Értelek papa, ehhez még annyit tegyünk hozzá, hogy mindenkit a maga műfajában kell megítélni és egy rock meg egy elektronikus előadót szerintem nem tudunk összehasonlítani.
Az igényesség pedig elég tág fogalom.
Manapság ezt szerintem rosszul értelmezik: pl. Lagzi Lajosra :-) sajnos nagy igény van, de azért én nem nevezném igényesnek.
Ez már megint egy más műfaj, amihez nem nagyon értek és így nem is minősíthetném.
Én csak beleszóltam a topic ama -úgy tűnik, kissé offtopic- témaszálába, amihez értek (és amit nem te, hanem mások kezdeményeztek). Viszont a mai "elektronikus zenéket" (amiket ma így titulálnak) nem szeretem, ezért nem is ismerem jól(és persze nem is akarom jobban megismerni), ezért végül is a te kérdéseidhez nem tudok hozzászólni. Mókásnak nem magukat az -általam valóban nem kedvelt- együtteseket neveztem, hanem az egymástól oly távoli műfajok összekeverését, vagy tévesztését.
Egyébként meg, ha már ilyen esztétikai síkra is terelődtünk: az izlésekről szóló közhely valóban úgy van, de azért a megitélésben mégis van helye még pár szempontnak. Hogy mást nem mondjak, itt van ez a homályos, definiálhatatlan fogalom, az igényesség. Pl. szerinted ebből a szempontból összevethető a Yonderboi, meg mondjuk a (mi a fenét mondjak, amit feltételezhetően ismersz az igazi jazzrockból?)... Mahavishnu Orchestra? és ha igen, mi lesz az összevetés eredménye?
Nos, persze az én véleményem az, hogy a Mahavihshnu nagyságrenddel igényesebb (bármit is jelentsen ez, vagy szinte bármit ;-)) mint az említett szerző, és akkor meg nem tudom, hogy mi értelme van (művészi szempontból) eleve igénytelen zenék utánzásába energiát fektetni. De ezt nem fikázásból mondom, csak szkeptikus vagyok... ;-)
Papa: Mindenkinek más az ízlése és szerintem ez így is van jól.
Megint ott tartunk hogy klasszikus jazz+techno?
Én egyáltalán nem erről beszéltem!
Te a mostani nujazz előadók közül is mókásnak találsz egy-kettőt. A műfaj már létezik, csak még nagyon under szinten (legalábbis hazánkban nem igen kedvelt).
Az "autentikus" jazzrocknak, és fusionnak nem sok köze van ahhoz, amit a topic indítója szeretne játszani (gondolom én az eddigiekből). Ha most mondok néhány példát, akkor ez rögtön érthető lesz. Jazz-rock: Mahavishnu Orchestra, Brand X, If, Nucleus, Soft Machine, Chase, Gilgamesh, Area, Passport, National Health, stb. Fusion: ez, mivel a jazz felől fúzionál, sokkal inkább előadókhoz, mint együttesekhez kötődik (és nekik is csak bizonyos korszakaikhoz, vagy lemezeikhez): John McLaughlin, Herbie Hancock, Chick Corea, Miles Davis, Billy Cobham, stb. Ezeket a műfajokat nem szokták "elektronikus zenének" nevezni, hiszen ez, mint műfaji meghatározás egészen más fajta (techno, és társai) irányzatokhoz kötődik. Még akkor is így van ez, ha annak idején a Bitches Brew felháborítóan elektronikus zene volt a jazzereknek. Ma meg ezen csak nevetünk. Szóval nem ártana tisztázni a fogalmakat, mielőtt... A magam részéről teljesen szubjektíve: a fenti együtteseket nagyon komálom, viszont már csak az is jelzi hogy nekik édeskevés közük van a mai értelemben vett (vagy még inkább a topic értelmében vett) elektronikus, jazzos akármikhez -feltéve persze, hogy zenei izlésem eléggé következetes-, hogy pl. Yonderboi, és a hasonszőrüek zenéjét csak minimális ideig tudom idegi károsodás nélkül elviselni. Az ilyesmit összekeverni a fentiekkel, szerintem mókás, de téves jelenség.
Azé' vannak még magyarok, pl: Phanta Rei,
régi EAST, ezek is igenjó zenék. Persze ezeknek
semmi köze, az un. klasszikus felállású jazz zenékhez, és a rajongói tábora nem is szereti /többségében/ azt a fajta zenét.
De a jazzben is.... Van aki a gitáros vonulatot
szereti, én pl. /lehet nyugodtan kiröhögni/ a
Szakcsi Lakatos Bélát szeretem legjobban/zongora/,
van, aki meg a szaxofonra indul be.....
És akkor még az ACID JAZZ-ről nem is szóltunk,
mer' olyan is van, és tök jó!
Hogyne lenne olyan, hogy jazz rock... Tulajdonképpen jazz zene, de hát nem a klasszikus (pl. dob,bőgő,zongora) felállás, hanem van benne elektromos gitár, basszusgitár, akár szintetizátor is... Meg sok-sok rockzenéből ismert elem, rockos hangzás. Hallgasd meg Billy Cobham Spectrum c. lemezét és megtudod, miről van szó. Vagy egy Stanley Clarke-ot. (pl. School Days - óriási lemez) Vagy Marcus Millert. Vagy a magyarok közül pl. a Fusio Groupot.
Akkor most a Rick Wakeman + az ELP, az progresszív rock, vagy jazz rock, esetleg más?
Van olyan, hogy jazz rock? Vagy ez az adott ÉLŐadó technikai tudásától függ-é?
Csak csatlakozni tudok petyathoz: hallgassunk sok jazzt és próbáljuk abba a világba áthejezni magunkat (pl. jazzradio.hu).
Végre egy olyan téma alakult ki itt az Indexen, ami nem a technikáról szól, hanem az igényes zenéről.
Petyat: kössz, hogy látsz az egészben fantáziát!
Ahogy már írtam: sokat tanultam zenét, nagyon meghatározó az életemben hobbi szinten. Ha úgy gondoljuk, hogy bonyolultabb akkordokat teszünk a zenénkbe, akkor nem csak összevissza tépjük a gitárt és ütjük a klaviatúrát (ahogy ezt néhányan gondolják), bár néha így próbálkozunk újabb dögös harmóniákat találni.
Nekem tetszik. Ez nem kamu jazz es hangulata is van. New Orleans tenyleg jo hely, de nem csak ott szuletnek jo zenek. Nekem a gyengem a klasszikus swing, megis azt mondom, az ilyen zenenek is van letjogosultsaga, sokkal inkabb, minta a popularis sramlipopnak. :)
Hááát.....Nekem nem jön be, bocs! Esetleg a
dobot leszedni, és 1, 4/4-es groove alapnak jó
lenne, az én felfogásomban.Persze rájönne 1
tr909 bassdrum....
Persze hogy nem! Én a hiteles jazz-ra gondoltam,
ha tecccik "ortodox" módon értelmezve /a'la nyuorlinsz/. Abból indultam csak ki, ha valaki
azt mondja: metallica, az nem egyből vonós feldol-
gozására gondol /van akinek pedig jobban tecccik/ hanem gitár dob felállásra, és az Örömóda is jobb
eredetiben, mint a Rainbow feldolgozásában, hiába
jó gitáros a Blackmoore...Szóval, a C.C, H.H, J.Z.
nem autentikus jazz zene abban az értelemben,
hogy nem az eredeti /klasszikus amerikai jazz/
felállásban és hangszerekkel játszanak. Persze
attól még jazz, csak tudomásul kell venni, hogy
az "ortodox", és a "liberálisabb" jazz rajongók
ízlése élesen elhatárolódik egymástól, ami néha
fikázásban is kimerülhet, lásd pár írással előbb...
Hüm hüm...
Mollpe, én nem értem, hogy te mit nem értesz.
Szerinted Chick Corea, Herbie Hancock, Joe Zawinul az a lekvároscsirke? Vagy Binder, aki nem restelli feltenni a zongora tetjére a szintetizátorát?
Ezt nem is értem.... Hogy lehet az elektromos zenét, meg a jazz-t keverni. Esetleg lehet akkusztikus hangszerekkel játszani kraftwerket,
vagy jazz-t is szintikkel, de alapvetően mind2
tök más. Az egyik lekvárosgombóc, a másik +
sültcsirke. Az 1ik ember a lekvárt szereti, a
másik + a csirkét.... Aztán néha vannak érdekes
fúziók és létrejöhet a lekvároscsirke, ami lehet,
hogy bejön v.kinek, de mégsem az igazi...
Miert van az, hogy mindenki kapasbol itelkezik, konnyebb tamadni?
Mit jelent a Jazz? Nehez korulirni. A Jazz egy olyan mufaj, aminek muvelesehez elobb mindent meg kell tanulni utana pedig mindent el kell felejteni. Lehet, hogy rosszul ideztem, de ez a lenyeg.
En 10 eve gitarozom, amibol egy eve Jazzgitart tanulok. A tanarom vegzos a zeneakademia Jazz szakan. Jo tanar, megis, nem szegyenlem bevallani igen nehezen megy. Ahhoz, hogy az ember Jazz-t jatszon, egy szemleletvaltas szukseges. Egy A moll rock szamra orakig lehet szolozni ugyannazzal a skalaval. Az viszont, hogy milyen egy jazz improvizacio, az attol fugg, hogy mennyire rugaszkodsz el azoktol a hangoktol, amelyek a harmoniamenetet alkotjak, mennyire messzire merszkedsz, ugy, hogy meg biztonsagosan visszatalalj. Az akkordfuzest is alterralhatod, de a szolistanak fule kell hogy legyen a valtozasra. A Jazz egy vilag, amibe kivulrol nem lehet belkontarkodni, alazatosan be kell lepni a kapun es alarendelni magad.
Miert irom mindezt? Nem tudom, hogy a temanyito ket uriember milyen zenei tudast tudhat magaenak, mit gondolnak a Jazz-rol, milyen zenet irnak. Van elkepzelesuk, es alkotni akarnak. Azt irjak, hogy Jazz-ES elemeket akarnak belerakni a zenebe, ami nem jazz, nem fognak improzni. Egymas utan raknak egy major, ket szeptim es egy tizbe akkordot es maris ugy hangzik, mintha jazz lenne, azzal a kulombseggel, hogy nem tudatosan csinaljak. Az emberek 90% ramodja, hogy Jazz, a maradek 10% tudja, hogy kamu es mosolyog egyet.
Ettol meg nem feltetlenul lesz rosz.
En orolok. Eveken at, miota megszerettem es megertettem a Jazz-t, csodalkozom, hogy az emberek a JAZZ szo hallatan hanyatt-homlok menekulnek. Felnek tole, mert nem ismerik, nem ertik, rajottem, hogy en is igy voltam.
Egy ideje latom, hogy nyitnak az emberek a jazz fele, az mindegy, hogy hogyan, kozelednek es ez a lenyeg.
Hallgassatok sok Jazz-t es probaljatok megerteni: Peter
Én egy pár kérdéssel kezdeném:
Mi az a JAZZ ?
Nektek mit jelent az, hogy: JAZZ ?
Mi jut eszetekbe elöszőr ha azt haljátok: JAZZ ?
Miért és mitől mondjuk egy zenére azt, hogy: ez JAZZ ?
Na, pont egy Marcus Miller és Erik Truffaz-féle Miles Davis "posztumusz album" volt az, amiről írtam, de a címe még mindig nincs meg, a gazdija ennyit tudott róla.
Én nem hallottam még ilyen halál utáni keverés (talán Bob Marley-t), de tényleg biztos sz*r lehetett.
Én nem ezekről beszéltem, hanem a mai nu jazz előadókról.
Amúgy készül az oldalunk, ott már lesznek zenéink, de csak a régiek, ezt a jazzes műfajt csak most kezdtük, nagyon nehéz lesz, de próbálkozunk, már készülnek a számok.
De csak a hecc kedvéért. :) Tényleg hallottam egy albumot, ami erről szólt. Majd megnézem az előadóját/címét. M.D. halála után készült borzalmas keverés. Úgy 15 percig hallgatható is.
Kedves Supremacy! Ha kicsit jobban körülnéznél a mai jazzalbumok között, (ahol például találni olyan albumot, amelyen szerepel Miles Davis mellett Erik Truffaz elektromos hangzása is)akkor nem mondanád ezt, bár minden szubjektív.
Mi különben nem azt mondtuk, hogy jobb egy ilyen zene, mint egy örökklasszikus jazz, nem tudom miért ezzel jössz.
Egyébként hallgasd meg mondjuk Marc Moulint vagy Ronny Jordant és esetleg Erik Truffaz-t és azután ítélkezz.
Figyelem srácok, az elektronikus jazzről beszéltem, nem pedig külön az elektronikus zenéről, és külön a jazzről. És azt azért ne mondjátok nekem, hogy az elektronikus jazz zenei színvonala akár alulról is súrolná akármilyen természetes hangzású jazz színvonalát. Azért túlzásokba ne essünk. Az összes ilyen a könnyed pütyörgés szintjén áll. Nagyon easy, de 100 ilyen albumért sem adnék egy Miles Davist.
