Keresés

Ha tényleg ennyire támogatod az iraki rezsim elleni háborót, akkor fogalmazhatnál kicsit világosabban.

Mi az, hogy szabadság hazája?
Ilyen nincs.
Mindenhol van szabadság, van ahol nagyon-nagyon kevés, van ahol sokkal több, de sehol nincs abszolut szabadság. Nem 1789-ban kezdődött minden, az is csak egy állomás volt.

Hogy miért itt fogalmazódtak meg?
A felvilágosodás miatt, ez teremtette meg hozzá az ideológiát.

Egyébként, ha már annyira magasztalod Francia forradalmat és az általa bíztosított szabadságjogokat, akkor csak egy tényt mondok még:
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában a választójog, cenzus alapján volt meghatározva, ami vagyoni cenzust jelentet(úgye polgár az, akinek tulajdona van). Na már most a cenzus összege kicsit magasra sikerült(úgye a csorók ne szavazzanak). Emiatt volt is tüntetés s az épp általad emlegett La Fayette volt az aki tömegbe lövetet.
Nem kell misztifikálni a történelmet, sajnos a Francia forradalom már a XIX. sz-ban misztifikálódott, eszményképpé alakult.

Holnap bukik Tony Blair, és Mr. Bozótnak már csak egy szövetségese marad: mekegi.

Nézd: még különbb lenne a pikantéria, ha szörszálhasogatók miatt dolgozatokat meg esszéket kellene itt írni.
Háppersze hogy csak súroltam a tényeket, korántsem gondolva arra, hogy államvizsgaszinten vannak itt értékelve a szavak.
Ezért mea culpa.
S igazad van.
Viszont ha már ilyen okos vagy, akkor azt is meg tudod ugye mondani, hogy miért Franciaországban lettek az emberi alapjogok megfogalmazva, miért ott születtek meg a Liberté-Egalité-Fraternité fogalmak s nem a (szerinted) szabadság öshazájában?:)
Nekem van rá válaszom, de megvárom, hogy mit mondasz te.:)

"Ha elfogadsz történelmi tényeket, akkor Franciaország igenis a szabadság hazája. Hiszen a francia forradalomban születtek meg az emberi alapjogok és odáig közel 2000 évig a feudalizmus volt a preferált államforma. "

A mondat jelenidőben volt, tehát miért is a szabadság hazája jelenleg Franciaország?
Másrészt az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata önmagában nem egyenlő a szabadsággal.

Azért nézzük csak a történelmet:
A Nagy Francia Forradalom hozta el nekünk a jakobinus diktatúrát, Napóleon, sok millió ártatlan ember halálát. Szép dolgok az eszmék, de a tettek beszédesebbek.

A 2000 év az meg kevesebb, mint 1000 év, ugyanis a IX. századra tehető a feudalizmus kialakulása.
Az már külön pikantéria, hogy a feudalizmus még csak nem is államforma. A királyság és császárság az igen, de ezek a forradalom után is voltak Franciaországban.

Mielőtt a történelemre hivatkozol, nem árt elmélyedni benne. :)

Ha minden jól megy, a britek kiszállnak a buliból és az USA egyedül marad.

meg aztan szerintem az aramellatas annyira nem fogja oket izgatni, korhazakban meg lesz generator.
itt is be fog csuszni valami hiba.

Lolka

[cikk] A brit kormány előbb széthullhat, mint az iraki rezsim - újabb lemondás

Kedden újabb kormánytag mondott le Nagy-Britanniában az új ENSZ-határozat nélküli háború ellen tiltakozva; fél napon belül ez volt a harmadik ilyen bejelentés.
2003.03.18 12:47 MTI

A brit kabinet egyik legtekintélyesebb tagja után egy másodvonalbeli kormánytag is lemondott kedden az új ENSZ-határozat nélküli iraki háború ellen tiltakozva.

A kormányzó Munkáspárt és a kabinet vezetői eközben meggyőzési kampányba kezdtek annak elkerülésére, hogy a szerda hajnalra várt alsóházi szavazáson megbukjon az iraki beavatkozásról szóló kormányindítvány, és ezzel a kormány.

Kedd délelőtt Lord Hunt of Kings Heath, az egészségügyi minisztérium államtitkára jelentette be a londoni rádióban, hogy távozik a kormányból. A főrend közölte: nem tudja támogatni az Irak elleni, most már biztosnak látszó háborút új biztonsági tanácsi határozat nélkül.

Előzőleg a brit kabinet egyik nehézsúlyú tagja, Robin Cook volt külügyminiszter, az alsóház többségi kormánypárti frakciójának befolyásos vezére jelentette be távozását a kormányból, ugyanezen okból. Cook lemondása sokkal nagyobb károkat okozhat Tony Blair miniszterelnöknek és kormányának, mint Lord Hunté, mivel a veterán baloldali politikusnak rendkívüli befolyása van a pártban és a frakcióban.

Robin Cook, aki hétfő éjjel megsemmisítő kritikát mondott a jelenlegi munkáspárti kormány iraki politikájáról, kedd délelőtt a BBC-nek azt mondta: a brit parlament alsóházát gyakran éri az a vád, hogy már nem foglal el központi helyet a brit politika alakításában. - A kedd éjjel kezdődő szavazási procedúra alkalmat teremt ennek cáfolatára, ha a ház "a sarkára áll, és nem engedi a brit hadsereget egy olyan háborúba, amelyet sem Nagy-Britannia fő szövetségesei, sem lakosságának többsége nem támogat" - mondta.

Az alsóház 411 fős munkáspárti frakciója egy hónapja már fellázadt a kormány ellen, amikor a kabinet Irakról szóló elvi indítványával szemben 122 képviselő saját háborúellenes indítványt terjesztett be és szavazott meg.

Ez volt a modern brit politikatörténet eddigi legnagyobb kormánypárti lázadása az alsóházban, és a kedd éjjelre, szerda hajnalra várt, most már "éles" szavazáson, amelyen a hadsereg háborúba küldéséről kell voksolni, egyes várakozások szerint még nagyobb zendülés várható a Labour padsoraiban, különösen Robin Cook lemondása és nyilatkozatai után.

A parlamenti matematika szerint 165 kormánypárti képviselőnek kell a kormány ellen szavaznia ahhoz, hogy a kabinet a háborút támogató konzervatív ellenzék voksaira szoruljon, ami önmagában is erősen kikezdené a kormány státusát. Ha legalább 245 munkáspárti törvényhozó nemmel szavaz, a kormányindítvány - és ezzel valószínűleg a kormány is - megbukik, mert ebben az esetben már a tory voksok sem lennének elegendőek a többséghez.

Kedd délelőtt a kormány több vezetője, köztük Jack Straw külügyminiszter és John Prescott miniszterelnök-helyettes telefonos kampányba kezdett, egyenként győzködve a munkáspárti képviselőket az "igen" voksért.

Az egészségügyi minisztérium államtitkára a második

A kormányzó Munkáspárt és a kabinet vezetői eközben meggyőzési kampányba kezdtek annak elkerülésére, hogy a szerda hajnalra várt alsóházi szavazáson megbukjon az iraki beavatkozásról szóló kormányindítvány, és ezzel a kormány.

Kedd délelőtt Lord Hunt of Kings Heath, az egészségügyi minisztérium államtitkára jelentette be a londoni rádióban, hogy távozik a kormányból. A főrend közölte: nem tudja támogatni az Irak elleni, most már biztosnak látszó háborút új biztonsági tanácsi határozat nélkül.

Előzőleg a brit kabinet egyik nehézsúlyú tagja, Robin Cook volt külügyminiszter, az alsóház többségi kormánypárti frakciójának befolyásos vezére jelentette be távozását a kormányból, ugyanezen okból. Cook lemondása sokkal nagyobb károkat okozhat Tony Blair miniszterelnöknek és kormányának, mint Lord Hunté, mivel a veterán baloldali politikusnak rendkívüli befolyása van a pártban és a frakcióban.

Robin Cook, aki hétfő éjjel megsemmisítő kritikát mondott a jelenlegi munkáspárti kormány iraki politikájáról, kedd délelőtt a BBC-nek azt mondta: a brit parlament alsóházát gyakran éri az a vád, hogy már nem foglal el központi helyet a brit politika alakításában. - A kedd éjjel kezdődő szavazási procedúra alkalmat teremt ennek cáfolatára, ha a ház "a sarkára áll, és nem engedi a brit hadsereget egy olyan háborúba, amelyet sem Nagy-Britannia fő szövetségesei, sem lakosságának többsége nem támogat" - mondta.

Az alsóház 411 fős munkáspárti frakciója egy hónapja már fellázadt a kormány ellen, amikor a kabinet Irakról szóló elvi indítványával szemben 122 képviselő saját háborúellenes indítványt terjesztett be és szavazott meg.

Ez volt a modern brit politikatörténet eddigi legnagyobb kormánypárti lázadása az alsóházban, és a kedd éjjelre, szerda hajnalra várt, most már "éles" szavazáson, amelyen a hadsereg háborúba küldéséről kell voksolni, egyes várakozások szerint még nagyobb zendülés várható a Labour padsoraiban, különösen Robin Cook lemondása és nyilatkozatai után.

A parlamenti matematika szerint 165 kormánypárti képviselőnek kell a kormány ellen szavaznia ahhoz, hogy a kabinet a háborút támogató konzervatív ellenzék voksaira szoruljon, ami önmagában is erősen kikezdené a kormány státusát. Ha legalább 245 munkáspárti törvényhozó nemmel szavaz, a kormányindítvány - és ezzel valószínűleg a kormány is - megbukik, mert ebben az esetben már a tory voksok sem lennének elegendőek a többséghez.

Kedd délelőtt a kormány több vezetője, köztük Jack Straw külügyminiszter és John Prescott miniszterelnök-helyettes telefonos kampányba kezdett, egyenként győzködve a munkáspárti képviselőket az "igen" voksért.

A belügyminisztérium államtitkára is lemondott

Kedd délben John Denham, a belügyminisztérium államtitkára - rangban a második embere - közölte, hogy távozik. Denham ugyanazzal érvelt, mint előtte a két másik távozó kormány-, illetve kabinettag: nyilatkozata szerint nem tudja támogatni Nagy-Britannia részvételét az ENSZ-felhatalmazás nélküli háborúban Irak ellen.

Denham előtt nem sokkal Lord Hunt of Kings Heath, az egészségügyi minisztérium államtitkára jelentette be a londoni rádióban, hogy távozik a kormányból. A főrend közölte: nem tudja elfogadni az Irak elleni, most már biztosnak látszó háborút új biztonsági tanácsi határozat nélkül.

Előzőleg a brit kabinet egyik nehézsúlyú tagja, Robin Cook volt külügyminiszter, az alsóház többségi kormánypárti frakciójának vezére jelentette be távozását a kormányból, ugyanezen okból.

Cook lemondása sokkal nagyobb károkat okozhat Tony Blair miniszterelnöknek és kormányának, mint Lord Hunté és Denhamé együtt, mivel a veterán baloldali politikusnak rendkívüli befolyása van a pártban és a frakcióban.

Robin Cook, aki hétfő éjjel megsemmisítő kritikát mondott a jelenlegi munkáspárti kormány iraki politikájáról, kedden a BBC-nek azt mondta: a brit parlament alsóházát gyakran éri az a vád, hogy már nem foglal el központi helyet a brit politika alakításában. - A kedd éjjel kezdődő szavazási procedúra alkalmat teremt ennek cáfolatára, ha a ház "a sarkára áll, és nem engedi a brit hadsereget egy olyan háborúba, amelyet sem Nagy-Britannia fő szövetségesei, sem lakosságának többsége nem támogat" - mondta.

Az alsóház 411 fős munkáspárti frakciója egy hónapja már fellázadt a kormány ellen, amikor a kabinet Irakról szóló elvi indítványával szemben 122 képviselő saját háborúellenes indítványt terjesztett be és szavazott meg. Ez volt a modern brit politikatörténet eddigi legnagyobb kormánypárti lázadása az alsóházban, és a kedd éjjelre, szerda hajnalra várt, most már "éles" szavazáson, amelyen a hadsereg háborúba küldéséről kell voksolni, egyes várakozások szerint még nagyobb zendülés várható a Labour padsoraiban, különösen Robin Cook lemondása és nyilatkozatai után.

A parlamenti matematika szerint 165 kormánypárti képviselőnek kell a kormány ellen szavaznia ahhoz, hogy a kabinet a háborút támogató konzervatív ellenzék voksaira szoruljon, ami önmagában is erősen kikezdené a kormány státusát. Ha legalább 245 munkáspárti törvényhozó nemmel szavaz, a kormányindítvány - és ezzel valószínűleg a kormány is - megbukik, mert ebben az esetben már a tory voksok sem lennének elegendőek a többséghez.

Kedden a kormány több vezetője, köztük Jack Straw külügyminiszter és John Prescott miniszterelnök-helyettes telefonos kampányba kezdett, egyenként győzködve a munkáspárti képviselőket az "igen" voksért. Tony Blair kormányfő a frakció egészével találkozott személyesen, zárt magánmegbeszélésen a parlamentben a vita délutáni kezdete előtt.

Ha elfogadsz történelmi tényeket, akkor Franciaország igenis a szabadság hazája. Hiszen a francia forradalomban születtek meg az emberi alapjogok és odáig közel 2000 évig a feudalizmus volt a preferált államforma.
Egykor Amerika is a szabadság hazája volt, olyannyira, hogy egy Lafayette is odament szétnézelödni:).

Amerikán belül sem:))))

A vezető konzervatív londoni napilap elemzése szerint azonban nem lesz szükség városi hadviselésre Huszein rendszerének megdöntéséhez; elegendő lesz a legnagyobb városokat ostromgyűrűbe fogni és elvágni víz- és áramellátásukat. Ez arra fogja kényszeríteni az iraki erőket, hogy a városokon kívül vegyék fel a harcot, ami egyértelmű vereségükhöz fog vezetni.

Azért ez a taktika nem pont sikeres. Először is egy csomó civil halhat bele .Meg aztán , ismert a cseles támadás is , kivonul a haderő fele , a másik meg lapit bent , amig be nem vonulnak az ellenséges csapatok.

A The Times katonai szakelemzője szerint a háború első két éjszakáján a szövetségesek több mint 3 ezer, pontosan célra vezérelt bombát és rakétát indítanak útnak, és ettől azt várják, hogy az iraki haderő működésképtelenné válik.
A hadműveletek első éjszakájára több mint 300 katonai célpont kilövését tervezik. Az elemzés szerint az első, 1991-es öbölháború első éjszakáján 46 kulcsfontosságú célt sikerül megsemmisíteni.

Az akkori háborúban a ledobott 88 500 tonna bombának jóval kevesebb mint a 10 százaléka, 6520 tonna volt célra vezérelt, a többi alig volt pontosabb, mint a második világháború szőnyegbombázásaiban használt egyszerű légibombák. A jelenlegi haditervek szerint a célra vezérelt bombák és rakéták aránya 90 százalék lesz - áll a vezető brit napilap keddi elemzésében.

A cikket író szakértő szerint az 1991-es öbölháborúban csak a szárazföldi hadműveletek légi előkészítése 39 napig tartott; most, ha minden a tervek szerint alakul, az egész háború - és Szaddám Huszein iraki elnök rendszerének felszámolása - egy hétig, legfeljebb tíz napig fog tartani.

A lap értesülése szerint 14 brit célkijelölő szakember dolgozik éjjel-nappal annak meghatározásán, hogy a királyi légierő mit bombázhat Irakban. A csoport tagja egy jogász és egy politikai tanácsadó is; munkájuk célja az olyan "humanitárius és PR-katasztrófák elkerülése", mint amilyen az egyik bagdadi menedékhely bombázása volt 1991-ben; ebben a támadásban 400 nő és gyermek halt meg.

Ez igen súlyos ügy..., ha valami rosszul alakul, az ember háborús bűnök vádjával bíróság előtt is találhatja magát - mondta a The Timesnak egy név nélkül idézett katonai szakértő.

A The Daily Telegraph katonai szakírója szerint a háború nyugati ellenzői azt jósolják, hogy a szövetségesek súlyos veszteségekkel járó utcai harcokba fognak bonyolódni Bászrában, Bagdadban, Moszulban és más iraki nagyvárosokban, mivel Huszein hadserege most nem a sivatagban, hanem Irak mélyén, stratégiai célpontok körül várja a támadást.

A vezető konzervatív londoni napilap elemzése szerint azonban nem lesz szükség városi hadviselésre Huszein rendszerének megdöntéséhez; elegendő lesz a legnagyobb városokat ostromgyűrűbe fogni és elvágni víz- és áramellátásukat. Ez arra fogja kényszeríteni az iraki erőket, hogy a városokon kívül vegyék fel a harcot, ami egyértelmű vereségükhöz fog vezetni.

Az elemzés szerint a felvonult szövetséges haderő néhány nap alatt ellenőrzése alá tudja vonni a stratégiai nagyvárosok körzeteit, ami minden számítás szerint a Huszein-rezsim nagyon gyors összeomlásához vezet. A The Daily Telegraph szakértője is arra a következtetésre jut, hogy a második öbölháború valószínűleg még gyorsabban és teljesebb eredménnyel zárul, mint az első, amihez hozzájárul az is, hogy az iraki hadsereg létszáma ma alig a fele az 1991-esnek.

Azért túlzás Franciaországot szabadság hazájának nevezni.
Azért mert most az érdekei úgy kívánják szembehelyezkedik az USA-pajtással, de ha érdekei úgy kívánnák vígan aszisztálna neki bármiben.

Az még a régi Franciaország volt. Mára már belátták, hogy tévedtek. Szerintem. Mondjuk kellett nekik hozzá egy náci megszállás. Ők már csak ilyenek.

Egy éljen Trianon-nal még kiegészíthetted volna.

Kezdem erteni hogy miert "imadjak" annyira az USA-t a latin-amerikai orszagokban...

Lehet, hogy még amerikán belül sem.

Szomorú, hogy a demokrácia fellegvára ilyen útra tért.

Amerika most állitja elő a jövő potenciális terroristáit.Van egy olyan érzésem , hogy nem lesz biztonságos amerikainak lenni , amerikán kivül .

Kiváncsi vagyok mennyi idő alatt törölnek.
Éljen a sajtószabadság!

A gőgjük megbosszulja magát, mint pl. Vietnam esetében.

Nem csodálkoznék, ha lenne egy újabb WTC.

Egyszerűen hihetetlen számomra, mennyire keresztülnéznek mindenkin.
Az ENSZ sem számít már, úgyanúgy, ahogy a náci németország is lenézte a népszövetséget.

Pénzzel és erőszakkal nem lehet mindent elintézni.

Hajrá Irak, hajrá józanul gondolkodók.

Éljen Franciaország, a szabadság hazája!