Q: Is it true that the Red Star on the labelling is a symbolic sign?
A: The red star is an original icon of the brand, used since the very beginning. During the Cold War in the 60s, this star was perceived as an association with communism/socialism. Therefore, we replaced it by a white star with a red outline. Since this association disappeared we are now back to the original full red star. The star was the symbol of brewers in the Middle Ages in Holland and the rest of Europe and was said to have mystical power to protect the quality of the brew.
egyik hozzászóló = "a törvény önkényuralmi jelképekről beszél, RAL kódról pedig nem. Taxatív felsorolást sem tesz, hogy "horogkereszt és vörös csillag", de, ha jól tudom, példákat említ"
FOMA = Rosszul tudod, taxatív felsorolást tesz:
1978. évi IV. tv.
Önkényuralmi jelképek használata
269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet
a) terjeszt;
b) nagy nyilvánosság előtt használ;
c) közszemlére tesz;
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő."
Ebből következően, ha a csillag narancssaárga, bagy hupilila akkor nem lehet büntetni, ha vörös, akkor igen. Ha nem tisztázható egyértelműen, akkor szakértőt kell kirendelni, a szakvéleményt pedig nem lehet úgy benyújtani, hogy "én vörösnek látom", hanem szabványokra vagy más kézzelfogható meghatározásra kell hivatkozni. Ebből következően a RAL-szám komoly szerepet játszhat. Értem én, hogy mire gondolsz, mert a NOHAB-orrán lévő csillagnak vörösnek kellene lennie, de ha mégsem az, akkor nem bcs., mert a büntetőeljárás alapelvei között a politika nem szerepel.
1ébként most jön a csattanó. Nem kívánok ugyan senkit untatni a Btk. kommentárjának ismertetésével, de sehol nincs olyan lerva, hogy az ismeretterjesztő célból elhelyezett önkényuralmi jelkép csak mzeumban helyezhető el. A törvényben megfogalmazottak alapján az M61 001 nyugodtan elhagyhatja a Parkot, azonban meneterendszerinti forgalmat rendeltetésszerűen már nem bonyolíthat. A bj. órát a továbbiakban csak söröskorsók fedezékében folytatom.
traficc :
A lényeg ..........bárki bármelyik vörös csillag ellen tehet feljelentést. Csak készüljön fel rá, előre, hogy a csillagot viselő egyből rávágja : "ez a csillag NEM vöros, hanem PIROS..."
Akkor jönnek a szakértők a RAL számaikkal.
RAL = nemzetközi szinazonositó.
Jön egy rövidke egy-kettő éves birósági huzavona.
más
Az, hogy otthon egyenlőséget tettek a vörös csillag meg a horogkereszt közé, a magyar nép mélylélektani fejlődésének egyik szép motivuma.
Európa, ezen belül nyugat-európa, a fejlődésnek erre a szintjére még nem jutott el.
Igaz nem is törekszik e felé.
Igaz kelet-európa sem.
Pl. ez is lehet, meg az alakjuk se szabvány.
Viszont szerintem jóval fontosabb az, amit lentebb idéztem: ebben a kontextusban ez sehogyse lenne jelkép.
Tub olvtárs már volt szíves bemásolni a jogszabályt meg a kommentárját, csak el kéne olvasniuk az uraknak... ;-)
Szerintem a lényeg: "A jelkép valamely eszmének, személynek, vagy eseménynek jelvénnyel, vagy képpel való megjelölése, melynek az a rendeltetése, hogy a jel és a
megjelölt eszmék, személyek, vagy események közös vonásaik révén egymással
kapcsolatba hozhatók legyenek."
Tehát szerintem a Hineken meg a VTech ártatlan, de a Munkáspárt honlapja finoman szólva is necces.
Ezeknek a Salgótarjániaknak vagy nagyon nagy a humorérzékük, vagy kissé konzervatív a vezetés. Ilyesmit ugyanis még a Kádár rendszer mélyén is cikinek tartottak.
Ez, kérem szépen, egy roppant 1xű kérdécs.., a Heinekennek a fölmentése az üveg belsejébe' van, vagyis a lényeg a lé! Inni köll, kérem szépen, és nem címkéket böngészni, a kocsma az nem egy közkönyvtár..., hukk, bocsánat... Söööört!
Szerintem, ez egy jó nagy baromság.
Az egész önkényuralmos törvénnyel azt gondolom átestünk a paci másik oldalára.
Azért nem tennék egyenlőség jelet a két jelkép közé.
(Kéretik nem arra gondolni, hogy ezzel egyetértésemet fejezném ki a kommunista rendszer által elkövetett emberiség elleni bűnökért)
Odaát a törzsasztal egyiktopicjában (74307-74374 között) volt egy kis vita a MÁV Nosztalgia Kft által üzemeltetett M61,001 psz. mozdonyra festett vörös csillag vonatkozásában. Nagyjából (köztük műszaki érvekkel) kizártuk az önkényuralmi jelkép használatának büntethetőségét ebben az esetben. Mindamellett a Heineken vörös csillaga ott is szóbakerült. Érdeklődnék a nálam jobban értesültektől, hogy a Heineken (Milky Way etc.) esetében milyen büntethetőséget kizáró tényezők létezhetnek?
Ez pusztán teoretikus kérdés, politikus válaszok nem igazán győznek meg.
aham.
nomármost, nekem, nem tiszta, ha 1, azaz egy darab veres csillag van ott a pólón egy szál magában, akkor honnan lehet tunni, hogy az egy védjegy...
Erről a topicról az az eset jutott eszembe, amikor a pécsi fideszesek leszedették a városi karácsonyfárol a vörös csillagot formázó amcsi importlufikat, mert vörös csillagot formáztak.
Szerintem azóta sem sikerült senkinek ennyire leégetni a várost...
Önkényuralmi jelképek használata
269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet,
sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet
a) terjeszt;
b) nagy nyilvánosság előtt használ;
c) közszemlére tesz;
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és
pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki
azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a
történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából
követi el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos
jelképeire nem vonatkoznak.
(4)
Magyarázatok:
A jelkép valamely eszmének, személynek, vagy eseménynek jelvénnyel, vagy
képpel való megjelölése, melynek az a rendeltetése, hogy a jel és a
megjelölt eszmék, személyek, vagy események közös vonásaik révén egymással
kapcsolatba hozhatók legyenek. A jelképek megjelenéséhez, észleléséhez éppen
ezért mindig valamilyen tudati, érzelmi kapcsolat fűződik.
A Btk. 269/B. § (1) bekezdése részletesen felsorolja azon jelképeket, melyek
a hatalom erőszakos megragadásához, diktatórikus fenntartásához kapcsolódó
eszmékhez és eseményekhez fűződnek.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai a horogkereszt, SS jelvény,
nyilaskereszt, sarló- kalapács, ötágú vörös csillag, vagy ezeket ábrázoló
jelképek terjesztése nagy nyilvánosság előtti használata, illetve
közszemlére tétele.
Az önkényuralmi jelkép terjesztésén olyan nyilvános közlést kell érteni, ami
a tiltott jelképeket megtestesítő jelvényeknek, vagy azok más hordozóinak
árusítását, szétküldését, kézbesítését, kölcsönzését, szétosztását és
nyilvánosság előtti bemutatását jelenti. Az ilyen módon való terjesztés
célja a törvényben rögzített jelképeknek minél szélesebb körben történő
megismertetése.
A Btk. 269/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nagy nyilvánosság előtti
használaton a mindenki számára azonnal feltűnő viselést, vagy valamely
termék forgalmazása során, a terméken történő jelzésszerű feltüntetés
értendő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelképeket egyszeri ránézéssel meg
nem állapítható számú személy észlelheti.
A nagy nyilvánosság fogalmára vonatkozó korábbi szakaszokhoz fűzött
magyarázatok e helyütt is irányadók.
A közszemlére tételt a törvényben meghatározott jelképek nyilvános helyen
történő elhelyezésével lehet megvalósítani. Ennek révén válnak a jelképek
minden korlátozás nélkül többek számára hozzáférhetővé. Ezen magatartással
az az elkövető szándéka, hogy a tilalmazott jelkép és a hozzá kapcsolódó
eszme minél nagyobb körben elterjedjen.
Az önkényuralmi jelképek használatának vétségét szintén csak akkor lehet
megállapítani, ha az elkövetési magatartások révén súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg.
A Btk. 269/B. § (2) bekezdése rögzíti e cselekmény vonatkozásában a
büntethetőséget kizáró okokat. Ennek megfelelően nem büntethető az, aki az
(1) bekezdésben rögzített cselekményeket ismeretterjesztő, oktatási,
tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor
eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.
Ennek oka, hogy a történelmi tényeket mindenki a valóságnak megfelelően
ismerhesse meg, és a tényszerű, hasznos, a közművelődéshez elengedhetetlen
információk minél szélesebb rétegekhez jussanak el.
Az egyes államok saját maguk, minden korlátozás nélkül dönthetik el azt,
hogy hivatalos jelvényeikben milyen jelképeket használnak. Éppen ezért
rögzíti a Btk. 269/B. § (3) bekezdése azt, hogy az (1) és (2) bekezdés
rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem
vonatkoznak. Az ezzel ellentétes magatartás más államok szuverenitásába
történő beavatkozást jelenthetne.
Az 1998. évi LXXXVII. törvény 93. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül
helyezte a Btk. 269/B. §-ának (4) bekezdését. Azt a dolgot, amelyre a
bűncselekményt elkövették, a Btk. 77-77/A. §-ok szerint kell elkobozni. Az
1998. évi LXXXVII. törvény módosításával erre a Btk. 77. § (3) bekezdés
alapján kerülhet sor.
A Btk. 269/B. §-hoz kapcsolódó bírói gyakorlatból ki kell emelni azt, hogy a
horogkeresztes zászló kitűzése és lefényképezése egy nagyváros
lakóépületének bejáratánál, ahol ezt az éjszakai órák ellenére többen
észlelhetik: az önkényuralmi jelkép közszemlére tételének tekintendő.
(BH1996. 186.) Az önkényuralmi jelkép használatának vétsége megvalósul a
közszemlére tétellel. (FBK 1995/4.) Az önkényuralmi jelkép használata
viszont nem valósul meg, ha az egyébként tiltott jelvény (jelkép)
közszemlére tétele a történelem, vagy a jelenkor eseményeiről szóló
előadással összefüggésben tájékoztatás céljából történik: az előadás szakmai
színvonala büntetőjogi szempontból közömbös. (BH1997. 165.)
A bűncselekmény megnevezése (BK 1. szám):
269/B. § (1) a)-c) önkényuralmi jelkép használatának vétsége.
BH1997. 165. az előadás szakmai színvonala büntetőjogi szempontból közömbös
[Btk. 269/B. §].
BH1996. 186. A horogkeresztes zászló kitűzése és lefényképezése egy
nagyváros lakóépületének bejáratánál, ahol ezt az éjszakai órák ellenére
többen észlelhetik: az önkényuralmi jelkép közszemlére tételének tekintendő
[Btk. 269/B. § (1) bek. c) pont].
FBK 1995/4. Az önkényuralmi jelkép használata vétségének megvalósítása
közszemlére tétellel [Btk. 269/b. § (1) bek. c) pontja]
?
Előre bocsájtom csak olvastam :
Hány útzát hívnak Berlinben Marx, netán Engels- nek?.
Londonban?
Lya hun a temetőjük?
Mind amellet kik ápolják?
Nyugi.
