hát igen, ez a kreatívitás árnyoldala
azt is hivatásos, fizetett profik csinálták... bár nem büszkék rá túlságosan
ha Ds37k leírását nézzük akkor a felelősségérzet hiányzott belőlük
The dictionary definition of a professional is that someone could be classified as such if they "...Make all, or a substantial part of their income in the given activity...". This doesn't go to the heart of what makes a photographer a professional.
Anyone can print a few business cards and call themselves a professional. Many of them may well live up to that title in it's widest sense, others certainly fit the dictionary definition but fall far short of the other standards that mark out the pro' from the rest. I'm not going to imply that photographers should have the same status as doctors, teachers and advocates or go through the same statutory hoops to join the profession but there are certain basics that we should all aspire to and uphold.
The most important part of being a professional is COMPETENCY. A photographer should be able to deliver the images required by the client to a high standard, on time and to the contracted price. It's not good enough to have a 75 or 85% success rate. A professional photographer must deliver 99.99% of the time and have a damned good excuse for the rest. No client can reasonably expect award winning images the whole time, but there is a standard for every category of every type of photography that fellow professionals recognize. It's not an easily quantifiable commodity, but we all know it when we see it.
Next up in my list comes CONDUCT. The way that you behave when shooting, dealing with customers and clients or bystanders is extremely important. The ability to remain civil and courteous whilst performing your job, to give due respect to everyone concerned before, during and after the shoot is not only important for your own reputation but for the image of the entire profession. Bad apples destroy entire barrels and one badly behaved "professional" can bring the whole industry into disrepute. I would say that a pro' has an absolute duty to behave in a professional manner.
Thirdly, I would place HONESTY on the list. There are so many ways that a photographer is duty bound to tell the truth - from giving realistic estimates of possible costs before the job, to making sure that images supplied are not manipulated to the extent of being misleading. You cannot promise to make silk purses from sow's ears unless you have the proven ability to do so. The camera can be made to lie with consummate ease and it is part of the professional's remit to make sure that harm isn't done to lives and reputations by their actions.
The final keyword that I would like to use is RESPONSIBILITY. This cuts across the other attributes on my list, but I would like to stress that the power of photography brings many responsibilities with it. We owe a duty of care to our employers and clients, to our subjects and their kin, to those who see our work and, importantly, to our fellow professionals. It's not good enough to look straight ahead and ignore everyone else with whom we have no direct contact. Photographers must also carry adequate and comprehensive insurance.
Professionalism isn't just about how much money we make. It has as much to do with how we make it and with how our work is received. I believe strongly in photographer education, be it in college or at the coal face, and learning how to act professionally with and without a camera in our hands is a key element in the wider picture. Many of you will point to membership of professional bodies and possession of photographic qualifications as proof of professionalism and I wouldn't disagree. I listened to a representative of one of the larger UK based professional organisations confidently assert to a meeting of potential clients that only members of his Institute were suitably trained, vetted and qualified to undertake professional commissions. I was saddened by this, because the vast majority of the best photographers in this country do not belong to his organisation - and neither do I. Membership of such organisations obviously indicates a photographer's willingness to be bound by a code of professional conduct and an understanding of what being a professional means. This is to be applauded, but being a professional isn't just about signing up to something - it's about everything we say and everything we do in our working lives.
Az egyik legfontosabb emberi tulajdonság: a kreatívitás. Enélkül az őskorban élnénk még mindig. Számomra a fotózásnál is nem a minősítés a legfontosabb hanem a fenti tulajdonság, enélkül a képek tizenkettő egy tucat, hiába professzionális a kivitel. Számomra tök mindegy hogy megél belőle az adott fotós vagy nem, ha egyedit és maradandót alkot akkor bizony számomra profi, és ha plusz meg is tud hökkenteni akkor ő a profik felett álló félisten. Pl félistenek a mostani digitalisfotó magazinban megjelent Nicole Ottawa biológus és Oliver Meckes fotós (makroképek). /http://www.eyeofscience.com
Csak egy apró hozzászólás. Nem feltétlenül a fizetett profik írták a fototörténet lapjait, ez vita egy nagy veszekedekegykicsitebédelőtthogyjobbanessen.
Hát nem értem mér' kell ennyit rágódni ezen, hát nem látjátok, hogy zsigabugyu apó a színvíztiszta vérprofi, mert ő aszondta? :-)
A bugyuta viccet félretéve a másik topicban (Mér' jobb a' zanalog?) írtam róla, hogy szerintem miért vagyunk mi itt mindannyian "amatőrök".
A profi szó eredeti jelentésében fizetett szakmabelit jelent, de mivel jól fizetett főként az lesz aki a környezetéhez képest jól csinálja és képes kiemelkedni az átlagból, ezért a profi szóhoz már társult a magas színvonalú teljesítőképesség szinonímája is, innen a jelentéskeveredés (szvsz).
Közeledsz az igazsághoz, csak konkrét, minden területre érvényes megfogalmazást úgysem találunk. Viszont vegyük már észre, hogy kezdenek minket semmiségeken összeugrasztani. Kell ez nekünk. Majdnem mindannyian ugyanazt mondjuk csak a megfogalmazások nem általánosíthatóak.
Koko példája is sántít a profi és az amatőr pályafutásának összehasonlításában. Még javában amatőr státuszban volt, mikor már régen a boxból élt! Élsportban az amatőr státusz is profi szinvonalat és a sportból való megélhetést jelenti. (Általában. De nem minden sportra igaz).
Ha egy szakmája szerint képzett, tanult fotóst megkérdezel és megnézed a papírjait, kiderül, hogy profi fotós. És tényleg az???
És, ha például egy informatikus, aki munkája mellett (papírok nélkül) jut magas színvonalú fotós ismeretekhez, elismert fotós, ismert a fotósok között, sikeres kiállításai vannak, akkor arra ki meri rásütni, hogy amatőr???
Szóval minden területen lehetnek eltérések a hivatalos és a köznyelvben élő fogalmak között.
Mondjuk ki nyugodtan, hogy ez egy gumicsont és felesleges az általánosítás, mert értelmetlen.
Csak ide írtam, nem Neked címeztem, hiszen valószínű, hogy írásod alapján megegyezik a véleményünk.
az utszeli mondatokert elnezest.
ez a tem amr feljott tobbszor is, van is egy ugyanilyen topic, es pont ugyanezek a dolgok hangzottak el ott is. valasz soha nem lesz, mert a profi-amator-hivatasos foglamak mast jelentenek mindenkinek. meg a szakman belul is elternek a velemenyek errol. ezert nem mondhatjuk, hogy ez vagy az.
Szvsz,
hivatasos = ebbol el (vagy inkabb penzt kap a munkajaert)
profi = nagyon magas szinvonalon muveli (ettol meg lehet amator es hivatasos is)
amator = nem ebbol el de csinalja jol-rosszul (hobbi)
mindezt magyar kornyezetben, es a szohasznalatunk alapjan.
A profi hadsereg például -amire át akarunk állni ugye-, az sem attól profi, hogy a részeg disznó alkoholista állat tisztek akik eddig csak üvöltözni tudtak a sorkatonákkal, hirtelen komoly szakmai tudásra tesznek szert és a tengerészgyalogosokat is lepipálják; hanem attól, hogy a sorkatonaságot megszűntetik és hivatásos hadseregünk lesz.
Amatőrről szót sem ejtettem. Csak profiról és hivatásosról.
Még egyszer: hivatásos = profi?
"Tévesen." - hiszek neked.
"Semmi mást nem jelent, mint hogy rózsaszín; attól hogy a köztudat -tévesen- egy adott árnyalat megnevezésére használja, attól a pink még mindig csak annyit jelent, hogy rózsaszín és nem mást."
Angolul valóban ezt jelenti, de maggyarul nem. Nem vagyok nyelvész, de látható hogy létezik az a jelenség, amikor egy idegen szó eltávolodik az eredeti jelentésétől, és meghonosodva már többlettartalmat hordoz.
"A "profi" számomra, meg sok más ember számára igenis a minőség jelzője."
Tévesen.
"Ha tudsz szakirodalomból, vagy jogszabályból citálni megfelelő meghatározásokat, akkor elfogadom hogy a szaknyelvben a fogalmakat az általad kifejtett módon kell használni."
Jogszabááály??? Mi vagy te, ügyvéd?? :-) Na jó, szakirodalom: Idegen Szavak Szótára. Az ISBN-t fejből nem tudom, de otthon megnézhetem neked. :-) Olyan ez mint a pink. Semmi mást nem jelent, mint hogy rózsaszín; attól hogy a köztudat -tévesen- egy adott árnyalat megnevezésére használja, attól a pink még mindig csak annyit jelent, hogy rózsaszín és nem mást.
Nézd meg Kokót! Ő sem attól lett profi boxoló, mert jó; jó volt ő amatőrként is, csak akkor nem a boxból élt. Akkor lett profi boxoló, amikor leszerződött a WBO-hoz és hivatásszerűen, jövedelemszerzési céllal boxolt. Emlékezz, olimpiát amatőrként nyert, aztán mégsem "becsmérelték" amatőrnek!
Miért volt komoly felzúdulás, amikor az NB I.-et átnevezték "Professzionális Nemzeti Bajnoksággá"?
Mert Magyarországon a két fogalom csak részben fedi egymást. A "profi" számomra, meg sok más ember számára igenis a minőség jelzője.
Ezt a véleményemet fenntartom.
A köznyelv és a szaknyelv eltávolodása fogalomzavarhoz vezet. Ha tudsz szakirodalomból, vagy jogszabályból citálni megfelelő meghatározásokat, akkor elfogadom hogy a szaknyelvben a fogalmakat az általad kifejtett módon kell használni.
Hát itt fogalomkeveredés van. Az amatőr és a profi nem a minőség jelzője, hanem státusz. Az amatőr nem abból a tevékenységből él, a profi viszont igen. EZ a különbség; minden további csak belemagyarázás.
A fogalmakat valóban kevertem kissé. Kiigazítom:
Itt Hunglisban nincs a "commercial" kifejezésnek megfelelője. A "kereskedelmi" ebben az esetben nem működik.
Létezik viszont a "hivatásos" (ami odaát a "professional"), és létezik a "profi", ami odaát ezek szerint szintén a "professional".
Ebből az tűnik ki számomra, hogy az inglis "professional" nem egyenlő a hunglis "profi"-val.
Ha a hunglis meghatározás alapján akarunk eligazodni, akkor nem támpont a jelópédzsisz. Ez nem fotográfiai kérdés, hanem inkább nyelvészeti.
Errefelé a hivatásos még nem profi. A hivatásos tanult szakmája a fotográfia, és abból él. A profi meg olyan szinten űzi, hogy a szokatlan és váratlan helyzetekkel is sikeresen megbírkózik.
Szerintem.
Hivatásos Kiss Géza kamionsofőr. Profi Marcus Gronholm autóversenyző.
Szintén hivatásos Veres Zoltán, mint Malév pilóta. De mint műrepülő már profi is.
ui: Ha úgy gondolod, hogy mindenkinél jobban tudod a választ az általad feltett kérdésre, akkor minek nyitsz róla topikot?
nagy szarsag ez az egesz. reszemrol don't give a fuck, hogy ki csinalja meg a munkat. annyira mindegy. tolem akar lehet egyetemen tanitott fotos is, epp ugy, mint a kiskunfelegyhazi hentes felesege, vagy az armynal trainingelt 25 eves is. teljesen mindegy, ez senkit sem erdekel. egyetlen dolog szamit: a vegeredmeny. es megbizast meg nem a St.Albert diplomara adjak, hanem a referenciakra. ilyen egyszeru az egesz.
Minden commercial photographer pro, de nem minden pro commercial photographer.
Sajnálom.
A commercial szó az "inglisben" más mint a "hunglisban". :)
Csak ki kell nyitni az elsö Yellow Pages-t.
Bocsánat, de nálam a "commercial" és a "professional" kifejezések csak részben fedik egymást. Pedig azt hiszem, hogy aki abból él, az még nem pro, csak comm. Ha gyorsan, körültekintően és sikeresen (költséghatékonyan) oldja meg a feladatokat, akkor lehet pro.
