Két vezérnévsorunk* azonban - ismétlem - nem a honfoglaló vezérek névsora volt (hiszen a személynévsorban szereplő Kend még a honfoglalás előtt meghalt), hanem a Vérszerződést megkötő magyar törzsi fejedelmek személy- és méltóságnévsora, amiként azt Anonymus is állítja. A vezérnévsoroknak van még egy titkuk*, de azt itt mellőzhetjük. Minthogy a krónika az Árpáddal kezdődő, személyek névsorának álcázott méltóságnévsort vette át az ősgesztától, Anonymus itt is, mint a Duna-Tisza közi Fehérló-monda esetében, az ősgeszta átmentőjeként, a másik névsort közli, a személyekét, amelyet a krónika elhagyott. --------------
László Gyula nevezetes fölfedezése, hogy az ősi „nomád rangsor”-ban a legmagasabb méltóság neve nem a névsor élén állott, hanem a közepén. A hét magyar vezér névsorában tehát a negyedik helyen. Az ilyen névsor ugyanis eredetileg a hadrendet is kifejezte, ahol a fővezér a jobb- és balszárny vezérei között, a zöm csapatai élén helyezkedett el. Az eredeti honfoglaló vezérnévsor (pontosabban a Vérszerződést megkötő vezérek névsora) negyedik helyén így a Kend, a szakrális fejedelem neve, a másik listában pedig a címe, a kende szerepelt. Csakhogy keresztény szokás szerint a legmagasabb rangú személy neve legelöl áll. A pogány kori névlistán a legelső név Szabolcs volt, s ennek megfelelően a méltóságnévsorban a címe, az előd (az elővéd vezére) szerepeit. Utána Álmos neve következett a személyek névsorában, melynek megfelelője a méltóságlistán árpád volt. Bármilyen különösen hangzik, valószínűsítettem, hogy az „Árpád”-ot is használták méltóságnévként.* E nomád rangsort úgy alakították át keresztény sorrendre, hogy a névsorokat további részükben érintetlenül hagyva, a két legelső nevet fölcserélték Álmos, Szabolcs-ra, illetve Árpád, Előd-re. Ám az „elsőt” meg még „elsőszülöttet” is jelentő Előd Árpád különösen exponált neve után is zavaróan hatott, ezért - s itt a szándékos csere a két névsor között: - Elődöt áttették a másik névsorba Szabolcs helyére, Szabolcsot pedig onnan az Előd volt helyére. Így alakult ki a két ősgesztabeli vezérnévsor elejének jelenlegi, egyrészt Anonymusnál, másrészt a krónikában megőrzött sorrendje: Álmos, Előd, illetve: Árpád, Szabolcs.
Nagyjából azt nem tudják eldönteni, hogy Szabolcs milyen ágon rokona Árpádnak (gondolom, az Anonymus által megírt Előd > Árpád kapcsolatból indultak ki), illetve hogy Szabolcs Árpád-házinak tekinthető-e.
A magyar wikipédia szerintem valami keresztnévtárból meríti az információt: Magyar Keresztnevek Tára ahol nincsenek források megjelölve.
De olyan leírást is olvastam, ahol Szabolcs apját Öcsödnek nevezte a szerző.
Gondoltam, hát ha jár erre valaki, akinek több információja van a témáról -- Engem személyesen nem nagyon érint, csak azért próbálkoztam, mert szerintem legkönnyebben magyarul tudók tudnának gondoskodni arról, hogy egy ilyen magyar vonatkozású külföldi lapon minél kevesebb kétes infó maradjon...
Viszont a legtöbb feltételezés szerint a Kézai-Képes Krónika-Budai Krónika vonal sokkal többet merített az ősgesztából, Anonymus jobban elrugaszkodott tőle.
Az már köz tudott, hogy Anonymus előtt létezett egy ősgesta, ami a legtöbb középkorból ránkmaradt krónika forrása. Anonymus nem a hüvelykujjából vette az egészet, az biztos
