A galamb az egyike azon állatfajoknak, akik azon kívül, hogy egyáltalán nem békések, ha elkezdenek harcolni, azt nem tudják abba hagyni, hanem még a döglött tetemet is darabolják - szemben a kutyákkal, akik azonnal abba hagyják a küzdelmet, amint az ellenfél a "megtérés" jeleit mutatja, azaz behódol... :-)
Négy szerzetes elhatározta, hogy két hétig csendben fognak meditálni, egyik sem szól egy szót se. Az est leszálltával a gyertya lángja elkezdett pislákolni, majd kialudt. Az els? szerzetes megszólalt : "Ó nem! Kialudt a gyertya" A második szerzetes ezt mondta : "Hát nem abban állapodtunk meg, hogy nem beszélünk?". A harmadik is megszólalt : "Ti ketten, miért töritek meg a csendet?". A negyedik szerzetes elmosolyodott, és megszólalt : "Ah! Én vagyok az egyetlen, aki nem szólalt meg."
Kinek füle van rá, hallja meg!
Kinek inge, vegye magára!
Az igazi ellenség belül van. Önmagunkban hozzuk létre a békét, ha már békések vagyunk, tudunk "megfertőzni" másokat a békességgel.
Ám az ima sem haszontalan!