Rubik-kocka az EU-csatlakozáson
A Fidesz új logója lehet-e a találmányból készült jelvény?
2003. május 11. 10:00
MNO
Athénban, az EU-csatlakozási ceremónián Orbán Viktor és fideszes kísérői, a külügyi szakértő Rahói Zsuzsa és a sajtófőnök Doncsev András kis küldöttsége kabátjuk hajtókáján a Rubik-kocka kis jelvény-változatát viselte. Egyesek tudni vélik, hogy a májusi kongresszuson lecserélik az eddigi narancsos pártlogót, s a zseniális magyar játék képe lép a helyébe, ezt azonban Fidesz-körből cáfolják.
A nagy hírnévre szert tett játék jelvény-változatába beleépítették a magyar trikolórt és az EU-csillagokat is, az athéni sajtótájékoztatón a mikrofonon is e szimbólumot láthatta a világ. Nincs napirenden azonban a narancsos logót ezzel fölváltani. Legalábbis egyelőre.
A nemzetközi eseményen az ismert magyar találmánnyal kívánta szimbolizálni a magyar találékonyságot és szellemiséget – indokolta Orbán Viktor az ötletet, amely igen sikeresnek bizonyult. A Rubik-kockát a világon szinte mindenütt ismerik, Athénban Konsztantin Karamanlisz konzervatív politikus is szóvá tette magyar kollégájának, hogy ismeri a híres magyar találmányt.
Navracsics Tibor, Orbán kabinetfőnöke szerint "nem csinálnak reklámot" a valóban szellemes és jelképerejű jelvénynek, Doncsev András sajtófőnök pedig kifejezetten cáfolta, hogy napirendre tűznék a pártlogócserét.
A feltalálóval, Rubik Ernővel természetesen megegyezett Orbán Viktor arról, hogy nemzetközi "szereplésre" használná a némileg átdizájnosított kockát. Rubik örömmel nyugtázta és megtiszteltetésnek vette, hogy az EU-csatlakozás hivatalos aktusán logóként használja a kockát az exminiszterelnök, aki a csatlakozási tárgyalások oroszlánrészét végezte.
A bűvös kocka 1974-ben született, ekkor készült el az első működő prototípus, s megtörtént a szabadalmazás. A feltaláló Rubik Ernő – akinek édesapja neves vitorlázórepülőgép-tervező – a budapesti Iparművészeti Főiskola Belsőépítészeti Tanszékének oktatója volt akkor. A kocka őse egy kínai eredetű játék, a tangram, amelynek lényege, egy négyzetet hét részre vágnak, amelyek között van öt egyenlőszárú háromszög, egy paralelogramma és egy négyzet. Ezekből az elemekből beláthatatlan számú ábra rakható ki – eleveníti fel Horváth Ildikó egy internetes honlapon a históriát.
Közrejátszott még a bűvös kocka megalkotásának ötletében egy másik játék, a pentomino, amelyik tizenkét elemből áll, mindegyik öt kis négyzetből tevődik össze, úgy, hogy ezek az oldalaikkal illeszkednek egymáshoz az összes lehetséges módon. A szóma játék a pentomino három dimenziós változatához hasonlít. Hét különböző elemből kell összerakni egy 3×3×3-as méretű nagy kockát. Ez a játék a bűvös kockára is emlékeztet, nemcsak e méretben, de az összeállítási módok sokféleségében is.
Rubik Ernő gyermekkorában is szívesen játszott az úgynevezett tizenötös játékkal. Egy 4×4 egységoldalú négyzetben a beleférő tizenhat kis négyzetlapocska helyett csak tizenöt helyezkedik el, egy hely üresen marad. A kis négyzetek számozottak. Az üres hely felhasználásával egy összekevert állapotból tologatással az eredeti számsorrendet kell fölállítani.
A bűvös kocka exkluzív tulajdonságai miatt is gyorsan népszerű lett, mert háromdimenziós, egyszerre több eleme mozog és egyszerűen jól néz ki, esztétikus. A színezésre Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két párhuzamos lap színei a sárga komponensben különböznek; így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld, s ami még külön szenzációs volt: bárhogy is mozgatjuk, a játék egy darabban marad.
Hogy maga a szerkezet működjék, a feltaláló hosszasan kísérletezett. Rubik Erno a kísérletezést 2×2×2-es kockával kezdte, és az első probléma az volt, hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy három tengely körül elforgatható legyen. Először gumiszálakkal mozogtak az oldalak, amelyeket kis színes papírokkal jelölt meg. Néhány forgatás után a színek összekeveredtek, s nem sikerült a visszaállításuk, s a próbálkozások következtében elszakadtak a gumiszalagok. Ezután mágnest akart alkalmazni a feltaláló, de ez sem bizonyult jó ötletnek, s végül megszületett az ismert szerkezet.
Rubik Ernő saját bevallása szerint először nem is gondolta, hogy ilyen jó játékot alkotott, s hogy az értékesíthető is lesz. Tanítványai és néhány barátja lelkesedése győzték meg arról, hogy szabadalmaztassa és gyártassa a ravasz szerkezetet. A szocializmusban szokatlanul gyorsan és akadálytalanul követték egymást az események. 1975. január 30-án benyújtotta szabadalmát aTalálmányi Hivatalhoz, majd gyártót kezdett el keresni, s rövidesen meg is találta a Polytechnika Ipari Szövetkezetet. Magyarországon a kocka 1977-ben került forgalomba, s robbanássszerűen elterjedt.
Az utcán, a munkahelyeken, az iskolákban, a tömegközlekedési eszközön és az otthonokban szinte mindenki a kockát forgatta, hihetetlen sikert aratott a logikai játék.1980-ban Magyarországon közel egymillió darab talált gazdára. A Konsumex Magyar Külkereskedelmi Vállalat az Ideal Toy amerikai játékcégen keresztül, 1980 elejétől kezdve nagy mennyiséget forgalmazott külföldön is. Bizonyára érdekes lenne a háttérinformációkat is megismerni erről az akcióról, mert akkoriban nem a piac szabályai érvényesültek hazánkban, s e ritka pozitív kivétel mögött is biztos, hogy valamilyen alku állt.
Az 1978-as magyar BNV-díj, a Kulturális Minisztérium 1979-es nívódíja után 1980-ban több országban nyert díjakat: így Németországban, Franciaországban, Angliában. Itt az angliai Toy of the Year 1980 (az év játéka) díjat is megnyerte, ezt a díjat egy évben csak egyetlen játék kapja. 1981-ben a New York Museum of Modern Art (a modern művészet múzeuma) a kockát felvette építészeti és design gyűjteményébe. A világ minden táján klubok alakultak, versenyek szerveződtek.Tanulmányok, újságcikkek százai, könyvek jelentek meg, világbajnokság is szerveződött.
A játékipar 1983-ban felhagyott a bűvös kocka forgalmazásával, Tom Kremer azonban megvásárolta a Rubik kocka jogait és újból elkezdte forgalmazni 1991-ben. A korai 80-as évekhez képest a forgalom igen kis mértékben nőtt. Azonban 1995-ben, Oddzon egy dinamikus californiai vállalat forgalmazásában ismét ugrásszerűen megnőtt a kereslet. 1996-ban az USA-ban 300 ezer kockát adtak el, Japánban 1997-ben 100 ezer darabot.
Világszerte különböző neveken ismert a Rubik Ernő által feltalált kocka: Magyar kocka, Rubik kockája, Bűvös kocka, a Kocka, Rubik kocka stb. az Oddzon által készített legújabb felmérések szerint az Egyesült Államokban a népesség több, mint 85 százaléka ismeri a Rubik nevet és felismeri az általa feltalált kockát.
Összesen 43.252.003.274.489.856.000 féle különböző konfigurációja létezik a kockának, és ezek közül csak egyetlen egy a jó megoldás, mikor mind a hat oldal különböző színű, és az egyes oldalakon a kis kockák színe megegyezik. Ha minden fordításra egy másodpercet szánnánk, akkor 1400 millió évet venne igénybe, hogy az összes lehetőséget kirakjuk. (Összehasonlításként: az egész univerzum – állítólag, persze ki tudja ezt pontosan? – még csak 14 ezer millió éves.) Számítógép szerint a helyes megoldás kirakásához a legkevesebb lépés 52. Ezt azóta 50-re csökkentették, de szakértők szerint a bűvös minimum 20 körül lehet.
A Rubik kocka" kifejezés hivatalosan is az angol nyelv részévé vált azáltal, hogy külön bekezdést kapott az Oxford English Dictionary-ben. Soha egyetlen egy játék sem gyakorolt még ilyen nagy hatást a játékiparra. Egy magyar feltaláló játéka.
