Bozóky-milliók antiszemita propagandára 2007. június 8. 13:45
Mintegy 30 millió forinttal támogatott 2005-ben a magyar állam egy iráni készítésű, antiszemitának tartott propagandafilm-sorozatot, melyben több magyar színész is szerepelt. Az első részeket nemrégiben mutatták be az iráni állami televízióban. A Nulla fokos fordulat című alkotás máris nemzetközi felháborodást keltett.
Összesen 29 millió 40 ezer forint, adókedvezmény formájában juttatott állami támogatást kapott az iráni sorozat budapesti felvételeit bérmunkában készítő cég – közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) sajtóosztálya. A mű azért részesülhetett támogatásban, mert a törvények szerint a Magyarországon forgatott, nem pornográf tartalmú külföldi filmeknek 20 százalék költségtérítés jár – írja a Bors című napilap.
Az OKM-ben arra a kérdésre nem válaszoltak, aggályosnak tartják-e, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy, az iráni állami televíziónak készülő, zsidóellenes filmsorozatot támogattak.
A forgatás idején hivatalban lévő kultuszminiszter egyelőre nem reagált.
A magyarországi bérmunkákat végző Film Service Kft. producere, Kapitány Iván azt állítja: nem tudták, milyen film készül. – Két-három rész bizonyos részleteit vették fel nálunk, elsősorban háborús jeleneteket. Nekünk csak az adott részek forgatókönyveit küldték meg. Ezekből nem derült ki, hogy antiszemita lenne az alkotás. Kapitány nem emlékezett arra, hogy a magyar színészek közül kik dolgoztak a forgatáson.
A 22 részes sorozat egyébként egy arab és egy zsidó származású lány sorsát követi nyomon a II. világháború alatt. A sorozatban egyebek mellett olyan kijelentések is elhangoznak, melyek szerint a holokauszt azért következett be, mert a világháború előtt húsz éven át a zsidók bitorolták a gazdasági hatalmat Európában.
34 millió forint elköltése után Amszterdamban tájékozódik Horváth Holland tanácsadója is óv egy idegen szisztéma lemásolásától 2007. június 7. 11:50
A vegyes egészségbiztosítási modell bevezetése esetén az első évben a biztosítottak 20-25 százaléka köthet szerződést magánbiztosítóval – jelentette ki Horváth Ágnes, aki egy SZDSZ-es delegáció élén látogatott Amszterdamba. Eddig 34 millió forint közpénzt költött el a kormány a nyereségérdekeltségű biztosítási modell bevezetésének előkészítésére. Ebből mintegy 7,5 millióba kerültek Hans Hoogervorst volt holland egészségügyi miniszter tanácsai.
Milliókért jön a holland segítség a magyar „reformhoz” 2007. június 5. 14:09
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
A volt holland egészségügyi miniszter – aki hazája egészségügyi ágazatának átalakítását végrehajtotta – egy hónapra kapott megbízást, hogy segítse a magyar egészségbiztosítási reformot. Ezért a munkáért 30 ezer eurót, mintegy 7,5 millió forintot kap – közölte az Államreform Bizottság titkársága.
Egy holland hírportál szerint Hans Hoogervorst volt holland egészségügyi miniszter havi 30 ezer euróért – mintegy 7,5 millió forintért – segíti a magyar egészségbiztosítás reformfolyamatát.
Az Államreform Bizottság titkárságán elmondták: ez az összeg a tanácsadói díjon kívül tartalmazza a szakember itt tartózkodásának – szállás, étkezés, utazás – költségeit.
Hans Hoogervorst magyarországi tartózkodása május közepétől június közepéig tart, és a szakember tanácsokat ad az egészségügyi reformmal kapcsolatban az Egészségügyi Minisztériumnak és az Államreform Bizottságnak. A holland szakember volt az, aki 2005–2006-ban Hollandiában az egészségügyi ágazat finanszírozási átalakítását előkészítette és végrehajtotta.
Más topikokban is jelentek meg szerény összesítések, mint pl ez:
2002.05.28. Százmillió közpénz a Medgyessy-villára 2002.06.27. Törzsutasok lesznek az kormánypárti-képviselõk 2002.07.13. Erzsébet-híd felújítás 440 millióval többért 2002.07.23. 250 milló tüzijátékra? Már megint??? Nahát!!! 2002.08.02. 44 millió kormánypropagandára 2002.08.03. 2,6 milliárd forintos baráti segítség 2002.08.14. A nagy sikerre való tekintettel: még 44 millió a MC Médiának 2002.08.21. Huszty András esete az MSZMP üdülõ berendezésével 2002.08.25. 6,8 milliárdos mobiltelefon-tender 2002.09.05. Proware - Havi 150 millió a pazarlók leleplezésére 2002.09.07. MTV: Új autólízingek a 6,6 milliárdos hiány csökkentésére 2002.09.16. Demszky esete a FõVÁROSI közpénz elDUGÓval 2002.09.20. Milliárdos fõvárosi közbeszerzés - Demszky módra 2002.09.24. SZDSZ-es Kossuth-ünnep - fejenként 132 ezer forintért 2002.09.30. 200 millió október 23-ra - zárt,meghívásos eljárással 2002.10.02. Egy év alatt 100 millió a Demszky-kampányt bonyolító cégnek 2002.10.11. Köbányai helyzetkép: 2 milliárd az MSZP-s jelöltek cégeinek 2002.10.21. A Miniszterelnöki Hivatal teltkarcsúsítása 2002.10.29. Rágalmazásért 1 milliós büntetés Keller Lászlónak 2002.11.02. A 'visszaszerzett' 1 milliárd 2002.11.04. Óvatos bérkiáramlás a kormányban 2002.11.12. Fantomok és strómanok 2002.11.14. MTV: Új arculat -természetesen közbeszerzés nélkül 2002.11.15. MTV: "Olcsó" arcok az "olcsó" tévében 2002.11.16. Orosz államadósság: ismét indul a nagy lenyúlás! 2002.11.18. Proware helyett Muskovszky? 2002.11.26. 1 milliárd az üvegzseb-programra 2002.11.30. Ingyenjégpálya a Kossuth téren - 50 millióért 2002.12.05. A koccintás mellé 1 milliárd dolláros ajándék Romániának 2002.12.07. MEH irodabérlés évi 240 millióért 2002.12.12. Ingyenjégpálya 2. - Újabb MSZP-közeli gyõztes egy meghívásos pályázaton 2002.12.13. Autópályaépítés - szocialista közbeszerzéssel 2002.12.17. MEH irodabérlés évi 240 millióért
2003.01.06. Idõ hiányában megint Geszti és Fatér 2003.01.08. Szemben a világgal: 11,25 milliárd szoftverre 2003.01.08. 33 millió a miniszterelnöki tanácsadó cégének 2003.01.17. Március 15-i ünnepségek - zárt, meghívásos tenderrel 2003.01.24. Az EU-kommunikációs Közalapítvány pályázatának nyertesei 2003.01.31. Demszky büntetését a Városháza fizeti 2003.01.31. Ki pártközeli a 300 milliárdos honvédségi gépjármûbeszerzésben? 2003.02.06. Hálapénz Ron Werbernek 2003.02.07. Civil pályázatok kormányhatáskörbe vonva 2003.02.14. Még 320 millió Medgyessy romániai barátjának 2003.02.17. Erõs beleerõsített - 142,2 milliárd veszteség az MFB-nél 2003.02.21. 1,5 milliárdos portál – kidobva 2003.02.25. Sulinet = Bulinet, avagy Magyar Bálint közbeszerez 2003.02.27. Kiss Elemér, a szocialista szent ember 2003.03.04. Az SZDSZ sem marad le - 64 millió a kampánytanácsadónak 2003.03.06. 410 luxusautó a kormánynak 6 milliárdért 2003.03.13. Hadihídon az Európai Unióba 2003.03.24. EU-rajzfilmtender: 400 millió elõre leosztva 2003.04.11. Ügyvédbotrány az Informatikai Minisztériumban (is) 2003.04.12. 100 millió Medgyessy tolmácsának 2003.04.17. MÁV-os szakszervezeti vezetõk havi 800 ezerért 2003.04.24. MALÉV: még egy 1 milliárdos buli 2003.05.07. Demszky terepjárója 17,3 millióért 2003.05.28. "Csak" 2,3 milliárd luxusautókra 2003.06.15. Magyar Bálint összegyûjtött mûvei (27,5millio a kabinetfõnök volt cégének,Nemz. Szakképzési Int. 555millios pályázata,Cisco-sztori,2,5 milliárdos PC-beszerzés,Kellemes hétvége az Ellenderrel,villaügy…) 2003.06.16. A Gripen, plusz 30 milliárdért 2003.07.02. MIG-29 felújítás - 140 milliós tanácsadás 2003.08.12. Postás táskák 177 millióért 2003.08.14. Paks, avagy kibújt a szocialista "szakértelem" zsákból 2003.08.21. Örömkoncert 168 millióért 2003.09.02. 7 milliárd forintos hitel Arhangelszknek Privatizácio befejezése:Egészségügy?, MOL Rt.,Magyar Posta, Szerencsejáték Rt., Földhitel és Jelzálogbank, Dunaferr, Bábolna Rt., ,Hajogyárisziget,Tokaj Kereskedõház Rt.,... +K&H botrány(Pannonplast-bomba)
Újabb zsíros üzlet Erdősnek Gyurcsány exüzletfele árulja a tankönyvkiadót? 2005. december 19. 11:42
Magyar Nemzet - Pilhál Tamás - Farkas Melinda Nettó 1,7 milliárd forintos megbízást kapott az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Állami Nyomda Rt. a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivataltól, amelyért a következő öt esztendőben évi 900 ezer darab gépjárműtörzskönyvet kell leszállítania, és el kell végeznie az okmányok lézergravírozását. A szolgáltatásért nem volt túl nagy a verseny, mivel csak a győztest hívták meg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra.
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással választották ki a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt üzletfeléhez, Erdős Ákoshoz köthető Állami Nyomdát évi 900 ezer darab (plusz-mínusz negyven százalék) gépjárműtörzskönyv gyártására, illetve azok lézergravírozására – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A kiíró BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal a következő öt esztendőre szóló szolgáltatás értékét nettó 1712 millió forintra becsülte.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárási formát (vagyis a közbeszerzés megkerülését) a hivatal azzal indokolta, hogy az okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány esetében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetével engedélyeztetni kell az érvényesítés és a kitöltés eszközeit. „A biankó gépjárműtörzskönyv megszemélyesítéséhez, érvényesítéséhez az Állami Nyomda Rt. tulajdonában és üzemeltetésében lévő lézergravírozó berendezést engedélyezte a szakszolgálat közigazgatási határozatában” – olvasható az indoklás. Ugyanakkor arról nem beszélnek, hogy más nyomda tulajdonában lévő lézergravírozó berendezésre adott-e engedélyt a szakszolgálat.
Tóth András polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár lapunknak elmondta, hogy nyolc-tíz nagyobb nyomda működik rendszeresen együtt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetével, de esetenként más kisebb nyomdákkal, például minisztériumi nyomdákkal is kapcsolatba kerülnek. Az államtitkár leszögezte, a szakértői intézet azt vizsgálja, hogy a gyártó alkalmas-e a munka elvégzésére, ellenőrzi a gyártás és a tárolás folyamatát, illetve engedélyezi a biztonsági okmány védelmi tervét, de az intézetnek nem feladata a gyártó kiválasztása.
A Belügyminisztérium nem válaszolt
Mint arról többször beszámoltunk, 355 milliós ajánlatával az Állami Nyomda nyerte meg az EU-konform receptek gyártására kiírt tendert, majd egy konzorcium tagjaként nyolcmilliárdos keretszerződést köthettek személyi igazolványok, lakcímkártyák, gépkocsitörzskönyvek és forgalmi engedélyek gyártására is. Ezenkívül az Állami Nyomda alvállalkozóként lett befutó az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által vetőmagcímkék, valamint a MÁV által menetjegytekercsek gyártására meghirdetett pályázaton. Legutóbb a jövő évi autópálya-matricák gyártására kiírt tendert nyerte meg Erdős cége 273,8 millió forintos ajánlatával, de mivel az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint jogszerűtlen volt, ezért megbírságolták a beszerzés kiíróját.
Erdős Ákos árulja a tankönyvkiadót?
Információk szerint Erdős Ákos, Gyurcsány Ferenc egykori üzletfele máris árulja a tavaly ősszel az államtól megvásárolt Nemzeti Tankönyvkiadót – az eredeti vételárnál egymilliárd forinttal többért. A Fidesz az ügyben ma interpellálja a miniszterelnököt. A kiadó kommunikációs osztálya cáfolja az eladásról szóló híreket.
Ma interpellálja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a tankönyvkiadó állítólagos eladása ügyében Pánczél Károly fideszes képviselő. A politikus szerint a tankönyvpiac berkein belül nyílt titok, hogy az egy évvel ezelőtt privatizált Nemzeti Tankönyvkiadót máris árulja új tulajdonosa, Erdős Ákos, a kormányfő egykori üzletfele. Pánczél úgy tudja, a vevő egy külföldi kiadó, az ár pedig közel egymilliárd forinttal magasabb, mint amennyiért azt Erdős megvette az államtól. Pánczél szerint már korábban is sokakban felmerült a gyanú, hogy a kiadó elherdálásának célja az, hogy egy „jó barát” a kiadót nagy haszonnal továbbértékesíthesse.
Lapunkhoz már korábban eljutott a tankönyvkiadó eladásáról szóló hír, ám akkor azt mind két fél tagadta. A Magyar Nemzethez befutott információk szerint egyébként a lehetséges vevő a finn tulajdonú Sanoma kiadó, amely jelenleg magazinokat ad ki. Szabó György, a cég vezérigazgatója nem hallott arról, hogy tárgyalnának ilyen üzletről.
Kilincsányi Ágnes, a tankönyvkiadó kommunikációs igazgatója kérdésünkre azt írta: a tulajdonosainak nincs és korábban sem állt szándékukban megválni a birtokukban lévő Nemzeti Tankönyvkiadó részvényeitől, ezért minden lehetséges eladással kapcsolatos értesülés téves és alaptalan. Kilincsányi ugyanakkor hozzáteszi: a tankönyvkiadó és a Sanoma-csoport egyik leányvállalata hosszabb ideje együttműködik az elektronikus tananyagfejlesztés területén, így lehet, hogy ez a hamis szóbeszéd alapja.
Ismeretes: tavaly ősszel a Láng Rt. magánosította a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-t, ami az államnak addig évi félmilliárd forint hasznot hozott, ráadásul úgy, hogy a kétfordulós eljárás során példátlan módon nem növelte, hanem 690 millió forinttal csökkentette árajánlatát, amely így csaknem egymilliárd forinttal volt alacsonyabb, mint a tender során a legmagasabb ajánlat. Ugyanez a cég vásárolta meg 2002-ben Gyurcsány Ferenctől közvetve – az Altus Rt.-n keresztül – a Perfekt Rt.-t is, amelyben korábban a miniszterelnök maga is betöltötte a vezérigazgatói, illetve az igazgatótanácsi elnöki posztot.
Folytatja a sikeres magyarország kampányát a gazdasági miniszter. A 48 millió forintba kerülő sorozat részeként ma Magyarország: sikerre ítélve címmel jelentetett meg több napilapban is teljes oldalas politikai hirdetést Kóka János.
A tárcavezető az ország vonzóképességének bizonyítékának tartja, hogy a délkoreai gumigyár Magyarország mellett döntött. Azt pedig csodaként értékeli, hogy Ferihegyen angol befektetők landoltak 464 milliárd forinttal. Kóka János szerint a magyar gazdaság dolgai olyan jól mennek, mintha sikerre lenne ítélve. Megismétli: a cégeknek nő a vagyona, és a nyeresége, nőnek a reálbérek, az infláció pedig a 0 százalékhoz közelít. A gazdasági miniszter a Financial Times hétfői cikkéből is idéz, mely szerint: a magyarok ma jobban élnek, mint valaha.
Húszmillióért dícsérte az országot a Financial Times 2005. december 17. 0:02
MNO 20 millió forintot fizetett a Gazdasági Minisztérium a Financial Timesnak azokért a hirdetésekért, amelyek a brit gazdasági napilap Magyarországról szóló mellékletében jelentek meg. Erre az összeállításra hivatkozott Gyurcsány Ferenc hétfőn a parlamentben a magyar gazdaság eredményeinek védelmében.
• Újabb kormányzati önreklám
A miniszterelnök akkor kikérte magának a feltételezést, hogy a kormány fizetett volna a mellékletért.
„A Financial Times mai lapszáma hatoldalas összeállítást közöl Magyarországról” – jelentette be Gyurcsány Ferenc még hétfői napirend előtti felszólalásában. A miniszterelnök idézett is a brit gazdasági napilap mellékletéből, és úgy vélte, a Fitch hitelminősítő intézet legutóbbi lesújtó véleményével együtt a Financial Timesban megjelent dicséreteket is figyelembe veszik külföldön.
„Nincs igaza az ellenzéki képviselőknek, amikor azt kiabálják be most a parlamentben, hogy mennyibe került ez. Azt tudom mondani, hogy kár azzal vádolni Tony Blairt, és kár azzal vádolni Európa egyik vezető lapját, a Financial Timest, hogy mindenki megvehető. Ez egy másik kultúra. Európa kultúrája, a kormány kultúrája, a Financial Times kultúrája nem ez” – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
A brit napilap hazánkról szóló elemzései mellett ugyanakkor minden egyes oldalon a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium negyedoldalas hirdetései találhatóak. Mára az is kiderült, hogy ezért összesen 20 millió forintot fizetett ki a tárca.
„Úgy döntöttünk, hogy ez egy borzasztóan fontos felület annak érdekében, hogy meg tudjuk mutatni külföld felé, milyen befektetési lehetőségeket kínál Magyarország a külföldi tőke számára. Úgy döntöttünk, hogy 20 millió forint értékben támogatjuk ennek a special-riportnak a megjelenését” – mondta Tóth Judit, a GKM szóvivője.
Mindeközben a gazdasági miniszter a hazai baloldali és kormánylapokban is folytatja média-kampányát. A 48 millió forintba kerülő sorozat részeként most „Magyarország: Sikerre ítélve” címmel jelentetett meg egészoldalas politikai hirdetéseket Kóka János, aki a Financial Times hétfői cikkére hivatkozva állítja: a magyarok ma jobban élnek, mint valaha. (hirtv.hu)
A Postabank állami konszolidációja a Horn-kormány ideje alatt, 1997-ben kezdôdött a februári bankpánik után, amikor 68 milliárd forint értékû lakossági betétet vontak ki a bankból, megingatva likviditási helyzetét. A korábbi banki konszolidációs lépésekkel ellentétben az állami tôkeinjekciót nem kötötték többségi állami tulajdonszerzéshez, illetve a banki vezetôség cseréjéhez. Lényegében úgy erôsítették meg állami pénzbôl a bankot, hogy cserébe nem kértek és nem is vártak el semmit. A támogatások szakmai körökben már akkor kiváltottak negatív érzelmeket, mert át nem látható üzleti tranzakciókkal végezték ôket. Az elsô lépcsô a kétes követelésekre adott 12 milliárdos állami garancia volt, (amelyet 1998 júniusában beváltott a Postabank), majd egy portfóliócsere következett, amikor az ÁPV Rt. átvette a bank egyes ingatlanbefektetéseit, és cserébe 10,7 milliárd forint könnyen eladható társasági részt adott át. Ezen túlmenôen hétmilliárd forintnyi tôkét kapott állami nagyvállalatok tôkeemelése révén. Végül a Horn-kormány idején, 1998 tavaszán 42 milliárdos tôkeinjekciót kapott az MFB-tôl is. A Postabank újabb konszolidációjára már az Orbán-kormány alatt, 1998 ôszétôl került sor, miután leváltották a Princz-féle vezetést. A konszolidáció még ma is tart, az igénybe vett állami források végösszege már meghaladja a 170 milliárd forintot. PE
de nem fog!! jön a Fidesz, vele a családi adózás, lakáshitel, inflációnál nem jobban dráguló közüzemi díjak, ismét reálbéremelkedés acsökkenés helyett.... etc:)))
jav szintén számla, mert bevétel kiesés.. a Budapest Airport Rt évi 10 mrd nyeresége jövőre hiányozni fog.. a Postabank évi 2-3 mrd Ft nyeresége már az idén is hiányzott
A MALÉV a következő (??) lesz.. ha az mszp marad:((
szintén számla, mert bevétel kiesés.. a MALÉV évi 10 mrd nyeresége jövőre hiányozni fog.. a Postabank évi 2-3 mrd Ft nyeresége már az idén is hiányzott
Százmillióért hirdeti a "köztársaság építését" a kormány
2004. március 17., szerda, 14:46|Utolsó módosítás: 2004. március 17., szerda, 15:24
A cikk betűmérete :
kisebb
nagyobb
Százmillió forintot költ a kormány az Európa-tervet ismertető, "Modern köztársaságot építünk" szlogennel futó kampányra. A Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára szerint a szlogen nem a kormányra vonatkozik, így nem annak népszerűsítését szolgálja. Az előző kormányt a mostani koalíció pártjai sokat bírálták a Széchenyi-terv hirdetései miatt, amelyek mottója a "Jó kezekben van az ország" mondat volt.
Utcai plakát a paradicsomot cipelő gazdával
Ajánlat
Az Európa Terv hivatalos honlapja Orbánék ellenreklámja nyert a MeH-pályázaton A kommunikációs szakértők hada sem javított eddig a kormány népszerűségén
Lakossági tájékoztató kampányt indított a kormány a miniszterelnök által február 16-i programbeszédében meghirdetett, kibővített Európa-terv megismertetésére. Braun Róbert, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) helyettes államtitkára az [origo]-nak elmondta: a kampány részeként megjelenő újsághirdetésekben egy ügyfélszolgálati telefonszámra, a tévészpotokban pedig az Európa-terv - konkrét pályázati információkat tartalmazó - honlapjára kívánják felhívni a figyelmet.
Braun emlékeztett arra, hogy a program keretében Magyarország modernizálásához 1350 milliárd forintnyi költségvetési forráshoz és uniós pénzhez lehet jutni pályázatok révén.
Kérdésünkre a helyettes államtitkár elmondta, hogy az Európa-terv tájékoztató kampányára nagyjából nettó 100 millió forintot fordítanak. Ez a pénz része annak a nettó 400 millió forintos keretösszegnek, amelyre tavaly ősszel kötött szerződést a MeH a közbeszerzési eljárás során kiválasztott ügynökséggel, a Leo Burnett Magyarország nevű céggel. A céggel kötött megállapodás május 31-ig szól, addig tart az Európa-terv kampánya is.
Braun megjegyezte, hogy szerinte az 1350 milliárd forintos pályázati összeghez képest elenyésző a médiakampányra fordított pénz. Hozzátette, hogy a tévészpotokat társadalmi célú reklámként sugározzák a televíziók, ami azt jelenti, hogy - csatornától függően - vagy ingyen, vagy kedvezményes áron kerülnek adásba.
Autópálya nemzeti színű bójával
Az utcákon három különböző témájú - a tévészpotok témáit és a filmek egyes részleteit visszaidéző - óriásplakáttal lehet találkozni. Egyiken egy paradicsommal teli ládát cipelő férfit, a másikon egy csecsemőt tartó fiatal nőt látni, a harmadikon pedig egy autóutat, rajta forgalomterelő bójákkal, köztük egy olyannal, amely a magyar zászló színeit viseli. A nemzeti színeket idéző plakátok közös eleme, hogy mindegyik közepén nagy betűkkel a kampány szlogenje - "Modern köztársaságot építünk" - szerepel, míg az Európa-terv logója és honlapjának címe a jobb alsó sarokban látható.
Kérdésünkre Braun elmondta, a "Modern köztársaságot építünk" mondat nem a kormányra vonatkozik, hanem az egész közösségre, azokra, akik részt vesznek az Európa-tervben. A modern köztársaság építéséről a miniszterelnök is több alkalommal beszélt, többek között például a február 16- i parlamenti beszédében is.
Emlékezetes, hogy az előző kormányt az akkori ellenzék sokat bírálta különböző kormánykezdeményezésekhez kapcsolódó hirdetések miatt. A ma kormányon lévő szocialisták és szabad demokraták többször kifogásolták egyebek mellett a Széchenyi-terv népszerűsítését. Pető Iván SZDSZ-es politikus például 2001 novemberében a MeH vezetőjének feltett kérdésben a kampány költségeit firtatta, továbbá kifogásolta annak mottóját is, mondván, hogy a "Jó kezekben van az ország, mert azok irányítják, akik valóra váltják álmait" mondat lényegében a kormány reklámját jelenti.
Pető végül 2002 januárjában kapott választ kérdésére az Országimázs Központ vezetőjétől, akinek közlése szerint a kérdéses időszakban futó - később folytatódó - kampány 223 millió forintba került. A szlogent azzal védte az akkori vezetés, hogy a "Jó kezekben van az ország" nem a kormányra vonatkozik, hanem az emberekre, "akik valóra váltják álmaikat". Az [origo] szerette volna megkérdezni Pető Ivánt, hogy a mostani kormány ET-kampányának mottóját hogyan értékeli, a képviselőt azonban egyelőre nem sikerült elérni.
A kormány újsághirdetésekből álló kampányt kezdett, amelyben az áll, hogy "Mi vagyunk a változás". A kormányszóvivő szerint annak ellenére lakossági tájékoztatásról van szó, hogy a szlogen kísértetiesen emlékeztet az ellenzéki Fidesz "Változás 2006" jelszóval futó plakátakciójára.
"A változás már elkezdődött. Mi vagyunk a változás" - áll a Gazdasági Minisztérium ma közzétett hirdetésében. A Népszabadságban, a Blikkben, a Népszavában és a Metróban közölt egész oldalas "Magyarország: remény vagy félelem" című hirdetést Kóka János gazdasági miniszter jegyzi. Szerinte robog a gazdaság, száz éve nem teljesítettünk ilyen jól, hozzánk jön a legtöbb külföldi tőke, 500 kilométer autópálya épül, nőnek a reálbérek, s bár az állam drága és bürokratikus, ezen változtatnak.
A fentebb idézett két mondat ugyanakkor feltűnően rímel a Fidesz néhány hete zajló "Változás 2006" című kampányára. Az ellenzéki párt plakátjain politikusok szerepelnek, akik két ujjukkal V betűt formálnak, mellettük pedig egyebek mellett az a mondat szerepel, hogy "Vannak rossz dolgok, amiken változtatnunk kell".
Batiz András kormányszóvivő ugyanakkor állítja, hogy nem a Fidesz kampányára akartak reagálni, hanem a lakosság tájékoztatása a cél. Batiz elmondta: december 5. és 22. között, három héten át hat gazdasági témában tesznek közzé hirdetéseket a felsorolt napilapokban. A tájékoztató kampány költsége 48,1 millió forint plusz áfa.
A Fidesz hétfőn támadta a kormányt a közpénzből költött hirdetések miatt, és azt állította, hogy napi 10 millió forintot költ kampányolásra. A kormányszóvivő ugyanakkor cáfolta ezt, és emlékeztetett arra, hogy az előző kormány idején is voltak hasonló kampányok. Hozzátette azt is, hogy a mostani ciklusban jóval kevesebb pénzt fordítottak ilyen akciókra.
Kampánnyal népszerűsítik az adócsökkentést 2005. november 18.
A kormány médiakampányt indított a héten adócsökkentési programjának bemutatására „Adócsökkentés 2006" címmel. Batiz András kormányszóvivő közölte: a médiakampány december 11-ig tart, összköltsége bruttó 125 millió forint
Lebonyolítója ugyanaz a két cég, amelyekkel a Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzési eljárás alapján kötött keretszerződést: a kreatív feladatokat a Young and Rubicam látja el, a médiavásárló pedig a MediaEdge – mondta a kormányszóvivő.
A médiakampány sajtóhirdetésekre, rádió- és tv-spotokra, valamint egyéb reklámeszközökre, például ingyenes képeslapokra és plakátokra épül – közölte Batiz András.
2005. november 8., kedd, 16:37|Utolsó módosítás: 2005. november 8., kedd, 16:38
Idén 81 milliárd forintos veszteséget vár a MÁV. Az államvasutak a tavalyi veszteség szinte kétszeresét a magas energiaárakkal és bérköltségekkel magyarázza. Ugyanakkor létszámcsökkentéssel az utóbbi három évben évente 25 milliárd forintot takarítottak meg.
Idénre 81 milliárd forintos veszteséget vár 2005-re a MÁV Rt. A Magyar Államvasutak az elmúlt három évben meghozott intézkedések eredményeként évi 25 milliárd forint megtakarítást ért el.
Gaál Gyula, a MÁV elnök-vezérigazgatója kedden Budapesten sajtóbeszélgetésen a múlt évi 49 milliárd forint veszteséghez képest magasabb mérleg szerinti idei veszteséget az energiaárak, a bér- és a finanszírozási költségek emelkedésével magyarázta.
Az évi 25 milliárd forint megtakarítást egyebek között a létszámcsökkentéssel érték el. Tavaly ez egyszeri 3-4 milliárd forint, az idén 7-8 milliárd forint ráfordítást jelentett. A leányvállalatokkal együtt 2002-ben még 55 ezer alkalmazottja volt a MÁV-nak, az idén pedig alig éri el az 50 ezret - mondta az elnök-vezérigazgató.
Szobabiciklit vett a HM a vezérkari főnöknek 370 ezer forintért 2005. november 8. 0:02
Magyar Nemzet - Haraszti Gyula Szobabiciklit vásárolt nemrég a Honvédelmi Minisztérium (HM) Havril András vezérkari főnök számára 370 ezer forintért. A vezérezredes lapunkkal közölte: a beszerzésben nincs semmi különös, hiszen a szaktárca rendszeresen vásárol hasonló eszközöket különböző honvédségi helyiségekbe, többek között irodákba, ahol a fizikai állóképesség és a jó egészségi állapot megőrzésére szükség lehet ezek használatára. Megjegyezte azonban: a neki vásárolt szobabicikli jelenleg a vezérkari iroda raktárosánál van, mert „olyan nagy szerkezet volt”, hogy „nem igazán fért el az irodájában”, és „nem is igazán volt ideje használni”.
Egy 2003-as miniszteri utasítás szerint a katonáknak évente fizikai állapotfelmérésen kell részt venniük, amely alapesetben 3200 méteres futásból áll, de orvosi felülvizsgálat alapján 50 év felett ezt kiválthatják hat kilométeres gyaloglással vagy szobabiciklizéssel is. A vezérkari főnök állítása szerint nem ezért volt szükség a sporteszköz beszerzésére, mert eddig minden évben lefutotta a 3,2 kilométert. Ismert, a sajtó nemrég felkapta azt a hírt is, hogy a honvédség számára fagylaltgépeket vásároltak közel tízmillió forintért, a HM-üdülőkbe pedig több mint 4,5 millió forintért vettek napozóágyakat. Nem kis megdöbbenést okozott az a tavalyi hír sem, hogy 17,5 millió forintért építtetett kutyaketreceket a HM Szolnokon.
2005-11-08 19:12 Ötmilliós megbízást kapott Gyurcsány ismerősének felesége
A Miniszterelnöki Hivatal 5 millió forintos megbízást adott Kálmán Éva ügyvédi irodájának - derül ki a kancellária honlapján nyilvánosságra hozott adatokból. Az ügyvédnő annak az Enyedi Nagy Mihálynak a felesége, aki a KISZ KB agitációs és propaganda-osztályának volt a vezetője és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek jó ismerőse.
Kálmán Éva a kancelláriát az Országimázs Központot támadó ügyében képviselte. A kormányszóvivő szerint azonban, mivel a pótmagánvádat elutasították, az ügyvédi iroda csak a megbízási díj töredékét kapta meg. Batiz András azt azonban az üvegzseb-törvény ellenére sem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan mennyit. A kormányszóvivő azt mondta: az ügyvédnő megbízását nem érheti kifogás.
Közel kétmillió Székhelyinek Sokakban visszatetszést kelthet a színház költségvetését terhelő nagy jutalom 2004. szeptember 17. (14. oldal)
Haág Zalán Folyik a vita arról, mennyire tekinthető sikeresnek az idei Szegedi Szabadtéri Játékok. A városvezetés szerint sikeres volt, így – a színház anyagi nehézségei ellenére – Székhelyi József főigazgatónak csaknem kétmillió forintos jutalmat szavazott meg az önkormányzat baloldali többségű kulturális bizottsága.
Pászti Ágnes, a város kulturális tanácsnoka védelmébe vette az idei szabadtéri játékokat a szegedi önkormányzat közgyűlésének szeptemberi ülésén, mondván: a 11 produkció, az 50 ezres nézőszám és a 150 millió forint rekordösszegű jegyárbevétel olyan siker, amelyre 15 éve nem volt példa. A tanácsnok asszony kifogásolta a játékokat érő, többek között lapunkban megjelenő fideszes bírálatokat is, amiket szerinte nem indokolnak a fent említett tények. Ugyanakkor maga Pászti Ágnes volt az, aki a Szegedi Nemzeti Színház idei évadnyitóján bírálatot fogalmazott meg, mivel a jegyárbevétel nem érte el az előirányzatot, amely 215 millió forinttal számolt. Mint megírtuk, Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok főigazgatója akkor nemes egyszerűséggel „baromságnak” nevezte az előirányzatot. Az 50 ezres nézőszám ugyanakkor nem tekinthető rekordnagyságúnak. Lapunk birtokában van Mádi Zoltán önkormányzati biztos 2003 nyarán készített jelentése, amelyből kitűnik: 2000-ben több mint 58 ezer, de ’99-ben és 2001-ben is több mint 50 ezer látogatója volt a szabadtéri játékok előadásainak, s például a 2001. évi jegyeladásból származó 147 millió forintos bevétel is megközelítette – ha el nem is érte – az ideit. Ugyanakkor az idei szabadtéri játékok 662 milliós költségvetése valóban rekordösszegűnek számít. A héten sajtótájékoztatót tartott Székhelyi József direktor Szeged egyik belvárosi cukrászdájában. Egy technikai malőr folytán a sajtótájékoztató első felét a cukrászda bejáratánál megszólaló hangszórók is közvetítették, így a Szeged Europa Nostra-díjas terén kávézgató polgárok is fültanúi lehettek, amint Székhelyi kifogásolta, hogy a sajtó a zsebében turkál. A direktor kijelentette: „Idegileg zokni lettem.” Beszámolt saját és felesége gépkocsijának típusáról és arról is, hogy a Kopogós römi című darab rendezéséhez saját széplaki nyaralójának bútorait használta föl díszletként, ám ennek ellenére díszlettervezésért nem vett föl honoráriumot. Közben nyilvánosságra került Botka László MSZP-s polgármesternek az önkormányzat kulturális bizottsága felé tett javaslata, amely „a Szegedi Szabadtéri Játékok sikeres lebonyolításában nyújtott kiemelkedő munkavégzéséért, rendkívüli munkateljesítményéért” 1,95 millió forintos jutalom megítélését javasolta Székhelyi József számára. A bizottság zárt ülésen elfogadta a javaslatot. Kohári Nándor, a kulturális bizottság fideszes tagja viszont bírálja a döntést: – Sokakban visszatetszést kelthet a színház költségvetését terhelő, magas összegű jutalom, hiszen az intézmény éppen pénzhiányra hivatkozva nem kötött szerződést több szegedi színházi társulati taggal – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Rezidenciák váltás után
Szili költözik a Művész utcába - Lomnici saját házában marad
NOL • Szakály Attila • 2002. szeptember 18.
A legfőbb közjogi méltóságoknak hivatalukhoz méltó lakás, rezidencia jár. E tekintetben a törvények egyértelműek. A gyakorlat azonban változatos képet mutat. Némelyikük igénybe veszi ezt a lehetőséget, mások saját lakásukban maradnak. Mint összeállításunkból kitűnik, a hivatali idő lejárta is sajátos helyzeteket teremthet.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
Napokon belül beköltözhet rezidenciájába Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A Művész utcai épület eredetileg a miniszterelnök elhelyezését szolgálta volna, ám Medgyessy Péter a saját lakásában maradt.
Az előző ciklusban három kiemelt közjogi méltóság, a miniszterelnök, a köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke is a Béla király úti rezidenciában lakott, de ez sem közjogi, sem gyakorlati okokból nem volt ideális megoldás. Két és fél évvel ezelőtt ezért miniszterelnöki határozat döntött az értékesítésről és új rezidenciák kialakításáról. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy most elkészült jelentése szerint azonban a döntést megalapozó előterjesztés nem található meg, és "a döntések, feladatmeghatározások többsége szóban történt, a gazdasági szempontokat szűk körben, nagyvonalú becslések alapján mérlegelték".
A köztársasági elnök és a házelnök számára kiszemelt "új" épületek üresen, felújításra várnak. A házelnök hamarosan beköltözhet az eredetileg a miniszterelnök számára 780 millió forintért átalakított, féléves késéssel átadott házba, a köztársasági elnök pedig továbbra is a már eladott Béla király úti rezidenciában él. Ezt a Magyar Fejlesztési Bank vette meg 3,7 milliárd forintért, a szerződés szerint hosszú távon visszabérelhető az ingatlan, így nem fenyeget az a veszély, hogy esetleg "kilakoltatják" a köztársasági elnököt.
A már idézett ÁSZ-jelentés szerint egyébként a Medgyessy Péterházának védelmével kapcsolatban kötött vállalkozási és szállítási szerződések megkötésénél "a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó előírások szerint jártak el". A jelentés szerint a "védettségi szint biztosításához valóban szükséges" átalakítás - a jelentés lezárásakor összesített adatok szerint - 37,2 millió forintba került.
A miniszterelnökhöz hasonlóan a Legfelsőbb Bíróság (LB) nemrég megválasztott elnöke, Lomnici Zoltán is saját házában maradt. Az LB elnöke lapunknak elmondta: a hatalmi ágak függetlenségének elve és az alkotmány alapján elvárja, hogy egyenrangúnak tekintsék a többi közjogi méltósággal, de a pozíciójának járó tiszteletet nem formaságokkal igyekszik kivívni. A legfőbb bíró emlékeztetett rá: Solt Pál korábbi LB-elnököt többször támadták például hivatali autója, külföldi utazásai miatt, így különösesen vigyázni kíván arra, hogy őt ne érhesse vád "fényűzése" vagy "pompakedvelése" miatt.
Információnk szerint szolgálati lakássá minősítették azt az épületet, mely korábban a Legfelsőbb Bíróság elnökének elhelyezését szolgálta. Így Solt Pál bérleti díj fejében továbbra is a több mint 300 négyzetméteres budai ingatlan lakója maradhat.
Az Országgyűlés kedden szavaz a köztársasági elnök hivatalának elhelyezéséről. Ha a képviselők többsége úgy dönt, akkor Mádl Ferenc irodái a felújított Sándor-palotában kapnak helyet. A kormányváltásig úgy volt, hogy az épületbe a Miniszterelnöki Hivatal költözik.
Sztráda és klientúra épül Zsíros megbízások a kormány holdudvarában lévő cégeknek 2005. október 24. 0:03
Magyar Nemzet - Munkatársainktól Most már bizonyosra vehető, hogy nem készül el időben az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakasza – tudta meg a Magyar Nemzet. Az útépítő konzorciumnak 2006. március 31-én kellene átadnia a forgalomnak a pályarészt, ám a munkálatok csigalassúsággal haladnak. Az M6 Duna Autópálya Konzorciumot (M6DA) 2004-ben Csillag István gazdasági miniszter hirdette ki győztesnek, aminek következtében távoznia kellett a tárca éléről. Időközben kiderült: az M6DA-val kötött szerződés több szempontból hátrányos az államra nézve.
Politikai botrány, hazudozás, korrupció, kormányválság. Ezekkel a szavakkal jellemezhető annak az autópálya-építő konzorciumnak a ténykedése, amelyik 2004 nyarán megbízást kapott az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának legkésőbb 2006. március 31-ig történő megépítésére. A gazdasági tárca által kiírt és 2004. január 31-én megjelentetett koncessziós pályázatra 2004. július 19-én a pályázatok értékelésének első szakaszában kiválasztott három pályázó nyújtott be ajánlatot. A tíztagú bírálóbizottság hét tagjának javaslatát elfogadva Csillag István miniszter – hivatali idejének utolsó pillanatában, 2004. július 30-án – azt az M6DA konzorciumot hozta ki közülük győztesnek a 125 milliárd forintos beruházás kivitelezésére, amelynek tagjai gyakorlatilag semmilyen magyarországi referenciát nem tudtak felmutatni, s amely tény addig hátrányt jelentett a nyertes pályázó kiválasztásában. (Az értékelőbizottságnak a szakmát képviselő három tagja az M6DA konzorcium kiválasztása ellen szavazott, az ellenzők a Nemzeti Autópálya Rt., illetve az Állami Autópálya Kezelő Rt. delegáltjai voltak.)
A német Bilfinger-Berger BOT, az osztrák Porr GmbH és a szintén osztrák Swietelsky magyar vállalkozása alkotta M6DA pályázatának értékelésében azonban a tapasztalatlanság okozta hátrány az állam megítélésében előnyre fordult. A tárca ugyanis azt híresztelte, hogy az M6DA kiválasztása esetén színesedik a magyar építőipari vállalkozások piaca, és ez erősíteni fogja a jövőben az autópálya-építések területén a vállalkozók közötti versenyt.
Csillag István gazdasági miniszter – minden szakmai ellenérvet figyelmen kívül hagyva – augusztus 6-án kiküldte a versenyeztetés végeredményét a pályázó cégeknek, amely szerint az M6DA építheti meg az autópálya Érd és Dunaújváros közti szakaszát. Medgyessy Péter miniszterelnök Csillag döntését követően néhány nappal később leváltotta a minisztert a tárca éléről.
A radikális döntést hozó kormányfő az M6-os autópálya lehetséges építőiről szóló tájékoztatót még augusztus 2-án kapta meg a versenyeztetésben részt vevő szakértőktől. A hamarosan nyilvánosságra került dokumentum magyarázatot adott arra, hogy miért ragaszkodott a miniszterelnök az SZDSZ tiltakozása ellenére Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter leváltásához. A jelentés megkérdőjelezte a pár nappal később győztesnek hirdetett konzorcium ajánlatát, és arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy az állam irreálisan nagy kockázatot vállal, ha ez a társaság építi meg az autópályát. A jelentés kiemelte, hogy korántsem a később nyertesnek választott társaság ajánlata a legelőnyösebb, mivel a német–osztrák konzorcium ajánlata összességében kedvezőtlenebb és gyengébb volt az államnak, mint a versenyben később alulmaradó második helyezetté.
A tájékoztató szerint hátrányt jelentett, hogy az M6DA konzorcium három tagja közül kettő lényegében semmiféle útépítési kapacitással, bázissal, munkaszervezettel nem rendelkezik Magyarországon, míg a harmadik cég csak rendkívül csekély mértékű útépítést végzett hazánkban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az építkezés elkezdéséhez szükséges felkészülési idő legalább két hónappal hosszabb, mint a többi pályázó esetében, ami alapvetően megkérdőjelezi az autópálya határidőre való elkészülését. A szakmai anyag a hiányosságok közé sorolta, hogy a német– osztrák konzorcium és alvállalkozói nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű és minőségű anyaglelőhely-forrással, ami szintén jelentősen hátráltatja a határidőre való teljesítést. Medgyessy Péter miniszterelnök a szakmai anyag ismeretében az állami beruházás kivizsgálására és a tendergyőztes kihirdetésének az elhalasztására kérte Csillag Istvánt. Az akkori gazdasági miniszter a felszólításnak nem tett eleget, és megkötötte a konzorciummal a szerződést. A beruházás ügye kormányülésen is szóba került, ahol Medgyessy az általa kért vizsgálat elmaradása miatt „felelősségre vonta” Csillagot a többi miniszter előtt. Eközben a sajtó egyre újabb és újabb adatokkal szolgált az M6DA konzorciumban részt vevők korábbi kétes ügyleteiről. Olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyekből kiderült: a konzorcium egyes tagjai már korábban korrupciós gyanúba keveredtek osztrák és német állami építkezéseknél. Az osztrák parlament 1996. március 14-i ülésének jegyzőkönyve szerint például a Porr GmbH-t korrupcióval és a szociáldemokrata párttal való összejátszással vádolták meg, de az M6DA másik tagja, a Bilfinger-Berger ellen épp a magyarországi autópálya-építés megkezdésekor folyt Németországban korrupciós eljárás. E vesztegetési ügy négyévi nyomozás után áprilisban került a bíróság elé. A Die Welt napilap tájékoztatása szerint az ügyészség korrupcióellenes részlegének nyomozása azt derítette ki, hogy a német vasút egyik jelentős beruházásánál jogellenesen részesítették előnyben a Bilfinger-Berger céget.
A magyarországi beruházás tétjének nagyságát jelezte, hogy a nyilvánosságra kerülő vesztegetési ügyek ellenére Csillag folyamatosan azt nyilatkozta, hogy a Porr GmbH és a Bilfinger elleni eljárások önmagukban nem vetnek rossz fényt a gazdasági tárcára. Medgyessy Péter miniszterelnök az eseményeket azonban nem így értékelhette, mivel SZDSZ-es gazdasági miniszterét menesztette.
A gazdasági tárca vezetőjének menesztése után pedig azt is közölte Medgyessy a nyilvánossággal: a Szabad Demokraták Szövetsége tele van zavaros, korrupciós, vesztegetési ügyekkel, amelyekkel a pártnak szembe kell néznie.
Azután eljött 2004. augusztus 25. A miniszterelnök állambiztonsági múltja miatt kirobbant D–209-es ügy esetében a füle botját sem mozgató SZDSZ bosszút állt Csillag menesztése miatt. A kisebbik kormánypárt aktív közreműködésével megbuktatták Medgyessy Péter miniszterelnököt, ugyanez az erő pedig nemsokára a kormányfői bársonyszékbe ültette Gyurcsány Ferencet. A Medgyessy-kormány alatt tendergyőztessé vált német–osztrák konzorcium szerződését a Gyurcsány-kabinet sem vizsgálta felül. Annak ellenére nem tette ezt meg, hogy a szakmai hiányosságok mellett az is megállapítható: a megkötött szerződés hátrányos rendelkezéseket tartalmaz az állam részére. Az autópálya-építéseknél ugyanis a kivitelezők munkájának ellenőrzését minden esetben egy független mérnöki iroda végzi el az állam megbízásából. Az M6-os autópályánál azonban érthetetlen módon megfordult a helyzet, mivel az ellenőrzést végző mérnököt a kivitelező konzorcium bízta meg, és fizeti annak munkadíját. Így tudott előállni az a sajátos eset, hogy az elvileg független mérnök a fizetését attól kapja, akinek a munkáját ellenőriznie kell. A mérnökkel kötött szerződésből ráadásul kivették azt a minden más sztrádaépítésnél alkalmazott szabályt, hogy a mérnök komoly minőségi hiba esetén leállíthatja az építkezést. Így akármilyen rossz minőségben épül is folyamatosan az autópálya, az államnak semmilyen eszköz nincs a kezében arra, hogy a munkákat menet közben leállítsa. Erre pedig nagy szükség lett volna, mivel a munka megkezdését követően a versenyeztetésnél már felmerült szakmai félelmek sorra beigazolódtak. A német–osztrák konzorcium a munkákkal rendkívül lassan haladt, és hamarosan kiderült számukra is, hogy képtelenek tartani a befejezési határidőt. Az idő sürgetése miatt felvetették a minisztériumnak, hogy az útalapozásnál egy másik – autópálya-építésnél eddig szinte sehol nem alkalmazott – technológiára akarnak áttérni. Próbálkozásuk azonban megbukott. Ez a technológia ugyanis szakmailag annyira problémás volt, hogy még – a nyertes konzorciumot egyébként maximálisan támogató – állami oldal sem merte vállalni az alkalmazását. A szakértők egybehangzó álláspontja szerint az alkalmazni kívánt megoldás súlyosan veszélyezteti a leendő sztráda „homogén minőségét”. A minisztérium elutasító álláspontja következtében viszont biztosra vehető, hogy az autópálya az előírt határidőre nem készül el. A munkákat ráadásul tovább lassítja, hogy beigazolódtak az anyaglelőhelyek hiányával kapcsolatos szakmai kételyek is. A magyarországi technikai háttér hiánya mellett ugyanis a konzorciumnak és alvállalkozóinak nincs megfelelő anyaglelőhelyük. Az egyik legnagyobb alvállalkozó, a Viadom Rt. sajátos módon lett úrrá ezen a problémán, mivel az építkezéshez engedély nélkül hordta el a földet egy másik állami tulajdonban lévő területről. A büntetőjogi felelősségre vonástól csak egy kis, az állam által nyújtott jogi segítséggel lehetett megmenteni a cég vezetőit: mivel állami területről hordták az anyagot az autópálya-építéshez – ami szintén állami terület –, ezért azt nem „lopták”, csupán „engedély nélkül átcsoportosították”. Az viszont biztos, hogy így a Viadom ingyen jutott ahhoz a földhöz, amelynek a költségeit viszont a pályázatában beállította.
A szakma előtt nem ismeretlen a Viadom Rt., amely az M6-os sztráda építésénél mint jelentős alvállalkozó szerepel. E cég eredetileg fuvarozási vállalkozásként kezdte pályafutását, és a 2002-es kormányváltás előtt szállítási alvállalkozóként jutott kisebb jelentőségű munkákhoz az autópálya-építéseknél. A kormányváltást követően az SZDSZ-hez közelinek tartott társaság „betört” a magyar építőipari cégek piacára. Az MSZP–SZDSZ-koalíció által felkarolt és favorizált Viadom Rt. első jelentősebb útépítési munkáját 2003-ban nyerte el az államtól, amely pályázat az első olyan útépítési tender volt, amelyhez az EU nyújtott nagy összegű támogatást. Az M3-as és M35-ös autópályák építéséhez vezető, leendő szállítási útvonal, azaz a 3-as út Tornyosnémeti–Nyékládháza és a hozzá kapcsolódó 35-ös út Nyékládháza–Debrecen közötti szakaszának felújításáról van szó, amelynek befejezési határideje 2005 szeptembere lett volna. Az átadás azonban még messze van.
A munkát elnyerő Viadom–Inzeniersky konzorcium dömpingár alkalmazásával, jóval az előállítási ár alatt nyerte meg a pályázatot. A Viadom azóta a vállalási érték több mint 30 százalékát is meghaladó mértékben jelentett be pótmunkaigényt. A két és fél milliárd forintot a Kóka János vezette gazdasági tárca ki is fizette a részükre. Az EU megbízásából eljáró, független mérnöki iroda, a Kövím – és így Brüsszel – a pótmunkaigényt több szempontból sem ismerte el. Szakvéleményük szerint egy professzionális építőipari cégnek a pályázat beadásakor fel kell mérnie a munkát, annak szakmai megvalósíthatóságát és költségeit. Azaz utóbb a Viadom által meghivatkozott igényekkel nem állhat elő egy szakcég. Az uniós és a hazai gyakorlat egységes abban, hogy még az elismert pótmunkaigény sem haladhatja meg a bekerülési érték tíz-tizenöt százalékát. Így végképp megmagyarázhatatlannak tűnik, hogy a minisztérium nem vitatta, hanem kifizette a pótmunkát. Ezáltal az történt, hogy egy irreálisan alacsony áron elfogadott pályázatnál az alacsony vállalási árat az EU és a magyar költségvetés közösen fizeti, míg az irreálisan magas – Brüsszel által el nem ismert – pótmunka díját csak a magyar állam állja. A pótmunka elismerésével egyidejűleg a minisztérium még ahhoz is hozzájárult, hogy a befejezési határidőt fél évvel eltolhassa a Viadom, anélkül, hogy kötbért kellene fizetnie az államnak a késedelemért.
Kísértetiesen hasonló a koreográfia az M0-s autópálya keleti szektorának a 4-es és a 31-es főút közötti szakaszára kiírt, nyílt közbeszerzési pályázaton is. A pályázatot elnyerő konzorcium tagjai is ismerősek. Az M6-os autópályánál és a 3-as főútnál szereplő magyar Viadom Rt., az M6-os autópálya építésénél részt vevő osztrák Porr Technobau AG és a szintén osztrák Teerag-Asdag AG cégek alkotta PVT-M0 konzorciumot hirdették ki győztesnek szeptember végén. A Viadom-féle konzorcium 8,96 milliárd forintos ajánlatával lett befutó. Ebből az összegből azonban a szakértők szerint legfeljebb az anyagköltséget lehet fedezni. Jellemző, hogy a konkurens útépítő társaságok ajánlata 15–16 milliárd forint között mozgott. Azt, hogy az utóbbi összeg áll közelebb a realitáshoz, jelzi: a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. által felkért független mérnökcég 13,82 milliárd forintban állapította meg a 6,7 kilométer hosszú, kétszer két sávos, betonburkolatú út megépítésének költségét.
Szakértők szerint a konzorcium a Viadom által már korábban alkalmazott és bevált technikát szeretné ebben az esetben is megvalósítani. A recept a következő: tegyél irreálisan alacsony ajánlatot a tenderen, és „bízzál benne”, hogy a későbbi, igen magas pótmunkaigényedet az állam elismeri és kifizeti. Referenciaként erre a megoldásra a Viadom a 3-as főút esetét tudta bemutatni konzorciumi tagtársainak.
Információink szerint a legnagyobb hazai útépítő cégeket tömörítő Bazaltút Konzorcium (Vegyépszer Rt., Strabag Rt., Betonút Rt.), amely 15,42 milliárdos ajánlatával második lett az M0-s említett részének megépítésére kiírt tenderen, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordul jogorvoslatért. Álláspontjuk szerint a meghatározott műszaki tartalomhoz s a valós költségekhez képest indokolatlanul alacsony árajánlatot nyújtott be a győztes, és ez nemcsak a szakmában dolgozó cégeknek kedvezőtlen, hanem rombolja a mélyépítőpiacot.
Appelshoffer József, a Bazaltutat képviselő Strabag Rt. igazgatósági tagja szerint erőteljes piactorzító hatása van annak, ha egy cég valós költség alatti ajánlattal jut megbízatáshoz. Az autópálya-építésben ugyanis a legjelentősebb tételek, így az üzemanyagok, a szállítási költségek vagy az építőanyagárak valamennyi kivitelező számára ugyanazok, ezért az ajánlatok közötti ilyen mértékű különbség elfogadhatatlan. Appelshoffer József rámutatott: ha egy cég vagy konzorcium piacszerzési célból az anyagi veszteséget is hajlandó vállalni, a szektorban lévő vállalatok kárára is dolgozik. A versenytársak többsége ugyanis előbb-utóbb rákényszerül a nyomott árakhoz való alkalmazkodásra, így a vállalkozások csődbe mennek, elbocsátják a dolgozókat, romlik a minőség, csorbul a mélyépítési szakma tekintélye. A hazai autópálya-építésben ugyanis a magas színvonal az elfogadott, ennek megfelelően az átadott vagy épülő sztrádák elérik vagy meg is haladják a nyugat-európai szintet. Információink szerint október 25-én, azaz holnap jár le a pályázatbeadási határidő az M0-s autópálya további szakaszainak megépítésére. A szereplőkre, az ajánlatokra és az eredményhirdetésre nemcsak a szakma, hanem egy ország figyel.
A szemlőhegyi villa titkai 3. - Közpénz a medencében A miniszterelnök luxusjavakat lízingel saját cégétől a Gyurcsány-villában 2005. szeptember 23. (5. oldal)
Munkatársainktól Cikksorozatunkból eddig kiderült: Dobrev Klára és miniszterelnök férje, Gyurcsány Ferenc egy egész rekreációs parkot hozott létre családi villájukban. Ehhez segítséget saját vállalkozásuk, a Fittelina Kft. nyújtott. Mivel Gyurcsányék vállalkozásuk költségén építették át a Dobrev Klára és Apró Piroska tulajdonában lévő villát, cégköltségen értek el jelentős mértékű gazdagodást magánvagyonukban. A Fittelina Kft. a beruházás több mint 10 millió forintos áfáját visszaigényelhette az államtól, amit magánszemélyként nem tehettek volna meg. Mindezek mellett pedig a miniszterelnök cége mind a mai napig csökkenti a társaságiadó-alapját a luxusberuházás alapján elszámolásra kerülő többmilliós értékcsökkenés összegével. Ezek az adóügyletek azonban kizárólag azon a Dobrev és Gyurcsány közötti megállapodáson alapulnak, amely szerint Dobrev Klára egészen 2002-ig átadta lakásának kizárólagos bérbeadási jogát a Fittelina Kft.-nek. Bérlők hiányában viszont joggal feltételezhető, hogy egy színlelt szerződés alapján elvégzett beruházás után volt lehetősége a cégnek visszaigényelni az áfát, valamint hogy a megállapodás éveken keresztül lehetővé tette és jelenleg is lehetővé teszi a miniszterelnök cégének a társaságiadó-fizetési kötelezettség különböző mértékű elkerülését.
A tisztánlátás érdekében érdemes megnézni azt is, hogy egy ilyen hatalmas beruházás mellett milyen bevételei voltak az 5 millió forint törzstőkéjű társaságnak. Nos, 1995-ben 5 millió forint árbevétele volt a Fittelina Kft.-nek, de még öt év múlva, 2000-ben is csak ekkora összeg, 2001-től pedig gyakorlatilag már semmi. A Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc vezette cég a saját lakásuk átépítésén kívül még a részvényspekuláció iránt mutatott nagyobb érdeklődést: rendszeresen adta-vette a különböző Gyurcsány-cégek részvényeit, üzletrészeit. Ennek a belterjes „kereskedésnek”, valamint a villafelújításnak a pénzügyi fedezetét viszont nem Dobrev lakásának a bérbeadásából befolyó bérleti díjak biztosították a kft.-nek, hanem kölcsönök. Vagyis a Fittelina valójában kölcsönökből fedezte a kiadásait. A cég tartozásállománya 2000-ben már meghaladta a 78 millió forintot. A kölcsönök azonban nem bankhitelek voltak, mivel a kft. nem volt hitelképes, és számottevő részük nem is a Gyurcsány érdekeltségébe tartozó cégektől származott. Hanem főként magánkölcsönökből, a társaságnak nyújtott tulajdonosi hitelekből tevődött össze a tartozás. Gyurcsány például 1997-ben 17 milliós kölcsönt adott a Fittelinának, és vállalta azt is, hogy határozatlan ideig, szükség szerinti gyakorisággal további 2 milliós összegeket fog a társaságnak meghitelezni. A teljesen eladósodott kft.-hez azután 2001-ben „váratlan” segítség érkezett: Gyurcsány Ferenc anyósa, az Apró Piroska által vezetett Altus Rt. sietett a Fittelina gondjait enyhíteni. A Gyurcsány tulajdonában lévő és Apró Piroska által képviselt Altus 40 millió forint tőkeemelést hajtott végre a Gyurcsány házaspár vezetésével eladósított Fittelina Kft.-ben, amely öszszeget az Altus be is fizette a kft. számlájára. Az Altus bevételei között volt az évi több mint 12 millió forintos – állami cégtől származó – bérletidíj-bevétel is, azaz a Fittelina tőkeemelésében ilyen módon állami forrás is szerepelt. Az Altus Rt. tőkebefizetését követően a Fittelina tartozása jelentős mértékben lecsökkent, vagyis a részvénytársaság állami bevétele is hozzájárult ahhoz, hogy a 40 milliós tőkeemelést követően Gyurcsány és Dobrev kft.-je vissza tudta fizetni saját maguknak is a magánkölcsönöket és a tagi hiteleket. 2002-ben a cég életében ismét jelentős változás történt: Dobrev Klára kiszállt a kft.-ből, üzletrészét férje vásárolta meg. Ezzel egyidejűleg megszüntették a Dobrev-lakás kizárólagos hasznosítására vonatkozó szerződést, és a cég székhelyét áttették az Altus-központba, a Szalay utca 4. szám alá. Az eddigiek alapján már meg sem lehet lepődni azon, hogy Dobrev Klára kilépését sem „sikerült” törvényesen megoldani. A hasznosítási jog megszűnésével egy időben ugyanis a luxusberuházásokat ki kellett volna vezetni a Fittelina Kft. könyveléséből, amelynek következtében a társaság adóalapját ezzel az értékkel meg kellett volna növelni. A hasznosítási jog megszüntetésekor Dobrev Klára magánvagyonába került az akkor bruttó 56,2 millió forint értékű luxusberuházás. Mivel ez természetbeni juttatásnak minősült, ezért ezután 24,7 millió személyi jövedelemadót és 6,1 millió egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie a kft.-nek. Ennek a befizetésnek a társaság könyveiben nincs nyoma. Látható viszont az, hogy a Fittelina jogsértően továbbra is feltüntette könyveiben a luxusjavakat és tovább amortizálta. A törvénytelenül nyilvántartott uszodaberuházás sorsa további váratlan fordulatot vett. A kormányfő zsigeri ösztöneinek engedve lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel az uszodára, a liftre, a szaunára és az öntözőrendszerre. A Gyurcsány Ferenccel kötött lízingszerződésnél a Gyurcsány tulajdonában lévő Fittelina Kft.-t Gyurcsány Ferenc ügyvezető képviselte. A kormányfő tehát lízingbe vette a saját maga által képviselt saját cégétől a saját lakásában található, a felesége és anyósa tulajdonában álló uszodát, liftet és egyéb javakat. Az különösen érdekes, hogy a Dobrev és Apró Piroska ingatlanának részét képező uszodát, liftet, öntözőrendszert Gyurcsány hogyan tudta önmagában a ház nélkül jogszerűen lízingbe venni. Ezáltal ugyanis az a furcsa helyzet áll elő, hogy az egész villa Dobrev Klára és Apró Piroska tulajdona, kivéve a liftet, az uszodát és például az öntözőrendszert, mert azok a lízing következtében Gyurcsányéi lesznek. A tulajdonjogi zűrzavaron kívül természetesen nagyon is kézzelfogható előny származik a lízingszerződésből: az uszodát, a liftet, a szaunát, a szoláriumot, a csillárokat és az öntözőrendszert kizárólag Gyurcsány Ferenc használhatja a lakásukban. A szerződéskötést megelőzően a Fittelina Kft. a luxusjavak könyvelésben szereplő értékét több mint 20 millió forinttal, 22,4 millióra csökkentette le. A rendkívüli értékcsökkenés következtében viszont Gyurcsánynak kisebb összegű lízingdíjat kellett fizetnie a hirtelen lecsökkent értékű javakért. A Fittelina Kft. a folyamatos értékcsökkenéseknek is köszönhetően 2002-ben – az alapításától kezdődően számítva összesen – 24,5 milliós veszteséget „ért el”. 24,5 millió forint veszteség pedig nagyon jól tud jönni, ha a hiányt képező társaságot egy igen nyereséges cégbe szeretnék beolvasztani. Ilyenkor ugyanis a beolvadó társaság veszteségével csökkenteni lehet a nyereséges beolvasztó társaság adóalapját, ami után természetesen kevesebb adót is kell fizetni. 2003 októberében a veszteséges Fittelina Kft.-t – Gyurcsány által Jagiellowicz Györgyné vezérigazgatónak adott, törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján – beolvasztották a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás alapján az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett, amelynek következtében a Szemlőhegy utcai villaberuházás 22 milliós „maradványértéken” nyilvántartott javai átkerültek az Altus könyvelésébe, azaz az uszoda, a szauna és a lift értékcsökkenési leírásával jelenleg is csökkentik Gyurcsány egy másik cégének, a milliárdos bevételű Altus Rt.-nek az adóalapját. A Fittelina tehát teljesítette küldetését, és eltűnt a színről. Nyomai azonban megmaradtak, könyvekben, cégbírósági és egyéb hatóságoknál fellelhető dokumentumokban. Holnapi számunkban összegezzük a történetet, s annak mélyreható tanulságaival is megismerkedhetnek az olvasók.
Továbbra is szerettük volna megtudni Dobrev Klárától, hogy az ingatlan hasznosításával megbízott Fittelina Kft. bérbe adta-e bárkinek vagy bármilyen cégnek 1995 és 2002 között a Szemlőhegy utcai Dobrev-lakást, valamint ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, befizette-e a 16 millió forintos bérbeadási jog, illetve a beruházás miatt jelentős értéknövekedés utáni – őt és édesanyját, Apró Piroskát terhelő – személyi jövedelemadót (szja), azonban a kormányfő feleségének személyi titkára lapzártánkig ezúttal sem adott választ kérdéseinkre.
Házi fotósokra herdálják a milliókat Az informatikai minisztériumé a legdrágább fényképész – A képeket nem tekintik közkincsnek a tárcáknál 2005. október 8. 22:19
Magyar Nemzet - Néző László Nem csupán Juhász Gábor belügyi államtitkárt fényképezi külön fotós, más minisztériumok is szerződtek hasonló feladatra – tudta meg a Magyar Nemzet. A Kovács Kálmán vezette informatikai minisztérium mintegy egymillióért (plusz áfa) fotóztatja és filmezteti magát havonta. Kóka Jánosék havi 150 ezer plusz áfáért alkalmaznak fényképészt, az Igazságügyi Minisztérium százezret fizet havonta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt havi 760 ezer forintért fényképezik.
Nettó 9,4 millió forintért szerződött az informatikai tárca egy betéti társasággal az „IHM tevékenységével összefüggő események, rendezvények, digitális fotón és digitális videó formátumban történő dokumentálása, archiválása, teljes körű feldolgozása és rendszerezett tárolása” céljából – derül ki a minisztérium honlapjáról. Az üzlet ez év augusztus 18-án köttetett a Blendair Bt.-vel. A szerződésben szereplő összegért 2006. május 31-ig kell dolgozniuk. Az, hogy pontosan mit takar ez a szolgáltatás, nem derül ki a honlapon közzétett adatokból, ennek ellenére a tárca sajtóosztálya kérdéseinkre válasz helyett a honlap tanulmányozását javasolta. Ezért újabb írásbeli kérdést tettünk fel, amelyben az említett bt.-vel kötött szerződés, illetve az elvégzendő feladatok pontos körülményeiről szerettünk volna tájékozódni. A minisztérium eddig nem válaszolt kérdéseinkre.
Kiderítettük, a tavaly lezárult közbeszerzési eljárásban az egyik vesztes fél a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt támadta meg a döntést. Arra hivatkozott, hogy a nyertes társaság (Blendair Bt.) cégkivonatban meghatározott tevékenységi köre alapján nem rendelkezik a szerződés teljesítésére való jogosultsággal, ám a döntőbizottság nem adott helyt panaszának, mert a nyertes a pályázat benyújtásának határideje előtt egy héttel kérelmezte a cégbíróságtól tevékenységi körének bővítését a kiíró által kért szolgáltatással, vagyis a fotózással, illetve a videózással.
A Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megkeresésünkre elismerte, hogy a minisztériumi programok megörökítése, az elkészült képek szerkesztése és archiválása céljából egy személyt alkalmaz, havi 150 ezer forint plusz áfáért. Az Igazságügyi Minisztériumban (IM) is szerződtek egy bt.-vel – havi százezer forint értékben, hat hónap időtartamra, 2005. július 1-jétől december 31-ig –, amelyik az IM rendezvényeiről rendszeresen készít fotókat.
Lapunk az összes minisztériumtól megkérdezte: vesz-e igénybe olyan szolgáltatást – bármilyen módon (megbízás, munkaviszony, vállalkozói szerződés) –, amely a miniszterek, politikai államtitkárok nyilvános szerepléseit fotón vagy videón örökíti meg. Eddig kilenc helyről kaptunk választ levelünkre. A már említett három minisztériumon kívül a külügyi, a honvédelmi, az oktatási, a munkaügyi, a földművelésügyi, valamint a családügyi tárca azt közölte: náluk nem vesznek igénybe ilyen szolgáltatást. A többiek még nem reagáltak megkeresésünkre. A válaszokból egyébként nem derül ki, mi az oka annak, hogy egyes tárcák szerint nem indokolt pénzt költeni fotózásra, illetve filmezésre, mások viszont akár havi egymilliót is szánnak erre a célra. A Miniszterelnöki Hivataltól nem kellett érdeklődnünk, a kancellária ugyanis az üvegzsebtörvény rendelkezéseit betartva, maga hozza a köz tudomására, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőt havonta és áfa nélkül 755 ezer forintért fényképezi a Déri és Társa Bt.
A gyurcsányi Hócipő közpénzzel van tele 2005-05-09 07:42
Baloldali kötődésű médiumok pénzforrásaként működik a kulturális tárca, amely több milliót osztott szét a Farkasházy Tivadarhoz köthető Hócipőnek, valamint a szintén baloldali hangvételű Mozgó Világ és Kritika című folyóiratoknak.
Több mint hatmillió forintos támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától a Farkasházy Tivadarhoz köthető Hócipő című újság a közelmúltban - derül ki a tárca honlapján nyilvánosságra hozott adatokból. Két és fél millió forint üti a Mozgó Világot kiadó alapítvány markát. A lapnak az a P. Szűcs Julianna a főszerkesztője, aki a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottságának MSZP-s delegáltja, a kuratóriumi tagok között pedig felbukkan Vitányi Iván szocialista országgyűlési képviselő neve is. A Mozgó Világ támogatói között találjuk az MSZP által alapított és a Népszabadságban tulajdonrésszel bíró Szabad Sajtó Alapítványt. Másfél millió forintos támogatáshoz jutott a Népszabadság Rt. által kiadott Kritika című folyóirat is.
Emlékezetes, tavaly a kulturális tárca miniszteri keretéből hétmillió forintot kapott a Hócipő, ötmilliót pedig a Mozgó Világ. Utóbbi lap igencsak jól járt az utóbbi esztendőkben, hiszen a Pro Cultura Urbis Közalapítványtól tavaly hárommillió, míg a Nemzeti Kulturális Alapprogram keretében egy évvel korábban 13 millió forint közpénzhez jutott. (Ez utóbbi pályázaton a Kritika hétmillió, a Beszélő pedig nyolcmillió forintot kapott.)
A kulturális minisztérium beszerzésein is fölbukkannak olyan cégek, amelyeknek vezetői ismert baloldali személyekkel hozhatók összefüggésbe. Ilyen például az Icon Számítástechnikai Rt., amely "szoftvercsomag-licencekért" közel 12 millió forintot nyert el a kultusztárcától.
A Tender-Co Gazdasági Szervező Kft. "közbeszerzéssel kapcsolatos ügyintézésért" 12,5 millió forintos megrendelést kapott a kulturális minisztériumtól. A társaság egyik tulajdonosa a hajdani demiszes Inhold Rt., amelynek felügyelőbizottsági tagja volt Karl Imre egykori szocialista képviselő, aki jelenleg a Draskovics Tibor vezette Magyar Villamos Művek stratégiai igazgatója. Az Inhold Rt. érdekeltségébe tartozó Inhost Kft. tavaly több mint 11 millió forintot kapott a kancelláriától a "költségvetési tervezésben való szakértői közreműködésért".
A Tender-Co neve egy 2003-as Malév-botrány idején vált ismertté, ugyanis ezt a társaságot kérték fel a légitársaság átvilágítására kiírt pályázat lebonyolítására. (A győztes a Kiss Elemér korábbi kancelláriaminiszterhez köthető Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda lett.) A Pénzügyminisztérium megállapította, hogy a Tender-Co hatáskörét túllépve saját ismerősei közül tolt előre cégeket, ezért László Csaba akkori pénzügyminiszter kezdeményezte a Malév ügyvezető igazgatóságának felmentését a főtulajdonos ÁPV Rt.-nél.
Gyurcsányi igazságosság: tovább folyik a honvédség vagyonának elherdálása 2005-09-21 07:41
Számos honvédségi ingatlant kívánnak eladni vagy átadni az önkormányzatoknak még ebben az évben. A honvédelmi tárca azt tervezi, hogy az értékesítésből származó bevételeket laktanya-rekonstrukcióra és lakásvásárlásra fordítja, az ellenzék szerint azonban a Magyar Honvédség (MH) vagyonának elherdálása folyik.
Tizenhat nagy értékű honvédségi ingatlant kívánnak eladni még az idén a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon keresztül - tudta meg a Magyar Nemzet. A Sasadi út környékén lévő Kinizsi laktanyát nemrég ötmilliárd forintért értékesítették a Biggeorge's - NV Rt.-nek, amely lakóparkot épít a területen, közel 25 milliárd forintos befektetéssel, de eladják a margitszigeti klubházat, a Balaton környéki csapatpihenőket, és beruházók állnak sorba a tatai és a faddi katonai pihenőért is.
Milliós jutalmak az egészségügyi minisztériumban 2005. június 10. 9:07
Magyar Nemzet - Zivkovics Natália Rácz Jenő egészségügyi miniszter több mint tízmillió forint jutalmat osztott ki azon munkatársai között, akik részt vettek a 21 lépésből álló egészségügyi program kidolgozásában. Több tucatnyian részesültek a pluszpénzből, voltak, akik egyenként csaknem egymilliós összeget kaptak.
A Magyar Nemzet szerette volna megtudni a tárcánál, hogy pontosan hányan részesültek a jutalomból, és összesen mennyi közpénzt osztottak szét. Kántor Katalin, a tájékoztatási főosztály vezetője azonban többszöri megkeresés ellenére sem reagált. Így nem kaptunk választ arra sem, hogy egyeztettek-e a jutalomosztásról a Pénzügyminisztériummal. Ez a kérdés azért vetődött fel, mert a pénzügyi tárca szigorú spórolást hirdetett az állami szerveknél. Azt is előírta, hogy a minisztériumok az úgynevezett fejezeti kezelésű előirányzataikból 50 százalék helyett csak 35 százalékot használhatnak fel az első fél évben, a többit tartalékolniuk kell.
A jutalmazás egyébként számos minisztériumi dolgozó körében rossz hangulatot keltett. Nevük elhallgatását kérve a Magyar Nemzetnél többen arról panaszkodtak, hogy semmit sem kaptak, noha részt vettek a munkában, míg mások indokolatlanul nagyobb öszszeghez jutottak.
Ismeretes, néhány hete mutatta be a kormány a 21 lépés a magyar egészségügy megújításáért című programcsomagot. Ez része a 100 lépés programjának, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hirdetett meg, s amely – a kormányfő várakozásai szerint – az élet számos területén hozhatna jelentős változást. Az egészségügyi fejezet tartalmaz olyan javaslatot – például a járulékfizetés reformját –, amelyet az előző kormányok is fontosnak tartottak ugyan, de nem mertek lépni a megvalósítás érdekében. Ugyanakkor olyan intézkedések is bekerültek a 21 lépés közé, amelyeket már korábban nyilvánosságra hoztak.
){kind=link}
