kisközség Gömör vármegye rozsnyói j.-ban, (1891) 875 magyar lak., Andrássy Dénes gr. kastélyával s vasöntőjével, mely (1890) 54470 q nyers anyagot dolgoz fel s 23471 nyers vasat termel 105619 frt értékben; a munkások száma 170. Itt gyártják a Lánchid lánc szemeit. 6m.hosszú 20 cm széles 2,5cm. vastag. 6 ökrös szekerek viszik Pestre.
Csermosnya völgye, Krasznahorka mauzóleumnál folyik ki Vasmű romjai, Lucska (hunul: nyílhegy) falu fölötti hegyoldalban. A fél falú családnevei, ma is Tisza .Hunfalvi: Magyarország történetében, itt gyártották Széchényinek Lánchíd láncszemeit! A vasmű leégése után jön József, diósgyőri gyárba jön 13 gyerek Köztük Kálmán nagyapám, neje Borza Lidia, testvére unokája, anyám keresztlánya Borza Ilona, jelenleg 83 éves unokája Németorsz. Kutató biólógus, végzett Szeged JATE. 3 lány, Mária, GIZI az anyám, Ilona unokája Tamás Egyetem anyag tud tanszék docense, jelenleg rektor helyettes, Évekig dolgozott japánban, USÁ ban! Gizi fia Gábor, Tisza Miklós Szintén József leszármazott. Rektor helyettes, választáson Gábor, Az űrkemence kitalálója, Garamszentbenedeki, csak addig jutottam nagyapa is onnan való! Apámnak Horti alatt magyarosítani kellett, állami erdészként! Unoka testvére Filpp költői nevén László, iró szövetségi tagsággal elismert!
Nagyjából jó a válasz, csak nem kikötő volt, hanem a Hídépítő Vállalat előszerelő telepe. Lágymányoson, a parton legyártották a hidat, még a szárazföldön összeszerelték, hogy meg nézzék, minden klappol-e, majd hajóval szállítható méretűre visszabontották, és az ezeken a beton kockákon álló daruval uszályokra rakták, így szállították a végső építési helyükre.
Sziasztok! A régi budapesti Erzsébet hídnak két modelljét őrzik: egyet Münchenben a Deutsches Museum-ban, egyet pedig BP-en a Közlekedési Múzeumban. Erről a két modellről keresek fotókat. Ha bárkinek van, elküldené a bede.tamas@gmail.com e-mail címre? Köszönöm előre is!
(A müncheni modellről pár éve letöltöttem két nagyon jó képet a netről, de sajnos elvesztek a képek, és nem találtam meg újra.)
Köszönöm a tanácsokat,tovább keresgélek,az alapok már megvannak. Magasépítő technikus leszek,mecha órára kellene egy kis előadás(bár ez nem magasép. téma),ezt kifelejtettem.
Ha ez nem elég, akkor letöltöd a netről a Firth of Forth hídjának képeit, meg leírásait. Mindenki azt szokta példának hozni a Gerber-tartóra, kivéve a magyarok, mert mi a Szabadság-hidat. :-)
Azért az alapokat gugliban is megtalálod gerber-tartó, gerber-csukló keresésével, sőt itt még példákat is találhatsz. Ha a részletekbe is bele akarsz menni, pl. csukló megoldások, akkor nehezebb lesz a dolgod. Vagy kimész a Szabadság hídhoz és fotózol.
Sziasztok,üdvözlök mindenkit! Gerber-tartóval kapcsolatos előadáshoz lenne szükségem némi anyagra,de eddig nem igazán találtam semmi kimerítőt.Tudna valaki segíteni ebben? Köszönöm előre is,üdv: Gyuri
Azért én úgy gondolom, hogy a felújítás tervezőinek is kellett eredeti terveiknek lenni, anélkül semmit sem lehetett rendesen megtervezni. Nem? Nem beszélve a fenntartójáról, aki tervek nélkül csak söprögethetne a hídon.
De jó cuccok vannak itt! El is teszem a linket. A levéltáras anyagot én is megtaláltam, az alapján indultam el én is. Még egyenlőre nem válaszoltak. Érdekelne hogy mennyi és milyen rajzuk van még.
Attól függ mit nevezünk befejezésnek. Ha azt, hogy elindul rajta a forgalom korlátozás nélkül az legalább egy fél év. Ha azt, hogy az utólsó csavar is a helyére kerüljön az megbecsülhetetlen, mert ha nagyon szorít a cipő gyorsan elhagynak egy-két dolgot és máris behoztak egy csomó lemaradást.
Csak volt. A budai hídfő mellett északon szabadtéri hídmúzeum volt. A kerületi önkormi bérbeadta szórakozóhelynek. Azt hiszem ez a "Zöld pardon". Vállalkozókám a területet meg sity-suty beépítette, az ott kiállított hídalkatrészeket meg elvitte a
A napokban sikerült megkaparintani a Dr. Gáll Imre Budapesti Duna hidak c. könyv új kiadását. Eddig az 1984-es kiadásból okosodtam. Az új elsőre nem lett rossz, sok ilyan kép van benne ami a régiben nem volt. A régi könyv utal a Petőfi híd budai hídőjénél lévő parkra ahol van némi hídalkatrész a régebbi időkből kiállítva. Meg van még az?
Kutakodtam az interneten is elég sokat. Főleg szerkezetekkel kapcsolatos dolgokat kerestem, na meg részlet képeket. Hát valahogy nincs elárasztva a net ilyesmivel. Viszont találtam infótarról hogy az Országos levéltárban őriznek a Szabadság híd építésével kapcsolatos anyagokat, rajzokat. Írtam nekik ezügyben kiváncsi vagyok mi lesz a fejlemény.
Volt, de egyszerűen nem tudom, hová lett. Ennél sokkal rosszabb könyveket is megőrzök, soha ki nem dobnám, mégis eltűnt. Még csak azt sem hiszem, hogy egy látogatómnak megtetszett, és lenyúlta. Valahogy nem életszerű. :-)
Ha van esetleg Csellárod (Csellár Ödön - Szépe Ferenc - Acéltáblázatok, a szerzők biztosak a cím nem) abban megtalálod. Ha nem, akkor a Czakó Adolf által (csak jóval korábban) szerkesztett hasonló műben kell megkeresni. Csak érdekesség, hogy azokban az időkben, amikor ezek a hidak születtek (nem beszélve a Lánchídról) minden vasanyag gyártónak egyedi gyártmányai voltak, tehát amikor egy mérnök tervezett azt is el kellett dönteni honnan lesz az anyag szállítás.
