-A tonus hany diesis?
-Negy.
-Hany feltonus?
-Ketto.
-Melyik az elso elem (sticheio) a zeneben?
-A phtongus, amely 'fonis tasis epi mian ptosin melus', a hang helye, egy pontra esese a dallamban.Minden phtongusnak van formaja , semaja, neve es dinamisa.
-Hanyfele modon letezik a tonus a zeneben?
-Ketfelekeppen, egyfelol a magassagra, masfelol a diasztemara utalva.
-Melyik utal a magassagra?
-Mikor valaki enekel, magasabban vagy melyebben valaki masnal, vagy egy hangszernel magasabb vagy melyebb harmoniat hasznal barmilyen diasztemaval.
-A tonus mely a diasztemara utal melyik?
-Az amelynel a dia pente szimfonia nagyobb mint a dia tesszaron.
-Hany fajta phtongus letezik?
-Ketto. Ezek kozul egyeseket dallamba illoknek 'emmelis', masokat prozaiaknak, 'pezous'
nevezunk.
-Melyek a dallamba illok?
-Azok melyeket az eneklok hasznalnak, es azok akik hangszerrel tesznek valamit. Ha ez a valami nem letezik, lehetetlen a zenere utalni.
-Melyek a prozaiak?
-Azok a fthongusok, melyeket a retorok, a szonokok hasznalnak, es azok amelyeket a beszedben, egymashoz szolva. Mig a dallamba illoknek meghatorozott diasztemaik vannak, a prozaiak tisztazatlanok.
-Hany fajta 'eidi' phtongust nevezunk meg?
-Harmat.
-Melyek ezek?
-Az 'eshaton' a 'meson' es a 'proigpoumenon'.[?]
-Hany fajta szimfonia letezik?
-Harom.
-Melyek ezek?
-Az eshatontol az eshatonig, a mesontol a mesonig, es az igoumenontol az igoumenonig.
-Ez a diasztema elgondolt avagy hallhato?
-Elgondolt. Mert ha hallhato volna, akor a kepzetlen 'amousos' aulos jatekos vagy enekes is felismerne mi a diasztema. Masok szerint azonban elgondolt es hallhato is egyben, mert lehetetlen hogy elgondoljon valaki egy zenei disztemat ha nem hall valamit amihez koze van.
-Mi a diaphonia?
-Mikor ket kulonbozo phtongus szolal meg egy hangszerrel, a melyebb phtongus lete hallatszik es nem a magase. [?]
-Mi a homophonia?
-Amikor ket phtongus egyitt hangzasakor sem a magas sem a mely nem kulonul el egymastol.
-Mi a praphonia?
-Amikor ket nem osszeillo phtongus szol,es sem a magas, sem a mely nem hallatszik jobban.
-Mi a diagramma?
-Pelda a szisztemakra, egy vonal melyen minden genos melodia abrazolhato.
-A diagrammat arra hasznaljuk, hogy latszodjon a tanitvanyok szeme elott mindaz amit nehezen lehet hallani.
-Hany huros a synimmeno?
-Het huros (eptachordon).
A diazeugmenon?
-Nyolc huros, (octachordon).
Mi a syntheton diasztema?
-Az oszthato.
Mi az aszintheton diasztema?
Az amely nem oszthato.
-[Mesi}?
-Letezik mesi mely magasabb a harom synimmenon tetrachord mesonnal. Mesi (kozep) az, mely a tonus es az aszinthetikus ditonus kozt talalhato. Ezenkivul ozep az is, mikor harom tetrachord kerul folyamatosan ossze es a szimfonia a magasabb phtongusnal melyebb a dia tesszaron szimfonianal es annal mely 'epitinete" a dia tesszarros es dia pente fele. [Itt sajnos e pillanatban lekuzdhetetlen forditasi nehezseggel talalkozom, ez a passzis pontositasra, tisztazasra szorul S. megj.]. Kozep az is, mikor a tonus 'epiyhati' pyknotitaval.Mese meg az is ahol nem letezik synafi es diazeuxis, valamint mikor ellazul a dia pason es 'entineai'.
-Mi tehat az eklisis?
Eklisis az mikor valamely harmonia phtongusai harom diesissel kissebbednek, mint peldaul a E es forditott cilider par a nagy theta es V-nel.
-Mi az ekboi?
Amikor valamely harmonia phtongusai ot diesissel nonek, mint peldaul az E es forditott cilinder jelpar es a ford. cil. Z eseteben.Az eklisis ellazulas es csokkenes, az ekboli novekedes es feszules.
-Hany fajta (eidi) phtongus letezik?
-Harom.
-Melyek ezek?
-A hypatoeidi, a parhypatoeidi, a lychanoeidi.
-Melyikre mondjuk tehat hogy hypatoeidis?
-A legmelyebb pykno.
-A parhypatoeidis?
-A kozep (mesos) pykno.
-Lychanoeidis?
-A legmagasabb pykno phtongus.
-Hany 'topos' van a hangnal?
-Harom.
-Melyek ezek?
-Az 'oxin', a 'meson' es a 'barun', magas, kozep, mely.
-'Pathi" a melodiaban hany van?
-Negy.
-Melyek ezek?
-Az 'anesis' az 'epitasis', a 'moni' es a 'stasis',ellazulas, megfeszules, megallas.
-Mi az anesis?
-A dallam mozgasa a magasabb phtongustol a mely fele.
-Epitasis?
-A dallam mozgasa a melyebb phtongustol a magas fele.
-Moni?
-A moni az, mikor egy phtongus folott tobb szo kerul a dallamba.
-Stasis?
-A dallamba illo phtongus lete, allapota.
-Azok tehat akik harom modon ('tropus') enekelnek, pontosan mit enekelnek?
-A lyd, a phryg es a dor tropust.
-Azok akit a het tropust eneklik, pontosan mit enekelnek?
-A mixolyd, a lyd, a phryg, a dor, a hypolyd, a hypophryg es a hypodor tropust.
-Ezek kozul melyik a legmagasabb
-A mixolyd.
-Eztan melyik a kovetkezo?
-A lyd.
-Mennyivel melyebb a lyd?
-Fel tonussal.
-A lydnel melyik melyebb?
-A phryg.
-Mennyivel melyebb?
-Egy tonussal a lydnel es triimitonionnal (harom fel tonus) a myxolydnel.
-Melyik a melyebb ezek kozul?
-A dor.
-Mennyivel melyebb?
-A phrygtol egy tonussal, a lydtol ditonusssal (ket tonus), a mixolydtol dia tessaronnal.
-A dornal melyik melyebb?
-A hypolyd.
-Mennyivel?
-Egy fel tonussal.
-A phrygtol mennyivel?
-Egy triimitonionnal, a lydtol dia tessaron, a mixolydtol tritono, harom tonus.
-A hypolydnal mely melyebb?
-A hypophryg.
-Mennyivel?
-Egy tonussal, a dortol triimitonio, a phrygtol dia tessaron, a lydtol dia pente, a mixolydtol tetratono, negy tonus.
-A hypophrygnel mely melyebb?
-A hypodor.
-Mennyivel?
-Egy tonussal, a hypolydtol ditonus, a dortol dia tessaron, a phrygtol dia pente, a lydtol tetratono es egy fel tonus, a mixolydtol pentatono, ot tonus.
-Mi a tropus?
-A dallamszoves semaja.(plokis emmelous shima)
-Mi a dallamszoves? (melos plokis)
-Az mikor az egymashoz kozeli phtongusok dallamba kerulnek, egyszer mint a dallam ellazulasa, masszor mint megfeszulese.
-Hany 'metaboles' valtas letezik?
-Het.
-Melyek?
-A szisztema, a genos, a tropus, az ithos (erkolcsi tartalom), a ritmus, a ritmus vezetes, a 'kata thesin rithmopoias szerint.
-Melyik a szisztema szerinti metaboli?
-Amikor egy szisztemabol ahol vagyunk a dallam atmegy egy masik szisztemaba, letrehozva egy atmenetet.
-A genos szerint?
-Amikor egy genos atvalt egy masikra, mint pedaul az enharmonikus chromatikusra vagy mas hasonlora.
-Tropus szerint?
-Amkor a lydbol phrygbe vagy masba mozdul el a dallam.
-Ithos szerint?
-Amikor az egyszeru atvalt meltosagteljesre, vagy a nyugodt es elmelyedo folyamatos mozgasra.
-Ritmus szerint?
-Amikor a chorion daktilikus vagy mas lesz a dallamban.
-Agogi kata rithmon szerint?
-Amikor a ritmus tesisbol arsisba valt.
-Kata thesin ritmopoias szerint?
-Amikor a ritmus 'kata basin' vagy 'kata dipodian' szerint halad.
-Mi a metaboli?
-Egy melodikus helyzet megvaltozasa, vagy valamely egynemu elmozgatasa mas helyre.
-Hany 'synafes' van mindezekben mit elobb mondottunk?
-Harom?
-Melyek ezek?
-Azok, melyek kozt a kapcsolat 'kata phtoggon' tortenik. Maskent mondva, mikor egy phtongus osszekot ket hasonlo semaju tetrachordot es kapcsolodik valamely masikkal, akkor a melyebb tetrachord felol magas, a magasabb felol melyebb.
-Mely phtongusok felelnek meg ennek.
-A hypate a mesonnnal a CC-vel, a meson a I<-vel, a diezeugmenon a hyperboleonnal a fekvo gorog f es felabatlan felkezetlen H-val.
-Mi a diazeuxis?
-Amikor ket barypyknon phtongus kozt egy tonus van.
-Hany diazeuxisrol beszelhetunk es melyek ezek?
-A mesetol es a synimmenontol.
-Mely phtongusokbol all a meson es a diezeugmeon?
-I< es Z fekvo U tol.
-Melyek a synimmenon es a hyperboleon phtongusai?
-A forditott cilinder es Z partol a fekvo gorog f es felkaru fellabu H-ig.
-Ezen phtongus fajtak hogy kerulnek egymassal szimfoniaba?
-A synimmeikusak dia tesszaronnal, a diazeugtikusak dia pende szimfoniaval.
Ropke kerdeseink, melyekre nem varunk gyors feleleteket. Az idore bizzuk, remelve hogy bolcsebbek leszunk. Az ido turelmes tanitomester, mindig tartogat meglepeteseket. Lehet, hogy nagy kapkodasomban felreertettem Arisztoxenoszt, mikor a varosallamok naptarainak kulonbozoseget a zenejukkel veti ossze? Meglehet, hogy megjegyzese nem a kaoszra, hanem rendre, 'taxis' utal? Frissiben olvasok egy Lykouras dolgozatot (lasd Ozene matematika rovat) ahol a szerzo a nap jarasabol, a foldrajzi szelessegbol olvassa ki a zenei rendet. Csak semmi csuggedes, szantsunk, vessunk, arassunk a betutengerunkben, es ha elfaradunk, nezzunk neha az egre...:)
Mi a pyknon? Mi a genos? Hany zenei genos van? Milyen dallamot kovet az enharmonikus? A chromatikus? A diatonikus? Termeszetesen a diatonikus velemenyunk szerint nem hasznal pyknot a dallamban. Miert? Mi a tetrachord? Hany fajta tetrachord letezik? Melyek ezek? Hany tetrachord van az ametabolon szisztemaban? Melyek ezek? Hany phtongus letezik a nem valtozo, ametabolo szisztemaban? Melyek ezek? Hany ebbol az estotes, az allo, szelso, erteket megtarto? Melyek ezek? Hany a mozgo? Melyek ezek? A surusodesek, a pykno kozt hany a mely? Melyek ezek? Hany a magas enharmonikus pykno? Melyek ezek? Hany a magas chromatikus?
Melyek ezek? Hany a magas diatonikus pyknon?
Melyek ezek? Hany a nem pyknon? Melyek?
-A mesi ugy tunik kulonbozik a tobbitol, mert szinafikusan baripyknos, diazeugtikusan apyknos.
-Miert mondjuk nehany phtongusra, hogy 'akinitoi', 'akraioi', mozdulatlanok, szelsok?
-Abbol a tenybol, hogy az akinitoi phtongusok korulzarjak a tetrachordot es a pentachordot. 'Feromenous-nak nevezzuk azokat a phtongusokat amelyeket az akinitoi zarnak korul. Mindezen diasztemak 'ellazulnak' es 'megfeszulnek', ketto kivetellel.
-Melyek ezek a kivetelek?
-Az elkisis es az ekboli.
-Hogy lehetseges ez?
-Azert mert az eklisis 'ellazul", az ekbboli 'megfeszul'.
-Mely genosokban?
-Az enharmonikusban es sehol masutt.
-Hagy phtongus letezik a nem valtozo, ametabolo szisztemaban? Melyek ezek?
-Talpatlan Z fekvo T, bal sarok, jobb sarok (nagy gamma), RL , gorg es latin F, CC P es C a hatan pihenve., M' es fele csonka pi, L<, nagy theta es V,, nagy gamma es N, ford.cilinder es Z, Z es konnektor, EU, ford. cilinder es Z, fekvo gorog f es jobb laba balkeze sincs H, fejenallo Y es csoros \ , M' es csonka pi', I'<'.
-Hany ebbol az estotes, az allo, szelso, erteket megtarto?
-Nyolc.
-Melyek ezek?
-Talpatlan Z es T fekve,, egymastol elfordulo gammak, CC, I<, Z es fekvo U, Ford.cilinder es Z, gorog f es kezlabatlan H, I'<'.
-Hany a mozgo?
-Tiz.
-Melyek ezek?
-RL, gorog es latin f, P es C a hatan, M es csonka pi, nagy theta es V, nagy gamma es N, EU, ford cilinder es Z, fejen y es csoros |, M' es csonka nagy pi'.
-A surusodesek, a pykno kozt hany a mely?
-Ot.
-Melyek ezek?
-PL, P es hatan C, nagy theta es V, EU, ford Y es csoros\.
-Hany a magas enharmonikus pykno?
-Ot.
-Melyek ezek?
-Fejen A es ford nagy gamm, nagy pi es ford. C,, H>, nagy delta kis csorrel es ford. szogletes C, fejen T es csoros/.
-Hany a magas chromatikus?
-Ot.
-Melyek ezek?
-fejen A es nagy ford. gamma, szogletes U es ford. C, H>, csros nagy delta es szogletes ford. c, fejen T es csoros/.
-Hany a magas diatonikus pyknon?
-Ot.
-Melyek ezek?
-Gorog es latin nagy F., M es csonka nagy pi, nagy gamma es N, ford. cilinder es Z, M' es csonka nagy pi'.
Hany a nem pyknon?
harom.
Melyek?
-Talpatlan Z es fekvo T, ford cilinder es Z, I'<'.
-Mi a pyknon?
-A ket legkisebb diasztema resz minden genosban.
-Mi a genos?
-A tetrachordok osztasa.
-Hany zenei genos van?
-Harom.
-Melyek ezek?
-Az enharmonikus, a chromatikus es a diatonikus.
-Milyen dallamot kovet az enharmonikus?
-A magas fele diesis, diesis, ditono, a mely fele ellenkezo.
-A chromatikus?
-A magas fele imitonio, imitonio, triimitonio, a mely fele ellenkezo.
-A diatonikus?
-A magas fele imitonio, tonus, tonus, a mely fele ellentetes.
-Termeszetesen a diatonikus velemenyunk szerint nem hasznal pyknot a dallamban. Miert?
-Az a teny, hogy az emlitett pykno az, mely ket olyan kis diasztemabol all, ahol az egyik kisebb mint a masik.
-Mi a tetrachord?
-Phtongusok olyas folyamatos rendje, ahol a szelek dia tessaron szimfoniat alkotnak.
-Hany fajta tetrachord letezik?
-Harom.
-Melyek ezek?
-Az elso mely baripyknes notakbol, a masodik mesopyknesekbol, a harmadik oxipynonbol all.
-Hany tetrachord van az ametabolon szisztemaban?
-Meghatarozhatatlan szamu elmeletileg, a lehetoseg, a gyakorlat szerint ot.
-Melyek ezek?
-A hypate, a meson, synimmenon, diezeugmenon, hyperboleon.
Mielott feltennenk kovetkezo, "lazabb" kerdesunket,visszakanyarodva ujra az indulashoz [-Mi a zene? -Megfeszules es ellezulas dallamos phtongusokkal.] kikeveredve a zenei jelek "eszveszejto" rendszerebol, lepegessunk vissza. Kerdeseinket eztan cedulazzuk, majd jol megkeverjuk mintha kartyacsatara keszulnenk, eztan szetosztjuk ujra, rendezzuk, keresve, pontositva a valaszokat.
-A dia pason es dia tesszaronban hany a diasztema?
-Ot.
-Melyek ezek?
-Az elso a talpatlan Z es fejjel fele fekvo T, egeszen a cilinder Z parig. Masodik a talpukkal egymastol elfordulo fejenallo ket L, egeszen a hasmant gorg f es kezetlen-labatlan H. Harmadik a RL, egesz a forditott Y\ ferde az orral. Negyedik a gorog es latin F, egeszen az M'es forditott U-ig. Otodik az I' <', a CC-ig.
-A dia pason es dia pente?
-Harom diasztema.
-Melyek ezek?
-Az elso a talpatlan Z es fekkvo T, egesz a fekvo gorog f es kezele laba sincs H-ig, Masodik az RL a M' es csonka uszeg'. Harmadik a gorog es latin F egesz az I'<'-ig.
-Hany dia pente diasztema letezik?
-Tiz.
-Melyek ezek?
-Eloszor a diasztema a talpatlan Z es fejjel fele fekvo T-tol a CC-ig. Masodszor az RL-tol az M es az U-szeg jelparig, mely U lefele allt bele a sorvezetobe, de az M fele eso foga beletort ebbe... A harmadik a gorog es a latin F par egeszen az I<-ig. Negyedik a CC-tol a Z es fejjel feleje fekvo U-szeg jelparig. Otodik a P es a hatara forditott C, egeszen az EU-ig. Hatodik az M es fele eso fogat vesztett U-szeg, egeszen a karimaval felfele allo cilinder es Z parig. Hetedik az I<-tol a szaraval a parja fele fekvo gorog f es a jobb kezet es bal labat elvesztett H. Nyolcadik a nagy gorog Theta a V-vel, egesz az Y es a ferde \ de orrat fent hordo jel. Kilencedik az EU egeszen az M' es fogatlan U' szeg. ('=ez volt a foga :). Tizedik a varazslo cilindere amiben rejtoznek a nyulak es galambok a Z-vel, egeszen az I'<'-ig.
-Azt mondtuk tehat, hogy a dis dia pason 12 phtongusbol all. Az elozokre emlekezve, hany dia tesszaron van bennuk?
-Tizenketto.
-Melyek ezek?
Az elso az mely a proslamvanomenossal kezdodik es a hypaton diatonon-ig tart. A masodik az, mely a hypati hypatontol az hypati mesonig, a harmadik a parhypati hypatontol a parhypati mesonig, a negyedik a hypaton diatonontol a meson diatononig, az otodik a hypate mesontol a meseig, a hatodik a parhypatis mesontol a tritin sinimmenonig, a hetedik a meson diatonontol a sinimmenon diatononig, a nyolcadik a mesetol a nitin sinimmenonig, a kilencedik a Z es elfektetett U jelparig, melynek szaja elfordul a Z-tol valamint az elfeketetett gorog f es a jobb kez es ball lab csonka H jelparig, a tizedik az EU-tol egesz a fejreallitott nagy Y-ig parban a \ ferde jellel, mely fent hordja az orrat, a tizenegyedig a cilinderforma UZ egesz az M' es fejenallo U ig, melynek M fele eso szarat megragta az eger, tizenkettedik a niti diezeugmenon egesz a niti hyperboleonig I'<'.
-Tehat mely phtongusok adjak a szimfonia fajokat?
- A dia tesszaront a proslamvanomenos es az hypaton diatonos. [Viasztablankra irva a jele egy nagy Z aminek elveszett a laba es mellette szorosan fejjel feleje forditva egy nagy T elfektetve.A masik jelpar egy gorog f es a latin nagy F .] A dia pentenel proslambanomenos es hypate meson. [Labatlan Z es fekvo T mint az elozoekben, de a masodik jelcsoport CC. A dia pason proslambanomenos csonka Z es T valamint I<. A dia pason megnovelve egy dia tesszaronnal, proslambanomenos csonka Z es alvo T, valamint niti sinimmenon U de mint egy cilinder es Z. A dia pason megtoldva egy dia pentevel, proslamvanomenos csonka Z fekvo T, es niti diezeugmenon, hasmant gorog f es nagy H melynek jobb also es bal feso "keze-laba" elvesztett a perzsiai csataban. A ketszeres, dis dia pason hianyos Z es alvo T, valamint I'<'.
-A dia tesszaron hany tonusbol all?
-Kettobol es egy felbol (BC").
-A dia pente hanybol?
-Harom es felbol (gammaC")
-A dia pason hanybol all?
-Hatbol.
-A dia tesszaronnal bovult dia pason osszetetele?
-Nyolc tonus es egy fel.
-A dia pason a dia pentevel.
-Kilenc es fel.
-A dis dia pason?
-Tizenketto?
-Mi a zene?
-A dallam ismerete, es mindazon elemeknek tudasa, melyek vele kapcsolatosak.
-Ki a zenesz?
-Az aki birtokaban van mindannak, ami a zenehez szukseges.
-Minek koszonheti a zene a letezeset?
-Egyfelol azon ismereteknek melyek a termeszetbol valok, masfelol a vele valo foglalkozasnak.
-Melyek a termeszetbol eredok?
-A magassag, a melyseg es a diasztemak.
-Milyen ismeret szarmazik a zenevel valo foglalkozasbol?
-A dallamszerzes tudomanya, a melopoiia, mely a phtongusok hasznalatabol szuletett.
-A zene mibol all?
-Dallamba illo (emmeles) phtongusokbol es szisztemakbol.
-Mi a phtongus?
-Dallamos (emmelous) hang amint egy pontra(tasis) szall.(I ptosis emmelis phonis se mia tasi.)Mivel egy pont (tasis), mely egy dallambol valo alkotja a melodikus phtongust.
-Mi a szisztema?
-A dallam mely ket vagy tobb phtongussal enekelt.
-Mi a diasztema?
-Ket phtongus kulonbsege, melyek kulonboznek magassagban es melysegben.
-Mi a legkisebb a dallamban?
-A phtongus.
-Melyik a legkisebb diaszema?
-A diesis.
-Mi a diesis?
-A legkisebb dallamresz, melyet egy termeszetes hang kepez, mikor megfeszul (epitasi) es mikor ellazul (halarosi).
-Mi a ketszerese a diesisnek?
-A feltonus (imitonio)
-Mi a ketszerese a feltonusnak?
-A tonus
-Mi a tonus?
-A diasztema mely a dia tesszaron es a dia pente szimfonia kulonbsegenel keletkezik.
-Mi a szimfonia?
-Ket kulonbozo phtongus, magasabb es melyebb kapcsolata, melyek a dallamban osszesimulnak es ezert nem erzekelheto a massaguk.
-Hany szimfonia van a tokeletes szisztemaban (teleio sistima)?
-Hat.
-Melyek ezek?
-A dia tesszaron, a dia pente es a dia pason, a dia pason a dia pentevel megnovelve,valamint a ketszeres dia pason.
Bar a okori dallamiras meg a jovo zeneje,(jovore vagunk bele, ha batorsagot lelunk hozza) talan nem haszontalan szemunk, fantaziank,
e furcsa jelekhez szoktatni. Hova vezetnek minket a dis dia pason, a dia pente szimbolumai, meg talalgatni sem merek, egy biztos, hogy eloszor majd elveszunk ebben a zenevarosban, a proslamvanomenossal kezdododo es a hypaton diatonon-ig tarto utakon. A hypati hypatontol az hypati mesonig, a parhypati hypatontol a parhypati mesonig, a hypaton diatonontol a meson diatononig, a hypate mesontol a meseig, a parhypatis mesontol a tritin sinimmenonig, a meson diatonontol a sinimmenon diatononig, a mesetol a nitin sinimmenonig, a Z es elfektetett U jelparig, melynek szaja elfordul a Z-tol valamint az elfeketetett gorog f es a jobb kez es ball lab csonka H jelparig, az EU-tol egesz a fejreallitott nagy Y-ig parban a \ ferde jellel, mely fent hordja az orrat, a tizenegyedig a cilinderforma UZ egesz az M' es fejenallo U ig, melynek M fele eso szarat megragta az eger, tizenkettedik a niti diezeugmenon egesz a niti hyperboleonig I'<', a talpatlan Z es fejjel fele fekvo T-tol a CC-ig, az RL-tol az M es az U-szeg jelparig, mely U lefele allt bele a sorvezetobe, de az M fele eso foga beletort ebbe..., a gorog es a latin F par egeszen az I<-ig, a CC-tol a Z es fejjel feleje fekvo U-szeg jelparig a P es a hatara forditott C, egeszen az EU-ig, az M es fele eso fogat vesztett U-szeg, egeszen a karimaval felfele allo cilinder es Z parig, az I<-tol a szaraval a parja fele fekvo gorog f es a jobb kezet es bal labat elvesztett H, a nagy gorog Theta a V-vel, egesz az Y es a ferde \ de orrat fent hordo jel, az EU egeszen az M' es fogatlan U' szeg ('=ez volt a foga :), a varazslo cilindere amiben rejtoznek a nyulak es galambok a Z-vel, egeszen az I'<'-ig.
-A dia pason es dia tesszaronban hany a diasztema?
-Ot.
-Melyek ezek?
-Az elso a talpatlan Z es fejjel fele fekvo T, egeszen a cilinder Z parig. Masodik a talpukkal egymastol elfordulo fejenallo ket L, egeszen a hasmant gorg f es kezetlen-labatlan H. Harmadik a RL, egesz a forditott Y\ ferde az orral. Negyedik a gorog es latin F, egeszen az M'es forditott U-ig. Otodik az I' <', a CC-ig.
-A dia pason es dia pente?
-Harom diasztema.
-Melyek ezek?
-Az elso a talpatlan Z es fekkvo T, egesz a fekvo gorog f es kezele laba sincs H-ig, Masodik az RL a M' es csonka uszeg'. Harmadik a gorog es latin F egesz az I'<'-ig.
A tovabbiakban kepzeljetek azt, hogy okorbuvarok vagytok, egy tengerbe sullyedt varosban egy mozaikra leltek, melynek reszei, darabkai elsodrodtak, elmozdultak eredeti helyukrol. Annyi latszik, hogy valakik beszelgetnek, masok viasztablakra furcsa jeleket irnak. A korulottuk levo zeneszerszamokbol es a jelekbol arra kovetkeztetunk, hogy a jelenet egy zenei szimpozium. A dolgotok csak annyi, hogy mindent szorgosan osszegyujtsetek, es idovel, turelemmel, kirakosgassatok a mozaikkepet ahol hianyos.
-Hany dia pente diasztema letezik?
-Tiz.
-Melyek ezek?
-Eloszor a diasztema a talpatlan Z es fejjel fele fekvo T-tol a CC-ig. Masodszor az RL-tol az M es az U-szeg jelparig, mely U lefele allt bele a sorvezetobe, de az M fele eso foga beletort ebbe... A harmadik a gorog es a latin F par egeszen az I<-ig. Negyedik a CC-tol a Z es fejjel feleje fekvo U-szeg jelparig. Otodik a P es a hatara forditott C, egeszen az EU-ig. Hatodik az M es fele eso fogat vesztett U-szeg, egeszen a karimaval felfele allo cilinder es Z parig. Hetedik az I<-tol a szaraval a parja fele fekvo gorog f es a jobb kezet es bal labat elvesztett H. Nyolcadik a nagy gorog Theta a V-vel, egesz az Y es a ferde \ de orrat fent hordo jel. Kilencedik az EU egeszen az M' es fogatlan U' szeg. ('=ez volt a foga :). Tizedik a varazslo cilindere amiben rejtoznek a nyulak es galambok a Z-vel, egeszen az I'<'-ig.
(Remelem minden vilagos es ertheto, akinel nem, arra ujabb hazi feladat var.:)
A lexikonom azt sugja, hogy a Tanitvanyok szajaba adott kerdesek es feleletek tan nem is Backheiostol, hanem valamely Dionysostol valok, igy higyjen valaki a tudomanynak, amit fentebb mondanak, azt labjegyzetben visszavonjak...:) Nem lehetunk eleg gyanakvoak, kerdeseikre lepten- nyomon keresztkerdeseket kell eszkabalnunk. Mi a zene es ki vagy mi a szuleje, milyen a termeszete ? Mifele szerzet a zenesz, es mivegre a tudasa? Mi a phtongus, a szisztema, a diasztema, mi nev es nagysagrendjuk? Ezen kerdeseket talaljuk visszalapozva. A tovabbiakban remelem jol osszekeverlek benneteket, Kellemes Husveti Unnepeket kivanva mindenkinek. :)
Tanitvany
Azt mondtuk tehat, hogy a dis dia pason 12 phtongusbol all. Az elozokre emlekezve, hany dia tesszaron van bennuk?
ps.-Kleon.
Tizenketto.
-Melyek ezek?
Az elso az mely a proslamvanomenossal kezdodik es a hypaton diatonon-ig tart. A masodik az, mely a hypati hypatontol az hypati mesonig, a harmadik a parhypati hypatontol a parhypati mesonig, a negyedik a hypaton diatonontol a meson diatononig, az otodik a hypate mesontol a meseig, a hatodik a parhypatis mesontol a tritin sinimmenonig, a hetedik a meson diatonontol a sinimmenon diatononig, a nyolcadik a mesetol a nitin sinimmenonig, a kilencedik a Z es elfektetett U jelparig, melynek szaja elfordul a Z-tol valamint az elfeketetett gorog f es a jobb kez es ball lab csonka H jelparig, a tizedik az EU-tol egesz a fejreallitott nagy Y-ig parban a \ ferde jellel, mely fent hordja az orrat, a tizenegyedig a cilinderforma UZ egesz az M' es fejenallo U ig, melynek M fele eso szarat megragta az eger, tizenkettedik a niti diezeugmenon egesz a niti hyperboleonig I'<'.
Kedves Olvasonk! Beigazolodott szornyu gyanunk,keziratunk, es erre mar merget vehetunk, szazszazalekos hamisitvany, csak meg azt kell kideriteni, ki a tettes? Meglehet, hogy egy kozepkori kalandor tudos, a jezsuita Athanasius Kircher, a nagytudasu de gatlastalan okorbuvar, aki nem atalott zenemuveket hamisitani, Dimitra himnuszt, melyek eredeti keziratat rajta kivul nem latta halando. Lehet hogy csak egy diakcsiny aldozatai vagyunk. Mindazonaltal az ozene kutatasban, mint azt Szabo Arpad mesteri elemzese is bizonyitja, a hazugsag neha nagy igazsagok nyomara vezethet. (Lasd alkiserletek az ullovel es a kalapaccsal a kovacsmuhelyben a szimfoniak felfedezesere.) Folytassuk hat az olvasast, de most mar eberen, nem lankado figyelemmel, hatha fulon csipjuk a bunost, es vallomasra kenyszerithetjuk, honnan valo, kitol lopott a tudomanya?
Tanitvany
-Tehat mely phtongusok adjak a szimfonia fajokat?
ps.Kleon.
- A dia tesszaront a proslamvanomenos es az hypaton diatonos. [Viasztablankra irva a jele egy nagy Z aminek elveszett a laba es mellette szorosan fejjel feleje forditva egy nagy T elfektetve.A masik jelpar egy gorog f es a latin nagy F .] A dia pentenel proslambanomenos es hypate meson. [Labatlan Z es fekvo T mint az elozoekben, de a masodik jelcsoport CC. A dia pason proslambanomenos csonka Z es T valamint I<. A dia pason megnovelve egy dia tesszaronnal, proslambanomenos csonka Z es alvo T, valamint niti sinimmenon U de mint egy cilinder es Z. A dia pason megtoldva egy dia pentevel, proslamvanomenos csonka Z fekvo T, es niti diezeugmenon, hasmant gorog f es nagy H melynek jobb also es bal feso "keze-laba" elvesztett a perzsiai csataban. A ketszeres, dis dia pason hianyos Z es alvo T, valamint I'<'.
-A dia tesszaron hany tonusbol all?
-Kettobol es egy felbol (BC").
-A dia pente hanybol?
-Harom es felbol (gammaC")
-A dia pason hanybol all?
-Hatbol.
-A dia tesszaronnal bovult dia pason osszetetele?
-Nyolc tonus es egy fel.
-A dia pason a dia pentevel.
-Kilenc es fel.
-A dis dia pason?
-Tizenketto?
Szerencsesebb lett volna tan e kepzeletbeli dialogusnak a Tanitvanyok es a Mester munkacimet adni, vagy csak egyszeruen azt mondani: 'Mathites', Tanitvanyok. Kik ok? Csak gyanitjuk, egyikuk tan Kleonides, de ovatossagbol neve ele tesszuk a ps-t (pseudo). A Mester sincs jelen, parbeszedukbol remeljuk, hogy kepet kapunk tanitasarol, az 'empirikus' iskola zeneteoriajarol. Nem lepodnek meg azon, ha a tanitvany gondolatait Backheiostol "kolcsonozte" volna.
Tanitvany
-Hohaho baratom, most megcsiptelek, tudod hogy tartozol nekem egy kezirattal?
ps.-Kleonides
-Nem feledkeztem meg rola, ha megengeded, meg egy kicsit magamnal tartanam, mert keszulok a kovetkezo nyilvanos versenyvizsgara, mint ahogy hallom te is szorgalmasan olvasol. Legutobb csupan egy szavazattal vitted el elolem az elsoseget, nem vitatom, megerdemelted, mert szebben szoltal, engem meg ha elfog lampalaz, csak a szavaim igazsagara tudok figyelni, de most majd gyakorlok a tukor elott, ne akadozzak, botladozzak.
Tanitvany
Hagyd a csudaba a tukrot, a versenyen majd ellenfelek leszunk, addig is baratok vagyunk, tanuljunk egymastol. En toled a pontossagot, te meg tolem a gordulekeny beszedet, igy majd meltobb ellenfelek leszunk a megorvendeztetve birakat es
a hallgatosagot . Ha egyetertesz, menjunk egyutt hozzatok, hogy beszelgessunk, es valaszthassak valamit irigyesre melto konyvtaradbol. All az alku?
ps.Kleonides
Nincs ellenemre, sot igencsak teszik, erdemes megtudni mire jutunk, ha megprobaljuk a gyakorlatban, mit jelent a "szep az igaz, es az igaz az szep" elv megvalositasa. Sokat vitaznak, filozofalnak mostanaban errol. Valojaban nem erzek eleg erot allast foglalni ilyen nehez es kenyes kerdesekben. De annak orulnek, ha birainkat a versenyen nehez helyzetbe hoznank abban, hogy kie legyen az elsoseg. Mert talan nem ondicseret, ha nem nyersz te, enyem a koszoru. Ha nem nyerek en, tied a dicsoseg, melyben igy nekem is reszem vagyon. A tobbiek meg majd igyekezhetnek a jovoben, hogy utolerjenek minket, tudasban, pontossagban, szonoklasban. Azt azonban nem titkolom, minden alkalommal nyugtalansag fog el, ha a konyvtarambol vendegsegbe megy egy tekercs, szivesebben veszem ha helyben olvasnak a barataim, mert a kolcson nehezen jon vissza. Lam en is mily nehezen tudok megvallni a toled kapott irastol. Azonban ne hagyjuk veszni az idot, az elso kerdes, mi a zene?
-A dallam ismerete, es mindazon elemeknek tudasa, melyek vele kapcsolatosak.
-Ki a zenesz?
-Az aki birtokaban van mindannak, ami a zenehez szukseges.
-Minek koszonheti a zene a letezeset?
-Egyfelol azon ismereteknek melyek a termeszetbol valok, masfelol a vele valo foglalkozasnak.
-Melyek a termeszetbol eredok?
-A magassag, a melyseg es a diasztemak.
-Milyen ismeret szarmazik a zenevel valo foglalkozasbol?
-A dallamszerzes tudomanya, a melopoiia, mely a phtongusok hasznalatabol szuletett.
-A zene mibol all?
-Dallamba illo (emmeles) phtongusokbol es szisztemakbol.
-Mi a phtongus?
-Dallamos (emmelous) hang amint egy pontra(tasis) szall.(I ptosis emmelis phonis se mia tasi.)Mivel egy pont (tasis), mely egy dallambol valo alkotja a melodikus phtongust.
-Mi a szisztema?
-A dallam mely ket vagy tobb phtongussal enekelt.
-Mi a diasztema?
-Ket phtongus kulonbsege, melyek kulonboznek magassagban es melysegben.
-Mi a legkisebb a dallamban?
-A phtongus.
-Melyik a legkisebb diaszema?
-A diesis.
-Mi a diesis?
-A legkisebb dallamresz, melyet egy termeszetes hang kepez, mikor megfeszul (epitasi) es mikor ellazul (halarosi).
-Mi a ketszerese a diesisnek?
-A feltonus (imitonio)
-Mi a ketszerese a feltonusnak?
-A tonus
-Mi a tonus?
-A diasztema mely a dia tesszaron es a dia pente szimfonia kulonbsegenel keletkezik.
-Mi a szimfonia?
-Ket kulonbozo phtongus, magasabb es melyebb kapcsolata, melyek a dallamban osszesimulnak es ezert nem erzekelheto a massaguk.
-Hany szimfonia van a tokeletes szisztemaban (teleio sistima)?
-Hat.
-Melyek ezek?
-A dia tesszaron, a dia pente es a dia pason, a dia pason a dia pentevel megnovelve,valamint a ketszeres dia pason.
Kleonidesz: Bevezetes a harmonia tudomanyaba,[Eisagogi Armoniki].
Athanasiou G. Saimakis florinai kolostorfonok Ur forditasat kovetve.(Szaloniki, 1990.)[Masodik nekifutas :)]
A harmonia tudomanya teoritikus es praktikus tudomany, mely a harmonia termeszetet vizsgalja. A harmonia az, ami phtongusokbol es diasztemakbol all, melyeknek valemely rendje vagyon.
A harmonia tudomanyanak het resze:
a phtongusok
a diasztemak
a genusok
a szisztemak
a tonusok
az attranszponalasok
a zeneszerzes
A harmonia tudomanya, ez a jozan es gyakorlatias, de ugyanakor 'egebenjaro' 'epistimi':
a phtongusok,
disztemak,
a genusok,
a szisztemak,
a tonusok,
az attranszponalasok,
a zeneszerzes muveszetenek 'techne'-je.
Egy szoval a "nagy varazslok", a theoretikusok titka...
A phtongus a dallamos mozgasa, erkezese, a hangnak egy hangfokra.
A diasztema az, ami ket kulonbozo, magasabb es melyebb phtongus kozt van.
Genus a negy phtongus valamely osztasa.
A szisztema egy diasztemanal tobb osszetel.
A tonus a hang valamely helye, mely nem "ingadozik" es melyet egy szisztema elfogad.
Mataboli (transzponalas) mikor a hang egy "homogen" helyrol egy ettol eluto redszerbe illeszkedik.
Vegul, 'melopoiia', zeeneszerzes, mikor a harmonia tudomanyanak reszeit hasznaljuk, alkalmazkodva a kivanalmakhoz.
...phtongus, diasztema, genos, szisztema, tonus, metabole, melopoia, mind arra jo hogy:
vizsgaljuk a hang minoseget, melynek ket mozgasa letezik, az egyik a 'sinehis', folyamatos, maskepp mondva 'logiki', es a diasztematikus vagy 'melodiki'. A 'sinehis' mozgasnal oly modon magasodik vagy melyul a hang, hogy nem all meg sehol, csak a csondben. A diasztematikus mozgasnal ezzel ellenkezoleg, hasznalja a megallast, a ket allomas kozti tavolsagnal, felvaltva, hol az egyiknel, hol a masiknal idoz. Genos harom letezik: diatonikus, chromatikus es enharmonikus. A diatonikus a mely fele ereszkedve tonus, tonus es feltonus. Felfele haladva a magas fele ellenkezo modon enekelt, tehat feltonus, tonus, tonus.
A chromatikus genos a mely fele: triimitonio, feltonus es feltonus, a magas fele pedig feltonus, feltonus, triimitonio.
Az enharmonikus genos a mely fele, ditono, diesi, diesi, emelkedve diesi, diesi es ditono.
A diatonikus genosban a kovetkezo phtongusok vannak:
proslambanomenos
hypate hypaton
parhypati hypaton
lihanos hupaton diatoniki
hypati meson
parhupati meson
lihanos meson diatoniki
mesi
triti sinimmenon
paraniti sinimmenon diatoniki
niti sinimmenon
paramesi
triti diezeugmenon
paraniti diezeugmeno diatonos
niti diezeugmenon
triti hiperboleon
paraniti hiperboleon diatonos
niti iperboleon
A chromatikus genos phtongusai:
proslambanomenos
hypati hipaton
parhipati hipaton
lihanos hipaton hromatiki
hipati meson
parhipati meson
lihanos meson hromatiki
mesi
triti sinimmenon
paraniti sinimmenon hromatiki
niti sinimmenon
paramesi
triti diezeugmenon
paraniti diezeugmenon hromatiki
niti diezeugmenon
triti uperboleon
paraniti hiperboleon hromatiki
niti hiperboleon
Az enharmonikus genos phtongusai:
proslambanomenoshipati hipaton
parhipati hipaton
lihanos hipaton enarmonios
hipati meson
parhipati meson
lihanos meson enarmonios
mesi
triti sinimmenon enarmonios
paraniti sinimmenon enarmonios
niti sinimmenon
paramesi
triti diezeugmenon enarmonios
paraniti diezeugmenon enarmonios
niti diezeugmenon
triti hiperboleon enarmonios
paraniti hiperboleon enarmonios
niti iperboleon
A genosok "vegyitese" (mixi) phtongusai:
proslambanomenos
hipati hipaton
parhipati hipaton
lihanos hipaton enharmonios
lihanos hipaton hromatiki
lihanos hipaton diatonos
hipati meson
parhipati meson
lihanos mesonenarmonios
lihanos meson hromatiki
lihanos meson diatonos
mesi
triti sinimmenon
paranti sinimmenos enarmonios
paraniti sinimmenon hromatiki
paraniti sinimmenon diatonos
niti sinimmenon
paramesi
triti diezeugmenon
paraniti diezeugmenon enarmonios
paraniti diezeugmenon hromatiki
paraniti diezeugmenon diatonos
niti diezeugmenon
triti hiperboleon
paraniti hiperboleon enarmonios
paraniti hiprboleon hromatiki
paraniti hiperboleon diatonos
niti hiperboleon
A szamba vett phtongusok kozul egyesek "mozgok" koztesek (kinoumenoi), masok rogzitettek, szelsok (estotes). A rogzitettek, a mozdulatlan szelek a tetrachordban ( viszonylagos ertekallandosag) azok, melyek nem valtoznak a genosokkal, megmaradnak rogzitetten egy ponton (tasi). A mozgo phtongusok a tetrachordokban azok, melyek ezzel ellenkezoleg, genosrol genosra valtozanak, nem maradnak allandok egy helyen.
Az mozdulatlan (estotes) phtongusok szama nyolc:
proslambanomenos
hipati hipaton
hipati meson
mesi
niti sinimmenon
paramesi
niti diezeugmenon
niti hiperboleon
Mozgo phtongusok, mindazok melyek az allandok utan megmaradnak.
Ezek kozul egyesek "barupikni", masok 'apikni' es a tokeletes szisztemak 'periehontes' phtongusai.
A'baripikini' phtongusok szama ot:
hipati hipaton
hipati meson
mesi
paramesi
niti diezugmenon
"Apikini' es 'periehontes' phtongusok harman vannak:
proslambanomenos
niti sinimmenon
niti hiperboleon
A mozgo phtongusok kozul nemelyek "mesopikni", masok 'oxipikni', vagy diatonikusok.
Az ot 'mesopikni a kovetkezo:
Parhipati hipaton
parhipati meson
triti sinimmenon
triti diezeugmenon
triti hiperboleon
'Oxipikni" phtongusokbol minden genosban ot van. Az enharmonikus genosban enharmonikusok, a chromatikusban chromatikusok. A diatonikus genosban nem letezik 'pikno'.
Az enharmonikus genos 'oxipiknoi' phtongusai:
lihanos hipaton enarmonios
lihanos meson enharmonios
parhipati sinimmenon enharmonios
paraniti diezeugmenon enharmonios
paraniti hiperboleon enharmonios
A chromatikus genos oxipiknon phtongusai:
lihanos hipaton hromatiki
lihanos meson charomatiki
paraniti sinimmenon hromatiki
paraniti diezeugmenon hromatiki
paraniti hiperboleon hromatiki
A diatonikus phtongusok:
lihanos hipaton diatonos
lihanos meson diatonos
paraniti sinimmenon diatonos
paraniti diazeugmenon diatonos
paraniti hiperboleon diatonos.
A diasztemakat ot csoportra osztjuk. Megkulonboztetjuk oket nagysag, genos, szimfonia,
diafonia, szintetikusssag es aszintetikussag , szimmetrika ('rita') es asszimitrikussag ('arita') szerint. A nagysag szerinti megkulonboztetes az, mikor az egyik diasztema nagyobb, a masik kisebb, mint peldaul a 'ditono', 'tono', 'imitonio', 'dia tessaron','dia pente', 'dia pason' stb. A genos szerinti kulonbseg mikor egy diasztema diatonikus, a masik chromatikus, vagy enharmonikus. A szimfonikus es a diafonikus diasztemak azok, mikor egyfelol szimfonikusak, masfelol diafonikusak. Szimfonikusak peldaul a dia tessaron, a dia pente, a dia pason stb. A diafonikus diasztemak a dia tessaron-nal kisebbek. A dia tessaron-nal kisebb diasztemak a 'diesis', az 'imitonio', a 'tonus'. Szimfonikusak a 'tritono',a tetratono,pentatono stb. A szimfonia ket phtongus "osszeillese" , egy magasabb es egy melyebb osszesimulasa. A diafonia ennek az ellenkezoje, ket egymast taszito, nem osszeillo phtongus, kellemetlenul a hallasnak. A szintetikus es az aszintetikus kulonbsege, hogy szintetikus vagy aszintetikus diasztemakbol tevodnek ossze. Az aszintetikus diasztemak melyek egymast folyamatosan koveto phtongusok sorabol, lancabol allnak, mint peldaul a 'hypati' es a 'parhypati', a 'lihanos' es a 'mesi'. Szintetikus diasztemak azok, melyek egymast nem folyamatosan koveto phtongusokbol allnak, mint a 'mesi' es 'parhipati', a 'mesi' es a 'niti', a 'paramesi' es a 'hipati'. Leteznek meg kozos diasztemak, szintetikusak es aszintetikusak, azok melyek az 'imitonio'-tol a 'ditono'-ig terjednek. Mert az 'imitonio' az enharmonikus genosban szintetikus, a chromatikusban es a diatonikusban azonban aszintetikus. A tonus a chromatikus genosban szintetikus, a diatonikusban aszintetikus. A 'triimitonio" a chromatikaban aszintetikus, a diatonikusban szintetikus. A ditono az enharmonikus genosban nem szintetikus, a chromatikusban es a diatonikusban szintetikus. Az imitonio-nal kisebb diasztemak mind aszintetikusak. Hasonlokepp a 'ditono'-nal nagyobb diasztemak mind szintetikusak. A szimmetrikus ('rita') es az asszimetrikus ('aloga') diasztemak azok, melyek diasztemai szimmetrikusak vagy asszimetrikusak. A szimmetrikus diasztemak azok, melyeknek megahatarozhato a nagysaga, mint peldaul a tonus, az 'imitonio', a 'tritono' stb. Asszimmetrikus diasztemak azok, melyek nagysaga nem szabalyos, valtozo, novekvo, vagy csokkeno.
A genosok szama harom. Ezek a diatonikus, a chromatikus, az enharmonikus nemek, vagy ezek osszetetele 'mixis'. A diatonikus, diatonikus osztast, a chromatikus chromatikust, az enharmonikus enharmonikust hasznal. Kozos a dallam mikor 'estotes' phtongusokbol, vegyes mikor tobb genos jellemzoit tartalmazza, mint peldaul a diatonikus es chromatikuset, a diatonikuset ez az enharmonikust, a chromatikust es enharmonikust, vagy a diatonikust a chromatikust es az enhatmonikust. A genosok kulonbsege a mozgo 'kinoumeni' phtongusokbol ered. A lichanos egy egesz hang savban 'topos', a prhypate egy diesisnyi helykozben mozoghat. A legmagasabb lichanos egy tonus tavolsagra, a legmelyebb ditonusnyira heleyezkedik el a tetrachord szeletol. A legmelyebb parhypate egy diesisre, a legmagasabb egy fel tonus tavolsagra esik a tertachord vegtol.
A szin 'chroa' egy sajatos osztasa a genosnak. A kozismert szinek szama hat,[ tehat letezhettek masok is] egy enharmonikus, harom chromatikus es ket diatonikus. Az enharmonikus genos szinenek egy ra jellemzo osztasa van,'diesis', 'diesis', 'diesis isi' es 'ditonus'. A lagy chromatikus genos a legmelyebb a chromatikus osztasok kozt, diesi tritimoroio, diesi isi es egy diasztema mely egy tonus egy fel tonus es egy harmad tonus osszege. Az 'imiolio' chromatikus genos (masfeles) egy 'imiolio diesis', 'diesis isi' es egy aszintetikus diaszetemabol, het tetartimorion desisbol all. A tonikus chromatikus genos a ra jellemzo szint hasznalja, feltonus, feltonus es triimitonio. A chromatikus genosok neve, 'malako',(lagy) 'toniaio'(egesz hangnyi)- a nevuket arrol kaptak, milyen szerepet jatszanak a tetrachord "suru" (pikno') feleben,- az also ket kis diasztema kozben. A tonikus chromatikus genosban az osszetetelben szereplo tonus, az imiolion pedig a ket diesis, az imiolikus es az enharmonikus diesis szerepel mint tampont az elnevezeshez. A lagy chromatikus genos azert kapta a nevet, mert a legkevesbbe "suru", surusege elgyengul, eltunik. A diatonikus osztas lagynak nevetett genosa mellett a masik a 'sindono' a feszes fajta. A lagy diatonikus genos dallama feltonus, egy aszintetikus diasztema harom diesisbol es meg egy aszintetikus diasztema ot diesis nagysagban. A feszes (sindono) diatonikus genos imitonion, tonus, tonus.
A szisztemak kulonbsege het. Negy ebbol a diasztemak kulonbsegehez hasonlo, mint a nagysag, a genos, a szimfonia es a diafonia, a rito es alogo felosztasnal. Harom megkulonboztetesi mod a szisztemakra jellemzo, igy a folyamatossag ('exis'), a 'hyperbatikus', a 'sinimena', a 'diazeugmena', az 'ametabola, es 'emmetabola'. Nagysag szerint kulonboznek a nagyobb szisztemak a kisebbektol, mint ahogy a dia pason a tritonotol, a dia pentetol es a dia tessarontol, stb. A genosok szerint elkulonitunk diatonikus, enharmonikus es chromatikus szisztemakat, vagy a chromatikust es enharmonikust a tobbitol. A szimfonia szerint szetvalasztjuk a szisztemakat diafonikus es szimfonikos phtongusokbol allokra. Az ametabolo szisztemaban hat szimfonikus letezik, mely ket es fel tonusbol all, pl. a hypate hypatontol a hypate mesonig. A masodik a dia pente, mely harom es fel tonusbol all, pl. a proslambanomenostol a hypete mesonig. A harmadik a dia pason, mely hat tonusbol all. pl. a proslambanomenos a meseig. A negyedik a dia pason es egy dia tessaron, mely nyolc es fel tonusbol all, pl. proslambanomenostol a diezeugmenikus diatonikusig. Otodik a dia pason egy dia pentevel, mely kilenc es fel tonus, pl. a proslambanomenostol a niti diazeugmenosig. Hatodik a 'dis dia pason', mely tizenket tonusbol all, pl. a proslambanomenostol a nite hyperboleonig. A 'sinimmeno' szisztema a negyedik szimfoniaig halad. Elso a dia tessaron, masodik a dia pente, harmadik a dia pason, negyedik a dia pason egy dia tessaronnal. A hang magassaga a nyolcadik szimfoniaig er, mely 'dis dia pason' es egy dia tessaron, es dis dia pason es dia pente. Diafonikus szisztema a dia tessaronnal kisebb, es valamennyi szimfoniak kozti szisztema.
Letrejohetnek semak hasonlo nagysagokbol, melyek ugyanolyan aszintetikus diasztemakbol allnak, ugyanannyi szamu dodekatimorionbol, ha letezik valamely nem hasonlo, mely megbontja ezt a rendet.
Mert nem ideznek elo szetesest azok az aszintetikus diasztemak, melyek mind hasonloak, a semajuk egyforma. Letezik tehat a dia tessaronnal negy fajta sema. Az elso az, melybol ered a 'baripykna', pl. az mely a hypate hypatontol a hypate mesonig terjed. Masodik sema az, mely a'mesopykno'-bol szarmazik, pl a parhypate hypatontol a parhypate mesonig. Harmadik sema az, mely 'oxipikna', pl. a lichano hypatontol a lichanos mesonig. Az enharmonikus genosban es a chromatikusban a szimfonia semak a pyknonhoz igazodnak, mig a diatonikus genosban nincs sema mely a pyknonnal helyzetbe kerulhet, hanem a genos megtartja a fel es egsz tonusat. A dia tesszaron szimfoniaban egy fel tonus es ket tonus van. A dia penteben egy fel tonus es harom tonus talalhato. A dia pason ket fel tonusbol es ot tonusbol all. Megvizsgalhatok a semak a fel tonussal valo helyzetuk szrint is. A dia tessaron szisztemaban a feltonus a mely tonus fele esik. Mas fajta dia tessaron, mikor a fel tonus a tonus magas reszen van. A harmadik fajta dia teszaron, melynel a fel tonus a tonusok kozt talalhato. Hasonlo tortenik a tobbi genosban is, ahol a hasonlo phtongusok a hasonlokhoz haladnak.
A dia pente szisztemaban negy sema van. Az elso 'baripykno' phtongusokbol all, ahol az elso tonus a magas fele esik, a hypate mesontol a parameseig terjed. A masodik a 'mesopykno', ahol a masodik tonus a magas fele talalhato. A parhypate mesontol a triti diezeugmenonig terjed. A harmadik az 'oxipykno', ahol a harmadik tonus a magas fele tart, a lichanos mesontol a paranite diezeugmenonig terjed. A negyedik sema a 'baripykna', ahol az elso tonus a mely fele helyezkedik el, a mesitol a niti diezeugmenonig, vagy a proslambanomenostol a hypate mesonig terjed. A diatonikus genosban az elso sema az, ahol a elso feltonus a mely fele esik, a masodik sema, mikor az elso feltonus a magas fele tart, a harmadik mikor a masodik feltonus a magasnal van, a negyedik sema mikor az elso feltonus a mely fele helyezodik.
Het dia pason fajta letezik. Az elso az, mely 'baripykno' phtongusokbol all, ahol az elso tonus a magas fele ter, a hypate hypatontol a parameseig terjed, a regiek altal mixolidio semanak nevezve. A masodik fajta sema az, mely 'mesopykno' phtongusokbol ered, ahol a masodik tonus a magasnal all, a parhypate hypatontol a trite diazeugmenonig, a regiek altal lyd semanak hiva. A harmadik fajta sema az, mely 'oxipykno' phtongusokbol ered, ahol a harmadik tonus a magasnal talalato, a lichanos hypate es a paranite diezeugmenon kozt, regen phryg semanak neveztek. A negyedik sema az, mely 'baripykno' phtongusokbol all, ahol a negyedik tonus a magas fele tevodik,a hipate mesontol a nite diezeugmenonig, regrol dor semanak kereszteltek.Otodik fajta sema az, mely 'mesopykno' phtongusokat hasznal, ahol az otodik tonus a magasan all, a parhypate mesontol a triti hyperboleonig talalhato savban, regrol valo neve hypolyd sema.Hatodik fajta sema az mely 'oxipykno' phtongusokbol ered, ahol a hatodik tonus magasra kerul,a lichano mesontol a paranite hyperboleonig, neve osidokben hypophryg volt. Hetedik fajta sema az, mely 'baripykno' phtongusokkal, a mely felol tonussal rendelkezik, a mesetol a nite hyperboleonig,neve a multbn lokriszi vagy hypodor sema.
A diatonikus genos elso semaja a dia pason, melynel az elso feltonus a mely fele esik, a negyedik a magas reszen van. A masodik fajta sema, mikor a harmadik feltonus a melynel talalhato, az elso a magasnal. A harmadik sema mikor a masodik feltonus a melynel es a magasnal is elhelyezkedhet. A negyedik sema, mikor az elso feltonus a melynel van, a harmadik feltonus a magasnal. Otodik fajta sema, ahol a negyedik feltonus a melynel, az elso pedig a magasnal talalhato. Hatodk fajta sema, mikor a harmadik feltonus a mely fele, a masodik feltonus a magas fele esik. Hetedik fajta sema, mikor a masodik feltonus a mely, a harmadik feltonus a magasnal idoz. Nevuk, csakugy mint az enharmonikus es chromatikus genosban ugyanaz, hasonlo phtongusok es kiterjedesek.
A 'rito' es 'alogo' semai elkulonulnek, asszerint, hogy rita vagy arita diasztemakbol allnak. Mert amelyek rita diasztemakbol allnak, rita szisztemak, amelyek pedig aloga diasztemakbol tevodnek ossze, aloga szisztemak. A 'sinehos' es 'hyperbato' kulonbseg a szisztemaknal azt jelenti, hogy vagy sinehes, vagy hyperbaton modon, phtongusokkal enekelhetok. A sinimmena es diazeugmena kulonbsegerol, hogy azok a szisztemak, melyek sinimena tertachordokbol allnak, megkulonboztetendok azoktol, melyek diazeugtikus tetrachordokbol epulnek. Ket tetrachord sinimmenikusan egyesul ha 'sinehos' dallamba kerul, ekkor semajuk hasonlo, es egy kozos phtongus van koztuk.Diazeuxis, mikor ket tetrachord, melyek folyamatos dallamot alkotnak, hasonlo semajuak, es egy tonus talalhato koztuk. Harom fajta kapcsolas van, a mesi, az oxitati es a baritati. A varitati az, mikor a kapcsolodo tetrachordok a hypaton es a mese kozt vannak. A kozos phtongus, mely osszekoti oket a hypate meson. Mese a kapcsolat a tetrachordok kozt a meson es nitonnal. A kozos phtongus mely osszekapcsolja oket a mese. Oxitati az illesztes a tetrachordoknal, mikor a diezeugmenikus es a hyperboleonnal vagyunk. A kozos phtongus, mely osszeilleszt, a nete diezeugmenon. A diazeuxi csak egyfele, az amely a tetrachord meson es niton kozt van. A valasztovonalon all a kozos tonus, a mese es a paramese kozt.
Ket tokeletes szisztema van, egy nagyobb es egy kisebb. A kisebb azon osszetetelbol ered, mely a proslambanomenostol a nete sinimenonik tart. Ezen szisztema harom tetrachord egyesulese, az hypate, a mese es a szinimmena tetrachorde, valamint egy tonuse, mely a proslambanomenostol a hypate hypatonig tart. A dia pason es dia tesszaron szisztema hatarozza meg.
A legnagyobb tokeletes szisztema diazeugtikus, a proslambanomenostol a nete hyperboleonig terjed. Negy diazeugtikus tetrachord parbol all, hypaton, meson, diezeugmenon, hyperboleon tetrachordok, ket tonussal kiegeszulve, egyfelol a proslambanomenos es hypate hypaton, masfelol a paramese es mesenel. A dis dia pason szisztemaval hatarozzuk meg.
Az ametabola szisztema ot tetrachordbol all, mely a tokeletes szisztema osztetelbol ered. Az ot tetrachord kozul ketto, a hypate es a meson kozos mindket szisztemaban. Eme kozos tetrachordok a nite sinimmenon, a nite diezeugmenon es a nite hyperboleon.
Az 'ametabolo' es 'eumetabolo' kulonbseg alapja, az egyszeru es a nem egyszeru szisztemak massaga. Egyszeru az, mely egy mesevel egyesul, dupla, mely kettovel, tripla mely harommal, sokszoros mely sokszoros kozeppel kapcsolodik. Mese a fhtongus 'dinamis'-a, mely mikor diazeuxis tortenik, a magas tetrachordban egy tonus talalhato az aszintetikus szisztemaban, mely passziv, mig a mely tetrachordnal egy ditonus talalhato, vagy triimitonio vagy tonus aszintetikus. Az egyesulesnel, mikor harom tetrachord sinimmenikus, a kozep sinimenikus a magassal, a magas a mellyel. A mese-tol ismerheto fel a phtongusok 'dinamis'-a. Mert nyilvanvalo, hogy maskent viselkednek minden alkalommal ezek a kozepek, 'mese'.
A tonusnak negy jelentese van. Mint phtongus, diasztema, hangmagassag, es hely. Mikor a phtongust jelenti, a tonus fogalmat hasznalva peldaul azt mondjak: het phtongusi phrominx, mint Terpandros es Ion. Mert Terpandros azt mondja:
"Mi most elhagyjuk a negy phtongusu zenet, es a kovetkezokben himnuszokat enekelunk az uj het phtongusu zenevel."
Ion pedig:
"A tiz huru lyran mindig harom utas szimfonikus harmoniaid vannak, tizenket foku rendben.A het fhtongussal kitharazas elott, mind, negy phtongussal kitharaztak a gorogok, a legszebb zenet hasznalva."
De sokan masok hasznalak meg a fenti jelentesben a tonust. A diasztema jelentes ertelmeben a tonus az, amikor azt mondjuk, hogy a mesetol a parameseig letezik egy tonus.
A hang tonusa ertelemben hasznalatos a tonus szo, mikor a dor, a phryg, a lyd vagy valamely mas tonusrol szolunk. Arisztoxenosz szerint ezen tonusok szama tizenharom.
A hypermixolyd, mely azonos a hyperphryggel.
A ket mixolyd, a magas es a mely, melyek kozul a masodik maskeppen a hyperiasztios, a melyebb pedig a hyperdor.
Ket lyd, a mely es a magas, a mely maskeppen eol.
A ket phryg, a magas es a mely, a mely mas neven iastios.
Egy dor.
Ket hypolyd, a magas es a mely, utobbi meg hypoaiolios.
Ket hyperphryg, a magas es a mely, a mely mas neven meg hypoiastios.
A hypodor.
Mindezek kozul a legmagasabb a hypermixolyd, a legmelyebb a hypodor. A tobbik a legmagasabbtol a legmelyebbig egy fel tonus tavolsagban sorakoznak.Ket parhuzamos tonus pedig (egy tonussal es egy 'tritoi'-val) kulonboznek egy triimitonussal.[Ez a resz nem tiszta!] Valami hasonlo tortenik a maradek tonusokkal. A hypermyxolyd a dia pason szisztemaban magasabb a hypodornal.
Vegul a tonus mint a 'tasis' fogalma akkor hasznalatos, mikor azt mondjuk hogy valaki magas hangu, vagy mely hangu, (oxitonos,baritonos), vagy kozep fekvesu a hang tonusa.
A 'metaboli' fogalom a negy 'tropus'-hoz kapcsolodik. Lehetseges a genosban, a szisztemaban, a tonusban, a 'melopoia'-ban. A genosnal metaboli tortenik akkor, mikor a diatonikus genos chromatikusra vagy enharmonikusra valt, vagy a chromatikus es az enharmonikus valami masra alakul. A metaboli a szisztemaknal ugy ertendo,mint a valtas a tetrachod egesulesenel diazeutikusra vagy az ellenkezojere. A tonus metaboli az, mikor a dor phrygre, a phryg lydre, a lyd hypermixolydre vagy hyperdorra, vagy barmely masra valt a tizenharom tonus kozul. Metaboli tortenhet a feltonusokkal kezdve egeszen a dia pason valtasig. Ezen valtozasok lehetnek szimfonikus diasztemakkal, masok diafonikusokkal. Azok a dallam valtasok melyek szimfonikus vagy tonikus diasztemakkal tortennek melodikusak, a tobbiek diafonikusak.Ezen valtozasok kozul a kozeliek kevesbe melodikusak vagy rossz hangzasuak, masok meg, melyek nagyobb tavolsagra vannak melodikusabbak. Az osszes valtasok kozul azok a legdallamosabbak, melyek osszetetele, kotese (syndesi) eros, mig a gyengebb kotesnel rossz hangzasuak, mert szuksegszeru, hogy minden metaboli kozos phthongussal , diasztemaval vagy szisztemaval tortenjek. A kotes tehat a phtongusok hasonlosaga alapjan tortenik. Mert mikor a valtasnal hasonlo phtongusok esnek egymasra, a pyknon mennyisegenek aranyaban a metaboli melodikus . Mikor azonban nem hasonlo phtongusok esnek egymasra, a metaboli rossz hagzast eredmenyez. Vegul a valtas a melopoiia eseten egy ertendo, hogy a diastaltiko ( fenkolt erzelmeket gerjeszto) ethos alazatosra, megnyugtatora valt, vagy a megnyugtato valami masra. A diastaltiko ethos a melopoiiaban, a zeneszerzesben az, mikor a zene a lelket meltosagra, ferfiassagra, hosiessegre hangolja. Ezt foleg a tragedia hasznalja es mas koltemenyek, melyek ilyen karakteruek. 'Sistaltiko' az ethosa a zenenek, mikor a lelket alazatra inti, elteriti a ferfiassagtol.Ez a kifejezesmod a szerelmi patoszhoz illo, a gyaszhoz, a reszvethez es hasonlokhoz.'Isihastiko" az ethos a melopoiiaban mikor a lelek megnyugszik, szabad es bekes. Ez a himnuszok, a paian, ez enkomia ethosa.
A melopoiia a hasznalata a fentebb elmondottaknak, a harmonia tudomanyanak, reszeinek az alkalmazasa. A melopoiia negy resze az 'agogi', a 'ploki', a 'petteia' es a 'toni'. Az agogi a dallam haladasa folyamatos phtongusokkal. A ploki a parhuzamos helyzete az egymast valto diasztemaknak. A petteia egy tonus ismetlodo megszolaltatasa. A toni az elidozese a hangnak, a megallasa egy hosszabb idotartamra.
A diagramma egy sik sema mely tartalmazza a dallamvezetes lehetseges utjat. 'Dinami' egy phtongus "ereje", jellege, lehetosegei egy szisztemaban.
A melopoiia a hasznalata mindazon reszeknek mely a harmonia tudomanyat alkotja, figyelembe veve minden helyzetet.
Itt vegeter a harmonia tudomanyanak kezikonyve.
