"az ilyeneket és a fajtádat tudnám szó nélkül megusztatni MOhács felé szívbaj nélkül"
Azt még nem mondták neked, hogy a sok maszturbáció akaratgyengévé tesz? Már pedig a Macht-hoz Wille is kell. Így marad a verbális kakaskodás, és semmi vér, de becsület se kamerádjaid előtt. Fel fognak nyomni a csoportvezetődnek, hogy puhány szájhős vagy.
De ha egyéb gondjaid is vannak, rendelni fogok neked minden napra egy Fradi-meccset, az talán segíteni fog.
fideszes Defend Security Kft. után most más néven ugyan, de létre akarják hozni a szocialista Defendet - állította a Magyar Hírlapnak Tóbiás István, a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezetének elnöke, aki elfogadhatatlannak tartja azt a döntést, a posta négymilliárd forintért szerezze meg a Defend eszközeit, és visszavegye tőle az értékfeldolgozást, közben a pénzszállítást saját leányvállalatával, illetve irodájával kell elvégeztetnie.
Tóbiás István a Magyar Hírlapnak azt mondta, korábban milliárdokat áldoztak arra, hogy egy külső cég lássa el a posta két stratégiai fontosságú feladatát, most viszont újabb milliárdokat költenek el, hogy visszavegyék őket.
Készek sztrájkolni is
A szakszervezeti vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy mostanában pénzhiány miatt vidéki postahivatalokat zárnak be végleg, postai dolgozók ezreit bocsátják el, nincs vagy kevés a fizetésemelés. Tóbiás hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetet nem tudják elfogadni, és ha kell, a sztrájktól sem riadnak vissza.
A hangulatot jól jellemzi, hogy március 7-én a Postai Érdekvédelmi '92 Munkástanács már szervezett egy tiltakozó demonstrációt az ÁPV Rt. székháza elé. A nagyobb Postás Szakszervezet vezetője ekkor azt mondta, ők egyelőre csak felmérik, hogy a postások készek-e sztrájkolni, bérkövetelésüknek nyomatékot adni. Március 21-én a szakszervezet a kérdőívek értékelése alapján dönt az esetleges tiltakozó akcióról.
Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyekért felelős államtitkára jónak tartja, hogy a Posta visszaveszi a Defendtől az értékfeldolgozás és a pénzszállítás tevékenységét. Az államtitkár szerint azzal, hogy a posta újra saját maga oldja majd meg az értékfeldolgozást és pénzszállítást, nem lesz kiszolgáltatva egy külső cégnek.
Hitelt kell felvennie a postának
A Magyar Hírlap információi szerint a postának nagy összegű, 2,3 milliárd forintos hitelt kell felvennie ahhoz, hogy ellássa a feladatokat, melyekhez szükség van a Defend eszközeire. Emellett a biztonságos szolgáltatás érdekében mintegy 1-1,5 milliárd forintot kell a fejlesztésekre fordítania. A szakszervezet szerint éppen ezek miatt kényszerül hivatalbezárásokra, elbocsátásokra a tavaly 8 milliárd forint veszteséget produkáló vállalat.
Másnak is dolgozhat az új cég
Szász Katalin, a Magyar Posta Rt. kommunikációs igazgatója a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, teljesen más alapokon kívánják megvalósítani az értékfeldolgozást és a pénzszállítást, mint ahogy ezeket a Defend végezte. Az állami tulajdonú szolgáltató vállalat jelenleg csak saját maga számára szándékozik az utóbbi feladatot ellátni, ugyanakkor nem kizárt, hogy másnak is végez majd értékfeldolgozást. A kommunikációs igazgató szerint a tervezett hivatalbezárásoknak, létszámleépítésekhez nincs közük a defendes ügyletnek.
A Defend végelszámolója úgynevezett versengő ajánlattételről határozott a biztonsági vállalkozás eszközeinek értékesítése ügyében. Erre a Magyar Hírlap információi szerint két cég jelentkezett, és a tegnap kihirdetett nyertes a posta JNT Kft., amely az értékfeldolgozást végezné. Nincsenek véletlenek - kommentálták biztonsági cégek a döntést.
A Kóródi Mária szabad demokrata politikus vezette környezetvédelmi tárca meghívásos pályázatán annak a Dávid Tamásnak a cége nyert, aki szakértőként közreműködött az SZDSZ Korszakváltás Programja című választási anyagának megalkotásában- jelentette be mai sajtótájékoztatóján a Fidesz. Az Economics Kft, amelynek Dávid Tamás az ügyvezetője az Aranypénz Rt és a Bull Kft-vel szemben nyert a pályázaton. Parragh Dénes fideszes képviselő állítása szerint a pályázaton induló három cégben az a közös, hogy egyiküknek sincsen közigazgatási tapasztalata, noha a pályázatot a minisztérium átalakítására írták ki.
Egy tapasztalt cég, amely már bizonyított
A meghívásos pályázaton bruttó 64 millió forintot nyert el Dávid Tamás cége, amelynek egyébként tevékenységi körében többek között a tőzsdeelemzés és humán kérdések szerepelnek. A cég négy éve, hárommillió forintos törzstőkével alakult.
Parragh Dénes szerint egyértelműen "jutalmazásról" van szó. A képviselő elmondta, hogy a környezetvédelmi tárca egyik ellenőrző albizottsága januárban kérte az elkészült anyagot betekintésre, a Kóródi Mária viszont arra hivatkozva, hogy az anyag a döntéselőkészítést segíti, nem járult hozzá annak megismeréséhez.
Azt is érthetetlennek nevezte az ellenzéki politikus, hogy a nemrégiben a HVG-ben megjelent, a tárca állítása szerint teljeskörű külső szakértői listában nem szerepelt a cég.
Miért ne?
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az Indexnek elmondta viszont, hogy a Korszakváltás Programja elkészítésében több mint százan vettek részt. Megítélése szerint az egy fals szemlélet, ha valaki csak olyanokkal dolgozik együtt, akiket nem ismer. Kóródi Mária megismerhette a közös munka során Dávid kvalitásait, ezért is hívhatta meg a cégét a pályázatra - vélekedett a pártelnök. Nem találok ebben semmi kivetnivalót - tette hozzá Kuncze Gábor.
Ezidáig a környezetvédelmi tárca nem nyilatkoztt ez ügyben. Az Economics első embere, Dávid Tamás külföldön tartózkodik, üzlettársától, Frey Tibortól viszont az Index megtudta, hogy a környezetvédelmi minisztérium által kiírt pályázat minden egyes részletével Dávid foglalkozott. A konkurens pályázók közül az Aranypénz Rt-nél közölték, hogy azóta a cég nagy része lecserélődött, senki sem tud már nyilatkozni arról a pályázatról, s egyébként is "a fél cég beteg" - tudtuk meg.
Nézz a téma címére!
Ez nem az a topik, ahol a "fidesz_lop.doc" kimutatásaidat kellene cáfolni.
Arra van számos másik.
Inkább "sorold te az ellenkezőjét"!
Ennek hiába beszélsz ! ha tudomásul venné a tényt, nem tudna miről irni, oszt bennrekedne és fulladásos halál. Hát ne má !Ő is embertársunk, vigyázni kell rá.
A 168 óra című lap a Magyar Rádió pénzén indult, a Rádió infrastruktúráját használták fel a felfuttatásához. Aztán ez a közpénzből "megcsinált" lap pénzt fialt, Mester Ákos saját zsebébe - ugyanis a lap, hogy, hogy nem, magántulajdon lett. Annak lett nyilvánítva.
Csak úgy. Ez a lap immár jónéhány napja nem tudja, hogy ki az a Kaya Ibrahim. Mi fantomokkal nem törődünk, viszont azt nem tudjuk még mindig, hogy miért egy közpénzből működő intézmény vagyonából gründolt magának lapot a Magyar Narancs által simlis privatizátornak nevezett Mester Ákos.
A Magyar Televízió 1994 után rengeteg "külső munkatársat" foglalkoztatott, óriási összegekről szóló szerződéseket kötöttek, amik mögött sok esetben nem is állt valós teljesítmény. De a megfizetettek mind brancsbeliek voltak. A Magyar Televízió közpénzből működik!!!
Amikor Bokros Lajos megbukott, a végkielégítését egy alapítványnak adta. Csakhogy ennek az alapítványnak az elnöskégében ott ült Bokros Lajosné őnagysága...
Érdekesség: Békesi László jóbarátja a Kanadában elítélt szaknévsoros Bodnárnak. Mellesleg ő is a fotexesek körébe tartozik.
Az olajügyekben elhíresült Energol Kft. és Conti-Car Kft. vezetői ismertek MSZP-s körökben, így például a Csikós József nevű alak, aki MSZP-s képviselő is volt. Az olajügyekben érintett szermélyek jórészt az MSZP holdudvarához tartoznak.
Kuncze Gábor belügyminiszterként több alkalommal is együtt reggelizett a kazettahamisító VICO-s Fenyővel, és egy bálon olyan fénykép készült róla, amin kedélyesen barátkozik az azóta szerencsésen meggyilkolt Prisztás Józseffel. Fenyőnek egyébként jóbarátja volt Pető Iván is, akivel gyakran megbeszélte a dolgait.
Gál Zoltán, az Országgyűlés 1994-1998 közti proli elnöke (a Házelnök csengője helyett a ragacsos kiskanalával kocogtatta a koszos kávéscsészéjét) 1988-ban belügyminiszter-helyettes volt. Ebbéli minőségében adott utasítást 1988. október 23-án, hogy a motoros rendőrök a tüntetők közé hajtsanak. Ma "modern európai szociáldemokrata."
Sándor László MSZOSZ-elnök annak idején az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke volt. Ebben a minőségében 271 millióért adott el egy 645 milliós Budapest Bank-részvénycsomagot a Medicor Holding Rt.-nek. Később több, mint 1 milliárd forintot dobott ki a közpénzből működő OEÖ pénzéből értéktelen Medicor-részvényekre. A Medicor személyi állományában, érdekes módon, MSZP-s emberek vannak.
Máté László egykori MSZP-alelnök: Az ország legjobb malmát, a nyolcmilliárd forintot érő Budai Hengermalmot Máté László félmilliárdért vette meg, oly módon, hogy az ÁPV Rt.-ben üldögélő barátai segítettek neki ebben, és a Postabanktól hitelt vett fel, amit azonban nem nagyon fizetett vissza. A malom nem működik, pedig hatalmas kapacitása és korszerű technológiája van.
Viszont a köztartozásokat fölhalmozták. Máté László köszöni, jól van...
A tv2-t működtető MTM-SBS cég (amelyben résztulajdonos Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus főtitkára) 1998-ban tőkeemelést hajtott végre, nagyrészt az EBRD (itt volt ebédjegyosztogató és szabadság-beosztó személyzeti igazgató Németh Spontánprivatizátor Miklós) segítségével. Ehhez jelzálogba adta a frekvenciát, amit pedig a médiatörvény tételesen is
tilt. Az ORTT akkori elnöke, Révész T. Mihály (Horn embere) természetesen szemet hunyt efölött, pedig azonnal fel kellett volna bontani a céggel a szerződést.
tv2 ismét: a frekvenciákra pályázni lehet az ORTT-nél. A tv2 vezetésének egyik hölgyalkalmazottjának apja az ORTT pályázatokat elbíráló kuratóriumának tagja volt, amikor a tv2 nyert... A tv2 egyébként azzal kapta meg a frekvenciát, hogy kevesebb reklámidőt ígért, mint a többi pályázó - ezt persze azóta sem tartják be, de senkit nem vontak ezért (sem) felelősségre.
Hozzátartozik a dologhoz, hogy a tv2 a sugárzott reklámok után kap pénzt, de csak a pályázatban foglalt reklámidő után fizet adót...
Kereskedelmi adók: az RTL Klub és a tv2 többmilliárdos áfatartozása mindeddig nem szúrt szemet senkinek, és úgy látszik, hogy ezek az adók nyugodtan működhetnek így is...holott ez azt jelenti, hogy ezek a gagyiadók az adófizetőkön élősködnek.
Kommunisták a tömegtájékoztatásban: az MTI vezérigazgatója a borzalmas múltú Dorogi Sándor. A másik nagy hírügynökség, a Ferenczy Europress szintén a bolsevisták gyűjtőhelye: a névadó, Ferenczy József (Josef von Ferenczy), aki mellesleg Magyarország utazó nagykövete (!), 1945 után a hírhedett Katonapolitikai Osztály D-osztályát (elhárítás) irányította.
Egy müncheni bíróság adócsalásért nemrég jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte. Hírügynökségét olyan nevek fémjelzik, mint Pálos Tamás, az MTI egykori rettegett kommunista vezérigazgatója; Csák Elemér, a moszkvai ösztöndíjas egykori New York-i tudósító, a kommunisták megbízható embere; Bajnok Zsolt, a rosszemlékű Tájékoztatási Hivatal egykori vezetője, a Magyar Hírlap (a
kommunista kormányok lapja) volt főszerkesztője. A Ferenczy Europress a német Axel Springer konszerntől kapja a pénzét; ez a konszern a megyei lapok nagy többségét olcsón megvette 1990-ben, cserébe a régi kommunista gárda a helyén maradhatott. A bolsevisták információs terrorja töretlen.
A hírhedt Tocsik-ügy: az ÁPV Rt. tartozik különböző önkormányzatoknak a privatizált ingatlanok miatt. Az ÁPV nem fizet.
Alkudoznak. Az ÁPV megbízza Tocsik Mártát, hogy minél többet takarítson meg neki. A megbízás alapjául szolgáló dokumentum hamis.
Tocsik mellesleg eredményes, 800 millió forint sikerdíjat kap. Ezt aztán elosztja saját maga és az MSZP, illetve az SZDSZ pénztárnokai között. Így lesz közpénzből (ÁPV.Rt.) magánpénz, majd pártpénz.
Szekeres Imre szállodaügye: Szekeres és neje egy Postabank-céggel lízingeltet egy szállodát, barátaik ötlete alapján.
Szekeresék az ötletadó és a szállodát működtető barátaiknak hosszú távú bérleti szerződést ajánlanak. Ám kiderül, hogy ez jó üzlet, így csak egy éves bérleti szerzédés születik. A barátok szószegés miatt nem fizetnek. Az illetékes önkormányzat gyorsan kiteszi őket a szállodából, az üzletet pedig Szekeresnének az épületbe korábban, titokban bejelentett cége veszi át.
Amikor a Postabank az ilyen jellegű hitelek miatt öszeomlik, akkor a költségvetésből megtámogatják. Tehát: a közpénz először magánpénzzé, esetleg pártpénzzé válik, majd a hiányt ismét közpénzből pótolják, és kezdődhet elölről a dolog.
Szocialista módon.
Horn-villa: Horn Gyula villáját a Postabank Rt. cége, a DOM Rt. építette meg, úgy, hogy Hornnak és családjának az első kapavágástól az utolsó simításig az egész nem került többe tizenkétmillió forintnál. A II. kerületi villanegyedben, egy akkora telken.
Csak a telek többet ér...
A Postabanknak ezen az volt a haszna, hogy Horn ezzel a cég lekötelezettjévé vált.
A szovjet államadósság ügye: az államadósság értékesítésében rejlő ülzeti lehetőségeket egy bizottság szétosztja a kedvezményezettek között. Kedvezményezett az, aki a szovjet adósság jogutódjában, Oroszországban talál olyan árut, amit más piacokon lehet értékesíteni. Ekkor Oroszország kifizeti az áru vételárát, a lebonyolító pedig befizeti a magyar államnak
a megfelelő öszeget. A bonyolítónak pályázni kell erre a lehetőségre, és a befizetési arányra javaslatot kell tennie. Ez az adat szükségszerűen titkos. Ám a szocialista kormány az egész ügyletet titkosította. Az állam képviselői, a kedvezményezettek és a döntéshozók ugyanannak a politikai körnek a tagjai! (Pál, Dunai, Kapolyi, Máté, Hujber.) Olajban is ment az adósságtörlesztés. Ugyanez a kör - miniszteri jogon - közbeiktatjaa New Yorkban bejegyzett HFT nevű cégét, majd MOL-elnökként fogadják a saját cégük beiktatásával és hasznával érkező olajszállítmányt, mintha állam küldené államnak.
Vodka Zsurkon: A széphajú Baja Ferenc (akinek hajviseletéről, akárcsak oly sok baloldali politikus belső romlottságot tükröző külső ziláltságáról, bármely pszichiáter tanulmányt írhatna) környezetvédelmi miniszterként alaposan megtámogatta a saját érdekeltségébe tartozó zsurki vodkagyárat - közpénzből.
Gigastorage-ügy: egy Bisszer Dimitrov nevű bolgár ex-titkosügynök Franciaországban egy számítógépes keménylemez-gyártó üzemet vásárolt. Ehhez jelentős hitelt vett fel, a francia állam is támogatta több tízmillió frankkal. Hitelezett neki a HFT (résztulajdonos: az OTP) és a bécsi CW-bank (az MNB leánybankja.) A pénzt a bolgár egy amerikai számlára utalta.
A franciák, miután Dimitrov nem tartotta be a szerződésben foglaltakat, letartóztatták, de a pénz nem került meg. Dimitrov egyik munkatársa, Peter Dobrev a Kereskedelmi Bank exelnökének, Horn kabinetfőnökének, Apró Piroskának a férje. (Apró Piroska Apró Antal, a hírhedett bolsevik lánya.) A pénzeket kölcsönző bankokban tulajdonosként, igazgatósági tagként Apró Piroska baráti köre ült. A bolgárnak hitelezett pénzek tehát a magyar költségvetésből is származtak, és benne volt a szocialista kör megint.
TB-ügy: Kelet-Magyarországon egy magáncég, a Zefirus BT. olcsón felvásárolja az egykori SZTK, ma TB ottani ingatlanait. A Zefirus csóró cég, így a Villamos Művek egyik főosztályvezetője - törvénytelenül - a vállalat pénzéből átutal a Zefirusnak több százmillió forintot. Az ingatlanokat eladó TB-döntéshozók, a pénz átutalója és a Zefirus tulajdonosai ugyanannak a szocialista
klientúrának a tagjai. Az ügyben Baja Széphajú Zsurkivodkás Ferenc is érintett volt. A lényeg itt is: a döntési pozíció felhasználása közpénzek magánvagyonná alakítására.
TB ismét: az Egészségbiztosítási Önkormányzat százhatvanmilliós fizetési kezességet vállalt a Postabank érdekében (a Postaban ezzel élt is.) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal együtt egymilliárdos tőkeemelést csináltak a Postabanknál. Az ügyek mozgatója az EÖ elnöke, EGYBEN a Postabank felügyelőbizottsági tagja, Sándor László volt, aki egyébként érintett volt a VIP-hitelek ügyében is. A közpénzből élő EÖ pedig bukott egy nagyot.
TB még mindig: a közpénzek herdálására jó példa: százötvenmillió ment el a nem létező CM-klinika "működésének" támogatására, járulékelengedések elvtársi cégeknek, a sosem működött vényellenőrzési rendszerre kifizetett milliárdok...A haveri, elvtársi cégek megint jól jártak, a közpénzből élő TB pedig ismét bukott...
Pilótajáték: Tribuszerné ügye váltotta ki a legnagyobb botrányt. Róla tudni kell, hogy a kádári titkosszolgálat egykori alezredese, később MSZP-s képviselő Lusztig Péter élettársa.
Lusztig gyaníthatóan rejtőzködésében is segítette a nőt, mégsem vonták felelősségre bűnpártolásért...
Pártingatlanok: több helyütt, például Pécsett példa van rá, hogy az MSZP az ingyen használt állami tulajdonú ingatlanokat jó pénzért kiadja vállalkozóknak, cégeknek. vagyis a közvagyonból ismét pártpénz lesz.
Xénia Láz-ügy: Czégé Zsuzsa cége, a Félixfilm Stúdió az MTV számára döbbenetesen hátrányos szerződés által az éppen csőd szélén álló MTV költségvetéséből több százmillió forintot vett fel a Xénia Láz c. sorozatért. A Xénia Láz Mozgalom később egyesült az úttörőmozgalommal. (!!!) A Xénia Láz Mozgalom vezetője Schmuck Andor MSZP-s képviselő volt, aki a Xénia-klubtag gyerekeknek családjuk anyagi helyzetét, fogyasztási szokásait és szellemi beállítottságát (!!!) tudakoló
kérdőívet küldetett szét. A sorozat egyébként Máté László MSZP-s vállalkozó egyik cégének, a WÉS Rt.-nek a termékét, egy "energiaitalt" is reklámozta, amiből a Magyar Televíziónak viszont nem volt haszna.
Tehát: aránytalanul nagy összegű magánvagyon lett közpénzből (az MTV pénzéből), és törvényellenes árureklámozás, valamint törvényellenes információgyűjtés is tarkította ezt az MSZP-s érdekeltségű történetet.
Hozzátartozik még, hogy Czégé Zsuzsa tulajdonostársa volt a meggyilkolt Prisztás József. Czégé Zsuzsa klubjában Prisztáson kívül gyakran megfordult Horn Gyula, valamint a Kordax-ügyben is érintett Csintalan Sándor is.
Technomark-ügy: a főváros közművállalatainak több százmilliónyi pénzét az SZDSZ-es és Hit Gyülzekezet-tag Székely Gábor (persze ő sem székely...) alpolgármester segítségével kölcsönadják magas kamatra a Technomark nevű befektetési társaságnak. A Technomark az első esedékes kamatot kifizeti (magából a kölcsönből) Később saját értéktelen papírjaival fizet.
Közben a pénz a bécsi sógornő cégén keresztül a karibi térség felé mozog. A Technomark fizetésképtelenné válik, felszámolják.
A befektetői oldalon (a fővárosnál), ugyebár, bűncselekmény nincs (jóhiszemű befektetés volt...), tehát büntetés sincs.
Ám: pénz sincs. Az ügyben szereplő nevek később felbukkannak más ügyletekben is: művészeti kuratóriumok, fővárosi vagyonbizottság elnöki tisztsége (!!!), stb.
Nádor '95-ügy: a magyar titkosszolgálatok a számukra nélkülözhetetlen mobiltelefon-lehallgató készülékeket a Nádor '95 Rt.-re és más magáncégekre bízták. A Nádor az 1998-ig kifizetett 3,4 milliárd forintért csak 2,4 milliárd forint értékben szállított árut.
Ráadásul ezeket az eszközöket az állam csak bérli, tulajdonosuk a magáncég. (!) Érdekes, hogy a Horn-kormány egy részben külföldi magánszemélyek által jegyzett céget bevont egy ilyen, a titkosszolgálatokat érontő ügybe... E mögött a költségvetésből finanszírozott ügy mögött az MSZP-klientúrához tartozó személyek állnak...
Agrobank-ügy: a költségvetés által finanszírozott egzisztencia-hiteleket (E-hitel) az Agrobank úgy adta meg, hogy a szerződésbe belefoglalták: a hitelfelvevő az E-hitellel privatizálandó vállalat részvényeinek 25 plusz 1 százalékát átadja az Agrobank egyik vezetője, Kovács Mihály által direkt ebből a célból alapított cégek valamelyikének. Így tehát: a Kovács érdekeltségébe tartozó cég
tulajdosznszerzése lehetővé teszi a hitelezett döntéseinek ismeretét, így, úgymond, kisebb a hitelkockázat. És: a közpénzből nyújtott E-hitel egy részével, teljesítmény nélkül, a magánvállalkozás tulajdont szerez. Vagyis: közpénzből ismét magánvagyon lesz.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Agrobank-vezérek (Kovács Mihály és a Dreyfusként kezelt Kunos Péter) aranyügylete kapcsán kirobbant botrány idején támogatta az Agrobankos alakokat. Surányi tehát bűnpártoló.
Pillér-ügy: a kárpótlásijegy-tulajdonosok jó hozam reményében jegyeiket a Pillér I. és a Pillér II. ingatlanalap befektetési jegyeire cserélték. Az ingatlanalapot kezelő Prudent Invest Rt. az alapokban lévő ingatlanok eladásával, bérbe adásával és újabbak vásárlásával igyekezett nyereséget termelni. Az ügyletekbe azonban beiktatták az Immober Rt.-t, melyet a szerződések szerint a vételár 2 és fél százaléka illetett meg, azonban mindenfajta tényleges tevélkenység nélkül. A Prudent Invest vezetői (késő kádári gazdasági csapat) és az Immober vezetői között régi, elvtársi kapcsolat volt. Megint jól jártak az élősködők. Viszont 60 millió forint értékű kárpótlási jegy eltűnt...
Mátrai Erőmű: a Horn-kormány olcsón eladta a német RWE-EVS cégnek a Mátrai Erőművet, olyan titkos garanciával, miszerint a cég Bükkábrányban új erőművi blokkokat építhet, és azokat - bár az átlagosnál sokkal drágábban termelnek áramot - közvetlenül a paksi Atomerőmű után kapcsolják rá a hálózatra, így garantálva a bevételt.
Az ÁPV vezére, Kocsis István nem sokkal az ügylet után az RWE alkalmazottja lett havi 18 ezer márkás fizetésért. Ehhez miniszteri engedély kellett, amit Csiha Judit privatizációs miniszter (aki ekkoriban vett fel 8 millió forint értékű VIP-hitelt) meg is adott. Egyebek között ez az olcsón privatizált erőmű hozta be a költségvetésbe azt a pénzt, amivel a csőd szélén álló Postabankot meg lehetett támogatni, és így VIP-hiteleket és egyéb segítségeket igénybe venni. Közvagyonból magánvagyon.
Megint.
Bizományi-ügy: 1998-ban a választási kampány idején a BÁV Rt. 15 millió forintért (!) kibérelt egy 150 négyzetméteres raktárhelyiséget az MSZP Köztársaság téri székházának pncéjében. A BÁV a környéken megszokott bérleti díjaknak (kb. 800 Ft/négyzetméter) kb. tízszeresét fizette be az MSZP számlájára. Kell-e mondani, hogy a BÁV Rt. vezetőségében is régi kommunisták üldögéltek?
A BÁV Rt. hasonló üzletet kötött az MSZOSZ-szel is, amelytől festményeket vett. Könyv szerint a festmények értéke 200 ezer forint volt, a BÁV azonban 20, 3 millió forintot, fizetett az MSZOSZ-nek. Ez a valós érték több, mint 100-szorosa!!!
A BÁV Rt. Az ÁPV Rt. tulajdona volt, majd 1998 elején a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési bank tulajdonába került. Vagyis, ismét közpénz vált pártpénzzé.
Co-Nexus-ügy: a Co-Nexus Rt. olyan szerződést kötött az ÁVÜ-vel (még 1991-ben), hogy az ÁVÜ a Co-Nexusnak átad egy négymilliárd forint értékű vállalatcsomagot. László András, a Co-Nexus vezetője nem tudott elszámolni a szerződésben szereplő fizetési határidőre a pénzzel, a kiürült vállalatok értéke pedig ekkorra már meg sem közelítette a 4 milliárdot. László András cége
jó kapcsolatokat ápolt MSZP-s és Postabankos körökkel.
Globex-ügy: A Globex Rt. a bankhitelekből, részvényportfóliókból (köztük vidéki és fővárosi önkormányzatok jelentős részvényvagyonából), valamint az ezekkel kapcsolatos kötelezettségeik elmulasztásából származó vagyont a vállalat vezetői kivonták, és Münchenben alapított vállalataikba helyezték át. Az ügyben érintett volt a Keleti-féle honcédelmi minisztérium, a Postabank és az izraeli Leumi Bank is.
Kordax-ügy: a Kordax Rt. olajban utazott, vám- és áfacsalással növelte a vagyonát. Szlovákiába szállított feldolgoásra nyersolajat,és azt benzin és gázolaj formájában hozta vissza. Ezek után nem kellett vámot fizetni. Azonban olyan készterméket is behozott a Kordax, amit nem az általa kivitt nyersanyagból készítettek. A Kordax végül 10 milliárdos köztartozást halmozott fel. A cég tulajdonosa, Kelemen Iván a cég pénzéből az MSZP és az SZDSZ kampányát is támogatta, együtt vacsorázott
Budai Lászlóval, a Tocsik-ügyben elhíresült SZDSZ-es vállalkozóval és Pető Ivánnal. Kelemen Iván egyik munkatársa Csintalan Sándor.
Ok-Tat-ügy: Az Ok-Tat tankönyvkiadó kft. a Kulturális Minisztérium támogatásában részesült. A miniszter Magyar Bálint volt, a cég egyik vezetője Magyar Bálintné. Vagyis közpénzből lett ismét magánvagyon, és a cég így szerzett előnyt a többivel szemben.
Zsinagóga-felújítás: hová tűnt a magyar állam által a Dohány utcai zsinagóga felújítására adott kb. 300 millió forint?
Zsinagóga: Fenyő János, Zemplényi György, Szemjon Mogiljevics és Tasnádi Péter helye a Dohány utcai zsinagógában ki névtáblával van biztosítva. Az ex.-munkásőr Zoltay persze tudja, mit csinál...
Szocialista etika: Paszternák László, a dagadt bányásszakszervezeti vezér teli szájjal habzik a Fidesz-kormány ellen, követelve a bányászok életkörülményeinek javítását, ám az ő cége külföldről, drágán hozat be szenet. Vagyis nem a magyar bányászok munkalehetőségeit igyekszik bővíteni...
Szocialista etika megint: Horn Gyula, aki 1956-ban önként lépett be a hazaáruló Kádár karhatalmistái közé, természetszerűleg érintett az ügynöktörvényben is, hiszen a kádári elit tagjaként ő is kapta és olvasta a jelentéseket. Horn válasza: "Na és?"
Szocialista etika még mindig: a Nagy Imre kivégzését megszavazó Nyers Rezső még mindig a "modern európai szociáldemokrata" MSZP egyik tisztelt tagja.
Baloldali etika újra: Farkasházy Tivadar, a Soros Alapítvány kitartottja, a Magyar Rádió belső szabályzatát megsértve, rendszeresen szerepel az RTL KLub nevezetű kereskedelmi csatorna (találó kifejezés a csatorna...) egyik igénytelen, a legalacsonyabb szellemi szinten álló, félhülye proletárréteg szórakoztatására szolgáló műsorában, a Heti hetesben.
Dupla gázsi, a szabályok és rendelkezések meg, ugyebár, rá nem érvényesek...
Ugyanez érvényes Bolgár Györgyre, akinek a Kossuth Rádióban Beszéljük meg! címmel állandó műsora van (ez a műsor irányított és manipulált, és természetesen szintén a legalacsonyabb szellemi szinten álló plebs ízléséhez igazodik). Bolgár rendszeresen ír a Metro újságba. Dupla gázsi ismét. A rendelkezések Bolgárra sem vonatkoznak (valószínűleg azért, mert ő sem bolgár...) A törvények értelmében közszolgálati médium alkalmazottja nem dolgozhat kereskedelmi adónál.
Bolsevik díszpolgár Pécsett: 2000. augusztusában a Toller László (MSZP) polgármester irányította pécsi önkormányzat a város díszpolgárává avatta dr. Tigyi Józsefet, aki 1956-ban fegyverrel harcolt a nemzeti felkelés és szabadságharc ellen, később pedig a Munkásőrség aktív tagja volt.
Millennium bolsevik módra: a magyar állam igyekezett megadni a módját a millinniumi ünnepségeknek. A nemzeti érzést semmibe vevő idegenszívűek - rájuk jellemző kicsinyes materializmussal - tételes számlát akarnak az ünnepről. Nem fogják fel, hogy bármennyibe is került, mindenképen megérte, hiszen ez a pénz itt maradt Magyarországon, és a megemlékezések
talán-talán maradandó nyomot hagytak a magyar lelkekben.
Érdekes viszont, hogy a berlini teknóhajcihő budapesti másolatának költségeiről a millenniumról számlát követelők nem faggatják a fővárost lakhatatlanná tevő Demszkyt.
Számla: jó lenne tételes számla arról, hogy mennyibe került a nemzetnek az 1995-ös világkiállítás lemondása.
Baloldali nemzetellenesség: 1990 óta a baloldal folyamatosan provokálja a magyarságot. Csak nemzetünk bölcsességének és türelmének köszönhető, hogy eddig még nem volt ennek következménye.
Néhány eset 1990-től napjainkig: hordóügy, Hanákné-ügy, Kőbányán "megkéselt" (mint később kiderült, nem létező) zsidó kislány, az SZDSZ szellemiségét közvetítő Tilos Rádió kiszólásai ("Jézus meleg volt", "a homoszexualitás magasabb rendű életfroma, mint a heteroszexuális"), maszturbáló angyalok a magyar címer köré rajzolva, SZDSZ-es írók, költők tendenciózusan magyar -és keresztényellenes művei ("Hogyan gondozd a magyarodat?", "Zakatol a Szentcsalád, Isten tömi Máriát", stb.), Landeszmann rabbi mocskolódása a bőgatyával és a fütyülős barackkal, közpénzből is támogatott, aberrált Nitsch-kiállítás egy egykori rendházban, buzifesztivál a katolikus találkozó és a református világtalálkozó idején, a hormonzavaros, tehetségtelen Pa-Dö-Dő-duó fellépése a Danubius Rádió szervezésében az MSZP támogatásával a Bánk bán elnyomására, és még lehetne sorolni a példákat, de minek? (Mindeközben a magyar állam 350 millió forinttal támogatja a holokausztmúzeum
létrehozását.)
Surányi György, a nemzetellenes pénzpolitika garanciája: mennyi kárt kell még okozni Surányinak és bandájának, hogy bíróság elé kerüljenek? A CW Bank 260 milliárdját is az adófizetők pénzéből tapsolták el, és Surányi köszöni, jól van; ő megmagyaráz, rámutat és előrejelez.
Postabank: a magyar nemzetet hihetetlen összeggel megkárosító Princz Gábor Bécsből üzenget haza. És néha haza is jön! 2001 januárjában a Hajógyári szigeten, rendőri biztosítással (!!!) mulatozott, szórta a pénzt. A rendőrség pedig őrizte a mulatságot, ahelyett, hogy letartóztaták volna.
Budapest Bank: a magyar államnak 8000, azaz nyolcezer forint haszna volt a bank privatizációján, mert az adósságot nem a vevő vállalta magára, hanem a költségvetés. Azaz, az adófizetők pénzéből törlesztettek az új tulajdonos helyett öt éven keresztül évi tízmilliárd forintot.
Magyarország kifosztása: az elvtársak húszezermilliárd forintot (6 év magyar költségvetését) lopták el tőlünk 1988 óta. Kezdődött a dolog az 1988. évi VI. törvénnyel, amely a spontán privatizációt törvényesítette. (Emlékezzünk Grósz Károly unokaöccsére, Németh Miklósra, akinek ez történelmi bűne!!!) Nincs már magyar növényolajipar (a Feruzzi-csoport vette meg; Feruzzit később
Olaszországban lelőtték a rivális maffiózók.), ami azt jelenti, hogy a korszerű magyar növényolajipart leszerelték, a gépeket olcsóbb munkaerőt adó országokba vitték, és nálunk sokkal drágábban lehet venni az étolajat, a margarint és a napraforgó-alapanyagú mosószert. A cukoriparunkat szintén áron alul kótyavetyélték el, nincs már magyar cukoripar!!!
A magyar fogyasztó pedig sokszorosát fizeti annak, amibe kerülne akkor, ha az eladáskor igenis korszerű technológiával, korszerű gépparkkal rendelkező gyárak - munkalehetőséget teremtve! - itthon gyártanák a cukrot. Mellesleg: a napraforgó és a cukorrépa vetésterülete jelentősen visszaszorult, ezáltal rengeteg termelő ment tönkre. Mindez nem volt szükségszerű, ezt azok csinálták, akik a Magyarországot vadászterületnek nézőket kiszolgálták. A magyar szeszipar is idegen kézben van. A magyar cementipar is a végét járja: már csak Hejőcsaba van magyar kézben, de ezt a gyárat fojtogatják a bankok. Nem mellékes szempont, hogy amennyiben a Magyarországon nyereségesen, magyar munkaerővel megtermelt cement helyett külföldről, sokszoros áron kell venni a cementet, abban az esetben a lakásépítések is sokkal többe kerülnek, int egyébként. Stratégiai kérdés? Az.
Tehát a cementiparunkat áron alul, ok nélkül elvesztegető kommunisták ismét csak hazaárulást követtek el!
Energiaszektor: a Horn-féle csatlóskormány az energiaszektort is külföldi kézre adta (ráadásul egy francia ÁLLAMI cégnek, ami egyben törvényelenes is volt.) Ezt az ágazatot összesen 400 milliárd forintért adták el. Ugyanebben az időben a britek egy hasonló nagyságrendű energiaszektort egy brit magáncégnek 11-szer ekkora áron adtak el...
Az energiaszektor is stratégiai ágazat!!!! Ki védi meg a magyar fogyasztókat a nyugat-európai áraktól?!? Semmi nem indokolta az elkótyavetyélést!
Ganz eladása:
Eladták a Ganzot Transzformátorgyárat az Ansaldonak. A név megmaradt Ganz-Ansaldónak, mert az észak-afrikai és közelkeleti piacon annyira bevezetett név volt, hogy Ansaldo néven nem lehetett semmit eladni. Egyébként a Ganz Villamossági műveknek ez az egyetlen nyereséges része volt.
Az új vezetés első tevékenysége volt az összes műszaki dokumentáció kivitele az országból. Ezek között a múlt századi, technikatörténeti értékkel bíró tervrajzoktól a legutóbbi időkben megvalósított dokumentációk is benne voltak.
Valamelyik vidéki városban (ki kellene deríteni, hogy hol) felépített egy új üzemet. A költségeket magyar és olasz állami forrásokból szerezték. Még a piszoár is olasz volt benne, mint egy luxusszálló olyan felszereltsége volt. Csakhogy sose üzemelt. Ezután ugye a gyár nem fizetett, először közterheket, TB-t, stb, majd fizetést sem a dolgozóknak. A végén becsődölt. Odaveszett a Ganz egyetlen nyereséges vállalata, dokumentációi, stb....
A feledés fátyla
Nem tétlenkedett a baloldali kormánypárt
Nem kaphatják meg a helyi önkormányzatok az őket illető pénzt - döntött a baloldali kormány még 1994-ben. Azokért a belterületi földekért, amelyeken az állami vagyonkezelő által eladott gázközmű áll, megfelelő összeget kellett volna fizetnie az állami vagyonkezelőnek. A Horn-kormány azonban megpróbálta lejjebb srófolni az önkormányzatok igényét. Az cPV Rt. és a helyi vezetőségek közé beiktatott alkusz Tocsik Márta volt, s az ügyvédként eljáró üzletasszony irreálisan magas sikerdíjat markolt föl az állam javára lealkudott összeg után: 804 millió forintot. Erre az üzletre Szokai László, akkori cPV-elnök adott lehetőséget, így sokan Szokai-ügynek nevezik a Tocsik-ügyként gyakrabban
emlegetett botrányt. Az alkufolyamatban a bíróság elsőfokú ítélete szerint Boldvai László MSZP-s képviselő befolyással üzérkedett, s ezért a testület börtönbüntetéssel sújtotta - miközben Tocsikot fölmentette. ´gy inkább Szokai-Boldvai-ügy lenne a helyesebb elnevezés - de ki emlékszik már a részletekre?...
"Az egy Tocsik-ügyön kívül tud-e valami nagyobb botrányt említeni a Horn-kormány idejéből?" - kérdezte Kovács László szocialista pártelnök nemrég a Magyar Televízió riporterét. A politikus épp azzal élhetett vissza, hogy a köztudatban mára javarészt maguk az ügyek is feledésbe merültek. ´gy történhet, hogy Boldvai továbbra is a szocialista párt parlamenti frakciójában ül. S már azt is kevesen tudják felidézni, hogy az ügyben napvilágra került az SZDSZ érintettsége is, ennek következtében Pető Iván pártelnök kénytelen volt lemondani, de "feledékenyen" azóta már a polgári kormány
"korrupciós ügyeit" emlegeti.
A társadalom amnéziája a baloldali politizálás alapja - mondhatnánk, emlékezve arra, kik milyen előélettel nyertek választást 1994-ben. Ezúttal borítsa a feledés fátyla a pártállamban elkövetett bűnöket. cm idéződjön föl néhány az 1994 és 1998 között, immár demokratikus körülmények között napvilágra került vétkek közül.
A szocialista párt egykori sztárja, Bokros Lajos nem csak csomagjáról ismert: elsőként 16 milliós végkielégítését emlegette a sajtó 1995 tavaszán, azért mégpedig, mert állami bankból a miniszteri székbe távozva ilyen összeget tett zsebre. Megdolgozott érte - mondhatnánk. Elérte ugyanis, hogy a privatizáció előtt álló Budapest Bank az adófizetők pénzéből 12 milliárd forint támogatást kapjon. Ezután a bankot már pénzügyminiszterként adta el egy amerikai óriáscégnek - épp 12 milliárd forintért. ´gy az ellenérték csak a korábbi állami támogatás "visszavétele" volt. És a 12 milliárd
forintos privatizációs bevételt is teljesen felemésztette a Bokros Lajos miniszter által a vevőnek adott állami garancia: az amerikai cég - amely a bank ingatlanjaihoz ingyen jutott - a garanciákat teljesen beváltotta később...
A klientúraprivatizáció fájó példájaként került külföldi tulajdonba a Mol Rt.
A reményteljes magyar cég vagyonát aránytalanul alulértékelte a Mol megbízásából eljáró francia tanácsadó, mivel az cV Rt.-nek, vagyis a magyar államnak nem volt külön tanácsadója. A geológusok nyilvántartása szerint 1994. január 1-jén a megkutatott kőolaj és földgáz értéke 653 milliárd forint volt. Ez a 2000. évi importáron több mint 3000 milliárd forint lett volna. Az óriási érték nem került be a Mol "vagyoni értékű jogai" közé, így nem fizettek érte a vevők. A Mol Rt. vezére akkoriban a korábbi gazdasági miniszter, a szocialista Pál László lett, de előtte a szabályozást Medgyessy Péter, a
Bokros utáni pénzügyminiszter segédletével alakítgatták.
Vidéken sem tétlenkedett a baloldali kormánypárt. Nyíregyházán, 1996. november 7-én kelt az a belbiztonsági jelentés, amely leírja, hogy Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, az MSZP választmányának elnöke ingatlanügyletekben vett részt. A nyíregyházi Zefirusz Kft. pár év alatt hatalmas ingatlanbirodalmat kebelezett be, nagyrészt a volt pártállami szervezetek épületeit szerezte meg potom áron. Az erről szóló jelentés részletezi, hogy: "A lízingügyletek egyeztető tárgyalásai során a kezdeti időszakban jelen volt Baja Ferenc mint a Zefirusz Kft. felügyelőbizottságának tagja." A jelentés szerint "feltételezhető", hogy Baja "tudomással bírt arról is", a szerződések "feltűnő értékaránytalanságon alapultak". Még 1998 májusában Kónya Imre nemzetbiztonsági bizottsági elnök újságnyilatkozatban próbált nyomást gyakorolni Kuncze Gábor akkori belügyminiszterre, hogy tisztázza, hogyan tüntették el Baja nevét a Zefirusz-perből. Az SZDSZ régi-új elnöke azonban, aki mostanában "Tetthely" elnevezéssel korrupcióellenes kampányakciókat szervez, akkor hallgatott.
Mára sokan elfelejtették az olajgate-ügyet is. Hujber Ottó és Máté László off-shore cégei tekintélyes profitot nyertek azáltal, hogy az orosz államadósság leépítésében részdöntéseket hozó tárcaközi bizottság ezeket a vállalatokat mind az információk, mind a konkrét döntések tekintetében előnybe helyezte más - nem az MSZP érdekkörébe tartozó - vállalkozásokkal szemben. 1995. december 5-én az azonnali kérdések órájában az MDF, a Fidesz és a KDNP egy-egy képviselője közös akcióban
zúdított kérdéseket Dunai Imre ipari miniszterre. Ekkor tudhatta meg a közvélemény, hogy az orosz adósság leépítésében szerepet osztottak egy Amerikában bejegyzett - a Külkereskedelmi Bank pénzéből alapított - magyar magáncégnek, a Patkó András vezette HFT-nek. E magánvállalkozást Pál László korábbi ipari miniszter az orosz társminiszternek írt hivatalos levelében támogatta, továbbá e cégnek a moszkvai irodáját Dunai András, Dunai Imre fia vezette.
Az 1995-ös Bokros-csomag megszavazói milliókat vehettek föl rendkívül kedvezményes VIP-hitelként a Postabanktól, s a VIP-listán az előző rendszerből itt maradt szakszervezeti vezetők neve is olvasható. E szakszervezetiek saját szociális körülményeikről gondoskodtak leginkább. Érzékelteti ezt, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat a Postabank érdekében 160 milliós fizetési kötelezettséget vállalt, ezt a bank később le is hívta. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az EÖ együtt egymilliárd forint tőkeemelést hajtott végre a bankban. Jó részvényeket cseréltek eladhatatlan
értékpapírokra. Az ügyek mozgatója az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke, MSZP-s országgyűlési képviselő, Sándor László volt, aki a Postabankban felügyelőbizottsági tag volt, de ezt nem tartotta összeférhetetlennek azzal, hogy többmilliós VIP-hitelt is fölvegyen saját célra.
Emlékezetfrissítésként nem árt néha fölidézni a Nádor-ügyet, a BcV-ügyet, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Fővárosi Vízművek privatizációját, az ezekből külföldieknek járó milliárdos "menedzsmentdíjakat", az energetikai privatizáció titkos szerződését, a Technomark-, a Leumi-, a Globex-, az Agrobank-, a Pillér-, a Co-Nexus-ügyek és más skandalumok baloldali összefüggéseit is: ne borulhasson rájuk a feledés fátyla. Mert ezek káros gazdasági következményeit máig kénytelen viselni a magyar társadalom.
Becslés szerint ez mintegy százmilliárd forint értékû vagyon és közpénz kétes felhasználásának vizsgálatát érinti
Az én becslésem szerint pedig ennek sokszorosát nyúlták le a baloldal üvegzsebről prédikáló elvtársai. Gyakorlatilag egy országot.
De ezt Te is tudod kangaa, ugyanúgy, mint én, csak nem vagy hajlandó beismerni. De attól még ez így van.
Egyébként pedig különösen tetszik pl. a Szekércsárda esete. Valóban hatalmas horderejű ügyről lehet szó.
Azt is elmesélhetnéd, hogy ha a Vegyépszer és társai az autópályákra fordított pénzek felét lenyúlták, mint ahogyan arról papoltok, akkor a Strabag és hasonló cégek miért nem féláron dolgoznak az ő áraikhoz képest.
De annyi minden volna még, csak le kéne már venni a vörös szemüveget. Vagy vegyél egy vakvezető kutyát...
"Becslés szerint ez mintegy százmilliárd forint értékû vagyon és közpénz kétes felhasználásának "
A lista jórésze totál alaptalan.
Csak a Postabank és bécsi leánybankja 2szer ekkora tétel és akkor még ott vannak az olajsos komcsi ügyek, orosz államadósság.
A Millenáris kiállítás életem eddigi legnagyobb élményt nyújtó kiállítása volt. A Széchenyi film korántsem nevezhető bukásnak nem beszélve Bánk bán eddigi külföldi sikeréről.
Bayer Zsolt sorozatát nehéz felülmúlni.
Az MFB múlt év második felében került nehéz helyzetbe.
A Happy End-be beletört a komcsi kopók foga.
Az adófizetôk pénzét érintô gyanús ügyek, ahol nincsenek felelôsök, és tetemes a kár
Országimázs Központ Happy End-kifizetések
Ezüsthajó Kft. ügyletei
Millenáris Park beruházás, üzemeltetés
Millenáris Kht. vezetôjének végkielégítése
A Hídember címû film produkciója
MFB Rt. fedezethiányos hitelezési ügyletei
Informatikai Kormánybiztosság tanácsadói kifizetései
Ózdi martinsalakos házak helyreállítása
Népstadion-rekonstrukció
Megyeri úti stadion felújítása
Stadion Informatikai Projekt
In-Forrás Közhasznú Társaság hûtlen kezelése
Magyar Sport Háza állami kezességvállalások
Defend Kft. megbízásai
Defend titkos megfigyelései
NA Rt., autópálya-építés
Vagabunds Kft. (Bayer Zsolt és társai) 100 milliós ügye
HM ingatlanügyei
M1-es–M5-ös informatikai beruházásai
MTV Rt.-nél elkövetett visszaélések
Alcsútdobozi Szekércsárda MFB-s hitele
Hungexpo Reklám Marketing Rt. szerzôdései
Concordia Rt. 2,65 milliárdos közraktárjegye
12 állami agrárcég kijelölt személyek kezére játszása
Agrárinnovációs Kht. visszaélései
VPOP ingatlanvásárlásai
Magyar Posta Rt. reklám- és marketingszerzôdései
MFB Rt. hitelezése a Mizo Rt.-nek
Malév Rt. választások elôtti repülôgép-vásárlásai
Informatikai Kormánybiztosságnak a
Magyar Építôipari Kht.-nak nyújtott egymilliárdos támogatása
Széchenyi terv pályázatainak odaítélése
Hallgatói Információs Központtal kapcsolatos beruházás
Transelektro csoport hitelezési ügye
Reorg-Apport Rt. követelések kezelése
Dataware cégcsoport informatikai megbízásai
Agrármarketing Centrum Kht. visszaélései
Becslés szerint ez mintegy százmilliárd forint értékû vagyon és közpénz kétes felhasználásának vizsgálatát érinti
Jelenlegi rendôrségi eljárások
Országimázs Központ – Happy End-ügyek
MTV Rt. be nem fizetett adói
In-Forrás Kht. ügyletei
Defend titkos megfigyelései
Concordia Rt., Agrármarketing
Centrum, Agrárinnovációs Kht.
12 állami agrárcég eladása
Millenáris Kht. kifizetései
Ózdi martinsalakos házak építése
ISM stadionbeléptetési rendszer
M1-es–M5-ös informatikai beruházásai
Alcsútdobozi Szekércsárda MFB-s hitele
Az elmúlt másfél évben 18 nyomozás indult: három ügyben megszüntették az eljárást, hét ügyben vádat emeltek, a többi nyomozást idén befejezi az ORFK Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI). Eddig 29 gyanúsított van, közülük két fô került elôzetes letartóztatásba.
A Transparency International 2002. augusztusában megjelent jelentése szerint évek óta először növekszik a korrupció Magyarországon. Keller László közpénzügyi államtitkár nem tulajdonított jelentősséget a hírnek, mondván, hogy "nem kell túl komolyan venni azt amit a Transparency International mond, hiszen nem magyar forrásokból dolgozik".
Barom Keller! Ha augusztusban jelent meg, mikor készült?
Best of Üvegzseb 2002
2002. december 31-én a Medgyessy-kormány immár 219 napja dolgozott időt, energiát, törvényeket és az ellenzéket nem kímélve a mindenki számára átlátható, üvegzsebű jogállam létrehozásán. Ez idő alatt a következő említést érdemlő események jelezték az üvegzseb-program mérföldköveit.
Összeállításunk a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, a Gondola internetes portál, az Index, az Origó, a Magyar Hírlap és a Népszabadság hírei alapján készült.
Üvegzsebű szakemberek
Erős János kinevezése az Magyar Fejlesztési Bank élére. Azé az Erős Jánosé, aki a K&H bankban 3,5 milliárdos nyereség helyett 4,4 milliárdos hiányt produkált, viszont Medgyessy Péter vadászpartnere.
Zdeborsky György kinevezése szintén oda. Azé a Zdeborsky Györgyé, akinek a vezetése alatt a CIB Bank segítséget nyújtott az orosz Gazprom csoport egy offshore cégnek a magyar stratégiai vegyipar felvásárlásához, amit utóbb az Orbán-kormány akadályozott meg. (Borsodchem-botrány)
Apró Piroska kinevezése a privatizálandó Budapest-Airport Rt. elnök-vezérigazgatójává. Apró Piroska az egykori MSZMP PB-s kádárista pártfunkcionárius Apró Antal lánya, az utolsó pártállami kormány külkereskedelmi miniszterhelyettese, az Altus-birodalom tulajdonosának Gyurcsány Ferencnek az anyósa.
Bodnár Zoltán kinevezése a Nemzeti Autópálya Rt. élére. Azé a Bodnár Lászlóé, aki szintén a CIB Bankban, Zdeborsky György mellett részt vett a Gazprom bújtatott felvásárlási akciójában, amit utóbb a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete törvénysértőnek minősített. Újabban Bodnár Zoltánt, mint a PSZÁF jövendőbeli elnökét említik, feltéve, hogy sikerül a jelenlegi elnököt, Szász Károlyt ellehetetleníteni valahogy.
Pál László kinevezése a Magyar Villamos Művek Rt. élére. Azé a Pál Lászlóé, aki MOL vezérigazgatóként áron alul privatizálta a MOL Rt.-t, többtízmillió értékű opciós részvényre is szert téve a művelet közben.
Huszty András kinevezése a MALÉV Rt. élére. Azé a Huszty Andrásé, aki kb. 400 millió forintos kárt okozott az a Magyar Fejlesztési Banknak azzal, hogy 1996-ban egy ismerősétől a bank pénzéből megvásárolta a volt tihanyi MSZMP üdülő hasznavehetetlen berendezését.
Gyurcsány Ferenc kinevezése a miniszterelnök vezető tanácsadójává. Gyurcsány Ferenc a KISZ Központi Bizottság egykori titkára, ma 3,5 milliárdos magánvagyonnal a Magyar Hírlap 100 leggazdagabb magyar listájának 50. helyezettje, az Altus cégbirodalom tulajdonosa.
Salgó László kinevezése országos rendőrfőkapitánnyá. Azé a Salgó Lászlóé, aki a80-as években a III/III.-as politikai rendőrség részére írt jelentéseket a hazai ellenzékiek tevékenységéről.
Dobrev Klára kinevezése az 1500-1600 milliárd forintnyi uniós pénzt kezelő-koordináló Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának elnökhelyettesévé. Dobrev Klára Apró Piroska lánya, Gyurcsány Ferenc felesége.
Virág Attila kinevezése a MALÉV felügyelőbizottságának elnökévé. Virág Attila a Tocsik-botrány idején az ÁPV Rt. SZDSZ által delegált elnökhelyettese, résztvevője a Tocsik Mártával folytatott tárgyalásoknak, később az általa alapított Társadalmi Párbeszéd Alapítvány is részesült a sikerdíjból. Emellett Virág Attila a Gyurcsány-féle Altus csoporthoz tartozó Perfekt Audit Rt.-ben is igazgatósági tag.
Benedek Fülöp kinevezése a Nemzeti Földalap Kht. élére. Benedek Fülöp a Horn-kormány fölművelésügyi minisztériumában volt közigazgatási államtitkár és nem mellékesen a Tiszapüspöki Aranykorona Rt.-ben volt Medgyessy Péter üzlettársa.
A kistérségi megbízottak teljes körű leváltása.A helyükre egytől egyig MSZP tagok kerültek pályáztatás nélkül, néhol olyan, aki a kampányban, mint plakátragasztó vett részt. A kistérségi megbízottak milliárdos nagyságrendű helyi beruházások sorsát befolyásolják, így óriási volt a tiltakozás, de Nagy Sándor területfejlesztési államtitkár az egész eljárást rendben lévőnek minősítette.
Közbeszerzés felsőfokon
Nyílt közbeszerzés nélkül 150 millió forintért bízták meg a Proware Kft.-t a Magyar Fejlesztési Bank átvilágításával. A Proware-nek nem tagja a Magyar Könyvvizsgálói kamarának, így nincs jogosítványa könyvvizsgálói tevékenység elvégzésére, de ennek ellenére további megrendeléseket is kapott, továbbra is nyílt közbeszerzés nélkül nélkül, ki tudja milyen összegben. A sajtó hónapokig bombázta az olvasókat a Proware "szenzációs leleplezéseivel", utóbb azonban még Keller László is hasznavehetetlennek minősítette a Proware jelentéseket.
A kormányzat 44 millió forintból népszerűsítette a 100 napos program állítólagos 100 %-os teljesítését. A kommunikációs feladat elvégzésére nyílt közbeszerzés nélkül választották ki az MC Média nevű céget, amely az SZDSZ kampánycége volt.
Nyílt közbeszerzés nélkül készíttették el az Oktatási Minisztérium új logóját és grafikai arculatát a Fatér Barna által tulajdonolt Nemo Design Kft.-vel, amelyben tanácsadóként Geszti Péter is működik. Ugyanez a cég szintén nyílt közbeszerzés nélkül készíthette el az Informatikai Minisztérium új grafikai arculatát és honlapját. Hírek szerint Nemo Design vezényli le az összes SZDSZ-es minisztérium arculatváltását - ki tudja milyen összegért.
Nyílt közbeszerzés nélkül készíttettek új grafikai arculatot a Hallgatói Információs Központ számára, az egyébként nemrég elkészült helyett. A Hallgatói Információs Központ Magyar Bálint által kinevezett új igazgatója Horváth Ádám, aki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, viszont ügyvezető a Geszti Péter és Fatér Barna tulajdonában lévő Multinova Kft.-ben, valamint szintén Geszti Péterrel és Fatér Barnával együtt társtulajdonos a NEO Internet Kft.-ben, amely az SZDSZ honlapját készíti. Horváth a Hallgatói Információs Központ új grafikai arculatának elkészítésével üzlettársa, Fatér Barna cégét bízta meg.
Gyorsított eljárásban döntöttek az október 23-i kormányünnepségek kommunikációs és szervezési munkáinak lebonyolításáról. A nyertes a Gála Party Service Kft, a sajtókapcsolati és PR-munkát pedig a volt moszkvai tudósító Hardy Mihály által fémjelzett HardNews végezte.
Nyílt közbeszerzés nélkül vásároltak a Honvédség számára 500 db a német hadsereg által kiszuperált tehergépjárművet és buszt. A vétel minden bizonnyal milliárdos nagyságrendű összegét nem hozták nyilvánosságra, az egész ügyletet 10 évre titkosították.
A Fővárosi Önkormányzat összesen egy milliárd forinttal fizetett többet egyes útfelújítási munkálatokért, mint amennyit az adott pályázatokon induló Vegyépszer Rt. és Mahíd 2000 Rt. ajánlott. Csak a Haller utcai felújításnál is 300 millióval voltak olcsóbbak a magyar cégek, mint a nyertes, jól ismert külföldi cégek.
Nyílt közbeszerzés nélkül döntöttek a 2002 augusztus 20-i tűzijátékot lebonyolító cégről. A tűzijátékot egy offshore cégek által birtokolt társaság, a Multimédia Concerts vezényelte le. A meghívásos pályázaton részt vevő további két cég is a Multimédia Concerts tulajdonosainak érdekkörébe tartozott.
A tűzijáték költségvetése 250 millió forint volt. Ugyanannyi, mint egy évvel azelőtt, amikor a bal-liberális ellenzék még azt állította, hogy 30 millió forintból is lehetett volna tűzijátékot csinálni.
Nyílt közbeszerzés nélkül döntöttek a Kossuth-emléknapot lebonyolító cégről. A költség 132 millió forint, a kulturális minisztérium megtagadja a felvilágosítást a nyertesekről. A Parlament előtti ünnepségen néhány száz ember vett részt.
A Fővárosi Önkormányzat által az Erzsébet-híd korrózióvédelmére kiírt pályázaton a jelentkező magyar cég helyett a francia érdekeltségű Hídépítő Rt. nyert egy 440 millió forinttal drágább ajánlattal. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezért utóbb 100 ezer forintra büntette Demszky Gábort és 1 millióra Fővárosi Önkormányzatot, de a sajtó negligálta a hírt.
Nyílt közbeszerzés nélkül készíttették el a csőd szélén álló Magyar Televízió két csatornájának új logóit Fatér Barna és Geszi Péter érdekeltségében működő Nemo Design Kft.-vel.. A televízió vezetője utóbb 40 milliót ismert el az arculatváltás költségeinek, de szakértők szerint két televíziós csatorna arculatváltását az összes járulékos költséggel (például az arculatváltást beharangozó reklámkampánnyal együtt) körülbelül 100 millió forintos összegből lehetett végrehajtani.
A Fővárosi Önkormányzat többmilliárdos útépítési pályázatán előre tudhatók voltak az egyes útszakaszok nyertesei, amelyek a már ismert osztrák és francia érdekeltségű cégek. A szocialista-szabad demokrata többségű fővárosi közgyűlés nem szavazta meg az üggyel foglalkozó vizsgálóbizottság felállítását. Katona Kálmán vizsgálatra kérte fel Keller Lászlót, de ő visszautasította a felkérést. A pályázatokat az előre megjósolt cégek nyerték.
A Millenáris Kht. új vezetője, Mizsei Zsuzsanna nyilvános közbeszerzés nélkül, többmilliós megbízást adott az ECON Trust Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek, hogy tanácsadóként segítse a Millenáris közbeszerzéseinek lebonyolítását. Az Econ Trust vezetője Tunyogi László, aki az Altus csoporthoz tartozó Perfekt Rt.-nben is érdekelt, a felesége, Akócz Klára pedig Medgyessy Péter munkatársa.
Az autópálya-építésekről először nyílt közbeszerzés nélkül, meghívásos pályázattal próbáltak dönteni, melyre csak a szocialista és szabaddemokrata koalíció által preferált osztrák és francia útépítő cégeket hívták meg, amelyek ekkor 21 milliárddal alacsonyabb árat adtak, mint a pályázatra be sem engedett Vegyépszer korábbi ajánlata.
Utóbb, a közfelháborodás miatt mégis nyílt közbeszerzést írtak ki, de az előminősítő eljárás feltételrendszerét úgy alakították ki, hogy csakis a szocialista és szabaddemokrata által preferált osztrák és francia útépítő cégek indulhassanak el rajta. Ajánlatuk viszont, alig 5 hónappal a korábbi ajánlat után, 19 milliárddal nagyobb összegről szólt, így már csak 2 milliárddal volt alacsonyabb, mint a Vegyépszeré, akik ismét nem adhattak be árajánlatot.
Nyílt közbeszerzés nélkül, egyetlen "versenyző" meghívásával bérelt a Miniszterelnöki hivatal új irodát a Területfejlesztési Hivatalnak a budai Hattyúházban 240 millió forintért. A Hattyúház tulajdonosai egyébként a Tocsik-ügyben elhíresült Vektor Rt. volt tulajdonosai. A MEH utóbb az eljárást jogszerűnek minősítette, de azért elfogadta a hivatal elnökének, Hajdú Attilának a lemondását, akit "büntetésből" a Magyar Fejlesztési Bank felügyelő bizottságába helyeztek el. Az ügyben végzett vizsgálat eredményét, az előzetes ígéretekkel szemben nem hozták nyilvánosságra.
Nyílt közbeszerzés nélkül döntöttek az 50 millió forintos Kossuth téri jégpálya kivitelezéséről. A nyertes a Szín-Lap Bt., egy MSZP-s képviselő szüleinek a cége, amely még sohasem végezett ilyen feladatot, s amely végül egy osztrák alvállalkozóval készíttette el a jégpályát. Keller László megtagadta az ügyben a vizsgálatot, mondván, hogy nem ér rá 5-10 milliós ügyekkel foglalkozni.
Puritán kormány
A kormány 6,8 milliárd forintot költött mobiltelefonok vásárlására és 8 milliárdot irodabútorokra. Ezzel párhuzamosan az árvízi károsultak csak 70%-os kártértést kaptak.
A kormány átlagosan 100%-kal emeli fel a miniszterek és államtitkárok bérét. Medgyessy Péter új fizetése havi 1.287.000 forint. Eközben a munkáltatókkal folytatott tárgyalásokon a kormány a munkáltatók javaslatánál alacsonyabb, 3%-os béremelést javasol.
A Miniszterelnöki Hivatal a korábbi 8 államtitkár helyett 13-at foglalkoztat, mellettük további 40 főt részesít államtitkári javadalmazásban. A MEH létszáma 450-ről 780-ra duzzad.
A 13 államtitkárból csaknem minden MSZP-s régi, megbízható MSZMP-tag, ahogy a kormány is a "pártonkívüli" miniszterelnökével egyetemben az MSZMP pártapparátusában tanulta a politizálást.
Az Országimázs Központ helyett létrehozták előbb a Miniszterelnöki Hivatalon belül a Kormányzati Kommunikációs Központot, majd pedig az EU-kommunikációs Közalapítványt.
Az Országimázs Központ 4,5 milliárdos költségvetéséből állítólag 2003 végéig gyermekétkeztetést finanszíroznak.
Ehhez képest a Kormányzati Kommunikációs Központ 2002-es büdzséje 1,195 milliárd forint volt, 2003-ban 1,4 milliárd forintot kap a költségvetésből. Az EU-kommunikációs Közalapítvány pedig 2002-2003-ra összesen 2 milliárd forintot kap.
Az mindösszesen 4,6 milliárd.
Az Európai Uniós tárgyalásokon résztvevő kormánypárti képviselők alkalmanként mintegy 2 millió foritntért repülnek haza és vissza, hogy biztosítsák a kormánypárti többséget a parlamenti szavazásokon.
A 2003-as költségvetésben 1 milliárd forintot állítottak be az üvegzseb program végrehajtására, azonban az üvegzseb-törvénycsomag 7 hónap alatt, a többszöri beharangozás ellenére sem készült el őszre, a benyújtott tervezetet november végén alkalmatlannak találta a kormány a parlamenti vitára. Az utolsó információk szerint a törvénycsomag talán valamikor májusban léphet életbe.
Keller László az elmúlt 7 hónapban két személyiségi jogi pert vesztett el rágalmazásért, és összesen 1,7 millió forintos kártérítésre kötelezték első fokon. Ezzel szemben egyetlen általa vizsgált ügyben sem sikerült még eljutnia az ügyészi vádemelésig, feljelentéseinek jelentős részét vagy a rendőrség vagy az ügyészség még a vizsgálati szakaszban elutasította - általában bűncselekmény hiányában (lásd az M3-as és M30-as autópálya építés vagy a Terror Háza, vagy Nemzeti Színház vagy a Hídember és a Bánk bán filmek, vagy a Magyar Építőipari Kht. körüli állítólagos korrupciós ügyeket vagy az APEH számítógép rendszeréből állítólagosan eltüntetett Fideszes cégadatok ügyét).
Román lapinformációk szerint (Curentul) a Kempinsky szállodában december 1-én lezajlott koccintás mellé a kormány, a státusztörvény újratárgylásán majdan tanúsítandó állítólagos román engedékenység fejében lemondott az 1 milliárd dollár értékűre becsült budapesti Gozsdu-ingatlanegyüttesről. A Gozsdu-vagyon átadását Magyarország eddig a trianoni szerződés következtében román kézbe került magyar értékek (ingatlanok, magánvagyonok stb.) visszaszolgáltatásához, vagy tulajdonosaik kártalanításához kötötte, amire Románia 82 éve nem hajlandó.
Medgyessy Péter az orosz államadósságról folytatott moszkvai tárgyalásán lemond arról a 76 millió dolláros összegről, amelyet az orosz fél teljesítettnek mond, de amelyet még a Horn-kormány idején az orosz államadósságot lebonyolító MSZP-közeli, Hujbert Ottó és Máté László nevével fémjelzett cégek nem fizettek be a magyar költségvetésbe.
A veszteség mai áron 18 milliárd forint.
Medgyessy Péter az árvíz idején a francia Riviéráról biztosította együttérzéséről a gátakon munkálkodókat, az év végén pedig Kubában fojtotta koktélba a hótól elzárt települések lakóinak nehéz sorsa felett érzett bánatát.
A május végi átadás-átvételkor 501,1 milliárd forintos államháztartási hiány az év végére 1572,2 milliárdra növekedett, ami a nemzeti össztermék (GDP) 9,4%-a.
A költségvetés szerint 2003 végére ezt az értéket kell 4,5%-ra csökkenteni.
Pénzek ide-oda
100 millió forintot szavaztak meg a Medgyessy-villa biztonsági átalakítására, melynek elköltéséről nyílt közbeszerzés nélkül döntöttek. Utóbb 40 millió forintos költséget ismertek el.
2,6 milliárd forintos támogatás nyújtottak Medgyessy Péter régi barátjának és üzlettársának Alexander Mudurának a nagyváradi pláza építéséhez az Eximbankon keresztül.
A csőd szélén álló Magyar Televízió 10 milliós autókat lízingelt a köztévé politikai kurátorainak.
Ugyanez a csőd szélén álló közszolgálati televízióban az elnöki jogkörrel jogsértően felruházott alelnök, Ragáts Imre fizetése 1,2 millió forint, az általa kinevezett Rudi Zoltán hírigazgató szintén ennyit keres. A tévé a kereskedelmi televízióktól elcsábított "sztárokkal" próbál meg a felszínen maradni. Ezek fizetései havi 700 ezertől, havi 2,4 millió forintig terjednek. A sztároknak a kereskedelmi csatornáktól való távozásuk miatt sok milliós bánatpénzt kellene fizetniük, de meg nem erősített hírek szerint ezt is az MTV vállalta magára.
Demszky Gábor volt kampányfőnökének cége, a Sawyer Miller Group egy év alatt több mint 100 millió forint megrendeléshez jutott a Fővárosi Önkormányzat cégeitől, valamint a Fővárosi Önkormányzat által kiírt pályázatokon nyertes cégektől.
A hátrányos helyzetű kistelepülések támogatására a kormány 100 millió forintos kerettel létrehozta az Élhetobb Faluért Programirodát, s vezetőjének a búzaégetési ügyben elhíresült Karsai Józsefet nevezte ki. Karsai tervei szerint a programiroda a későbbiekben 5-6 milliárd forint szétosztásáról dönt, de a támogatást az önkormányzatok bármiféle pályáztatási rendszer helyett a Karsaival folytatott személyes beszélgetés alapján nyerhetik el.
Az önkormányzati kampány idején megjelent, Demszky Gábor főpolgármestert népszerűsítő Pesti Est különszámot a Nemo Design Kft. tervezte. A Főpolgármesteri Hivatal állítása szerint a különszám elkészítése nem került közpénzbe, a Pesti Est finanszírozta. A Pesti Est nem erősítette meg a Főpolgármesteri Hivatal állításait.
Hasonló a helyzet a Fővárosi Dugó című lappal, amely eredetileg a főváros közlekedéséről tájékoztatja az autósokat, de amelyik a kampány idején Demszky Gábort népszerűsítette. A Főpolgármesteri Hivatal szerint a lapot a fővárosi útépítésekben részt vevő cégek finanszírozták, de ezek a cégek sem erősítik meg ezt az állítást. A lap nyomtatását a Nemo Design Kft. vezényelte le.
A kormányzat lemondott arról az 1,8 milliárd forintos késedelmi kötbérről, amit annak a francia cégnek kellene fizetnie, amelyik a Budapest Arénát építi. "Ellentételezésként" 15 millióval növelték azt a 20 éves bérleti díjat, amit a majdani francia üzemeltetőnek kell fizetnie az állam számára, valamint az előzetesen megállapodott 20 napon felül további 6 szabadon felhasználható napot kapott az állam a sportcsarnokban.
Ügyek, bajok
Két nappal a választások megnyerése után szabadlábra helyezték a több tízmilliárdos áfa-csalással vádolt vecsési számlagyárost, aki az MSZP helyi elnöke és az MSZP választmányának tagja volt, s akinek számláit az MSZP Köztársaság téri székházában is megtalálták. Novemberre az összesen 13 gyanúsított közül már egy sincs előzetes letartóztatásban. A nyomozást ugyan folytatták, de a nyomozás vezetőjét azóta háromszor is lecserélték, így eredmény természetesen nem születik.
Az APEH megszüntette a nyomozást a még 1995-ben, egy Hatzigiannisz Hrisztosz nevű görög állampolgár útlevelével fantomizált MSZP-közeli cég, a Kime-Net Kft. ügyében.
Egy másik eljárás során kiderül, hogy Hatzigiannisz Hrisztosz és több görög társa egy MSZP-közeli, érdi vállalkozó strómanjai voltak és több volt MSZP-s cég eltüntetésében vettek részt.
Az ügyészség az APEH döntés ellenére tovább folytatja a nyomozást.
A kőbányai önkormányzat 1 millió forintos költségvetési támogatást kapott az augusztus 20-i kőbányai tűzijátékra. Ám a rendezvény meghirdetett helyszínén és időpontjában MSZP-s pártrendezvényt tartottak. A Kőbányai Hírek cikkben tájékoztatta olvasóit a történtekről, de a kőbányai önkormányzat a lapszámot bezúzatta.
Felszámolták az APEH nyomozóhatóságát, amelyik a rendőrséghez képest jelentősen magasabb felderítési mutatóval működött.
A Defend Kft. elállt a másodfokú eljárástól, melyet Eörsi Mátyás szabad demokrata politikus ellen indítottak hírnevük megsértése miatt, s amelyet első fokon 800 ezer forint kártérítéssel meg is nyertek. A Defend Kft. állami megrendeléseit sorban visszamondták, végül az állam, amely a Kft. többségi tulajdonosa is egyben, a cég végelszámolása mellett döntött.
A köbányai közgyűlésben napvilágra került, hogy az elmúlt ciklusban legalább 2 milliárd forint megbízást kaptak szocialista önkormányzati képviselők cégei az MSZP-SZDSZ többségű Kőbányai Önkormányzattól és a Kőbányai Vagyonkezelő Rt.-től.
A Transparency International 2002. augusztusában megjelent jelentése szerint évek óta először növekszik a korrupció Magyarországon. Keller László közpénzügyi államtitkár nem tulajdonított jelentősséget a hírnek, mondván, hogy "nem kell túl komolyan venni azt amit a Transparency International mond, hiszen nem magyar forrásokból dolgozik".
A fenti, alig 7 hónap alatt elért bámulatos teljesítményhez őszintén gratulálunk a puritán, jogbiztos, de leginkább átlátszó Medgyessy-kormánynak!
Kedves olvasóinkat pedig megkérjük, a fenti gyűjteményünk okozta elismerő ámulatból magukhoz térve jelezzék számunkra, ha valami, az üvegzseb-program szempontjából korszakos jelentőségű eseményt lefelejtettünk volna, mert semmiképpen nem szeretnénk, ha azzal vádolnának minket, hogy csökkenteni akarjuk a Medgyessy-kormány érdemeit.
