De akkor a jogos háború egy elvi fogalom, mert én nem tudnék ilyet mondani 45 óta. Akinek elfogynak az érvei, az fegyverhez nyúl, csak ez szinte soha nem jogos. Szóval ha mondasz egy példát, megmondom, miért nem jó. :-)
Tévedsz. VAN jogos háború. Persze az a kérdés, hogy milyen feltételek mellett jogos, változott a történelem során. Én a jelenlegi nemzetközi jog alapján válaszoltam. Régebben nem így volt: akkor a szimpla fegyveres harc elegendő ok volt. Pl. senki sem gondolta a XVI. században, hogy a törökök jogtalanul foglalták el Magyarországot, az akkori vélemény az volt, hogy "jogos, hiszen csatát nyertek". 1945 után alakult ki a legszűkebb értelmezés, melyet én itt vázoltam. De úgy néz ki, hogy a jelenlegi nagyhatalmi viszonyok változást fognak hozni, tehát növekedni fog a jogos háború lehetősége. Az USA gyakorlatilag már kimondta, hogy nem ismeri el a nemzetközi jogot, s nincs aki megállítsa őket, így előbb-utóbb változás lesz.
Szerintem a jogos háború nincs, csak elfogadott. Az meg az, amit hosszútávon is meg tudsz nyerni. Tehát megnyered és ezt a nyereséget tartósan meg is őrzöd. Ki a frászt érdekel jog, erkölcs, Népszövetség és ENSZ egy háborúban? Erősebb kutya b...ik. (vö. Szu - Lengyelország, KNDK - Dél Korea, Izrael - Palesztina)
Háború az, amikor embereket irtják egymást nagyüzemi módon.
Nemzet az, aki közös nyelvet beszél egy behatárolható területen (kb).
A szomszéd háború meg a szomáliai is nemzetek közötti volt, szerb-bosnyák, illetve tuszi-hutu felállásban.
A jog az egy állam szabályrendszere. Az olyan állam, amelyik saját nemzeteinek irtását jogilag lehetôvé tenné, nem lehet hosszú életű, ezért eztet nem is szokták a jogrendjükbe rakni. A nemzetközi jog meg (még) nem beszél háború indítás jogáról 1 másik állam ellen.
Erkölcsi alapokat hirdetve, de önérdekek szerint avatkoznak be más államok egy már kirobbant háborúba.
Humanitárius háború meg nincs.
Innentôl kezdve jogalap = 0.
Az más kérdés, hogy ennek ellenére lehet háborúzni és háború utáni helyzet lehet jobb is, mint az elôtti.
Mikor lenne jogos?
Talán akkor, ha egy ország megtámad egy másikat önkényesen, mert neki nem tetszik valami. Ekkor jön közbe egy harmadik fél aki besegíthet a megtámadott országnak.
De az sem önkényesen. Hanem további országok beleegyezésével.
Ezt azért én nem mondanám egy olyan eszméről, ami jónéhány virágzó kultúrát pusztított már el a föld színéről saját hazugságainak és anyagi javainak érdekében.
Mondjuk úgy, hogy:
Józen emberi gondolkodás szerint sosem lehet jogos egy háború, kivéve...
mert azért vannak kivételek, de azok már egy másik agresszió következményei. (pl: kuwait, bosnia)
nÉzd, konkrét példát tekintve talán könnyebb eldönteni, hogy mikor "jogos" egy adott háború. mIndazonáltal szerintem nem fogunk tudni olyan univerzális listát összeállítani, melynek alapján bárki ellen is háborút lehet indítani. mIndig az adott körülmények döntenek.
pl. Irak vs. USA és szövetségesei
1. Jogos-e a nemzetközi jog alapján? - Nem, mert ENSZ-felhatalmazás nélkül indult.
2. Jogos-e a felsorolt casus bellik alapján? - Nem, mert eddig sem WMD-t nem találtak, sem a terrorista-kapcsolatot nem tudták bizonyítani.
3. Jogos-e gazdasági szempontból? Nem, mert egy szuverén állam azt csinál az ásványkincseivel, amit akar. Az USA-nak pech, hogy épp egy diktátor ül a világ legjobb minőségű olaján.
4. Jogos-e humanitárius szempontból? Valószínűleg igen, de csak emiatt az USA soha nem idította volna meg a támadást. Most viszont leginkább erre hivatkoznak a WMD után: Irak "felszabadítása".
5. Jogos-e a hadba álló felek lakosságának véleménye alapján? Nem, kivéve az USA. Máshol meg látjuk mekkora tüntetések voltak/vannak.ú
Röviden: az USA véleményem szerint minden jogalap nélkül indította meg a háborút Irak ellen, vagy ha Irakot megtámadta, akkor kapásból 10 másik országot lerohanhatott volna rajta kívül.
Pont ezt kellene megfogni: milyen feltetelek eseten jogos egy haboru. Pl.: ha kell vegre egy rendes siparadicsom a Karpatokban, vagy ha olik a horvatokat delen.
eZzel az a baj, hogy általában mindkét hadban álló fél katonái azt hiszik, hogy "náluk az igazság" (vö. iraki honvédő háború). aMi pedig a háború jogosságát illeti, egy kicsit konkretizálni kellene a kérdést. nEm tudom, hogy a témanyitó egész pontosan mire gondolt "jogosság" alatt: morális/gazdasági/humanitárius/biztonságpolitikai megalapozottságra, nemzetközi jogra/konszenzusra, miegyébre. eZ így egyelőre túl megfoghatatlan.
Mindkét fél a saját szempontjából jogosnak kell, hogy tekintse a háborút. A katonák harci morálját fokozza, ha tudatában vannak, hogy náluk van az igazság. A fenti képlet fokozottan igaz a támadókra, mivel a védekezés jogossága jobban igazolható. A háborúk jogosságára szerintem igazából csak a történelem adhat választ, feltéve ha képes obijektíven értékelni.
Azert erre nem lehet ilyen egyertelmu valaszt adni. Ha pl. csak a humanitarius szempntokat nezzuk, azaz haborut inditok, hogy megakadalyozzam akarhanyezer (millio) ember lemeszarlasat, akkor azert el lehet gondolkodni a dolgon. Most nem elsosorban a VHII-re gondolok, mert ott ugyebar nem ez volt a Szovetsegesek elsodleges szempontja (sot, ez nem is volt szempont), hanem mondjuk Boszniara vagy Szomaliara. Csakhogy ebben az esetben ki mondhatja, hogy joga van ezt megakadalyozni? Aki a legerosebb? Aki a legkevesbe erintett?
Visszaterve a vilaghaborura, ha mondjuk '35-ben lepnek a kis bajszos tokeire egy "kissebb" haboruban, megakadalyozhattak volna europa (ujboli) osszeomlasat, es megmenthettek volna kb 50 millio eletet.
Volt-e egyaltalan ilyen szempontbol "jogos" haboru?
Bar a topikot tenyleg a kozelmult esemenyei ihlettek, kicsit altalanosabb temara gondoltam, kisse essze-szerubb hozzaszolasokkal. Az elsot mindjart nekem kellene irnom, de most eppen nincs sok idom; holnap bepotolom a mulasztast.
Én csak példával tudok élni. Amikor Irak a kurdokat gyilkolta gázzal, tekintet nélkül arra, hogy gyerek vagy katona volt az ellenfél, ha az USA akkor lép közbe az jogos háború. De ez a mostani az európai értékrendtől idegen dolog, ez szerintem jogtalan!
Akár 0 indokkal is, a lényeg hogy néhány 0-val több legyen a katonáinak és a fegyvereinek a száma végén. Akkor az erősebb jogán megindíthatja a háborút, és ebbe senki sem szólhat bele, akinek csak hangja van, de hatalma 0.
Ld. a közelmúlt eseményeit.
A kozelmult esemenyei elgondolkodtatak. Szoval? Mikor jogosult egy nemzet haborut inditani egy masik ellen?
(Szeretnem, ha ez a topik inkabb a tortenelem, mint a napi politika oldalarol kozelitene a temat.)