A hétvégi Lánchíd-lezárásokkal kapcsolatos forgalmi változások
A Fővárosi Önkormányzat döntése értelmében 2004. június 26-án, szombat reggeltől - augusztus 15-éig minden hétvégére a Lánchidat lezárják a közúti forgalom elől.
Ezért szombat reggeltől vasárnap estig:
--- A 16-os autóbusz Dísz tér (Vár) és a Batthyány tér között közlekedik.
--- A 105-ös autóbusz Apor Vilmos tér - Clark Ádám tér - Erzsébet híd - Irányi utca útvonalon közlekedik.
"...újpest-aquincumi híd megépítésére vár..."
nem arra, hanem az M0 északi hídjára, amire most már talán van esély.
Ha jól tudom, az aquincumi híd egyenlőre nincs napirenden. Hová vinné a forgalmat az a híd újpesten??? A III-IV. ker. között is elég nagy ellentét van ezügyben.
Margit híd lezárásával a 4/6-os villamosokat hogyan pótolják? Ez számomra érdekes kérdés, mert a pótlóbuszokat Árpád híd vagy a Lánchíd felé terelni???
Ott van még a 6-os, a 26-os, a 91-es és a 191-es autóbusz is!
Nem említettem még a 6É járatot sem...!
Sokat beszéltek róla, hogy Demszky az újpest-aquincumi híd megépítésére vár a Margit híd lezárásával, mert már rég meg kellett volna csinálni, de északi híd nélkül embertelen káoszt okozna. (Azzal együtt is, de mégis.)
Csak építettem. Összerakás után már csak a fejesek mászkálhattak, nekünk az őrség jutottt. Azán egyszer láttam az dunaújvárosi oroszokat, ugyanilyen hidat építeni. Na, az durva volt! Az egyik Kraznak bedöglött a fékje, és addig tolatott hátra a Dunába, amíg a motorba be nem folyt a víz. (Ha láttál már Krazt, el tudod képzelni, hogy ez nem tíz centi.) Szergej meg fent ücsörgött a lökhárítón, -15 fokos levegőben, és 0 fokos vízben. A ponton a plató tetején kinyílt, a tisztjük üvöltött, mint állat. Szergej meg ácsorgott a vizes göncben. Utána bezavarták (gondolom azért, mert ő már úgyis vizes volt), hogy oldja le a pontont a kocsihoz rögzítő drótkötelet, és lökje le a platóról, hogy a rocsók összeszedhessék. Aztán jött egy harckocsi vontató (persze nem azonnal), és megint Szergejt zavarták be, hogy kösse fel a vontatókötelet a Kraz orrára. (Jó egy méterrel a vízfelszín alatt.) Utána már elmehetett onnan, de hogy kapott-e száraz ruhát, vagy valahol tudott-e legalább melegedni, azt nem tudom. Minimum fél órát ácsorgott a januári hidegben vizesen. Tiszta nemecsekernő volt, szerintem nem élte túl. :-( Viszont a híd még így is időre kész lett.
Amikor két héttel korábban én estem be a Dunába, derékig érő vízbe, a szpk-unk (pedig egyébként nagy genyó volt) azonnal bezavart az egyik tiszti pihenő sátorba, ahol volt dobkálya, és hívott egy Csepelt, hogy bevigyen a laktanyába száraz ruhát venni, és utána nem kellett vsszamennem.
szigeti leágazást nem robbantották fel, így ott ma is az eredeti, szép szerkezet látható, míg az összes többi új ...és a lerobbantott budai nyílás egyik darabja látható Kiskőrösön, a Közúti Múzeumban...
Nem voltam, mert 85-86-ban egy évig Ercsiben voltam rajta eleget. :-) Egyébként emlékeim szerint a hullámokról nem mozog (ha a Dunán akkora hullámok lennének, már rég rossz lenne a hídnak), de a rajta járó emberektől, járművektől igen. Egy-egy ponton úgy néz ki, mint egy W betű. Össze van csukva egymás mellé az összes szára, úgy van a platón. A teherautó rátolat a folyóra, kicsit belemegy a hátsó kerekeivel, és amikor a sofőr ráfékez, a sárvédőn ülő egyik pontonos kioldja a rögzítő pöcköt, a ponton meg a saját lendületétől hátra beesik a vízbe és kinyílik. Ekkor egy széles, lapos W lesz belőle. A két pontonos felugrik, és egy méteres vascsővel szétfeszíti síkba a lapos W-t, és bekattintja a nagy, beépített kapcsokat. Utána a pontonokat összeúsztatják (erre vannak a rocsók, amik a képeken is látszanak), és szintén beépített kapcsokkal összekötik őket. (Ugyanezzel a szerelővassal.) Jó, békebeli, szovjet technika, mert vagy bazi muszkli kell, vagy lendületből húzod meg a szerelővasat, mert különben csak besz..sz, de át nem billented a rögzített állásba. :-) Ezután a pontonok önmagukban merevek, és nem tudnak mozogni, míg egymáshoz képest a kapcsok körül el tudnak mozdulni, tehát az egész híd tud hullámzani. Csinálnak két "félhidat" és azokat a folyó közepén összeforgatják, és összezárják. Ha az előzetes számításokhoz képest (a műszaki tiszek -általában az egyik szpk, vagy zpk- feladata, hogy pontonvetés előtt megmérjék a folyó szélességét) több, vagy kevesebb elem kell, akkor néhány rocsó orrán mindig készen áll néhány előkészített tartalék ponton, vagy kiúsztják a felesleget, és lent összeszedik. Ezenkívül van két parti rész, ami egy megerősített ponton (nehezebb), mert nem úszik teljes egészében, hanem a partra támaszkodik, így nagyobb erők ébrednek benne. Ezeken van két kihajtható feljáró is, megkönnyítendő a fel- és lehajtást. Gondolom ezeket itt nem tették be, de szóljon aki volt, és látta. (Ezek más alakú pontonok, kicsit szögletesebbek.)
Ja, és kb. 50 centivel vagy a víz felett.
Hamsterről minden villamos és Budapest mániás tudja, hogy igen, igen megérdemli a jómunkásember titulust. Ennek bizonyítékául itt egy ízelítő a lapjából, régi Erzsébet-híddal, egy kis Kossuth-híddal, meg ami szem szájnak ingere. :-)
A II. világháborúban minden budapesti híd elpusztult. Az ideiglenes Kossuth-híd nyolc hónap alatt épült és 15 évig állt. Helyét Budán és Pesten is, a rakparti mellvédnél Pál Ferenc által 1961-ben készített emlékkő jelöli.
A közel másfél méter magas mészkőtömbön látható a híd, felirata pedig a következő: "Ezen a helyen állott a Kossuth-híd. Dolgozóink hősies önfeláldozó munkája 8 hónap alatt építette a fasizmus által esztelenül elpusztított Duna-hidak ideiglenes pótlására. 1946. január 18-án, a fasiszták utolsó budapesti hídrobbantása első évfordulóján adták át a forgalomnak. Nemes feladatának betöltése után 1960-ban lebontották."
a Kossuth híd a Batthyány tér és a Kossuth tér között, (kicsit a Lánchíd felé) volt felépítve, de csak nagyon rövid időre építették, afféle pontonhídnak
azt hiszem tán 2 éves lehettem amikor átsátáltam rajta az anyukámmal a nagypapámhoz aki a Nemzeti Bankban dolgozott
aztán meg lebontották
de a Dunaparton ott van az emléktábla a kőbe vésve
Ráadásul mostanában nem is adtunk neveket a hidjainknak. Ami ezügyben egyáltalán eszembe jut, az a szolnoki Szent István-híd. Sem az M0-s hídnak, sem a lágymányosinak nincs neve. (Legalábbis én azt, hogy Lágymányosi-híd, nem nevezném annak. Az olyan, mint ha valakit csak apja fiának hívnának.)
Jó reggelit!
A Margit-híd sajnos tényleg nem egy matyó hímzés.
Ennek az a fő oka, hogy '45 után egy gyakorlatilag tök új hidat építettek, sajnos új szerkezeti megoldással. A régi híd egy többszörösen határozatlan tartó volt, ahol a szerkezet merevségét András-keresztek adták. (Határozatlan az a tartó, ahol ha az megtámasztásokból elveszel egyet, akkor a szerkezet nem válik labilissá -nem dől össze-, mert a többi alátámasztás megtartja. Többszörösen határozatlan, ha több ilyen "plusz" megtámasztás van benne.) A határozatlan tartó előnye, hogy jobb anyagkihasználást, így kisebb szerkezeti magasságot, karcsúbb, esztétikusabb szerkezetet tesz lehetővé. Az új Margit-híd meg egy sima, két ponton megtámasztott ív, ahol a pályaszerkezet csak függőleges rudakkal kapcsolódik a főtartóhoz. Könnyű a dolgot ellenőrizni, mert a szigeti leágazást nem robbantották fel, így ott ma is az eredeti, szép szerkezet látható, míg az összes többi új.
A történet úgy szól, hogy előbb akarták megépíteni, aztán elnevezni, ami nem tűnik logikátlannak. Főleg, mert sokat húzódott az álmodozás és az építés. Közben munkanévként lágymányosi hídnak hívták, így emlegették a sajtóban és szakmai körökben is. Mire sor került volna a névadásra, és jöttek az ötletek, mindenkiben annyira rögzült ez a név, hogy egyszerűen úgymaradt. :-)
Fura, hogy neked a Margit-híd a ronda, valakinek meg a Lágymányosi híd tetszik. Nálam épp fordítva van ez. Miért nincs becsületes neve a Lágymányosinak? Nemcsak a Lágymányoson van, van másik partja is.
