Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2003.02.26 0 0 7
1. A Microsoft zseb nem üvegzseb.
2. Microsoft-ot könyebb használni mint Linuxot , még tán a Péter is tudja kezelni.Igaz a Linux azért talán jobb.
Qqberci Creative Commons License 2003.02.26 0 0 6
Itt a másik. A moderák összerakhatnák a kettőt.
ouzo Creative Commons License 2003.02.26 0 0 5
Azért az a kérdés felmerül, hogy hogyan magyarázzák meg az eddig célszoftverekre, azok felügyeletére kiadott milliókat, ha most hirtelen op-ot váltanak

Akkor miért nem maradtunk a MIG21-nél, hiszen képzés, alkatrészek, szerviztapasztalat etc. alapján meg kellett volna.

Az is kérdés, hogyan engedheti meg egy ilyen kicsi de nagy szarban lévő ország, hogy még erre is dobálja a pénzt? Amikor még a németeknek is luxus ez?

Előzmény: yesser (2)
hm238423 Creative Commons License 2003.02.26 0 0 4
A M$oft mar fejleszti a sajat Linux-at es alkalmazasait. Csak hogy tudd..
Előzmény: winstonsmith84 (-)
Burning Chrome Creative Commons License 2003.02.26 0 0 3
Szeretném látni azt a kormányt, amelyik beint egy olyan cégnek, amely az országát kétszer ki tudná fizetni.
yesser Creative Commons License 2003.02.26 0 0 2
Azért az a kérdés felmerül, hogy hogyan magyarázzák meg az eddig célszoftverekre, azok felügyeletére kiadott milliókat, ha most hirtelen op-ot váltanak. Az célszofverek ára, a képzés ára mostanában történt meg: Fidesz ügy volt, szerintem semmi baj nincs vele.
Most miért kéne akkor elölről kezdeni? Nem értem miért fáj ez. Persze hozzá vannak szokva az emberek hogy nem fizetnek egy szellemi termékért, de talán egy kormányzat megteheti ha már egyszer előzöleg beszorított magát ebbe a helyzetbe. Megértem hogy nem szimpatikus a Microsoft féle piaci magatartás, de azért azt el kell fogadni, hogy még mindig magasan uralják a piacot, termékeik pedig szerintem jók. Amit utálni tudok az a sok nagyszájú összevissza hackelt programmal teletűzdelt szürkegazdaságból összerakott géptulajdonos, ki életében még egy OEM-et sem fizetett, hogy egyáltalán meri fikázni bármely szoftvergyártó termékét...ez visszataszító szerintem.
Ha a másik oldalt nézzük, egyéb, nagy értékű célszoftverek esetén persze felmerül az a kérdés is, hogy vajon milyen jogokat nyújt a vásárlónak a gyártó, de ez lehetne egy új topic témája is...

Üdv

Előzmény: winstonsmith84 (-)
Konrad Creative Commons License 2003.02.26 0 0 1
Ez régebbi dolog. De én Campus licencet tartom az igazi átb***ásnak, ami évi 1 milliárdot juttat az M$-nek, miközben elkér 3e Ft-ot a diákoktól és oprendszerben csak upgradet ad...
Előzmény: winstonsmith84 (-)
Qqberci Creative Commons License 2003.02.26 0 0 0
Erről már van egy topic, úgyhogy 0 értelme volt még egyet nyitni...
Előzmény: winstonsmith84 (-)
winstonsmith84 Creative Commons License 2003.02.26 0 0 topiknyitó
MTI jan 8.-án jelentete be, hogy Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MGKI) közbeszerzést hirdetett 8,75 milliárd forint értékben Microsoft és 2,5 milliárd forint értékben Novell szoftverek beszerzésére.
A szoftvereket a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó kormányzati intézmények valamint a hozzájuk csatlakozó 1010 egyéb intézmény fogja megkapni.
A világban a Microsoft egyre keményebb harcot kénytelen folytatni a Linux visszaszorítására, s van, hogy 100 millió dolláros nagyságrendben próbál ajándékszoftvert kínálni a kormányoknak, csak hogy megőrizzék a Windows piaci részesedését (gyakran hiába, mint pl. India esetében), Magyarországon úgy dönt a "szakértői" kormány, hogy 11,25 milliárd forint (kb. 50 millió dollár) értékben vásárol olyan szoftvert, amelynél van nagyságrendekkel olcsóbb, rugalmasabb, fejlettebb, gyorsabb, stabilabb, biztonságosabb és jobb szoftvertámogatással rendelkező megoldás.

Külön öröm, hogy ez a döntés azon Magyarországon született, amely abban a különlegesen előnyös helyzetben van a világ számos más országával szemben, hogy saját, felkészült, nemzetközi szinten elismert Linux-fejlesztő kapacitással és saját, magyar Linux-disztribúcióval (UHULinux) rendelkezik!
A lényegében két informatikai miniszterrel (Kovács Kálmán és Baja Ferenc) is rendelkező magyar "szakértői" kormány nyilván az Európai Bizottság tavalyi, a Linux használatára buzdító ajánlása, no meg a hazai ipar támogatása és védelme, a gazdasági szerkezetváltás, valamint a célba vett korszerű, versenyképes, magas technológiai igényű, környezetbarát iparágak fejlesztése jegyében hozta meg a Microsoft zsebét szépen kitömő döntését.
Az alábbi országok kormányzata tért át vagy tér át éppen a használatára: Amerikai Egyesült Államok (pl. Pentagon), Dél-Afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Franciaország, India, Izrael (pl. a hadsereg informatikája), Japán, Kína, Nagy-Britannia, Németország (pl. a Bundestag), Spanyolország, Tajvan.
Ausztrália, Brazília, Olaszország és Svédország jelenleg tanulmányozza a Linux bevezetésének lehetőségét, sőt, az afrikai Ghana is az Linuxra való átálláson dolgozik.
Mivel ezek az országok elsősorban a kedvező költségek miatt vezették be a Linux használatát a kormányzati és önkormányzati informatikában, ebből következően egyértelmű, hogy Magyarország ezeknél az országoknál sokkal gazdagabb, hiszen a mi kormányunkat szemlátomást nem érdekli a Linux-szal elérhető közpénz-megtakarítás.

A közbeszerzés hírére a hazai Linuxos közöség petíciót fogalmazott meg, melyben felhívta a kormány figyelmét arra, hogy úgy egyébként merre tart a világ.
Január 23-án a kormány reagált is, közölte, hogy a Linux nincs kizárva a közbeszerzésből. Igaz, hogy a közbeszerzés egészen konkrétan a Microsoft és a Novell szoftvereket, oktatást és terméktámogatást jelöli meg, mint költségvetési pénzből támogatottakat, de azért a Linux nincs kizárva.
A kormány a fenti rém okos közlése mellett azt is elmondta, hogy a Linux-szal az a baj, hogy a szoftverváltásnál több tízezer felhasználót, és több száz kormányzati informatikust kellene átképezni, ami veszélybe sodorná a kormányzati rendszerek zökkenőmentes működését.
Bár van ingyenes Linux-tanfolyam is, de ha a kormány mindenáron puritán költekezésbe akar fogni, akkor viszonylag könnyen találhat 40-50 órás Linux-rendszergazda tanfolyamokat, amelyek ára manapság 50 ezer forint körül mozog. Tehát mondjuk 30000 felhasználó és rendszergazda átképzése 1,5 milliárd forintba kerülne mennyiségi engedmények nélkül, listaáron.
A szoftverek pedig alapvetően ingyenesen tölthetők le az Internetről, de ha feltétlenül fizetni akarunk valamely Linux-disztribúció dobozos példányaiért, akkor is óriási az árkülönbség.
Dél-Koreában például a helyi közbeszerzési hivatal kiszámolta hogy Microsoft-termékek leváltása Linuxra 80%-os megtakarítást eredményezett.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!