persze, lordifitől tanultam:-)
van egy bejglitörténetem is, szoktunk járni a normálisfa környékére kirándulni, egyszer láttunk egy bejglit meg a gazdáját, és jól kihallgattuk, hogy a bejgli tomi. aztán pár hét múlva megint találkoztunk, mondta az asszony, hogy tomi, erre a bejgli üdvözölt minket, jól fölmászott a térdünkre egy pillanatra, aztán elmász. a gazdája meg jó szemmel nézte. jófejek:-)
szia,
közelebbről még sajna nem ismertem bullie-t, de nem tartom félelmetesnek. egy ismerősünknek volt nem buli, csak valami nagyon hasonló, úgy hívták, link. szomorú szemű, szeretetre vágyó, aranyos blöki. a köcsög gazdája valami önvédelmi/támadó fegyvernek szánta, mi meg, amikor nem figyelt oda, szeretgettük. aztán túladott rajta. f@szkalap.
anyám utcájában, kispesten, van egy. az összes blöki ordít, amíg azt a fél sarkot megteszem, csak ő nem. eddig még nem mertem barátkozni vele, de majd megpróbálom:-)
Igen, a bullterrier sajnos nagyon félreismert kutya:(((
Én is fenntartással voltam sokáig irántuk, mig két éve egy ismerősnek segítettem venni egy bullykölyköt. Debrecen mellöl hoztuk fel és egy darabig úgy utaztunk, hogy a kölyök rámtámaszkodott és a fejét a vállamra hajtotta:))
Na azóta szerelmese vagyok ennek a fajtának:)
És ami nagyont tetszett.. Én is valamelyik csatornán (talán Reality Tv?) láttam egy olyan filmet, hogy a bullterrier gazdáját megtámadta egy bika (azt hiszem valahol Spanyolországban volt, de ebben nem vagyok már biztos) és a bátor bullterrier nekiment a bikának, elkapta az orrát és addig tartotta, amig a gazdája el nem tudott menekülni. És nem érdekelte, hogy a bika a földhözcsapkodta, megtaposta, ő csak fogta a bika orrát..
:)))
Akiket pedig a "minden kutya" kategóriánál is jobban szeretek:
1. mindenféle jópofa keverék (kivéve a direkt mixelt "ez lesz a kemény kutya" fajták (rotti-masztif, dobi-pitbull, stb, stb, egyéb szörnyetegek)
2. Dobermann - a régi és szvsz örök "szerelem"
3. Német Juhász - legsokoldalúbb munkakutya
4. Mopsz - de csak azóta, amióta beszereztünk 1-et.
5. Boxer
6. Magyar vizsla - az utóbbi időben
és még biztosan kihagytam valamelyik fajtát!!! :o)))
Ja igen még a Belga juhász, őket is szeretem.
Tulajdonképpen szeretem a kistestűeket is, akkor ha "kutyaként" tartják őket. Régebben volt egy valahonann kidobott, általunk befogadott Pekingi palotapincsink, mivel akkor már volt a Riki (N.J. keverék), mellette tök jó fej kutya lett a pincsiből is. És most Lufi, a mopsz is tök jó fej, nem egy kis nyafogós öleb. :o)
pont a bull terrierrôl láttam néhány éve egy dokumentumfilmet(talán itt az Animal Planeten is látható néha), és egészen másként nézek azóta rájuk.
kiderült, hogy nagyon kedves, ragaszkodó, játékos fajta. én meg rettegtem tôlük mindig, valahányszor -és rendszerint- valamilyen szekrényméretű verôlegénykopaszcsávó oladalán megpillantottam egyet is...ebbôl is látszik, hogy mennyire nem lehet alkalomadtán elkülöníteni a kutyát az embertôl, és mekkora az ember felelôssége.
amúgy tényleg a legcsúnyább, legfélelmetesebb küllemű kutya - szóval, már egyenesen szép:))
megtaláltam az ideális kutyát mindenkinek! ez tutti plusszos befutó.
nem ugat vissza, nem rendetlenkedik, nem kell fodrászhoz hordani..sőt még a nyála sem folyik...:O))))))
Akkor én is belepofázok, jó!
Előrebocsátom, gigantomániás vagyok.
Imádom a:
Harlequin dogot,
Angol masztiffot,
Óriás schnauzert,
Ír farkast,
Akitát,
Dobermant,
Kaukázusi és közép-ázsiai juhászt, stb.
De valahogy minden kiegyensúlyozott és kedves kutyát szeretek. És nem is a fajtákat nem birom, hanem a gazdákat, aki idegbetegnek neveli szegény kutyáját, aki nem tehet semmiről. A jószivű melákok meg különösen a kedvenceim! A kellő nevelés és hozzáértés hiánya csinál a kutyukból agressziv fenevadakat.
Borzasztó! Egyébként kipróbáltátok már /és itt elsősorban a lógó szemhéjú fajták tenyésztőihez szólok/ hogy milyen érzés, ha az alsó szemhéjatok kiszárad? Én kipróbáltam, 10 percig bírtam, utána azt hittem, megőrülök. Nem hiszem, hogy készakarva szenvedést kellene okozni a kutyáknak, és ennek érdekében eleve betegnek kellene őket tenyészteni.
