Ez a könyv jó, de felületes, csak a(z endogám) törzsek szintjéig osztályozza a cigányokat, és nem beszél a(z exogám) nemzetségekről (dudumestyi, sosojestyi, trandestyi stb., ilyenekből több száz van).
Van itt egy kis ellentmondás. A malabari emberek az egyik dravida nyelvet beszélik, mely nincs rokonságban az ind nyelvekkel. Nyelvtudósok pedig azt állítják, hogy a cigány nyelv legközelebbi rokona az ind nyelvcsaládba tartozó hindi nyelv.
Nem lehet, hogy nem malabari (keralai) emberekről volt szó?
Nem biztos, hogy legenda. A cigány nyelv indiai eredetére is egy magyar protestáns lelkész figyelt fel, amikor egy németországi vagy hollandiai egyetemen érteni kezdte a malabari hallgatók egymás közti beszédét a gyerekkorában ráragadt falusi cigány szókincs segítségével. Ez legfeljebb háromszáz, de inkább kétszáz éve lehetett, ez alatt sem az indiai, sem a cigány nyelv nem változott feltétlenül akkorát, hogy eltűntek volna a hasonlóságok.
Csak most talaltam ra erre a topicra, nagyon erdekes, nem gondoltam volna, hogy a mai ciganyokban esetleg malaj ver is lehet... Az vajon csak egy legenda vagy van benne igazsag, hogy valamelyik oseit kutato cigany kiment Indiaba (par eve hallottam) es az eredeti cigany nyelven egy bizonyos szintig meg is tudta magat ertetni a helyiekkel?
(valszeg legenda, hsizen India hatalmas es sokszor meg egymast sem ertik allitolag...)
Ha valakit valóban érdekel, hogy milyen cigány csoportok, közösségek élnek Magyarországon, ebben lel(het) tisztességes leírást: http://www.telepesek.hu/irasok/utak.pdf
Nem rossz könyv, rövid történelmi és nyelvi bevezetés, eredetük, útjuk Európába, aztán az európai történelmük, minimális magyar vonatkozásokkal. Főleg angol, kevés francia és német nézőpont.
Nem teljesen, betelepülés szerint a legrégebbiek (zsigmond korabeli) a kárpáti cigányok (ők maradtak a legkevesebben beolvadtak az oláh törzsekbe), aztán 1855-től az oláh cigányok (balkánról és Romániából, ahol rabszolgák voltak), és utána a 20.században a beás cigányok, romániából. A legtöbb behatást a cigányokra egyébként a Balkán és Görögország gyakorolta.
Az oláh cigányok később foglalkozás szerint tagolódtak, lókereskedő, halász (masari), üstfoltozó, muszikus (ezek kivétel nélkül romungrók lettek), etc.. Alakult ki jobbb módú cigány kaszt is, őket hívták lóvés (lovari) cigányoknak. A mostaniak közül a legtöbb e törzs tagjának tartja magát.
A romungro azt a cigányt jelenti, aki nem tud már csak magyarul.
Igaz, bár Baktay találkozott olyan brahman kasztbelivel, aki szőke+kékszemű volt.
Így utánaolvasgatva, van aki szerint nem igazán valószínű az az elmélet, hogy Nyugat-INdiából, Pándzsáb környékéről jöttek volna. Bár a nyelvük sok hasonlóságot mutat az Indiától keletre beszélt indo nyelvekkel, e szerint valahol Pakisztán, Afganisztán, Tádzsikisztán lehetne eredetként.
hmm érdemes ezt a linket megnézni, a legátfogóbb tanulmány a cigányokról, még a Zsigmond által Ladislou vajdának adott védelmi levél latin szövege is benne van.
bár elég sok benne a gépelési hiba, néhol az érthetetlenségig.
ami vicces, hogy ugy néz ki, erdélyben a cigányok már 1300 as évek vége óta ott vannak, Zsigmond király és német római császár levele tulképpen nyugat európai kirajzásukat segítette elő. az egyiptomi mese is ez alapján született, tulképpen azt mesélték be nyugat európa népének, hogy ők római zarándokuton vannak, azért járnak mezitláb és rongyos ruhában. a bünük pedig az volt, hogy kis egyiptomban nem bántak jól Máriaval és Józseffel, ezt valamilyen bibliai sztoriból vették.
bár nem sokáig türték őket ott, mert egy idő után tüzzel vassal kezdték el írtani őket. erdélyben és havasalföldön viszont toleránsan bántak velük (= nem irtották, hanem rabszolgaként adták vették őket).
A másik érdekes sztori, hogy az indiából történő kivándorlásuk 2 hullámban történt, az első hullám kb. 1100-1200 körül Perzsia-Kisázsia-Balkán útvonalon, ezek a mi cigányaink később jött egy másik hullám Perzsia-Szíria-Örményorszország útvonalon, ezek lettek az örmény cigányok
a nyelvi elemzések szerint kizárt, hogy arab nyelvterületet érintettek volna (tehát biztos nem jártak egyiptomba sose:-)))
Nyelvi szempontból tehát –elvben – két alapvető csoportot állíthatunk fel: kétnyelvűek (cigány és magyar—A ), illetve egynyelvűek (magyar—B).
A) – A kétnyelvűek csoportja – a magyarországi cigány nyelvek
A cigány nyelvek rendszerének értelmezéséhez elengedhetetlen egy rövid történeti kitekintés. (A cigányok vándorlásának és a nyelv változásának kapcsolatáról l. Karsai 1996.)
Európába vándorlásuk során a cigányok szinte az összes nyelvből – amellyel kapcsolatba kerültek – kölcsönöztek szavakat (perzsa, pl: tover - fejsze; osszét, pl: vurden - kocsi; kurd, pl: vesh - erdő; örmény, pl. morchi - bőr). Ezek egy része a mai romaniban is megtalálható jövevényszavakká lett. A görög nyelv hatása volt egyértelműen a legnagyobb. A mai európai cigány nyelvjárások számos görög jövevényszót tartalmaznak. Az ősi szókészlet és ezek a – különféle nyelvekből való – jövevényszavak alkotják a mai cigány nyelv stabil szókészletét. Ez a szókészlet a többi európai nyelvhez képest igen kisszámú. A különféle becslések szerint 1000-1200 – 1500 elemből áll.
Ezekhez a szavakhoz kapcsolódik az ún. mobil szókészlet. Ennek elemeit a cigány nyelv attól az európai nyelvtől (magyar, román német, szláv) kölcsönzi, ahol éppen az adott közösség tagjai a már európai vándorlások során tartózkodnak. A mobil szókészlet tehát nyelvjárásonként változó. Szélsőséges esetben így előfordul, hogy a különböző nyelvjárást beszélő cigány közösségek tagjai nem, vegy csak nehezen értik meg egymást (bizonyos vélemények szerint akár Magyarországon belül is előállhat ilyen helyzet). Természetesen változó lehet a stabil és a mobil szókincs egymáshoz viszonyított aránya. "A romani egyes variánsai valójában már nem is tekinthetők önálló nyelvnek, viszonylag szűk szókinccsé zsugorodtak, amelyet a befogadó ország nyelvének, illetve dialektusainak a nyelvtani szerkezetében használnak. Ilyen nyelv például a caló az Ibériai-félszigeten vagy az anglo-romani" (Fraser 1996: 277).
A magyarországi cigány nyelvek – a később tárgyalandó különleges helyzetű szinto kivételével – közös vonása, hogy a szóréteg mobil részét a magyarból átvett kölcsönszavak alkotják. Kapcsolatuk a magyarral lényegében csak a szókincsre redukálódik, nyelvtani rendszerük egyszerű, de önálló, fonetikai sajátosságaik részben a magyartól elütőek. A magyar jövevényszavak általában cigány képzőkhöz kapcsolódva állandósulnak a nyelvben. A jövevényszavak tehát a cigány nyelv sajátosságait veszik fel, egyúttal új képzési módokkal is bővítve azt (v.ö. Karsai 1996).
A kétnyelvű beszélők csoportját két részre lehet osztani: kárpáti cigányok és oláh cigányok. (A magyarországi cigány törzsek alapvető rendszerezése és leírása Erdős Kamill nevéhez fűződik; v.ö. Erdős 1958). A kárpáti cigányok a régebben (15. sz.) Magyarországra érkezettek. (A cigányok európai és magyarországi elterjedéséhez, történetéhez v.ö. Tomka 1997). Nyelvük archaikusabb vonásokat őriz, közelebb áll a mai indiai nyelvekhez. Mivel általában horvát nyelvterület érintésével kerültek hozzánk, nyelvükben a jövevényszavak (azaz még a stabil szókincs) egy része szláv eredetű. Egy 60-as évekbeli becslés szerint a cigányul beszélő cigányoknak mintegy 10-20%-a beszélte a kárpáti cigány dialektus valamelyik nyelvjárását (v.ö. Hutterer—Mészáros 1967). A beszélők kis száma és az archaikusabb, megújulásra, változásra kevésbé hajlamos nyelv lehetnek az okai annak, hogy a kárpáti cigány dialektusok általában véve és a többi (oláh cigány) dialektushoz képest is visszaszorulóban vannak (v.ö. Karsai 1996). Ugyanakkor több „jel” mutat arra, hogy nem állja meg helyét az a tétel, miszerint a romungrók kizárólag magyarul beszélnek, eredeti cigány nyelvüket teljes mértékben elvesztették volna, azaz kétnyelvű cigányokról már csak az oláh és beás csoportok (l. lent) esetében beszélhetünk (v.ö. Kemény 2000: 313). Nem csak Erdős Kamill „A ma élő magyar cigány nyelv” című tanulmánya (Erdős 1989/b) jelent ellenpéldát, hanem Romano Rácz Sándor 1994-ben megjelent szótára és nyelvtana is (Romano Rácz 1994/b). Ugyanő megjegyzi, hogy gyermekkori közösségének tagjai „egymás közt cigányul beszéltek” (Romano Rácz 1994/a: 107), s az ELTE-BTK pedagógia szakán rendszeresen hirdet meg szemináriumi keretekben kárpáti cigány nyelvórákat.
Az indiai árják már évezredek óta - dravidákkal való keveredés + ezaz - teljesen úgy néznek ki, mint a cigányok. Plusz a hosszú vándorút a Közel-Keleten; nem csoda, hogy szépen hozzák azokat a fenotípusos jegyeket.
A cigányok egyértelműen indoeurópai nyelveket beszélnek, és kétségkívül indiai "eredetűek".
Az, hogy az "árják" szőkék és kék szeműek, téveszme.
Az is érdekes, ha Indiából jöttek, akkor milyen eredetűek? Ha hun-török lenne, akkor nem indoeurópai nyelvük (bár erre pontosan nem találtam leírást, milyen az eredeti (XV.sz.)nely) lenne, ha árják, akkor lenne köztük szőkekékszemű - esetleg dravidák?
A XV. szazadtol :) 1410 utan valamennyivel van az elso emlitesuk, es tan 1436-ban fogad be Zsigmond egy 'szamuzott egyiptomi herceget' a nepevel egyutt.
Nincs egységes cigány nyelv.
Magyarországra legalább 3 hullámban érkeztek különféle cigány törzsek az elmúlt időkben (nagyjából a XIII. századtól).
Az első hullám nyelvében már teljesen magyarosodott (romungrók), a második hullám jó részét alkotó oláhcigányok a romani eltérő dialektusait beszélik/beszélték, a harmadik hullám jó részét alkotó beások pedig a paduránt használják, ami egy óromán nyelvi változat, sok jövevényszóval.
Kettő törzset ismerek, azoknak is csak a nevét: az oláh meg a beás.
És tecciknemteccik a környezetemhez tartoznak. Talán ez az egyik ok, amiért kíváncsi lettem a témában.
Jobb mindent/mindenkit a nevén nevezni. Az afro-amerikait egyszerűen négernek, a romát pedig cigánynak. Mert ugye, így tiszta sor, hogy miről/kiről van szó. Miért kéne kertelni vagy szépíteni?! Szépíteni... mit? Kertelni, miért...? Én személy szerint rühellem ezt a jelenséget... mármint a szépítést és kertelést. A néger az igenis néger, a cigány igenis cigány. És így tovább. Mielőtt valaki primitívezni kezd, én mondom, hagyjon fel a sznobizmusával és a fárasztó szalonszép-dumával!
