gombóccá gyűrt lepedő, a szemredők közé szikkadt só, könnyfoltos párnahuzat, földön heverő emlékhalmok. mintha a szép idők bármin is változtatnának. érdemnélküli leosztás, akár egy pókerpartin. egyik lapjárásnak sincs köze hozzád. csak húzz rá egyet...
csak bandukolsz, megfogod, megforgatod a kezedben a dolgokat, az autópályát, a bevásárlókocsit, a szántóföldet, a keserű gúnyt, a lekvárosüveget, a felhős éjszakai égboltot, a szerelmes pillantást, a zománcos kancsót, a bérlettokot, a villamossíneket, a simulékony hajnalokat, a pókhálós udvari széket, a keserves sóhajtást, a fejfákat a temetőben, az elekrtomos kisvasutat, a fényes hajcsatot, a könyörgőre fogott estéket, a sarki pizzeriát, a töltőtollat, a telefonodat, a torkodig szökő undort –
csak bámulod őket, babrálsz velük, mint a gyerekek a játékkal, még rá is csodálnál, csak kissé zavar a hátuljukon a dombornyomott 'made in china' felirat.
(mindig tudtam, hogy még egyszer örülne a version, hogy öszekeverik velem. nade távol álljon tőlem, hogy idekeverjem! jujj.. istenments, meg minden. nehogy)
ez 0-tól x-ig egy jó topk! majdnem feltettem a blog/topikajánlómba, csak kicsit viszketni kezdett a seggem, hogy a deadcrow gutaütést kap ha nem őt dicsérik.
(ez most komoly volt!)
magzati pózban
a paplant a fejemre húzva
a fény, ami átdereng, pont olyan, mint a régi fotók sárga széle
az vesz körül
és ez a testnyi hely
a
burokba takart
fojtogató légtér
ez most csaqk az enyém
most valami felpörgött mindenkiben.
én meg nem bírok enni (ez egyelőre csak előnyömre válik, de félelmetes is)
a senkiföldjén nincs evés, vagy efféle időrabló tevékenység, csak akkor, ha épp élvezed.
Hogy valamely jelentős szellemi termék nyomban kiterjedt és mély hatást keltsen, ahhoz szükséges, hoyg létrehozójának egyéni sorsát titkos rokonság, sőt egyezés kösse a kortársnemzedék általános sorsához. Az emberek nemtudják, miért költik hírét egy-egy műalkotásnak. Meg sem közelítve az értelmükkel, százával fedezik föl benne - mint hiszik - a kitűnőségeket, hogy valamiképpen igazolják et a roppant érdeklődést, de tetszésük oka voltaképpen mérlegelhetetlen dolog: szimpátia.
Aschenbach egy alkalommal kevéssé föltűnő helyen kerekeken kimondotta, hoyg szinte minden nagy dolog, ami van, úgy jött létre, bú, kín, szegénység, elhagyatottság, testi gyengeség, bűn, szenvedés, és ezer akadály ellenére: csak azért is.
s mert ezzel fölöttébb egyetértek, csak azért is meg fogom csinálni, folytatni fogom, elfogom készíteni mindazt, amibe belefogtam, csak azért is.
meg a cselekvés élvezetéért.
tulajdonképpen parlagon hever a chardonnay. továbbtanulok, és fehérborélvezetből is felveszem a versenyt néhány hónap múlva. életenáttanulunk úgyis, és nem árt, ha
