eljön valaha: távozom az Index szerkesztőségéből . Közismerten vonzódom az új kihívásokhoz, már pendelyes koromban is új kihívásokkal játszottam a porban. Az óvodában új[...] Bővebben!Tovább »
De minek. Tömegbelövető zsengéje méltó az ihlető öszödi beszéd stiláris és tartalmi színvonalához és legalább annyira szakszerütlen és fantázia nélküli. Rendelésre készült, mit a nyolcvanasévek öncenzúrái.
Aggaszt már régóta egy dolog, vagyis egy fogalom, pontosabban egy imaginárius fogalom. A nemzeti oldal. Meg minden egyéb megnyilvánulás, amikor a nemzeti kifejezés alatt olyasmi értetik, amiben én nem vagyok benne. Ugyanis egy pillanatig sem éreztem magam soha kevésbé magyarnak, mint az úgynevezett nemzeti oldal.
Mi a lócsöcstől magyarabbak vagy nemzetibbek ezek énnálam? Ez a kérdés itten. Kicsiny alföldi falvakban gyökerezik a családom. Itt születtem Budapesten, bejártam ennek az országnak számos erdejét és mezejét, nyelvét felsőfokon beszélem és írom. Ismerem gombáit és lepkéit, és verseit és történelmét. Magyar vagyok, a nemzet tagja, és nem üresszájú imposztorok neveztek ki magyarrá, úgyhogy ilyenek el se veszik tőlem.
Az már igaz, hogy nem vált ez mániámmá. Nem ebből vezetek le mindent, nem tetováltatom a turult a seggemre, se máshova. Merthogy nem is mindent lehet ebből levezetni.
Magyarnak lenni nem minden.
Nem ebből származik minden boldogság és szomorúság. Nincs magyar way of life, ahogy nincs a magyaroknak saját istenük. Hanem mindabból, ahogy a magyarok élnek és gondolkodnak, ahogy hisznek és nem hisznek, abból áll össze egy kultúra, szubkultúrák szövedékéből. Nemcsak magyar sorstragédia van, nemcsak Trianon, hanem van magyar kisvasúthálózat, magyar melegszcéna, magyar underground, van magyar liberalizmus és magyar popzene. Van továbbá rengeteg hülyemagyar. A nemzet nem egy darab kalapácsos ember. Millió és millió dolgot gondol és érez egyszerre, millióféleképpen dönt. Már hogy is lenne oldal a nemzet? A túloldalon is a nemzet van.
Tudjuk persze, honnan fúj a büdös. Itt valaki egyszer elkurjantotta magát, hogy aki magyar, az őrá szavaz. A nemzethez tartozás feltétele rá szavazni, mert ő a nemzeti oldal. Aki nem szavaz rá, az következésképpen nem tartozik a nemzethez. A rendszerváltás utáni legnagyobb privatizációs botrány. Bekerítette a forrást, lepakolt egy lakókocsit a bejárathoz, és úgy gondolja, hogy ő belépti díjat fog szedni a nemzetbe.
Hát ki a kurvanyád vagy te ehhez? --------------------------------------------------------------- ------------- Remélem sokáig nem jut senkinek eszépe a topik cím.
- picinyem, azt állítod, hogy mindenki születésénél fogva helyesen beszél és feleslegesek a nyelvtanórák? - vagy azt, hogy a megyünk olaszba fordulat helyes? - vagy az in"nák" valamit, valamit helyes, emrt 2 millióan így mondják?
stb. Húzzál el egy nyelvtankönyvvel valahóvá és nézegessed szorgalmasan...
Ugyanmar Geyza, ez a "Larousse" mar eleve nem hangzik jol. olyan "magyartalan" olyan "libsi"... Ez is valami nemzetrontas. :))))))))))))))))))))))))))))))))))
Igen, ezek a rossz példák. Tudod egy mai érettségibe, MBS-be ezek beleférnek...
Te fennhéjázó, tudatlan, nagyszájú fráter. Nem jó neked Petőfi Sándor?
Nesze, itt van Tamási Áron, ő is egy manapság éretségiző, tótawé pongyolaságú szerző nyilván, magyartalan és nyugodtan kioktatható általad.
A tisztelő barátság, a Benedek Elek részéről, a tordai enyhítés után, irányomban még fokozódott. Minden jel erre a fokozódásra vallott, s többek között ennek a megtisztelő barátságnak köszönhettem, hogy Elek bácsi meghívott engem vendégül a kisbaconi udvarházba. Nagyon jól töltöttük az időt. Én még Dózsáról is írtam egy novellát, mely ha nem is sikerült a legjobban, én voltam abban a hibás, s nem a környezet vagy a szeretet hiánya.