MEGINT ELADÓ A CLUB-ALIGA MÁS NÉVEN AZ EGYKORI PÁRTÜDÜLŐ MÉG PONTOSABBAN AZ EGYKORI BALATONALIGA KÖZSÉG (Úgy mindenestől)
A ma még állami kézben lévő Club-Aligát az ÁPVRT újabb pályázat kiírásával (még gyorsan a válsztások előtt) el akarja adni, vagy legalábbis olyan szituációt teremteni, hogy a dolog már visszafordíthatatlan legyen. De valószínüleg ebben az országban kevesen tudják, hogy mit is akarnak eladni ?
Mit jelent a Club-Aliga, az egykori pártüdülő, a mai és az 1950 előtti telekkönyvi (földhivatali) dokumentációk, kivonatok szerint ?
A mai tulajdoni lapokon létezik egy Aliga-I. és egy Aliga II. Ugyanez a régi tulajdoni lapokon a mintegy 1,5 km hisszúságú 200-500 m közt változó szélességű balatornparti településen, a magasfal és a víz közötti területen számos telek, nyaraló-épület, faluközponti épület, de még templomok is voltak. A telkek a falu főutcájától egyrészt a part felé húzódtak, másrészt a magaspart felé. Ahol a víz és a domb közötti terület szélesebb volt, ott még a főúttal párhuzamos utcák is léteznek. Na és szép parkok, parti sétány éa egy móló is része az 50-es évek elejétől lezárt területnek, a partra levezető autóúttal együtt.
Amikor a szép terület megtetszett a kommunista vezérnek, az egészet bekerítették (szögesdrót, örtornyok, fegyveres őrök, farkaskutyákkal őrzött védősávok) és mindenkitől elvették a birtokát. A református templomból disco lett, a katolikus kápolnából ping-pongozó. A régi házak egy részét lebontották, egy részét meghagyták. Építettek nagy szállókat, fedett uszodát, újabb kisebb házakat, konferencia termeket, vendéglőket, és mindenféle kisebb üzletet a hal- és lángossütőtől, az italozó és fagyizó standokig, a butikokig. A területen mozi, teniszpályák, kézilabda-, foci pálya, játszótér, gyermekmedence, szép parkok, hatalmas füves napozó területek, csónakázó létesítmények, horgászhelyek, csónakház, és a mólóval védett területen nagy vitorlás kikötő. Mindez elzártan, de úgy, hogy az Aliga-I-be még kivételezett pártember beutalót kaphatott és a sört harmadáért ihatta, mint más ember a legolcsóbb kocsmában, de az Aliga-II még ezen belül is szigorúan zárt volt. Itt volt a Kádár villája, stb.
Közben a felső parton az Balatonaliga vasútállomástól Világos felé a 60-as évek végén, 70-es évek elején, a vadcsereesznyés területén parcellázni kezdtek, ahol a 90-100 négyszögeles telkeket, elsősorban belügyes, jó elvtársak olcsón megvásárolhatták. Később a nyaraló társaság persze hígult, meg nagy területet parcelláztak, szintén a magasparton Balatonakarattya irányában is. Ez a felső település ma a régi Világossal egybeépülve Balatonvilágos névre hallgat és mintegy 300 ház az állandó lakosok otthonát jelenti, és mintegy 3000 építmény nyaraló. Ez a mintegy 10 000 ember az összesen 3 km-es Aliga-világosi partszakaszon összesen mintegy 100 m-nyi szakaszon közelíthhette meg szabadon a balatonpartot. (nádas szabadstrandon, utcavégeken és egy nagyobb teleknyi fizető strandon, vagy netán valamilyen világosi ismerősének vízparti telkéről).
A rendszerváltás után a terület állami tulajdonban maradt, de létrehoztak egy Club-Aliga nevű szervezetet, amelynek vezetői természetesen régi jó elvtársak voltak, és amely üzemeltette a létesítményt. Ettől kezdve pl. tudományos konferenciákat is lehetett itt szervezni. Alakult egy Üdülő Egyesület is, amely az első perctől kezdve azért küzdött, hogy kinyissák a kapukat, és minden magyar ember a közúton bemehessen ebbe a magyar faluba is, megközelíthesse a mólót, végigsétálhasson a parton, ő is vehessen egy fagyit a gyerekének. És az itt lakók, meg a nyaralótulajdonosok döntő többségét nem érdekelte, hogy marad-e állami kézben a mozi, a teniszpálya, vagy akármelyik szálló, vendéglátóipari létesítmény, de szeretne lejutni akár a templomba, akár a mólora, vagy a parkba, netán fürödni vagy csónakázni.
16 évvel ezelőtt a kívánt kapunyitás ügyében megkeresett minden lehetséges fórumtól, kormánytagtól az ügy a Miniszterelnöki Hivatal akkori államtitkárához, az egykori KISz vezér Szilvásihoz jutott, aki ezt eredményesen megakadályozta, sőt közölte, hogy ezt a területet a magyar adósság csökkentése érdekében külföldinek el kell adni, és hazafiatlan, telhetetlen, önző ember minden olyan üdülő, aki egyéni érdekeit az ország érdekei elé helyezi.
Szerencsére akkor nem kelt el a Balatonnak ez a gyöngyszeme, és a külső nyomásra, nyáridőben megfelelő belépődíj ellenében most már bárki bemehetett a faluba. Sőt a helyi lakósok ingyen, a nyaralótulajdonosok és családtagjaik fényképes igazolvánnyal kedvezményes áron bejuthattak. (2005-ben a teljesárú belépő 600 Ft volt, nyugdíjasnak, diáknak 100 Ft, felnőtt családtagnak 300 Ft). Ezért tehát sétálhatott, ha akart megfürödhetett, de ruháját (benne pénztárcáját, mobil telefonját) gyékényére, a fűre tehette. Gépkocsival a felső parkolóban 500 Ft-ért, a parti úton, parti sávban 4000 Ft-ért lehetett parkolni, akár a virágos kertben is, ha máshol már nem volt hely. Ebbe a helyzetbe már minden helybéli érdekelt beletörődött, noha azon is csodálkozott, hogy a FIDESZ kormány sem akarta kinyitni ezt a szép területet, hanem az Egészségpénztár érdekeltségébe helyezte, majd több orvoskongresszust is tartottak itt, hatalmas sátrakat is felállítván a szép füvön. Aztán 2005-ben újra előtérbe került a terület egységes egészben történő eladása. Miután két pályázat eredménytelen volt, pedig igyekeztek mindent elhanyagolni, hagyni, hogy tönkremenjen - és ezáltal a vételárat csökkenteni. A végén még az ott dolgozók zömét is elbocsátották, amitől végre felébredt a helyi lakosság is (akiket módszeresen hangoltak az üdülők ellen) és alighanem emiatt kényszrűségből az Önkormányzat is. Így 2005. novemberében a helyi lakosság, az Önkormányzat és az Üdülő Egyseület közösen tüntetett a kapuk kinyitásáért. Nem azért, hogy ne adjanak el semmit, hanem csak az eredetileg közterületek (parti közút, partra levezető közút, a móló, a parti sétány, a parkok díjmentes meglátogatásának lehetőségéről).
Ugye van egy Balatontörvény is, amely ugyan határidő nélkül, de előírja, hogy a parti sáv 30 %-ának idővel közterületté kell válni. Ennek első lépése a távlati fejlesztési tervek kidolgozása és a hatóságokkal történő elfogadtatása.
A Világosi Önkormányzat ezt a tervet elkészíttette, szakhatóságokkal jóváhagyatta, és ebben szerepel a közutak használatának biztosítása, a Club-Aliga területén a parti sáv és a móló ismételt közterületté nyilvánítása. Amik tehát nem adhatók el. Ennek a tervnek a beadásáról a novemberi tüntetés után a polgármester és az Üdülő Egyesület vezetője megállapodást írt alá.
Az Önkormányzat ezt a tervet 2006. március 11-ig sem adta be, ezért az Üdülő Egyesület, értesülve az újabb sűrgős privatizációs kiírásról, összehívta az egyesület tagjait és az Önkormányzat képviselőit, hogy tájékoztassák az érdekelteket a helyzetről, és megismerjék egymás alláspontját az esetleges további teendőkről. Ugyanis szerencsés lenne, ha a pályázati kiírásban a közutak, a Balaton törvényben előírt parti sáv eleve nem lenne eladó, a terület főútjain, parkjaiban ugyanúgy lehetne közlekedni, mint Budapesten a Margit-szigeten, vagy bármely más magyar településen, függetlenül attól. Hogy kié a szálló meg a vendéglő.
Érdekes, hogy az Önkormányzat képviselői az APVRT-felé csak olyan kívánságot szeretnének megfogalmazni, aminek értelmében az egykori Aliga falu közterületei csak a helyi lakósok és a helyi nyaralók előtt nyilhatnának meg ingyen. A privatizációt meg nagyon szeretnék, mert ide tőkét kell befektetni, munkahelyeket kell teremteni, gondozni kell ezt a szép parkot.Vajjon ők most miért látják így. Miért akarják e szép területet most újra ilyen hevesen védeni a romboló, mindent elpusztító idegenektől, vajjon mit fog itt létesíteni az új milliárdos tulajdonos ? Vagy az összel elbocsátottak közül nyáron majd visszaveszi a szállók működtetéséhez szükséges takarító- és konyha-személyzetet? Ez lesz a munkahely-teremtés ? A parkot miért nem lehet rendben tartani 3000 üdülő, meg a lenti létesítmények adóiból? - És különben is, ki tud olyan privatizációról, ami a magyar népnek hozott hasznot ?
Ma reggel a korábban már leírt grandiózus balatoni tervekről volt szó a Duna tévében(partrendezés, kastélyok, stb). Nekem úgy tűnt nemnagyon tudott(nem hagyták) kibontakozni aza nő aki a benn ült a stúdióban.
Ez egy érdekes probléma.
Egyrészta kormányrendelet valóban vet fel aggályokat, - másrészt viszont végre az is lát vizet, akinek a telke nem ér le a partig...
Nem irigységből mondom, hiszen én vitoprlázni jártam le évekig, és ez a probléma így nem érintett, de voltam már úgy nyaralni, hogy nem találtam húsz méter szabad partot.
Mondjuk nagy cirkuszt várok, mert akinek parti telke van, az most elkezd ezerrel hisztériázni, meg szervezkedni, meg egyletezni, - valahol érthető, de nem akceptálható módon.
Lehet, hogy ez lesz a megoldás...
:O)))
"A dunántúli dombság meg ha jól tudom, üledékes kőzet, és a mészkő vagy ezer méter mélyen van. Szóval nem is tudtam, hol a csudába találhattak ott gyógyvizet"
Pl Zalakaroson a Balatontol legvonalban kb 15 kilometerre.Szokasos zalai agyag. De pl zalaban is van jopar mashol is,,egy eppen a bagolai telkem vegeben.,de a kanizsai strandon is. Az olajosok azt a reszt alaposan atfurkaltak a 30-as evekben es ahol olajat nem talaltak, szinte mindenhol talaltak melegvizet.
Pedig nagyobb halak is vannak a nádasban. Emlékszem, Kenesén is vízbe állva horgásztam egy nádtölcsérnél és akkora kárászokat is fogtam, hogy pontyként is megtarthattam volna(>30 centi).
Nem tudom, én úgy képzeltem, hogy a gyógyvíztározók -mint pl. Budán - a mészkő rétegek peremén találhatók(Pl. Rudas fürdőnél a felszín közelében van, de a Margitszigetnél már jó mélyre le kellett fúrniuk), meghát a Hévízi tó vize is a Kezsthelyi hegységgel van kapcsolatban. A dunántúli dombság meg ha jól tudom, üledékes kőzet, és a mészkő vagy ezer méter mélyen van. Szóval nem is tudtam, hol a csudába találhattak ott gyógyvizet
Szerintem,ha furnanak,talalnanak a helyszinen is. Mo-on alig talalni helyet ahol ha lefurnak ne melegviz lenne.
Balaton mellett pl Fenyveshez kozel van Csisztapusztan ilyen furdo.
Siófokon gyógyfürdőt akarnak nyitni, vhonnan messziről vezetnék oda a vizet, a gyógyfürdőt a focipálya helyére akarják építeni. Vszleg a gyógyfürdőnek nagyobb vonzzata lesz, mint egy nb1-es meccsnek.
Ja én tavaly nyáron voltam Beachen, és inkább hasonlított sötét, ócska pesti diszkóra, mint ami a Partra illő lett volna. Egyszer belénk is kötöttek valami szarháziak.
Azért szerencsére volt néha más zene is, pl. bikini koncert:)
Én speciel sose voltam egy nagy Balaton-fan, ez persze leginkább azért van, mert nem szeretem a természetes vizekben való fürdést. De azért szeretek a partján utazni a nosztalgiavonatokkal, én speciel nemcsak a közismert Keszthely-Badacsony köztivel szoktam arra járni, hanem a különvonatokkal is, az olyan utaknak nagyon szép hangulata szokott lenni. Meg szeretem Keszthelyt is a Festetich-kastély miatt. De az tény és való, hogy a vadkapitalizmus elharapózása több mint aggasztó. Ezt pedig megsínyli a turizmus is, csak egy adat: a Németország északi részéből Siófokra járó autós vonat és a Drezda-Fonyód szerelvény is már rég a múlté. Ez is jelenthet valamit... persze ha olyan valós dokfilmeket mutogatnak kint Germánföldön, melyben bemutatják, hogy b@sszák át a németeket, ez nem is csoda...
Aki a bitchhaus-t meg ilyeneket kritizálta, azokat igazolja az is, amikor érettségi után ('99)lementünk egy kicsit "nyomulni" Széplak-felsőre az egyik osztálytárs telkére, és mikor elmentünk kaját keresni, a Palace dicsóba való bemenéstől és pizzázástól még a house-t szerető és DJ-skedő osztálytársamnak is undora volt...
Hajrá Balaton-Fonyód! (politika topikban vagyunk, vagy hol, nem?)
Derek, köszi, hogy szépeket írtál Fonyódról.
Erre a panorámára gondoltál? (bocs, ha kicsit hosszú, de hát ilyen a Fonyód várhegyi kilátás...):
Délelőtt (az országos környezetvédő
szervezetek között egyedüliként) részt vettem a Balatonért küzdő helyi
civil szervezetek által szervezett sajtótájékoztatón a MÚOSZban. A
tájékoztatót a Balaton ügyével már régóta foglalkozó újságíró, Zsigovits
Edit tartotta, aki egyben a Pálkövéért Védegylet északi parti egyesület
szóvivője is.
Az alábbiak nem a saját véleményemet tükrözik, hanem megkísérlik
összefoglalni az elhangzottakat.
* Beszámoló eleje *
A balatoni műszigetek és a vízpótlás ügyei csak arra voltak jók, hogy
eltereljék a figyelmünket a lényegről a tóval kapcsolatban: 6-7 éve
szerveződik egy magas szintű összeesküvés, mely a 2000-es
Balaton-törvényen
alapuló 2002.XII.21-i 283/2002-es kormányrendeletben csúcsosodik ki.
1. "Mederrehabilitáció" címszóval valójában a Balaton-part
mederszűkítéssel
történő további beépíthetőségét szolgáló intézkedéscsomag született. A
tómeder kikaparásánál keletkező zaggyal akarják feltölteni körös-körül
az
új, beljebb húzódó partvonal berajzolásával keletkező "szabad
területeket".
2. A nádasok bárhol megszüntethetőek, ahol akadályozzák a tóhoz való
hozzáférést, máshol pedig a kötelezően megépítendő partmenti sétány (a
települések partvonalának minimum egyharmadán) fogja elvágni vagy a
víztől,
vagy a szárazföldtől, mindenképpen halálra ítélve az élőhelyet.
3. A törvénnyel ellentétben a kormányrendelet a sok helyütt a
feltöltéseken
létrehozandó új sétányok környékén lehetővé teszi 7,5 m magas épületek
létesítését a következő kategóriákban: közösségi, kulturális, vendéglátó
intézmények, valamint kikötőkhöz és strandokhoz tartozó épületek.
Példa minderre Balatonakarattyán a falu és a tó között megmaradt
partmenti
mocsaras erdő várható felszámolása. A helyi civil szervezetek szerint
titokban már megkezdődött a telekspekuláció az új területeken, az
érintett
polgármestereket pedig "fejtágításra" felhívták már Budapestre.
Fényképeket
is mutattak olyan partmenti fakivágásokról, melyek szerintük már e terv
keretében történtek.
4. A történelmi borvidéken a rendelet lehetővé teszi, hogy a két
hektárnál
nagyobb szőlőföldeken borturisztikai céllal max. 500 m2-es alapterületű
(helyenként max 1000 m2-es) ingatlanok épülhessenek (nem telkek:
épületek!). Olyan kibúvók léteznek, hogy az adott szőlőföld állhat akár
pihentetés alatt határozatlan időre, vagyis a gyakorlatban nem is kell
szőlőföldnek lennie... Zsigovits Edit szerint burjánzani fognak a
kastélyok
és panziók az eddig viszonylag érintetlen területeken (pl. a
Káli-medencében is).
5. A törvény által említett Balatoni Nemzeti Park létrehozásával
ellentétes
a kormányrendelet.
A helyi civil szervezetek aláírásgyűjtési akciót kezdeményeznek és nyílt
levelet fogalmaztak Medgyessy Péterhez (lsd csatolva). Állításuk szerint
kapcsolatba próbáltak már lépni több országos civil szervezettel az ügy
kapcsán (WWF, MTVSZ, Greenpeace, köztük velünk is, és ezt konfirmálom)
de
sehol sem tapasztaltak érdeklődést, vagy nem jeleztek vissza.
Zsigovits Edit szerint ha kirobban a botrány, akkor Bős-Nagymaroshoz
méretű
ügy lehet belőle, és miniszterek fognak belebukni.
Sok elhangzott tényt, érvet és bizonyítékot kénytelen voltam kihagyni a
rövidség kedvéért. Zsigovitsék biztos szívesen tájékoztatnak majd róluk.
* Beszámoló vége *
A sajtótájékoztatón részt vevő civil szervezetek képviselői közül sokan
kétségbeesett, az idegösszeroppanás szélén álló embereknek tűntek. Még
ha
be is bizonyosodik esetleg, hogy aggályaik többsége alaptalan, szerintem
tartozik nekik a zöld mozgalom annyival, hogy komolyan vesszük őket, és
számukra is szavahihető emberek bebizonyítják nekik a veszély nemlétét.
Ha viszont helyesen érvelnek, akkor egy emberként melléjük kellene állni
az
országos szervezeteknek is !
...
Kérlek benneteket, olvassátok
el a nyílt levelet és az indoklását, nézzetek utána, reagáljatok, és
lépjetek kapcsolatba Zsigovits Edittel és a mögé sorakozott helyi
civilekkel!
A következő címeken tudjátok elérni őket:
Zsigovits Edit, Pálkövéért Védegylet: balatonpress@posta.net
Bereczky Gábor, Balatonakarattya: bereczky@racio.com
Az Adalékok a nyílt levélhez dokumentum pontjainak számozása a Nyílt
levél
pontszámozásának felel meg (tehát a levél egyes pontjait magyarázza).
Apropó Fonyód:tavaly tavasszal este voltam ott, már lement a nap, ény fele jó látás volt viszont kelet fele vöröslő párás semmibe veszett a Balaton. Borzasztó jól nézett ki, kár hogy nem volt nálam fényképezőgép(sajna akkor késtem le az utolsó pesti vonatot így bementem egy Kanizsára menő vonattal Kanizsára és a vasutasszállón töltöttem az éjszakát)
"Most már nemannyira az, főleg hogy elolvastam, mik a jövőbeni tervek a Balatonnal kapcsolatban"
Nekem a balatonnal elegge drasztikus terveim lennenek, ami sokaknak bizonyara nem tetszene,Magyaran en legszivesebben ugy lezullesztenem ott az idegenforgalmat,hogy senkinek ne legyen oda kedve jarni, elsosorban az egyt nyaron meggazdagodni akaro szelhamosoknak,csak a bennfenteseknek. Pecasoknak,kispenzu diakoknak es kisjovedelmu csaladoknak, es eltuntetni a talmi csillogast.A balatoni halaszatot betiltatnam es horgaszkezelesbe adni a tavat,ugy mint a Velencei tonal.Es szigoruan termeszetvedelmi korzette nyilvanitani. Vagyis ,hogy kb olyan legyen ,mit a hatvanas evekben volt, de ez persze lehetetlen.
Király lehetett:)
Most már nemannyira az, főleg hogy elolvastam, mik a jövőbeni tervek a Balatonnal kapcsolatban."Szigeteket építenének a Balatonba (?)" topicban a 217-es hozzászólásban van három link, olvasd el őket!
Az eszaki parttal nekem az a bajom,hogy hianyzik az a panorama ami a delirol latszik,pl a fonyodi kikotobol,vagy a fonyodi hegy tetejerol atnezni a tulso partra az egy nagyon szep, szerintem a vilag legszebb taja,mig eszakrol ez nincs meg. Persze van aki az eszaki partra eskuszik, vannak elonyei, van aki meg a delire, vegul is az a lenyeg ,hogy szeresse ezt a tavat.
Itt a laboromban van egy foto a fonyodi kikotobol van felveveve szemben a Badacsony, es latszik a kikotospicc vegen az a hely ahova pecalni szoktam jarni.
Egész jegy 3.60 Ft (fél 1.80). Veszprém - Meggyespuszta - Szentkirályszabadja - Almádi (Remetevölgy) - Almádi (Öreghegy) - Káptalanfüred - Alsóörs. De sajnálom!
Almádiban meghagyták az egyik kis vasúti hidat, rajt egy 424-es gőzmozdonnyal.
"Abban az időben működött a Veszprém-Alsóőrs közti vasút, amit 64-65 között felszámotal"
Igen a veszpremiek nagy banatara,mert azon jart le a fel varos a balatonpartra.Meg volt egy hangulata is annak a vicinalisnak, en egyszer utaztam rajta gyerekkoromban.
Nekem pl. az tetszik az északi oldalban, hogy (a Szigligeti-medencét kivéve a parttól 50-200 méterre mindenütt van egy határozott emelkedő. Sok helyen voltam az északi parton(Zánkán, Csopakon, Balatoncsicsón(többször is gyalog mentünk ki a partra:) ), Badacsonylábdihegy, Pálköve(amolyan igazi riviéra hangulata van annak a kis öbölnek) táborban, Almádiban (nyári suli), Keszthelyen(nyári gyakorlat))
Abban az időben működött a Veszprém-Alsóőrs közti vasút, amit 64-65 között felszámotal. Azon mentünk le Almádiba a strandra, vagy Alsóörsre kapálni a szőlőbe. Kaptunk kaját, bort, meg egy kis pénzecskét. Mi kell még egy diáknak??
En azert szeretem a szezon nyuzsgeset is, mert igaz hogy szep telen is, de azert amikor osszel olyan elhagyatott azert az elegge lehangolo is tud lenni.
"Létezett olyan, hogy a Balaton olcsóbb volt mint a városok??:)"
Igen kb 65-66-ig.Persze ne a kiemelt helyeket nezd,mint Siofok,amit egyebkent mindig utaltam.
A fonyodi piac pl olcsobb volt ,mint a kanizsai.
Nem ,vagy alig volt idegen forgalom, azok jartak ki akiknek volt ott vityillojuk es a vallalati udulok beutaltjai,meg aztan a 62-63-tol kezdve az elso beatnemzedek,amikor az akkor megalakult elso rockzenekarok kezdtek jatszani a to partjan,mint pl a Sanko zenekar Boglaron 62 nyaran a kesobi Atlantisz elodje.
Ha nem volt penzunk reggelire delig aludtunk.
A belatelepi Kupa vendegloben 68 nyaran 1.20 volt a tokfozelek,amit a pincer a kedvunkert jol megontozott porkoltszafttal, es megettunk hozza 3 kenyeret. Penteken kialltam a kanizsai benzinkuthoz a 7-esre 20-30 forinttal a zsebemben es azert elvoltam vasarnap estig aztan visszastoppoltam a kereszturi templomtol.
A vonaton meg logtunk.