Valójában nehéz megfelelő fogalmakat használni erre a történelmi folyamatra.
Az a kérdés, hogy mit értünk tévedésen, illetve mit értünk kijavígatásokon.
Példaként:
"A nap, a hold és a bolygók a föld körül keringenek"
Ezt pl. eleinte igyekeztek - több, kevesebb sikerrel - különféle cikloisokkal javítgatni, látván a bolygók retrográd mozgását. Ám e javítgatás is tévedés volt. Magának az eredeti állításnak az elvetése hozott jobb eredményt: "A föld és a bolygók a nap körül keringenek, a hold a föld körül".
De ez az állítás is téves (az eredetileg körpályát is ellipszisre kellet javítani),
mert valójában pl. a hold esetében sem a hold kering a föld körül, hanem egy közös tengely körül mindkettő, ami már az árapályt is jobban magyarázza. Azóta akár teljesen megzavarodhatunk, ha ismerjük az általános relativitáselméletet, a gravitáció lényegét, a görbült teret, a Riemann-i geometriát.
És lehet, hogy egyszer csak jön valaki és ezt a "tévedést(?)" is újramagyarázza.
De folytathatnánk a flogisztonelmélettel, ami mellett a lelkes híve - Stahl - minden cáfolat ellenére megmaradt, és elfogadható magyarázatokat adott az ellenvetésekre, azaz ő is ki javítgatta a saját fantazmagóriáját.
Persze a mai szemünkkel a föntiek esetében egyes javítgatást ésszerűnek tartunk, másokat meg nem. Ám az akkori ismeretekre támaszkodva, abban a korban ezek az ésszerűtlenek látszottak elfogadhatóbbnak, s a forradalmi pedig elvetélt ötletnek.
Az igazságot ma sem tudhatjuk, sőt nincs is, hiszen minden csak modell. S ha nagyritkán egy-egy ötletünk be is igazolódik, akkor is csak a "na ugye megmondtam" cseppet sem dicsőséges pózában tetszeleghetünk, mert a babért sohasem az artja le aki szajkózik, hanem az aki kemény munkával meg is alapozza az új elméletet.
"Rossz a relativitaselmelet, extrem korulmenyek kozott, valamint rossz az ertelmezese normal korulmenyek kozott."
Hálásan köszönöm az "infókat" - sokak nevében! Igyekszem minél hatékonyabban terjeszteni, de csak amint sikerül alátámasztanom nyomós érvekkel. Kellő tájékozottság híján viszont egyelőre nem akarom, mert így nem tartanám tisztességesnek.
Ebben a hozzászólásban úgy gondolod, hogy igazad van.
Csak azt nem sejted, hogy sokkal de sokkal jobban igazad van, mint amennyire gondolod!!!
Ha a fizikát - de akár más tudományt is - történelmileg végignézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy nem más mint tévedések sorozatainak a történése.
Néha a tévedés csak annyiban nyilvánul meg, hogy: "igen, igen, amit megállapítottunk az tulajdonképpen jó is lenne, de bizonyos körülmények között nem úgy van, hanem inkább így és így...". És aztán kiderül, hogy a "bizonyos körülmények az általánosabbak", és a korai felismerések inkább kivételek egy szűken behatárol esetre.
Én azt mondom, hogy annak a kijelentése, hogy a fizika "rossz", az nem egy felismerés (amit boldogan üvölthetünk, s közben döngethetjük a mellünket), hanem inkább törvényszerűség, ami el kell fogadnunk!
Valójában ezt a tudósok jól tudják, de sohasem mondhatják ki nyiltan. Főleg manapság, ebben a "különös" világban, mert "leállna" tőle a tudomány, és megállna az a fejlődés, amit jelenleg csak az a hazugság tart fennt, ami arra utal, hogy a fizika eredményei az igazságot jelenítik meg. (a "különös" szó itteni jelentésébe nem megyek bele, mert először is OFF-topik, másodszor meg még a helyén is a kitiltás veszélye fenyegetne).
Jó lenne észrevenni, hogy az a helyes hozzáállás, hogy - bár tudjuk, hogy igazunk van - de mégis azt mondjuk, hogy a fizika a fejlődése során egyre jobban elénktárja a valóság lényegét.
Jol van, rendben, nem a fizika rossz. A fizikusok rosszak. Itt egy kicsit meg ott egy kicsit.
Rossz a relativitaselmelet, extrem korulmenyek kozott, valamint rossz az ertelmezese normal korulmenyek kozott.
Rossz a kozmologia minden korulmenyek kozott.
Tevedes a reszecskek hatarozatlansaga, mert a megfigyelesnek a (tobbi) reszecskekre semmi hatasa nincs.
Tevedes a szingularitas, a szingularitasbol torteno BB.
Tevedes a Higgs bozony, a gluon, a kvark.
Tevedes a sotet anyag, a sotet energia (ertelmezese). Vakkuumenergia letezik (=gravitonok) de ez nem a tagulas gyorsito sotet energia, mert olyan nincs, a tagulas lassul (csak egyetlen nagyon tavoli SN alapjan velik gyorsulonak, ahol oriasi a hibahatar)
Tevedes a fenysebesseg allandosaga, a lefele eso foton gyorsul (PR kiserlet)
Nem az egesz fizika rossz, valoban, igazatok van.. :)
Adva van a valóság a maga - gyakorlatilag - végtelen bonyolultságával. Ez olyan, amilyen (ezt mindenki elismeri). Változtatni nem tudunk rajta.
A valóság - számunkra megérthető - leírására modelleket alkotunk. Ezek véges bonyolultságúak, és emiatt csupán közelítések. Nem ritka, hogy ugyanarra többféle - egymástól alaposan különböző - modellt is tudunk alkotni.
Évszázadok óta a fizika nem más, mint ezen modellek összessége. A fizika sohasem állítja, hogy a valóságot jeleníti meg! Mindig csak modellezi. Esetleg mondhatjuk, hogy "tükrözi", "leírja", de ezek mindig csak az emberi értelem számára felfogható leegyszerűsített modellek.
A fizika mindig elismeri a modelljeinek a hibáját amint az nincs összhangban a valóságnak feltett kérdésekre adott válaszokkal. (Az, hogy nem kérdez eleget, az nem a fizika, hanem a fizikusok hibája.)
A fizika nem lehet rossz, legfeljebb a modellek pontatlanok, és természetszerűleg nem teljesek.
Ha a valóságról szeretnék teljes képet alkotni, akkor ezt nem a fizikán keresztül tehetjük meg. Tulajdonképpen nincs is erre tudomány. Pontosabban a középkorban volt, ami erre szolgált volna: Ez a metafizika. Azonban évszázadok óta ez a tudomány lenézett, és rossz hírű, hála annak, hogy tudománytalan dolgok is bőségesen beleszivárogtak.
Valójában ma már szükség lenne egy új tudományra, vagy rehabilitálni kellene a metafizikát, kigyomlálva belőle a sok zagyvaságot.
..a matematikát ne vedd semmibe.. Jó ég, dehogy veszem semmibe, nagyon fontos és hasznos dolog, egyetértek veled.
A repülős hasonlathoz én annyit tennék hozzá, hogy a Lorentz-kontrakció nem valóságos fizikai esemény. Nem nyomódik össze semmi. Hohóó, Te vagy az én emberem, persze, hogy nem történik semmi, úgy van ahogy mondod:
a megfigyelőknek más a mérési elve, másképp olvassák le az adatokat, a valóság más vetületét mérik.
Ne hagyd magad, semmilyen mérési bizonyíték nincs az eszement kontrakció, idődilettancia mellett, meg a rel tömegnövekedés mellett, amit már ki is kezdett a dégyé ikon is. Ja van összesen 4 atomóra három különböző kisérletben néhány nanoszekundumos hamisítással, le kell hozni a GPS órákat. Téves az egész fizika.
Hírmérnök:..Einstein elméletét metafizikainak minősítve oktatnák.. Épp itt az ideje :)
Ha egy nem létező eseményt a matematikával kiszámolsz, az nem jelenti, hogy nem lehet helyes. A természetben attól még ki tudjuk számolni azokat a jelenségeket is, amiket csak elképzelünk, mert a matematikai rendszereink többet tudnak, mint konkrétan visszatükrözni a megismert természeti jelenségeket. Ez arra vezet, hogy a matematika készen áll olyan jelenségek leírására, amit később fedeznek fel vagy csak később fog bekövetkezni. Például egy aszteroida 5 éven belül becsapódik a Földbe vagy bonyolultabb elméletek, amik csak igazolásra várnak.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a matematikát ne vedd semmibe, mert nagyon is képes leírni a fizikai jelenségeket és még annál is többet.
A repülős hasonlathoz én annyit tennék hozzá, hogy a Lorentz-kontrakció nem valóságos fizikai esemény. Nem nyomódik össze semmi. Nincs paradoxon csak a megfigyelőknek más a mérési elve, másképp olvassák le az adatokat, a valóság más vetületét mérik.
A legtöbb relativisztikus paradoxonokra az a megoldás, hogy a távoli eseményeknek az egyidejűsége az relatív, az attól függ, hogy melyik megfigyelő nézi. Vagyis az egyidejűség az nem abszolút dolog, hanem rendszerfüggő.
"A relelm átdefiniálja a fogalmakat, csak azért mert a tárgyak hosszát a nagysebességű megfigyelés miatt másmilyennek látja."
Az elmélet eredetije csupán mérhető mennyiségek közt fennálló (vélten fennálló) összefüggéseket ír le. Látványokkal külön nem foglalkozik tudtommal.
Látványok elemzésével az elméletre épülő új kozmológia foglalkozik erősen, valamint évekkel ezelőtt Pint levelező is foglalkozott ilyesmivel, mégpedig szgépes animációkat készítve néhány relativisztikusmechanikai gondolatkísérlethez.
Nem erről van szó. A relativitáselméletbeli távolság (két esemény között) ugyanaz, mint a klasszikus fizikában. A távolság (két esemény között) a relativitáselméletben azért relatív, mert a fénysebesség feltételezett állandóságából (inerciarendszerekben) ez következik. Nem a definíciók az újak (legalább is nem lényegesen), hanem az alapfeltevések, amik a definiált mennyiségek viselkedését meghatározzák.
Értem. Azt akarod ezzel mondani, hogy amit látsz, az nem az igazi mérete a repülőnek, mert a repülőgép valódi méretének (= saját méret) megismeréséhez még utólagos számításokat kell végezned kölönböző egyenletek felhasználásával?
És ez neked teljesen természetes valamint nem gondolod azt az idiótaságot, hogy ezzel a repülőgép hosszkontrakción esett volna át, mert kisebbnek látod ?
És ezért nem definiálod át a hosszúságfogalmat és nem gondolod azt, hogy a távolság relatív?
"Ha távolról nézel egy repülőt akkor az kicsi, egy közeli megfigyelő ugyanakkor nagynak látja.
Maradhatnánk ennél az egyszerűsített példánál egy pillanatra? A repülő mérete akkor most függ attól, hogy a megfigyelők mindahányan más és más méretűnek látják?"
Különféle távolságú megtekintői egyetértenek abban, hogy a repülőgép csalóka látványt nyújt. Kémműholdról kapott adatok birtokában azonban tudják, hogy mi merre hány méter ...
Ha távolról nézel egy repülőt akkor az kicsi, egy közeli megfigyelő ugyanakkor nagynak látja.
Maradhatnánk ennél az egyszerűsített példánál egy pillanatra? A repülő mérete akkor most függ attól, hogy a megfigyelők mindahányan más és más méretűnek látják?
"csak a meres relativ, minden megfigyelo mast es mast erzekel,"
A relatív mennyiség fogalma már jóval a relativitáselmélet megjelenése előtt kialakult.
A testek sebességével, lendületével, mozgási energiájával, potenciális enegiájával, ill. tovaterjedő jelek frekvenciájával nincs gond? Vagy szerinted ezek is szubjektív mennyiségek?
A relativitáselmélet tovább bővítette a relatív mennyiségek körét.
A kvantumelmélet pedig egy további kategóriát - az indetermináltságot vezette be.
De ha belinkeli valaki azt a 3 nanoseces kiserletet akkor kiugrok az ablakon.
Ne kecsegtess! :o))
Téged semmiféle tények nem zavarnak meg a rögeszméd propagálásában, ehhez már hozzászoktunk. A meglepő az lene, ha csak rövid időre is el tudnál szakadni a rögeszméidtől és elgondolkoznál a tényeken is. Persze baromi nehéz dolog szembesülni az igazsággal, de azért legalább kísérletet tehetnél rá néha...
Szamitassal akarod eldonteni?? Te tenyleg nem ertettel semmit az elmult tiz evbol. Barmilyen baromsagot kiszamithatsz, nem er semmit.
Csak, mondom csakis es csak kiserlettel lehet eldonteni a kerdest. Van ilyen kiserlet?
Nincs. Van osszesen ot darab atomora nehany nanoszekundumos hazugsaggal, jo vagy rosszindulatu meresi hibaval, nincsenek lekozolve, nem ellenorizheto a pontossag, hol vannak az adatok satobbi.
Nyomod a sodert, hogy az ido relativ, meg a hossz relativ, de azt nem vagy kepes felfogni, hogy csak a meres relativ, minden megfigyelo mast es mast erzekel, menetkozben a meres szubjektiv. A tomeg raadasul mar nem is relativ.
Ha tavolrol nezel egy repulot akkor az kicsi, egy kozeli megfigyelo ugyanakkor nagynak latja. De ettol a repulo nem lesz kisebb vagy nagyobb. A repulo ettol nem lesz relativ.
Visszahozod az orat es meglathatjuk igazad van e. Szamitassal akarod eldoneni?
Rohognom kell.
De ha belinkeli valaki azt a 3 nanoseces kiserletet akkor kiugrok az ablakon. Vagy az ajton.
Számítás nélkül is belátnom, hogy igazad van, ill. Fourth is helytállót írt Ali és Lia esetével kapcsolatban.
Az egyik relativitáselméleti tétel alapján tudható, hogy Lia életkora alig változott Ali rendszerében, mialatt Ali elért az atomóráig, amelyről 70 évet olvasott le.
Az említett tétel az egyidejűség megbomlásáról/megbomlottságáról szóló tétel.
Amikor Ali útnak indult - mialatt gyorsult, Lia rendszerének jelentős torzulását tapasztalta.
"Kevesebb mint a testvére életkora, 20 év és valami töredék másodperc."
Ali éppen pezsgőt akart bontani ennek örömére, amikor a Szivlapátkezű robot váratlanul betoppant félszegen, könnyes szemekkel - félig elégett, szénportól feketélő sajtcetlit szorongatván ...
Átlagember szerintem tudománytörténeti előzmények ismeretében tudja legkönnyebben "megérteni" az olyan elméleteket, amelyek születésük korában még tudományos berkekben is széleskörű és hosszas viták kiváltóivá váltak.
