Ezért is különös, hogy amikor meg az USA számára fontos egy hasonló rendcsinálás, akkor az európai hatalmak, ugyanazok, akik rávették a délszláv beavatkozásra, most háborús úszítóként, agresszorként állítják be az USÁt.
Hát ez vicc ez a megjegyzés.
Attól, hogy nekem valaki megmenti az életem, valószínűleg nem fogom továbbra is kedvelni a tagot, ha egyszer csak azon kapom magam, hogy ugyanaz az illető olyan emberek torkát vágja el, akiknek a bűnösségére semmilyen bizonyíték nincs.
Szerintem értelme volna feléleszteni a topicot Bálint legutóbbi cikke nyomán:
Vélemény rovat: Amerika esély, nem fenyegetés
http://index.hu/velemeny/jegyzet/chance1111/
Tudom, hogy kicsit esélytelennek mutatkozik,
hogy él?ben össze lehetne egyszer ülni Bálinttal,
de klaviatúra azért Brüsszelben is van...
Forumozók figyelem Írjatok emailt
Szlankó Bálintnak, hogy dobja be magát a forumon, válaszoljon a topicban felmerült kérdésekre és felvetésekre!
Hangsúlyosan kérek mindenkit, hogy ezekben
a kérésekben kerülje a személyeskedést, a konkrét ügyek miatti izélést! A levelet mindenki csak egyszer küldje el!
Azt, hogy Szlankó továbbra is hozza a megszokott formáját... az még csak hagyján, hogy újságíró létére az íráskészsége nulla, és a stílusa bármelyik általános iskolai tanítónőt a kétségbeesésbe kergetné, meg az is, hogy szinte semmit nem tud arról a tárgyról, amiről csak úgy fossa a cikkeket... na de az, hogy hülyének nézi az olvasóit, és osztja nekik az észt a nagy semmiről, na, az már bicskanyitogató. Nézzétek pl. ezt itt:
A büntetés végső esetben még akár hatósági árszabályozás bevezetése is lehet - drasztikus lépés egy piacgazdaságban, ahol az árakat elvileg a kereslet-kínálat szabályai, az egymással versenyző piaci szereplők határozzák meg.
Gondoltam felelevenítem a topicot, ez az egyik, amelyre a legbüszkébb vagyok, mert ez lett a legszínvonalasabb. A másik a Király Lindás, mert arra jött a legtöbb beszólás. Szóval most ki mit gondol? :-)
Lehet, hogy az elvtárs nem járt erre, de mintha valamit megérzett (olvasott?) volna abból, amit összeszedtünk, mert a legutóbbi cikkében már más húrokat penget, els?sorban abban a tekintetben, hogy mégis inkább az USA lenne a felel?s azért a nagyon masszív nemzetközi ellenállásáért, ami a magánakcióját övezi. Azért még felt?nik a lazán irreleváns szeptember 11-ei szál. Ezzel kapcsolatban majd megpróbálom összeszedni a véleményem.
Abban mindenesetre teljesen igazat adok neki, hogy az újjáépítés nem lesz piskóta. Szerintem ebben megint Európa fog mélyebben a zsebébe nyúlni - persze attól függ?en, hogy ki lesz az USA jelöltje az elnöki posztra Irakban.
Körkérdés: mikorra zárul le véglegesen a fegyveres konfliktus? Tippem: ezév szeptember közepe.
A topic témájához: akárhogyis, de Szlankó azért az én szememben nagyon elvetette a súlykot.
Az elmúlt hetek-hónapok eseményeiben komolyan megroppant az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a NATO, a második világháború utáni nemzetközi rend legfontosabb intézményei. Nyugat-Európában, ami szabadságát és békéjét köszönheti Amerikának, milliók tüntetnek George W. Bush ellen. Franciaország Kínával és Oroszországgal áll össze, csak hogy korlátozni tudja az amerikai politikát.
Ehhez kapcsolódva írnék néhány gondolatot az ENSZ-r?l elsösorban. A kezdeti lendület után a kétpólusú világrendben az ENSZ az egyensúlyozó szerepét töltötte be (aránylagos sikerrel). És eredményesen odapirított néhány tagországra, akik mindkét nagyhatalom szerint helytelenül jártak el. Sajnos fontos kérdésekben a BT nem tudott véleményt nyilvánítani, ezért az ENSZ-et sokan vízfejü sóhivatalnak kezdték tekinteni.
Az ENSZ a nemzetek feletti jellegét abból meríti, hogy képviselöi az ENSZ saját nevében járnak el. Tehát a fötitkár, a tagszervezetek (pl. az UNESCO, a WHO vagy az UNPA) képviselöi is mind az ENSZ nevében nyilatkoznak. A tagországok ugyanúgy küldenek diplomatákat az ENSZ-be, mint más országokba és az ENSZ szervezeteinek székházai is területenkívüliséget élveznek. Még egy lényeges pont: a Nemzetközi Bíróság (ami nem azonos pl. az Emberi Jogok Európai Bíróságával, vagy a Nemzetközi Büntetöbírósággal), amely a tagországok közötti viták rendezésére hivatott, kötelezö határozatot hoz.
Az ENSZ missziói ma is tucatnyi országban müködnek és nem is eredménytelenül. Fel lehet hozni sok hibát, amelyet ezek az erök követtek el a küldetéseik során, de összességében jó eredményeket tudnak felmutatni (legutóbb pl. Kelet-Timoron).
A BT véleményem szerint egyáltalán nem roppant meg attól, hogy az állandó vagy ideiglenes tagok nem támogatnak egy határozattervezet. Erre tucatnyi példa van korábbról is, úgyhogy ennyit erröl. Az, hogy az Államok által benyújtott tervezet harmatgyenge, félreérthetö, nem világos arról nem a tagállamok tehetnek. Arról, hogy a BT elé tárt bizonyítékok nem meggyözöek, nem valósak vagy nem elegendöek, szintén nem a leendö szavazó országok tehetnek. Egyszerüen ennyi: ahhoz, hogy a BT támadásra adjon engedélyt minden kétséget kizáróan és világosan tisztázni kellett volna, hogy Irak fenyegetést jelent a világra. Ezt az USA nem tette meg, most pedig ennek issza meg a levét a vétó formájában. A vétózók (vagy tartózkodók) személye azért eshet egybe, mert tiltakozni csak egy (vagy legfeljebb két) féle lehet; Szlankónak láthatóan édesmindegy, hogy Franciaország vagy Kína abszolúte más okból vétózik, vagy az, hogy Igor Ivanov nem gyözte hangsúlyozni, hogy ök nem támogatják Szaddámot csak éppen nincsenek meggyözve...
Éppen ezt kellene megértenie az USÁt bírálóknak is: számukra szept. 11. egy háború kezdete, akár van állam, amivel formális hadban állhatnának, akár nincs.
Ez még rendben is lenne akkor, ha elárasztanák hírszerzökkel a Közel-Keletet, ha kinyíratnák Szaddámot vmi ellenzékivel, ha megbuktatnák Arafatot, ha elcsalnák a választásokat Izraelben, ha ugyanazokkal az eszközökkel vágnának vissza, mint a terroristák. (Csak, hogy adjak néhány ötletet.) De 300.000 katona nem piknikezni ment az Öbölbe, az nyóc'. Bagdadot be lehetne venni egy hatékony desszantos támadással is. Ez a szárazföldi haderö másra kell. Ez az ami az elkereserítö, hogy az Államok szemszögéböl nézve terroristák bárhol lehetnek, ezért ök bárhol jogosultak eröt alkalmazni ellenük - és nem egy mesterlövész puska, hanem páncélosék, olajbomba, légicsapás formájában.
Kiváncsi lennék, hogy ms. Rice kirakta-e a két költségvetést Bush elé?
- Nos mr. President küldhetnénk James Bombot hatszázezerért, vagy a fél hadsereget negyvennyolcmilliárdért, melyikre gondol?
- Mondd csak kedveském, melyiknél mi az esélye, hogy Szaddám megpadlózik?
- Az elsönél kb. 80% elnök úr, a másodiknál csak attól függ meddig folytatjuk az üldözését.
- Eszerint lehet 100% is?
- Igen, csak lehet, hogy ahhoz a fél országot le kell rombolni.
- Mindegy, kedveském, csak kitartson a dolog a következö választásig...
Napalm: amit ezzel a fegyverrel az amerikaiak Vietnamban rendeztek, az a legkegyetlenebb háborús bűnökhöz fogható csak. A napalmbomba ugyanis úgy működik, hogy egyrészt persze felrobban, ahová esik, de ezenkívűl valahányszázméteres körzetben szétfecskendezi a napalmot, ami rátapad mindenre és lángra lobban. egy csomó olyan felvétel volt, amin ötéves kisgyerekek égő bőrrel rohantak üvöltve a világnak.
A paradigmaváltásról: éppen ez az, ami engem zavar. Igaz, hogy az ENSZ régen jött létre ...de éppen az volt a célja, hogy _minden_ konfliktust békés úton rendezzenek az államok. A jelenleginél súlyosabb esetekben is lehet?ség volt rá. Miért éppen most kellene megkerülni...Én éppen az sérelmezem, hogy az USA a hozzá segítségért fordulókat rendszerint olyen nemzetek feletti szerezetekhez utalja, mint a NATO vagy az ENSZ, de amint valami a saját érdekét szolgálna, akkor mindjárt "jelentéktelennek" nevezi ezeket a szerveket. Az ENSZ nem "létrejött", hanem létrehozták. KIk? A II. vh győztes hatalmai, és a hozzájuk csatlakozó országok. tényleg azért, hogy a békés rendezést szolgálja. de sosem volt valamilyen nemzetek feletti szuverén hatalom. A II. vh olyan szörnyű volt, hogy azután kialakult egy olyan korszellem és diplomácia, ami a "soha többé háborúkat" stb. elveire épült. A győztes hatalmak, elsősorban az USA, pedig mintegy alátették az ENSZnek a megfelelő infrastruktúrát, nemzetközi megállapodásokat, eszközöket, amitől aztán olyan hatás keletkezett, mintha létezne valamilyen, az országok feletti hatalmi és jogforrás, amit a tagországoknak be kellene tartani, és most ennek a nevében í5télik el az USÁt, hát hogy képzeli, hogy a BT felhatalmazása nélkül háborúzik??? Hát úgy képzeli, hogy az ENSZ hatalmának az alapja a tagországok által biztosított ezsközök, és nem fordítva. A nemzetközi világrend államok feletti létezése mindig csak látszat volt. Nincs világkormány, nincs világparlament.
A paradigmaváltás azt jelenti, hogy az USA belefáradt ennek a látszatnak a fenntartásába, és, legalábbis amit a közvetlen biztonsági érdekének vél, abban figyelmen kívül hagyja, hogy az ENSZ egyetért-e vele.
az amerikai diplomáciáról: igazad lenne, ha MO-ról vagy más országról lenne szó, de az USA hagyományai mások. A nemzetbiztonsági főtanácsadó nem csak valamilyen szürke eminenciás, nem a titkoszssolgálatok csúcsvezetője (bár ilyen szerepe is van). Hanem aktív formálója az USA biztonságát érintő kérdéseknek. Kissinger is az volt, mielőtt külügyminiszter lett, később Brzesinski is járta a világot, külföldi államfőkkel tárgyalt, valamilyen munkamegosztásban a külügyminiszterrel. Sőt, a hadügyminiszter is mindig diplomata is volt: pl. Reagan hadügyminisztere, Caspar Weinberger is egy csomót tárgyalt a Közel-keleten és máshol is. nemszólva SALT és más leszerelési tárgyalásokról.
A háború: két állam közti fegyveres konfliktus. Nincs ilyen. A Talibán (amely vélhet?en tényleg támogatta Oszama-bin Ladent) nem állam. Afganisztán az lett volna, de akkor éppen nem képviselte senki. A Talibánt megbüntették (szerintem az afgánokat is, elég durván, de ez már más lap). Mi az ördög köze van ehhez Iraknak? Lehet, hogy eretneknek fogok t?nni, de engedjetek meg egy súlyos dolgot: Magyarország potenciális birtokosa tömegpusztító fegyvereknek. Az Országos Epidemológiai Intézetnek ugyanis jogaszabályi kötelezettsége minden Magyarországon valaha el?fordult korokozó törzs begy?jtése és tárolása: fekete himl?, lépfene biztosan van raktáron. A Honvédségnek biztosan van a szomszéd országokba átl?ni képes fegyverrendszere. Van radarhálózatunk. Mindjárt lesz néhány egész komoly kis vadászgépünk, amivel kb. 10-15 perc alatt el lehet hagyni az ország légterét. Van egy tenyészreaktorral is rendelkez? atomer?m?vünk. Értsük meg: napjainkban ilyen jelleg? kapacitások normális és mindennapos részét képezik egy hadsereg arzenáljának. Éppen ezt kellene megértenie az USÁt bírálóknak is: számukra szept. 11. egy háború kezdete, akár van állam, amivel formális hadban állhatnának, akár nincs. Szóban is kifejtették már akkor: a terror elleni háború, ami másmilyen furcsa, de számukra háború. Ennek egy újabbállomás aaz iraki rezsim megbuktatása. Úgy van köze hozzá, hogy fel akarják számolni azokat a rezsimeket, amik a terror hátorszaágaként funkcionálnak, és ebben Szaddam mindig is jeleskedett.
Iraknak nem csak az a bűne, hogy extrém sok tömegpusztító fegyvert gyártott, tartalékolt, hanem hogy a közelmúltban be is vetette őket, az irániakkal szemben is és saját lakosságával szemben is. És két, egyértelműen jogtalan háborút kezdett szomszédai ellen. Magyarország ebben a tekintetben lényegesen különbözik.
Hadd válaszoljak röviden a Lajka által felvetettekre.
Tudod te, hogy miről beszélsz, hogy mia az a napalm?
Példálózó jelleggel írtam volna, nem hadászati tanácsként. Mindenesetre lakott területek vagy nagyobb támaszpontok ellen azért bevethet?. (Gondolom sok egyebet is visznek napalmon kívül :(()
Már miért menne gyorsan akkor, ha sok különböző erőt kell állandóan összehangolni? És az a bejelentés, hogy Amerika az európaiak nélkül is, az ENSZ kifejezett felhatalmazása nélkül is leszereli az iraki rendszert, egy lényeges és új álláspont, ami paradigmaváltást jelent az elmúlt évtizedekhez képest. Azért, hogy értelmi fogyatékosnak nevezhess valakit, éppen a lényeg mellett siklasz el.
A gyorsaságot els?sorban a helyzet stabilizálására értettem. Bár szerintem - feltéve persze, hogy van közös parancsnyelv - nem feltétlenül hátrány a több nemzetiség? hader?. Nyilván minden hadsereg a legjobban képzett embereit küldené, akiknek nem olyan nagy gond az együttm?ködés.
A paradigmaváltásról: éppen ez az, ami engem zavar. Igaz, hogy az ENSZ régen jött létre (egyébiránt terrorakciók akkoriban is voltak, legfeljebb más célokkal, mint ma), de éppen az volt a célja, hogy _minden_ konfliktust békés úton rendezzenek az államok. A jelenleginél súlyosabb esetekben is lehet?ség volt rá. Miért éppen most kellene megkerülni. Emlékeztetnék egy esetre. A Szuez-csatorna megszállásákor a nemzetközi közösségben komolyan felmerült annak veszélye, hogy a világ egyik legfontosabb tengerhajózási útvonala használhatatlanná válik. Hangsúlyoznám: a BT ekkor engedélyt adott a tagállamok seregeib?l ideiglenesen felállított seregnek a katonai akcióra , ám az ENSZ Közgy?lése elfogadta az Egyesült er?vel a békéért cím? határozatot, amelyben rámutatott arra, hogy egyes tagállamok érdeksérelme még nem alapozza meg a fegyveres fellépés jogosságát.
Tehát még a BT határozata sem garancia egy ilyen fegyveres fellépés jogosságára. Az USA jobb lehet?ség híján lépett fel így. Én éppen az sérelmezem, hogy az USA a hozzá segítségért fordulókat rendszerint olyen nemzetek feletti szerezetekhez utalja, mint a NATO vagy az ENSZ, de amint valami a saját érdekét szolgálna, akkor mindjárt "jelentéktelennek" nevezi ezeket a szerveket.
Éppen ez a három ember az, akinek meg kell jelenítenie az amerikai külpolitikát, éppen a hatáskörüknek megfelelően cselekszenek.
Colin Powellel nincs bajom. Nyilván megkapja az utasításokat, amelyeket lelkiismeretesen végre is hajt. De látni kell: nemzetközi porondon a külügyminiszter (vagy tárgyalóképes beosztottja) nyilatkozhat. A nemzetbiztonsági tanácsadó (Condoleezza Rice) hivatalosan nem tagja a kormánynak és a hírszerz?szerveknek sem (a felügyeletükben azért eljárhat). De az, hogy nyilatkozik kb. olyan dolog, mint ha Demeter Ervin ült volna le tárgyalni az ENSZben arról, hogy Magyarország milyen csapatokat küld, hová, mikor stb... Az ég világon semmi köze hozzá. És a diplomáciai szokásokkal és gyakorlattal teljesen ellenkezik az, hogy egy ilyen tanácsadó más államok vezet?ivel tárgyaljon, üzengessen. Erre korábban az USA esetében sem volt példa. Ha az elnök egy problémakört kifejezetten ki akart venni az általános diplomácia hatóköréb?l, mert az pl. a tárgyalások sürg?ssége miatt célszer?nek látszott, akkor elnöki különmegbízottal képviseltette magát (ilyenre többször is volt példa a palesztin válság miatt). A védelmi miniszeter (Donald Rumsfeld) már lehetne más tészta. De lássuk be: diplomáciai kérdésekr?l - nagyon helyesen - Szabó Jánost sem nagyon láttuk nyilatkozni. Miért? Mert a honvédelmi (védelmi) miniszter feladata az, hogy a hadsereg feletti civil és közigazgatási jelleg? kontrollt gyakorolja, foglalkozzon pl. az el?menetellel, kezelje a pénzeket, el?terjessze a hadsereget is érint? törvényjavaslatokat stb... A civil igazgatási hatáskörb?l eleve bele sem szólhat pl. abba, hogy a hadsereget mikor, hol, ki ellen vessék be. Ez minden államban a f?hatalom (elnök, parlament) jogköre, a részletek kimunkálása pedig a vezérkarra tartozik (amely az elnöknek van alárendelve, aki hivatalosan az Egyesült Államok haderejének f?parancsnoka).
Igazából írhattam volna még Wolfovitzot, vagy Ari Fleischert is. A fentiek alapján szerintem azért nem alaptalan, hogy össze-vissza beszélés folyik.
Az USAt megtámadták szept. 11.én, azóta folyik egy háború (...)
A háború: két állam közti fegyveres konfliktus. Nincs ilyen. A Talibán (amely vélhet?en tényleg támogatta Oszama-bin Ladent) nem állam. Afganisztán az lett volna, de akkor éppen nem képviselte senki. A Talibánt megbüntették (szerintem az afgánokat is, elég durván, de ez már más lap). Mi az ördög köze van ehhez Iraknak?
Lehet, hogy eretneknek fogok t?nni, de engedjetek meg egy súlyos dolgot: Magyarország potenciális birtokosa tömegpusztító fegyvereknek. Az Országos Epidemológiai Intézetnek ugyanis jogaszabályi kötelezettsége minden Magyarországon valaha el?fordult korokozó törzs begy?jtése és tárolása: fekete himl?, lépfene biztosan van raktáron. A Honvédségnek biztosan van a szomszéd országokba átl?ni képes fegyverrendszere. Van radarhálózatunk. Mindjárt lesz néhány egész komoly kis vadászgépünk, amivel kb. 10-15 perc alatt el lehet hagyni az ország légterét. Van egy tenyészreaktorral is rendelkez? atomer?m?vünk.
Értsük meg: napjainkban ilyen jelleg? kapacitások normális és mindennapos részét képezik egy hadsereg arzenáljának. A biológiához, orvostudományhoz konyítók tudják, hogy pl. a vírusok elleni oltóanyag voltaképpen az adott vírus legyengített korlátozott szaporodóképesség? változata, amelyet az eredeti vírusból állítanak el? (Pasteur kezdte a veszettség vírusával).
A probléma, amelyet felvetettem arra vonatkozott, hogy az USA rossz sorrendiséggel látott hozzá Irak "megbüntetéséhez". El?bb kellett volna a diplomáciai hadszintéren rendezni a helyzetet és csak utána megkóstolni Szaddámot.
te mondtad, hogy várod a véleményeket. tudom, hogy minden íróember kényes arra, amit ő produkált, és sokszor személyes bántásnak tartja, ha valaki kritizálja. vállaljam ezt a kockázatot? Szóval, ne vedd magadra, a gondolatokkal vitatkozom.
Abban azonban nemigen lehet vita, hogy a Bush adminisztráció csúnyán elbaltázta a háborút és ezért kizárólag ? maga felel?s. Ha valaki gyors háborút akar, akkor - szerény meglátásom szerint - fel kell pakolni a napalmot és a póttöltényeket, átmenni és
odacsapni. Tudod te, hogy miről beszélsz, hogy mia az a napalm? Olyan bomba, ami nem a reguláris erők ellen hatékony, merthogy gyújtóbomba, hanem a civil háttér és a természet ellen. Vietnamban a partizánok feje felöl égették le vele a dzsungelt. Mire kéne használni ezt a nyilt sivatagi terepen?
A háború gyorsan megy, ha minden jelent?ségteljes er? odaáll mögé, szép nagy nemzetközi koalíció menetel (sok a
tábor, sok a zászló, muhahaha), szerény becslésem szerint kb. 4 hónap húsdaráló, 5-10 év újjáépítés (2-3 bábkormány, sok-sok pénz). Viszont ehhez kell a forródrót Moszkvába, Pekingbe, Brüsszelbe legalább. Puhítani, ugyebár nem akkor kell a
többieket, amikor már értelmi fogyatékos móricka módjára bejelentettük, hogy akkor is megyünk, ha mindenki más otthon marad. Már miért menne gyorsan akkor, ha sok különböző erőt kell állandóan összehangolni?
És az a bejelentés, hogy Amerika az európaiak nélkül is, az ENSZ kifejezett felhatalmazása nélkül is leszereli az iraki rendszert, egy lényeges és új álláspont, ami paradigmaváltást jelent az elmúlt évtizedekhez képest. Azért, hogy értelmi fogyatékosnak nevezhess valakit, éppen a lényeg mellett siklasz el.
Az Egyesült Államok kormánya - vérbeli amat?rként - minden lehetséges alkalommal más és más álláspontot képviselt, élen az elnökkel (habosra röhögtem pl. magam, amikor mr. Bush a békéért imádkozott a minap). Aki nem mellesleg arra is
képtelen volt, hogy a saját adminisztrációjában pontosan kijelölje a hatásköröket: így hol
Powell nyilatkozik (szegényt mibe keveredett), hol citromdíjas versenyz?nk mrs. Rice, hol Rumsfeld ruccan át a kontinensre, hogy amolyan szlogen bedobós játékkal kicsit vérigsértse
az egész kontinenst, hogy csak a legnagyobb ágyúkat említsem. Ez. és más részek is, szellmes stílusgyakorlatnak készültek, csak éppen a bennük lévő érvek üresek.
Éppen ez a három ember az, akinek meg kell jelenítenie az amerikai külpolitikát, éppen a hatáskörüknek megfelelően cselekszenek.
Ezek után pedig elzavarták Powellt az ENSZ-be, hogy egy kész helyzetet nyomjon le a többiek torkán... Ezek után már csak az a csoda, hogy 'csak' Kína, Oroszország és Franciaország emelne vétót. Még két vétójoggal rendelkező állam van: az USA és Nagy-britannia. Mi is lenne csoda?
Ott állunk most, hogy Irak körül állomásozik 300.000 katona, akik már pisilni is gépkarabéllyal járnak, az ENSZ nyilvánvalóan seggberúgja az újabb határozattervezet, a
NATO tagországi vétók miatt használhatatlan, Törökországban a parlament szép nyugodtan megvétózta az amerikai csapatok átengedését és most Bushon múlik, hogy azért bukik meg, mert egy nemzetközi támogatás nélküli katonai kalandban a
mészárszékre küld többtízezer amerikai katonát, vagy azért, mert hülyét csinál magából és az
egész országából. nem érted, hogy ez nem olyan, mint mondjuk Bosznia volt, vagy az kuwait felszabadításáért vivott háború. Akkor lényeges volt széles nemzetközi támogatás, biztosítani az arab országok semlegességét stb. Most nem.
Az USAt megtámadták szept. 11.én, azóta folyik egy háború (az amerikai politika szetrint, és a lakosság támogatásával)és ezért az iraki rezsim fog megbűhődni, ahogy a tálib rezsim is. Hogy ez igazságos-e, azon lehet súlyos érvekkel vitatkozni.
Nem Irak az, aki hegemóniára tör. Nem is teheti meg, mert nincs meg a potenciálja. Itt nem az USA elleni vagy melletti kiállásról van szó, hanem arról, hogy mindenféle hegemónia-törekvéssel szembe kell szállni!
Nem tör senki hegemóniára, hanem a világ helyzete olyan, hogy létezik az USA vezető szerepe, fogalmazhatjuk hegemóniának. Ez létező tény. azért alakult ki, mert az USA a két világháborút eldöntötte a beavatkozásaival. ez a hegemónia nem 100 százalékos, a világ sok helyén éppenhogy csak érvényesül, máshol meg sehol. Aki küzdeni akar ellene, az jó, ha a helyzetből indul ki, és nem egy téves elemzésből.
Azt te tényleg helyes eljárásnak gondolod, hogy valaki megtámad valakit, a megtámadott nem igazán tudja ki támadta meg, erre kiszemel valakit, hogy na akkor én meg őt támadom meg, mert tudom, hogy ő megérdemli, mint a nők a L'oreált? Mert kábé ezt irtad. Semmit nem írtam arról, hogy mit tartok helyesnek. megpróbáltam lefesteni a társadalom-politikai-pszichológiai állapotot.
Most elmondom: nem tartom helyesnek. ha lenne ráhatásom, nem nem lenne háború. de úgy tűnik, az iraki vezetés egy módon kerülhette volna el: ha közvetlenül szept. 11. e után viharos gyorsasággal leszerel és kiadja az összes gyanusítható terroristát, akit csak tud. akkor a felébresztett alvó oroszlán más felé fordult volna.
LAJKA, kár itt belekeverni a dolgokba második világháborús meg hidegháborús érdemeket. A magam részéről sokat köszönhetek az édesapámnak, többet, mint bárki Amerikának, mégsem bólogatok ha úgy gondolom, hogy nincs igaza. Ez egy másik szituáció. Mindenki Irakot hasonlitja a Harmadik Birodalomhoz. Nem Irak az, aki hegemóniára tör. Nem is teheti meg, mert nincs meg a potenciálja. Itt nem az USA elleni vagy melletti kiállásról van szó, hanem arról, hogy mindenféle hegemónia-törekvéssel szembe kell szállni!
Azt te tényleg helyes eljárásnak gondolod, hogy valaki megtámad valakit, a megtámadott nem igazán tudja ki támadta meg, erre kiszemel valakit, hogy na akkor én meg őt támadom meg, mert tudom, hogy ő megérdemli, mint a nők a L'oreált? Mert kábé ezt irtad.
A minap olvastam Szlankó Bálint két cikkét az Irak konfliktusról. Az alábbi - részére is elküldött - levélben foglaltam össze a sirámaimat, mivel szerintem elég egyoldalú vélemény az övé.
El?szeretettel szoktam olvasni a jegyzet rovatot az indexben, részben azért, mert az ott írtak összevágnak a véleményemmel, részben pedig azért, mivel jó stílusban születnek még azok a cikkek is, amelyek tartalmával nem értek egyet.
A szemellenz?s hozzáállás azonban bosszant, jól. Könyvtárnyi nagyságrend? elemzés és cikk jelent meg arról a folyamatról, amely az ENSZ-ben és a NATO-ban végbement és végbemen? változásokat tárgyalja az iraki válság tükrében.
Abban azonban nemigen lehet vita, hogy a Bush adminisztráció csúnyán elbaltázta a háborút és ezért kizárólag ? maga felel?s. Ha valaki gyors háborút akar, akkor - szerény meglátásom szerint - fel kell pakolni a napalmot és a póttöltényeket, átmenni és
odacsapni. Afganisztánban ez azért is m?ködött, mivel a Talibán, elbukva a kormányelismerési procedúrát nem szerzett helyet az ENSZ-ben (tehát Afganisztán helyei betöltetlenek maradtak). Irak viszont nem Afganisztán.
Meglátásom szerint az elnök egyszer csak bedobta a köztudatba, hogy "valami b?zlik Irakban", megbüntetjük Szaddámot, aki a gonosz földi mása stb, és a Pentagonban is csak ültek a 200 colos projektorkép el?tt és hitetlenkedve csóválták
a fejüket, hogy honnan jön ez az ötlet. Nem vitatom, hogy az államoknak volt valamiféle haditerve egy iraki válság esetére, de arra biztosan nem volt, hogy 300.000 emberrel a szárazföldön bevonulnak Irakba. A háború gyorsan megy, ha minden jelent?ségteljes er? odaáll mögé, szép nagy nemzetközi koalíció menetel (sok a
tábor, sok a zászló, muhahaha), szerény becslésem szerint kb. 4 hónap húsdaráló, 5-10 év újjáépítés (2-3 bábkormány, sok-sok pénz). Viszont ehhez kell a forródrót Moszkvába, Pekingbe, Brüsszelbe legalább. Puhítani, ugyebár nem akkor kell a
többieket, amikor már értelmi fogyatékos móricka módjára bejelentettük, hogy akkor is megyünk, ha mindenki más otthon marad.
Az Egyesült Államok kormánya - vérbeli amat?rként - minden lehetséges alkalommal más és más álláspontot képviselt, élen az elnökkel (habosra röhögtem pl. magam, amikor mr. Bush a békéért imádkozott a minap). Aki nem mellesleg arra is
képtelen volt, hogy a saját adminisztrációjában pontosan kijelölje a hatásköröket: így hol
Powell nyilatkozik (szegényt mibe keveredett), hol citromdíjas versenyz?nk mrs. Rice, hol Rumsfeld ruccan át a kontinensre, hogy amolyan szlogen bedobós játékkal kicsit vérigsértse
az egész kontinenst, hogy csak a legnagyobb ágyúkat említsem. Ezek után kifutottak a
parancsok, a rozsdásodó izület? kommandósok áldották a jó szerencsét és boldogan csomagolták a teddy macit és a cornflakest.
Ezek után pedig elzavarták Powellt az ENSZ-be, hogy egy kész helyzetet nyomjon le a többiek torkán. Nem csoda, hogy Bush egy katonát válaszott külügyminiszternek: ha egy diplomatával csinálja ugyanezt, könnyen lehet, hogy már a
harmadik-negyedik miniszterét fogyasztaná. továbbá felszerszámozták ezt a nagyszer? embert
néhány fotóval, amit Bush unokahuga is csinálhatott volna egy szériahibás Polaroid
géppel a családi barbecue esten és az emlékezetes BT ülésen kénytelen volt bejelenteni, hogy - nemzetbiztonsági érdekb?l pesze - egyenl?re több és részletesebb bizonyíték nem áll rendelkezésre. Ezek után már csak az a csoda, hogy 'csak' Kína, Oroszország és Franciaország emelne vétót.
Ott állunk most, hogy Irak körül állomásozik 300.000 katona, akik már pisilni is gépkarabéllyal járnak, az ENSZ nyilvánvalóan seggberúgja az újabb határozattervezet, a
NATO tagországi vétók miatt használhatatlan, Törökországban a parlament szép nyugodtan megvétózta az amerikai csapatok átengedését és most Bushon múlik, hogy azért bukik meg, mert egy nemzetközi támogatás nélküli katonai kalandban a
mészárszékre küld többtízezer amerikai katonát, vagy azért, mert hülyét csinál magából és az
egész országából.
És végül egy utolsó megfontolás. Nem szeretem Szaddámot. Szar ember, rossz vezet?. De nagyon sok ilyen ember van. Szaddámnak nincs bevethet? atomfegyvere és vélhet?en komoly tervei sincsenek ilyenr?l. Észak-Koreának van ilyen fegyvere. Szaddám ócska al-Szamúdjaival legfeljebb egy szép tüzijátékot lehet csinálni a szülinapjára, az észak-koreai rakéta roncsait, pedig a minap találták meg Alaszkában. Észak-Koreában nincsenek
fegyverzetellen?rök, Pakisztánban sem, Indiában sem. Ezenkívül lehetne még írni kb. húsz kisebb-nagyobb államot, ahol egy népsanyargató diktátor veszélyes fegyverek felett diszponál. Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok bármilyen olajügy miatt
nemzetközi botrányt kockáztatna és nyilván abban sem érdekelt túl mélyen, hogy egy felvilágosult
és virágzó Közel-Kelet keljen életre. Az iraki háború oka nem valamilyen racionális ok: a sikertelen és eléggé összeszedetlen afganisztáni akció után Uncle Sam ellenséget keresett és megtalálta. Bush egyszer?en gy?löli Szaddámot és most éppen ? van nyeregben. Viszont feltenném
a kérdést: ki van biztonságban?
Váczy Zoltán
Hát ennyi lenne, ha olvastátok a cikket várom a véleményeket!
A kurdokat két állam irtotta az elmúlt évtizedekben: Irak és Törökország. Most relatív autonómiában élnek az iraki északi területeken, az USA által biztosítva. Haa kár Szaddam, akár a törökök megjelennek ott fegyveresen, mindkettő ellen harcolni fognak.
Egyébként a kurdok maguk rendezték a szaázad elején az egyik legnagyobb népirtást, az örmény genocídiumot, a törökökkel együttműködve.
A boszniai történet tényleg más volt: akkor az európai hatalmaknak volt fontos, hogy, akár harc árán is, megállítsák a délszláv háborút. De lépni mégsem mertek. Évekig győzködték az USÁt, mint big brothert, hogy cselekedjen. Clintonéknak meg úgy kellett az egész, mint púp a hátukra, éppen kihátráltak a szomáliai rendcsinálásból. Azután lassan mégis rávették magukat, és amerikai vezetéssel, NATO-égisz aalatt leszámoltak a Milosevics-rezsimmel.
Ezért is különös, hogy amikor meg az USA számára fontos egy hasonló rendcsinálás, akkor az európai hatalmak, ugyanazok, akik rávették a délszláv beavatkozásra, most háborús úszítóként, agresszorként állítják be az USÁt.
Én egyébként nem akarom, hogy legyen háború. De ha mindenképpen bekövetkezik, akkor jobb lenne, ha az USA és szövetségesei minél gyorsabb és teljesebb győzelmet aratnának.
Szlanko korábbi Népszabadságbei cikkére visszaemlékezve, pontosan a tieddel megegyező megállapitásra jutottam: azt posztulálja, amit levezetni akar. Igy persze eccerü csak nem meggyőző.
Szlankon eleinte bosszankodtam, de most mar csak legyintek PR-cikkein. Valoszinuleg szep penzt vag zsebre "cikkeiert". Az Index-ben milyen csoport milyen reszesedessel is bir?
De hallottad-e, mit tervez az USA Irakban a háború után? Figyeld a híradásokat! Nem furcsa, hogy már megvannak azok az (amerikai) cégek, akik a háború után "újjáépítik" Irakot? Nem furcsa, hogy tán már megvan az új iraki vezető is? Nem az irakiak fogják eldönteni, mi lesz a háború után, hanem az USA!
Annyira naív nem lehetsz, hogy ezen csodálkozol...
Droli, lehet, hogy az a cikk gyenge, de a válaszaidban néhány lényeges tévedés van.
1. Azzal érvelsz, hogy nem Szaddaméknak kellene bizonyítani a leszerelést, hanem az ellenőrőknek, hogy vannak, és ezért nonszensznek tartod a cikket.
Tévedés: az ENSZ fegyverzetellenőrző bizottságát nem azért hozták létre, hogy Irakban kutasson, és megpróbáljon találni valami tilosat. Hanem azért, hogy ellenőrizze azt, ahogy SZAddamék leszerelik és megsemmisítik a tömegpusztító és vegyifegyvereiket. Ez ténykérdés, hogy egy szervezetet mire hoztak létre, benne van a határozatokban.
Ahelyett, hogy tényleg a dolgát végezhetné, az iraki rezsim ilyen szánalmas bújócskára kényszerítette az ellenőröket, már a 90-es években, aztán most újra. de nem nekik kellene "bizonyítani", nekik azt kellene ellenőrizni, hogy az irakiak tényleg megtetteék-e, és elég alaposan-e azt, amire az ENSZ határozatok kötelezik.
2. Az amerikai akciók, amelyek a két repülési tilalmi zónát biztosítják az Öböl-háború óta, azért voltak, hogy az iraki rezsim ne öldökölje tovább a kurdokat és a siitákat. Addig ugyanis saját állampolárainak egy része ellen permanens irtóháborút folytatott Szaddam, azóta nem, mióta nem teheti.
Úgy kellene egy tárgyilagos és okos topik erről, mint egy falat kenyér. Ha Sz B beszáll, akkor még inkább, de nélküle is.
Ha megengeded, kiFejtek néhány gondolatot:
Mindenről szól ez a háború, csak Irakról meg az iraki nép boldogulásáról és szabadságáról nem. Miről szól? 1. A nyersolajról.
Amikor mostanában sokan ilyeneket mondanak, meg hogy pl. "az USA meg akarja szerezni az iraki olajtartalékokat", "Bush meg a többiek az olajiparban közvetlenül érdekeltek" stb, az először is nagyon lapos. Most jól leleplezzük azt a szemét olajimperializmust - ilyen indulat van mögötte. Amikor az USA a bosnyákok védelmében , Milosevics megdöntéséért háborúzott, akkor meg azt mondták: a réz miatt! A boszniai réztartalékokat akarja a gonosz...
tehát: 1. az olaj 2 éve, meg húsz éve is hasonló szerepet játszott az amerikai politikában. Akkor miért nem kerestek valami ürügyet arra, hogy megtámadjanak egy olajországot?
2. a világ számára is jobb lenne, ha nem egy ilyen diktatúra diszponálna az olajtartalék fölött.
3. szept. 11. nélkül az USA meg sem kísérelne hadjáratot se Irak, se más olajország ellen. De az a nap az USA számára társadalomlélektanilag és politikailag is casus belli, új Pearl Harbour, első csapás volt, amit viszonozni akarnak. Nincs meg, hogy kire? Akkor azokra, akik régóta megérdemelnék szerintük, és támogatják is azokat, akik a WTC lerombolói voltak.
2. Amerika hegemón törekvéseiről. 3. A (konzervativ) kapitalista rendszer önvédelmi reflexióriól. 4. Bush elnök tehetségtelenségéről... 5. ...és arról, hogy ennek ellenére még egyszer elnök akar lenni.
Itt is egy elterjedt félreértés van: miszerint az USA most akarna "új világrendet a saját vezetése alatt" kialaítani, felrúgná a nemzetközi jogi és politikai normákat, "hegemóniára tör", "Új római birodalmat akat a világból létrehozni" stb..
Pedig a valóság: A 90-es évekig két egyenlő súlyú hegemón hatalmi centrum létezett, aztán az egyik tönkrement, maradt az USA vezette nyugat világ, és két -három középerős, amik a jövöben még versenytársai lehetnek, de most nem. Nem hegemóniára tör az USA, hanem ténylegesen, régóta az (csak az ENSZ, a nemzetközi szervezetek, és az USA által is támogatott jóindulatú "jogállamiságra való törekvés a nemzetközi színpadon" elfedi ezt, mintegy ködbe takarja, mintha nem így lenne). Miért a Föld vezető hatalma az USA? Döntően a gazdasági súlya miatt, és azért, mert eldöntötte a két világháborút. Grátisz megnyerte a nyugati világ számára, szövetségben a SZU-val. Akkor bezzeg nem kifogásolta Franciaország, a nem náci német nép, stb. hogy az USA katonailag beavatkozik.
Sőt, tpk. a hidegháborút is nagyrészt az USA politikája döntötte el.
Az ENSZ és a többi nemzetközi szervezet azért létezik, azért gyakorolhat jogköröket, mert az USA létrehozta, és eszközökkel látta el. AZTán most ezek az eszközök az akarata ellen fordulnak: csoda, hogy nem engedelmeskedik?