"Vérfrissítést jelent ez a döntés".
Rádiók a tervezett magyar zenei kvótáról
Vincze Barbara, Inkei Bence [2010. november 23. 18:50]
Huszonöt százalékban jelölte ki a magyar zenék arányát a rádiókban az a törvénytervezet, amelyet hétfőn nyújtott be a kormány.
A korábban hasonló kvótát javasló szervezet kevesli ezt az arányt, míg a rádiók közül van, aki elégedett a döntéssel, mások szerint viszont túlbecsülik a rádiók szerepét, ezért az egész tervezet túlhaladott és fölösleges.
Hétfőn nyújtotta be a kormány az új médiatörvény tervezetét, mely a korábbiakkal ellentétben rendelkezik arról, hogy a magyar rádiókban "a zenei művek közzétételére szánt műsoridő huszonöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani." A kvótarendszer bevezetése egyszer már szóba került itthon: 2009 februárjában a magyar zeneipar legfontosabb szereplői kezdeményeztek hasonlót, azzal a különbséggel, hogy a javaslatuk értelmében a rádiók műsoridejének negyven százalékában kellett volna magyar előadók dalait játszani. Akkor a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete (SZERZŐK) indítványára készült el a javaslat, amely arra is külön kitért, hogy a kvótát mind a nappali, mind pedig a kevésbé hallgatott, éjszakai műsorsávban teljesíteni kell, mely összecseng a jelenlegi tervezet ideillő rendelkezésével is, mely szerint a törvényben meghatározott arányoknak "az egyes médiaszolgáltatások 5 óra és 24 óra közötti műsoridejében is érvényesülniük kell". A javaslat értelmében egyébként az angolul vagy más nyelven éneklő magyar előadókra is vonatkozik a szabály.
Az új médiatörvény tervezete arra is kitér, hogy a rádiók által játszott magyar zenei műsorszámok huszonöt százaléka "három évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy három évnél nem régebben készült hangfelvételből kell, hogy álljon". (Ez némiképp eltér a SZERZŐK javaslatától: ott tíz százalékról volt szó és egy évnél nem régebben nyilvánosságra került alkotásokról.)
"Picit negatív meglepetés volt ez nekünk" – kommentálta a tervezetet Czutor Zoltán, a SZERZŐK elnöke. Mint a Quartnak mondta, egy korábbi szövegtervezetben még harminc százalékot látott, az új zenék arányát pedig két évben határozták meg. Az általuk kívánatosnak tartott negyven helyetti huszonöt százalékkal szerinte még éppen teljesíthető lenne a magyar zeneipar védelme, de mint mondta, "rezeg a léc". "Sejtése szerint" a törvénytervezet megszületésére nagy hatással volt a magyar zeneipar érintettjeinek említett javaslata, amit a Zeneműkiadó kivételével minden szervezet aláírt.
Egyéves átállási idő
A médiatörvény tervezete gondol azokra a rádiókra is, amelyek nem feltétlenül friss slágerekre specializálódtak, amikor úgy fogalmaz, hogy "tematikus rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók" indokolt esetben a fenti arányoktól eltérhetnek, illetve a kvótát öt évnél régebben készült zeneművekkel is teljesíthetik. A kvótát a "zenei művek közzétételére szánt műsoridőhöz képest" kell teljesíteni, amibe a tervezet szerint nem tartozik bele például a hírműsor, a sportközvetítés vagy a reklám sem. A rádióknak nem rögtön kéne átállniuk a kvótarendszerre: legfeljebb egy éves átállási időt kérhetnek és azon belül fokozatosan kellene megfelelni a kritériumoknak.
A világon a leghíresebb hasonló jogszabályt Franciaországban léptették életbe: ez volt az úgynevezett Carignon-törvény, melyet előterjesztőjéről, Alain Carignon egykori kommunikációs miniszterről neveztek el. Az 1996. január elsején életbe lépett jogszabály arra kötelezi a kereskedelmi rádiókat az országban, hogy minimum 40 százalékban francia nyelvű számokat játsszanak. A környező országok közül Szlovéniában a zenét sugárzó rádiók legalább 20 százalékban szlovén előadók lemezeit kötelesek játszani, míg a közszolgálati rádió esetében ez az arány 40 százalék.
"Túlbecsülik a rádiók szerepét"
A tavaly novemberben indult két új kereskedelmi rádió, a Neo FM és a Class FM frekvenciapályázatában vállalta, hogy a magyar zenék aránya az összes zenéhez képest 35 százalékos lesz. Nekik - amennyiben a tervezetből törvény lesz - valószínűleg nem kell változtatniuk a magyar és külföldi zenék jelenlegi arányán, több tucat rádióra vonatkoztak viszont ennél enyhébb szabályok, akiknek egészen biztosan át kell állniuk a 25 – 75 százalékos arányra.
"Náluk a 35 százalék lényegesen akkor sem változna, ha elfogadják a törvényt. A Class FM-en minden harmadik szám magyar, különösen főműsoridőben" – mondta a tervezetről a Quartnak Szever Pál, a Class FM zenei szerkesztője. Szever helyesli a tervezetet, mint mondta, az utóbbi időben azt látja, hogy az új tehetségek küzdenek az ismertté válásért, és mivel a lemezeladás is lecsökkent, alig van lehetőségük, hogy befussanak. "Biztos vagyok benne, hogy vérfrissítést jelent ez a döntés, mindemellett továbbra is tisztelem a régi nagy öregeket" – mondta.
Nem biztos ennyire a tervezet jótékony hatásában a Neo FM főszerkesztője, Hegyi György. Érdekes tévhitnek nevezte, hogy "a magyar zenének jót tesz, ha a rádiók kötelesek magasabb arányban magyar dalokat sugározni". "Ebben a tévhitben megvan az igazság magja, de a valóság az, hogy ezzel legalább két évtizedes késében vagyunk: ma már nem a rádiók és nem is a televíziók vezetik be vagy teszik népszerűvé az előadókat. A rádiós játszásoknak a véltnél ma már sokkal kevesebb hatásuk van a zenei piacra" – magyarázta.
Túlbecsülik a rádiók szerepét Machán Frigyes, a Radio Café zenei szerkesztője szerint is. "Érdemes lenne megvizsgálni a fiatalok zenefogyasztási szokásait, és azokhoz igazodó törvényt hozni" – javasolta a Nesta néven ismert rádiós. Szerinte 2010-ben egy ilyen törvény teljesen túlhaladott, a zenehallgatási szokások ugyanis mára teljesen megváltoztak. "Fordítva ülünk a lovon" – summázta a törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy ez nem a rádió álláspontja, hanem saját privát véleménye: "A popzene piacfüggő, nem gondolom, hogy Elvis vagy a Coldplay azért kezdett játszani, hogy jogdíjakat kapjon a rádióktól. Döntsön a verseny, egy ilyen kvóta viszont a megélhetési zenészeknek kedvez" – mondta. Szerinte "egy ilyen törvénnyel önmagában a zene, mint művészeti ág nem fog megváltozni". Amennyiben átmenne a törvény, a jelenleginél természetesen nagyobb lenne a magyar zene aránya a Radio Cafén – jelentette ki; a kérdés szerinte csak az, hogy van-e annyi jó minőségű magyar zene, amely a profiljukba illik.
Hegyi György a Neo FM egyéves tapasztalatai alapján azt mondja, nem kell megrettenni a megemelt magyar-kvótától: "Még mindig stabilan tartja magát az a nézet, hogy a magyar zene sugárzása a kereskedelmi rádiók számára valamiféle kulturális vagy nemzeti érdekből szükséges rossz, ami jelentős versenyhátrányt okoz. Ez a nézet - bár tartalmazza az igazság pár apró elemét - alapvetően téves, különösen akkor, ha 25 százalékos arányról beszélünk. Egy év tapasztalatai alapján még a 35 százalékos arány is teljesíthető és nem okoz jelentős versenyhátrányt" – mondta. "Emellett a kutatások azt mutatják, hogy a hallgatók nem kulturális vagy nemzeti szempontok szerint kedvelnek egy-egy magyar előadót, így tehát ezek a célok pusztán számszerű előírásokkal nem érvényesíthetők" – tette hozzá.
"Kedves, szimpatikus ajánlás kellene"
Ambivalens gondolatai vannak a törvénytervezetről Csabai Gábornak, a Tilos Rádió Papó néven ismert ügyvezető igazgatójának: egyfelől szerinte "nagyon klassz értékek vannak méltatlanul elhallgatva a magyar zenében", ezért semmiképp sem baj, ha a magyar zene pozitív diszkriminációban részesül. Másrészt "megette a fene, ha ezeket a dolgokat elő kell írni, bármilyen pozitív cél is lebeg a benyújtók szeme előtt. Sokkal jobban örülnék, ha inkább egy kedves szimpatikus ajánlás lenne a magyar kultúra felvirágoztatása céljából."
Mint mondta, egyelőre nem tudja, hogy a közösségi rádióként üzemelő Tilosra vonatkozna-e 25 százalékos törvény, a 174 oldalas médiatörvény-tervezetet hétfő este kezdte átolvasni: "Beütöttem a keresőbe a közösségi szót, és próbáltam megtalálni a minket érintő terveket" – mondta. A Tilos Rádiónak eddig másféle vállalásokat kellett teljesítenie: a műsorszolgáltatás során arra kellett ügyelnie, hogy tartsa a 60-40 százalékos szöveg-zene arányt. Mint mondta, semmilyen szempont szerint nem végeztek statisztikát az általuk sugárzott számokról, így nem tudja azt sem, mennyi magyar zenét szoktak játszani.
Pozitív lökés
Pontosan nem mérték ezt az arányt a Jazzy Rádiónál sem. "Jelenleg körülbelül a zenés műsoridő húsz százalékában játszunk magyar dalokat, de ezt pontosan nem lehet megmondani, mert nálunk műfajok alapján kategorizáljuk a számokat, nem pedig nemzetiség alapján" – mondta Suri Imre, ügyvezető igazgató. A Jazzy Rádió a frekvenciapályázatában azt vállalta, hogy jazz-zenét játszik illetve a társműfajait, amibe beletartozik a freejazztől kezdve a smooth jazzen át a modern nu-jazz, lounge jellegű stílusokig több műfaj is.
Tematikus rádióként elképzelhető, hogy rájuk nem vonatkozna a 25 százalékos szabály, de mint Suri mondta, "megfelelőnek tartja" ezt az arányt, mert pozitív lökést adna a magyar zenének. "Most már nem is jelentene nekünk gondot a betartása, csak jobban oda kell figyelni a műsorszerkesztésre. 2007-ben, a rádió indulásakor bajban lettünk volna, azóta azonban sok jó magyar zene született a stílusban, nem utolsósorban az évente megrendezett Jazzy Dalversenynek is köszönhetően. Ezt pont azért indítottuk el annak idején, mert keveselltük a műfajbeli magyar dalokat, míg az előadóknak pont ez a lökés hiányzott, hogy legyen egy rádió, amely le is játssza a számaikat" – mondta.
Amennyiben elfogadják a törvénytervezetet, nagy valószínűséggel növelni kell majd a magyar zenék számát a Rádió 1-nél is, ahol Márton Dávid ügyvezető igazgató szerint jelenleg 15 százalékban játszanak magyar zenéket. "Előbb megvárjuk, hogy a törvényt megszavazzák, addig elolvassuk a tervezetet" – mondta, hozzátéve, hogy tény, hogy a kvótaemelés összhangban van több európai ország praxisával és segítené a könnyűzenei iparág túlélését. További elemzésekbe viszont nem akart bocsátkozni, mint mondta, előbb kivárja, hogy valóban életbe lép-e a törvény.
