Európa-blöff
A recept olyan egyszerű, hogy már előbb is
kitalálhatták volna. Végy egy nagy adagot az
elérhetetlen vágyakból (800 km autópálya), tégy
hozzá csipetnyi szociális érzékenységet némi
propagandafelízzel (ingyenes múzeumlátogatás, de
nem korábban, csak az EU-csatlakozás napjától),
tetézd meg egy kiskanálnyi jövőígérettel (olcsóbb
internet, korszerűbb oktatás), adj hozzá néhány
grammot az elmaradt beruházások nyomorából (150 új
mentőautó), csepegtess pár csepp mézet is az értelmiség megnyerése
kedvéért (évi másfél milliárd többlettámogatás a filmművészetnek), tégy
hozzá két nagykanál "nesze semmi, fogd meg jól" segítséget a
vállalkozásoknak (150 milliárd forintos kedvezményes hitelkeret
technológiai korszerűsítésre), majd enyhe legitimációs okból öntsd le az
egészet egy kis nemzeti mázzal (Nobel-díjasok parkja, 56-os emlékmű). Ha
mindez készen van, akkor nevezd el ezt az ígérethalmazt Európáról. Hogy
ennek az egésznek így, ahogy van, semmi köze Európához? Sebaj, a
szónak most konjunktúrája van. Annyi hasznot biztosan hoz, hogy az uniós
csatlakozás és a kormány neve még jobban összefonódik. De ne
Európa-programnak hívd ezt, hanem inkább tervnek, hogy legyen egy kis
áthallás is a Széchenyi-tervre. Ha pedig a receptet netán elfelejtetted, az
imázsszakácskönyvet fellapozva az Európa-blöff fejezetnél könnyedén újra
megtalálhatod.
Először is azért blöff az Európa-terv, mert semmi sem indokolja, hogy ezt
az atyáskodó kormányzati újraelosztási csomagot Európa-tervnek
nevezzék. Annak talán lett volna értelme, ha a most tavasszal az unióhoz
benyújtandó nemzeti fejlesztési tervből emelnek ki elemeket, és ezt
nevezik el Európa-tervnek. Az ott megfogalmazódó fejlesztéseket ugyanis
2004-től felerészben az Európai Unió finanszírozza. Ezt azonban két okból
sem lehetett megtenni. Egyrészt az Európa-terv sok eleme, például az
ingyenes múzeumi belépő, nem számíthat uniós támogatásra. Másrészt a
nemzeti fejlesztési tervből ma még nehéz lenne programrészeket kiemelni,
hiszen azt az unió tavaly év végén további átdolgozásra visszaküldte.
Ennek ellenére tisztázni kellene, hogy miként viszonyul ez a mostani
Európa-terv az unió által társfinanszírozni remélt nemzeti fejlesztési
tervhez. Ennek hiányában az elnevezés csak üres reklámfogás.
Másodszor: azért blöff az Európa-terv, mert ezeket az intézkedéseket az
égvilágon semmi sem köti össze. Miután az illetékes állami szervek (ÁSZ,
KEHI stb.) semmiféle szabálytalanságot nem találtak a Széchenyi-terv
több tízezer pályázatánál, azt kifogásolták, hogy a tervben nincs
kapcsolat a célok, a programok és a pályázatok között, és nem több, mint
a már meglévő támogatási területek összefésülése. Remélem, az
Európa-tervnél megtalálják ezeket az összefüggéseket - ha mégsem
menne, álljon itt segítségül egy példa. Ha egy filmszínész, akinek
szakmáját évente másfél milliárd többlettel támogatják (Európa-terv 4.
pont), az ingyenesen látogatható múzeumban forgatva (1. pont), a 25
százalékkal olcsóbb interneten (7. pont) éppen az 56-os emlékműről
cseveg (2. pont) és hirtelen szívinfarktust kap (pardon, ez nem része az
Európa-tervnek, talán a korábbi kormány öröksége), akkor a 800 km
újonnan épült autópálya-szakasz valamelyikén haladva (10. pont) a frissen
vett 150 mentőautó egyikén (5. pont), a korszerűen oktatott
mentőorvossal (6. pont) együtt nézheti a suhanó autóból az út mentén a
megújult mezőgazdaságot (9. pont) és a technológiailag sokat fejlődött
magyar vállalkozásokat (8. pont). Az illetékes állami szervek ezenkívül még
biztosan felfigyelnek arra is, hogy az Európa-tervnek nincs időkerete, nem
tudni, mikor milyen fejlesztésnek kell elkészülnie. Továbbá arra, hogy az
Európa-tervben egyetlen hiteles szám sem szerepel, hiszen például
naponta változik a virtuálisan megépített autópályák hossza, az olcsóbb
internetről szóló híreket pedig egészen másképp értelmezi a legnagyobb
hazai távközlési cég, mint az informatikai tárca.
Harmadszor: azért blöff az Európa-terv, mert a tavalyi rekordméretű
kormányzati túlköltekezés miatt üresen kong az államkassza, és így szinte
egy fillérnyi forrás sincs rá. (Például az idén legfeljebb 60-80 km autópálya
építésére van pénz, de hogyan lesz ebből 800 km 2006-ra?) Sebaj, ha
nincs állami forrás, akkor csináljunk tervet hitelből, magyarázatként pedig
tegyünk hozzá egy jó adagnyi piaci ideológiát. Ezért szidjuk csak bátran az
állami támogatást, és mondjuk rá azt, hogy ez az adófizetők pénzének
osztogatása. Hadd érezze az adófizető, hogy az állam jól sáfárkodik
adójával. Hadd érezze a vállalkozó is, hogy most aztán nem "pofapénzhez"
(értsd: vissza nem térítendő támogatáshoz), hanem valódi piaci
eszközhöz, kedvezményes, mintegy másfél százalékkal olcsóbb hosszú
távú hitelhez juthat. A következményekről - az Európa-terv az
autópálya-építéstől a vállalkozásfejlesztésig mindent hitelből fedez -
ráérünk később is gondolkodni. Az már persze most borítékolható, hogy
ennek a hiteláradatnak előbb-utóbb hitelkonszolidáció lesz az ára -
természetesen az adófizetők pénzéből fedezve!
S hogy az Európa-tervnek politikai töltete is legyen, rúgjunk bele egy
kicsit az elődök, mellesleg több tízezer ember munkájába, a "pofapénzeket"
osztogató Széchenyi-tervbe is. Nos, a vállalkozók többsége a
Széchenyi-terv keretében sem állami támogatásból, hanem javarészt
hitelből fejlesztett. A fejlesztéshez ugyanis rendelkeznie kellett a
beruházási összeg legalább egynegyedével, ehhez társult
egynegyednyi-egyharmadnyi vissza nem térítendő állami támogatás, és a
fejlesztési összeg fennmaradó negyven-ötven százalékát bankhitelből
fedezte. Hogy miért kedvezőbb ennél a mostani terv, amikor a vállalkozó
az egynegyednyi saját részhez kaphat a hiányzó háromnegyed részre a
piacinál mintegy másfél százalékkal olcsóbb hitelt, az szakmailag nem
indokolható. Nem is lehet véletlen, hogy az Európa-tervet - ellentétben a
Széchenyi-tervvel - semmiféle gazdasági érdekképviselettel nem
egyeztették.
A gazdasági tárca a múlt szombaton jelentette meg ez évi pályázati
kiírásait, amelyek - vissza nem térítendő támogatást nyújtva - szinte
egytől egyig azonosak a Széchenyi-terv korábbi vállalkozáserősítő
programjának pályázataival. Ez jelenleg az egyetlen pályázati csomag, ami
mögött - ellentétben az Európa-terv blöffjével - valóban pénz áll. Igaz,
nagyságrendekkel kevesebb, mint a Széchenyi-terv idején. Itt tartunk
most az Európába vezető úton.
A szerző egyetemi tanár
