Emberi jogi szervezetek bírálják a belga parlament döntését, amely visszavonja azt az univerzális érvényű törvényt, amely szerint Belgiumban bíróság elé lehetett idézni mindenkit, aki valahol emberiségellenes vagy háborús bűntettet követett el - írja az uno.hu.
Belgium elsősorban amerikai nyomásra változtatott a törvényen. Nagy visszalépés ez, állítja az Emberi Jogok Ligája belga tagozatának elnöke, Dan van den Bruck "
A belga új szocialista liberális ! kormány lőtte ki,
és mindenki jajgat, az összes újság cinikusan beszél az ügyről és a zsarolásról.
"forrás : hvg
Washingtoni satu
Meghajolva Washington kívánsága előtt, a múlt szombaton felesküdött új belga kormány a sokat vitatott, népirtás elleni "univerzális" törvény eljelentéktelenítésével kezdi működését. A második terminusát megkezdő Guy Verhofstadt miniszterelnöknek a "geopolitikai realitásokat" és a gazdasági kényszereket ajánlották figyelmébe.
"Belgium szürke kisegérből erkölcsi szuperhatalommá fújta föl magát, de az amerikaiak egyetlen szúrása kipukkasztotta a lufit!" - gúnyolódott a múlt héten a Het Laatste Nieuws című flamand napilapnak a májusban hatalomra került liberális-szocialista koalícióval kevéssé szimpatizáló jegyzetírója. "Íme a mi Belgiumunk: a gyáva sarki fűszeresek országa...!" - önostorozott egy másik, a Verhofstadt-kormánnyal barátságosabb flamand zsurnaliszta a De Morgenben.
A heves érzelmeket tükröző sajtóreakciók azt a bejelentést kísérték, amely szerint a Guy Verhofstadt vezette, szombaton beiktatott új belga kormány első ténykedéseként már ezen a héten - sürgősségi eljárást kérve a képviselőháztól - egy új törvénymódosítással a végsőkig legyengíti a belga-amerikai kapcsolatokat soha nem látott mélypontra süllyesztő nevezetes "univerzális törvényt". Belgiumban, ahol jószerével valamennyi pártból kettő - egy flamand és egy vallon - van, minden választás után sokáig tart a kormányalakítás. Ezúttal azonban azért is húzódott 51 napig a négypárti koalíció programegyeztetése és a tárcák elosztása, mert úgy tűnt: láthatatlanul Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is ott ül a belga koalíciós megbeszéléseken.
Valójában Rumsfeld nagyon is látható és hallható volt, mégpedig a NATO-tagországok védelmi minisztereinek június közepi brüsszeli ülésén, ahol különösebb kertelés nélkül megfenyegette Belgiumot: ha nem törli el az USA-t mérhetetlenül bosszantó jogszabályát, az Egyesült Államok megvonja az új brüsszeli NATO-központ 500 millió eurós beruházásához való hozzájárulását, és esetleg kezdeményezi az észak-atlanti szövetség székhelyének kitelepítését Belgiumból. "Nincs értelme tanácskozásokat szervezni Brüsszelben, ha politikai és katonai vezetőink nem jöhetnek ide, mert a letartóztatásukat kockáztatják" - jelentette ki Rumsfeld.
Belgiumban 1993-ban lépett hatályba az az utóbb rengeteg vihart kavart jogszabály, amely - eredeti formájában - lehetővé tette, hogy belga bíróságon eljárás induljon bármely népirtással, illetve háborús bűnnel gyanúsított személy ellen, függetlenül attól, hogy akár a tettes, akár az áldozat belga állampolgár-e, illetve hogy hol történt a bűncselekmény. A törvény alapján eddig csupán 4 ruandait ítéltek el, de a belga hatóságokhoz rengeteg feljelentés futott be a nemzetközi politika számos egykori és mai szereplője ellen.
Rendkívül megromlott két évvel ezelőtt Belgium kapcsolata Izraellel, miután palesztin menekültek beperelték Ariel Saron kormányfőt - nem késett sokáig a Jasszer Arafat elleni feljelentés sem -, ekkor a hivatalban lévő politikusokat kivették a törvény hatálya alól, majd egy idei áprilisi módosítás kimondta, hogy a belga bíróság csak olyan külföldi személy elleni feljelentést fogadhat be, akinek országában nincs demokratikus igazságszolgáltatás. Így nem sokra mentek azok, akik az idősebb és a fiatalabb George Bush amerikai elnökök, Colin Powell amerikai külügyminiszter, vagy éppen Donald Rumsfeld ellen adtak be kereseteket.
Ez az önkorlátozás azonban Washingtonnak messze nem volt elég. Joe MacManus, az USA brüsszeli nagykövetségének szóvivője közölte: zsarolásról szó sincs, de igénylik, hogy a belga "univerzális törvény" hatálya alól minden amerikai állampolgár mentesítést kapjon. A kormányalakítást övező találgatás csúcspontján a belga sajtóban olyan hírek is lábra kaptak, miszerint Washington kifogásolja, hogy a népszerű Louis Michel külügyminiszter és André Flahaut védelmi miniszter megtartsa tárcáját. Tény, hogy Irak-ügyben sem Michel, sem Flahaut - akik mindketten megőrizték tárcájukat az új kormányban - nem tett lakatot a szájára, és a két vallon kormánypárt vitte a prímet a népirtási törvény további "kiherélése" ellen tiltakozók körében is.
Az újabb törvénymódosítástól sokáig ódzkodó Verhofstadtra azonban erős nyomást gyakoroltak az üzleti körök is. Flandriában valóságos pánik ütött ki egy Belgium elleni esetleges amerikai gazdasági bojkott rémképe miatt, amiben Leo Delwaide, az antwerpeni kikötő elnöke, mellesleg a kormányfő liberális pártjának vezető figurája járt az élen. Antwerpen kereskedelmi forgalmának 14 százaléka az USA-ból érkezik, az iraki háború idején az Európán keresztülhaladó amerikai hadiszállítmányok 60 százaléka is a legnagyobb flamand kikötőt érintette. A brüsszeli régión is súlyos sebet ütne a NATO-központ áthelyezése - figyelmeztettek az amerikaiakkal való hagyományos barátság veszélyeztetését különösen élesen kritizáló ellenzéki kereszténydemokraták -, hiszen az ott dolgozó diplomaták, helyi alkalmazottak, családtagjaik, ideérkező tárgyalópartnereik évente közel félmilliárd euróval gyarapítják a belga hazai összterméket (GDP).
"A törvény lényege nem változik: szándéka, értékei és erkölcsi dimenziója ugyanaz marad" - védte Verhofstadt a mundér becsületét, amikor kénytelen-kelletlen bejelentette, korábbi kijelentéseikkel ellentétben a jövőben csak akkor indítható eljárás, ha vagy a tettes, vagy az áldozat belga állampolgár, vagy tartósan letelepedett Belgiumban.
A nemzetközi bonyodalmak mellett Verhofstadt "lila" - a liberális kékből és a szocialista vörösből kikevert - kormányát a mai, csupán 1 százalék körüli gazdasági növekedés is visszatartja attól, hogy vakmerő kockázatokat vállaljon. A Kreatív és szolidáris Belgium címet viselő koalíciós programnyilatkozat a következő négy évben összesen 200 ezer új munkahely megteremtését ígéri. Évente 4,5 százalékkal több állami ráfordítást kap az egészségügy, az állam átvállalja a vasút 7,4 milliárd eurós adósságállományát, miközben a jelenleg a GDP 108 százalékára rúgó államadósságot a ciklus végéig 90 százalék alá akarják szorítani. A bevételek tekintetében a koalíció egyelőre csak abban tudott elvileg megállapodni, hogy a programot mindenekelőtt a dohánytermékek adójának radikális emelésével, a Belgacom távközlési cég állami részvénypakettjének privatizációjával, valamint a külföldön elhelyezett bankbetétek hazacsalogatásával finanszíroznák. Becslések szerint a belga polgárok összesen 174 milliárd eurónyi megtakarítást menekítettek ki a hazai adóhivatal karmai közül, elsősorban luxemburgi bankokba. A Verhofstadt-kormány most azt az elképzelést dédelgeti, hogy amnesztiát hirdet az illegálisan külföldre vitt pénzek tulajdonosainak, akik, ha hazahozzák tőkéjüket, egy néhány százalékos egyszeri adó megfizetésével válthatnák meg ártatlanságukat.
Mindenesetre a belgák nem ijedtek mag saját árnyékuktól. :)
"REUTERS
Belgium nem hajlandó engedni Rumsfeld amerikai hadügyminiszternek, és azért sem változtatja meg a háborús bűnösökre vonatkozó törvényét.
E törvény lehetővé teszi a belga bíróságoknak, hogy bármilyen külföldi állampolgárt Belgiumban állítsanak bíróság elé az emberi jogok súlyos megsértése miatt, függetlenül attól, hogy a bűnt a világon hol követték el.
Rumsfeld csütörtökön még azzal fenyegette meg Belgiumot, hogy ha nem revideálják álláspontjukat és a törvényt nem vonják vissza, akkor Washington befagyasztja a NATO új brüsszeli parancsnoki épületének pénzügyi támogatását (ld. június 14-i sajtószemlénket).
Guy Verhofstadt belga miniszterelnök egy sajtókonferencián jelentette ki, hogy semmi baj nincs a nemrégiben módosított törvénnyel.
E törvényt alkalmazva perelték be Saron izraeli miniszterelnököt és számos amerikai tisztségviselőt, mint Tommy Franks tábornokot is, az amerikai erők iraki hadműveletének főparancsnokát, Bush amerikai elnököt, Colin Powell amerikai külügyminisztert és Norman Schwarzkopf tábornokot, aki az 1991-es Öböl-háborút irányította. "
"Az Egyesült Államok és Európa között folyó keserű vita ismét a nyilvánosság előtt tombolt, amikor az Egyesült Államok Belgiumot egy NATO-ülésen bojkottal fenyegette és amikor Németország, valamint Franciaország az ENSZ-nél tiltakozott, amiért Washington továbbra is ellenzi a nemzetközi büntetőbíróságot.
Rumsfeld hadügyminiszter azzal fenyegette meg a NA-TO-t, hogy felfüggeszti négyszázmillió euró kifizetését egy új NATO-épületre, ha Belgium nem hagy fel a háborús bűnöket üldöző bíróság felállításának támogatásával. "
Úgy néz ki, igen.
A közelgő NATO találkozóra való hivatkozással már megfenyegették Belgiumot, ugyanis úgy néz ki, Powell és Franks főparancsnokot is feljelentették a belga bíróságon.
"Háborús bűncselekményekkel vádolják az amerikai főparancsnokot
Az újabb iraki háború kezdetén lelkes amerikai hazafiak még véletlenül sem ittak volna francia konyakot; ám hamarosan a belga sör bojkottjára is sor kerülhet. A múlt héten irakiak egy csoportja keresetet nyújtott be egy belga bíróságon Tommy Franks, az amerikai erők iraki főparancsnoka ellen, akit háborús bűncselekményekkel vádolnak.
A belga bíróságok 1993 óta egyetemes (univerzális) joghatósággal rendelkeznek olyan bűntettek esetében, mint a háborús bűncselekmények és a népirtás: vagyis függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű elkövető, vagy hol követte el a bűncselekményt, a belga bíróságok lefolytathatják az eljárást ellene.
Háttér
Először 1994-ben került sor a törvény alkalmazására, a ruandai népirtás egyes, Belgiumban meghúzódó gyanúsítottjainak ügyében. Azóta nem kisebb személyiségek ellen kezdeményeztek eljárást, mint Ariel Sharon, Arafat, Fidel Castro, az idősebb Bush, Dick Cheney és Colin Powell (utóbbiakkal szemben az Öböl-háború kapcsán). A részleteknek bárki utánanézhet, ha felkeltette érdeklődését a téma; de gondolom, mindenkinek feltűnt, hogy sem Sharon, sem Colin Powell, sem a többiek nem ülnek szuperbiztos belga börtöncellákban...
Idén a belga politikusok mintha megunták volna, hogy Belgium az alakulófélben lévő Nemzetközi Büntetőbíróság szerepét játssza; még valószínűbb, hogy a belga-amerikai viszony megromlásától tartottak. Múlt hónapban, feltűnő sietséggel, módosították az 1993-as törvényt, és kizárták az eljárás lehetőségét, ha a gyanúsított demokratikus, független bírósági szervezettel rendelkező állam polgára. (Igen valószínű, hogy az Egyesült Államokat is ebbe a kategóriába sorolják :) A külügyminisztérium szóvivője szerint Belgium nem kívánja, hogy politikai célokra használják fel az egyetemes joghatóság intézményét. Nagyon remélik, tette hozzá, hogy Washingtonban is vették az üzenetet.
Az amerikai reakció
Valami eljuthatott Washingtonba, annyi bizonyos; Brüsszel bombázása legalábbis még nem került szóba. A Franks ellen benyújtott kereset azonban jócskán felingerelte az amerikai vezetést. (Elvégre az USA még a Nemzetközi Büntetőbírósággal sem hajlandó együttműködni; hogy jön ahhoz egy akkorka állam, mint Belgium, hogy ilyen pompás lehetőséget nyújtson mindenféle terroristáknak? Tényleg, hol van az a Belgium? És van ott olaj?) Richard Myers tábornok szerint az új kereset "nagyon súlyos helyzetet" teremthet; ha így megy tovább, kérdésessé válhat, hogy Brüsszel megfelelő házigazda-e a NATO- találkozók számára.
A felperesek
A felperesek részben iraki, részben jordániai állampolgárok, köztük az Al-Dzsazíra egyik tudósítójának özvegye és apja. (A tudósító akkor vesztette életét, amikor egy amerikai tank tüzet nyitott egy bagdadi szállodára.) Ügyvédjük, Jan Fermon egyébként politikus, egy kisebb (szélsőbaloldalinak nevezett) párt jelöltje.
A vád
Franks az Irakba vezényelt amerikai erők főparancsnoka. A belga ügyvéd szerint a főparancsnok háborús bűncselekményeket követett el: fürtös bombák használata civil lakosság ellen, utcai lövöldözések Bagdad megszállásának első két napján - Fermon szerint az amerikaiak válogatás nélkül lőttek mindenre, ami él és mozog; nőkre és gyerekekre is. További vád, hogy nem akadályozta meg a fosztogatást. Franks mellett egy McCoy nevű ezredest vádolnak még háborús bűncselekményekkel; ő állítólag a mentők megtámadására adott parancsot. "
"Under a 1993 law, Belgian courts can hear war crimes cases no matter who allegedly committed them or where. The law was strengthened in 1999 when Belgian courts also were allowed to hear cases of genocide and crimes against humanity.
The law has ignited a spate of international cases including ones against Israeli Prime Minister Ariel Sharon, Palestinian leader Yasser Arafat, Cuban President Fidel Castro and Saddam Hussein.
Belgian senator Alain Destexhe, who helped write the law, was extremely critical of Tuesday's complaint against the former U.S. president, saying it was politically motivated.
"The lodging of this complaint totally goes against the spirit of the law," he said, and added the whole concept of the law would have to be reviewed.
Hááát, a nyomásnak a következménye, hogy Belgium elfogad(ott) egy olyan törvényt, amely önhatalmúlag korlátozza ebbéli jogait, felhatalmazását, illetékességét.
Utalva, hogy Saron és Bush ellen is beadtak emberiség ellenes bűncselekmény vádjával keresetet és meg akarják akadályozni, hogy hasonló ügyekkel keressék meg őket.
Szóval a független bíróság felett a politika és arrogancia győzedelmeskedett. :(
USA: A belgákat is vízumrendszer fenyegeti
RTL Klub Online/MTI
2003-03-10 14:02:39
Több más országhoz hasonlóan Belgiumot is az a kilátás fenyegeti, hogy állampolgárai rövidesen csak vízummal léphetnek be az Egyesült Államokba.
Az amerikai igazságügyi minisztérium múlt pénteken tájékoztatta erről a kilátásról a belga kormányt - értesült a La Derniere Heure című lap. Az amerikai minisztérium a nemzetközi terrorizmus elleni harc jegyében tavaly hat kiválasztott országban vizsgálta meg behatóan az útelevelek előállítását és kezelését. Ennek nyomán két dél-amerikai ország, Uruguay és Argentína polgárai már csak vízummal léphetnek be az Egyesült Államokba.
A kiválasztott nyugat-európai országok közül Olaszország eljárása a jelek szerint megnyugtató volt az amerikaiaknak, Belgiummal viszont közölték, hogy egyévi türelmi időt kap, s utána az amerikai igazságügyi minisztérium ismét megvizsgálja, bevezesse-e a vízumkötelezettséget a belga állampolgárokra. Ennek indoklására az amerikai minisztérium közölte a belga hatóságokkal, hogy aggódik a belga útlevél hamisíthatósága miatt. Ráadásul a belga útlevél elektronikusan nem letapogatható, és a hatóságok nem mutatnak kellő erélyt az ellopott vagy elveszett útlevelek felkutatásában. Ezért május 15-től kezdve azok a belga állampolgárok, akiknek nem szkennelhető útlevelük van, már csak előre megszerzett, érvényes amerikai beutazási engedéllyel, azaz vízummal léphetnek be az Egyesült Államokba.
"Itt nem esemeny kivizsgalasarol van szo, hanem beallitott vki a belga birosaghoz annyi bizonyitekkal, ami elegendo ahoz, hogy ott pert inditsanak Saron ellen. Legalabbis en ezt vettem ki a hirekbol."
En meg azt, hogy bizonyitekokrol meg szo sem esett. Ui. az izraeli vedelem a belga birosag illetekeseget vitatta, es ebben a kerdesben dontott a legfobb birosag. (Hogy befogadjak-e a keresetet, vagy sem, asszem igy mondjak jogaszeknal.)
Akkor mivel magyarazhato az, hogy csak es kizarolag Saronrol szol a tortenet, mar joval azelott, hogy miniszterelnok lett volna? Miert nem emlegetik soha a falangistak parancsnokat, akik a dolgot tenylegesen elkovettek? Vagy azokat az esemenyeket, amelyeket a meszarlas volt hivatva megbosszulni? Ha badarsag, hat badarsag.
"A belga legf. birosag arra mondott igent, hogy Saront es az o szerepet vizsgaljak a meszarlas ugyeben. Arrol ugye szo sem esett, hogy - amint a logika megkivanna - eloszor a tenyleges elkovetoket es az egesz esemenyt vizsgalnak ki."
Itt nem esemeny kivizsgalasarol van szo, hanem beallitott vki a belga birosaghoz annyi bizonyitekkal, ami elegendo ahoz, hogy ott pert inditsanak Saron ellen. Legalabbis en ezt vettem ki a hirekbol.
"Nem, az nem lenne jo, mert azzal a keresztenyeket es az arabokat is magunkra haragitanank. Kapjuk elo tehat a zsidot, azt ugyis ruhelli mindegyik."
Mielott megest meglatnank a fatol az erdot, gyorsan felejtsuk is el, hogy mirol van szo. A belga legf. birosag arra mondott igent, hogy Saront es az o szerepet vizsgaljak a meszarlas ugyeben. Arrol ugye szo sem esett, hogy - amint a logika megkivanna - eloszor a tenyleges elkovetoket es az egesz esemenyt vizsgalnak ki. Nem, az nem lenne jo, mert azzal a keresztenyeket es az arabokat is magunkra haragitanank. Kapjuk elo tehat a zsidot, azt ugyis ruhelli mindegyik.
1. Ezt értsem úgy, hogy fogalmad sincs, ki mondta?
2. Ezt megint honnan lehet tudni? Mert az általad bemásolt cikkben éppen fordítva volt (nem a genfi konvenció alapján, hanem a genfi konvencióra hivatkozva).
3. Hogyhogy minek az egyezmény? Annak, hogy azok az országok, akiknek nincs atomfegyvere, ne is csináljanak. Na de hát ezt nem lehet kötelezővé tenni... főleg hogy pl. Pakisztán fontos szövetséges volt az Afganisztán elleni háborúban.
Izrael legjobb tudomásom szerint se nem cáfolja, se nem ismeri el az atomfegyverei létezését - hogy miért, azt talán tőlük kéne megkérdezned (de hogy jön ez ide?).
Szóval akkor mi van az USA beleegyezésével?
(Egy javítás: É-Korea tényleg megsértette az atomsorompót, és csak akkor mondta fel, amikor ez kiderült.)
1, Nem ő Izrael első embere?
Nélküle ki merné az embargót előhozni fenyegetésként?
2,LB genfi konvenció alapján.
azaz van ilyen konvenció.
különben az LB és azon keresztül egész Belgium igazságszolgáltatásának hitele veszne el.
S gondolom akkor nem embargóval fenyegetnék meg belgiumot, hanem nemzetközi jogászokon keresztül döntenék meg illetékességét az ügyben.
3, Minek az atomsorompó egyezmény?
És minek titkolja Izrael az atomfegyverét?
1. Hol van ebben Saron? Én egy darab nevet nem látok benne.
2. Ezt írtad:
múltkor valaki fikázta Belgiumot, hogy hogyan mer ő kis állam létére a világ felett bíráskodni?
Nos a cikk valami genfi emberjogi konvencióra hivatkozik. amely népírtás és emberiség elleni cselekmény esetén megengedi ezt.
Ezek szerint ez tévedés volt, nincs ilyen genfi konvenció? (Merthogy a cikk szerint nem az, hanem egy belga törvény engedi ezt meg. Az meg nem nemzetközi hatályú, ugyebár.)
3. Ezt megint nem értem. Abból, hogy Irak és É-Korea ellen tiltakoznak, de pl. India és Pakisztán ellen nem, miért következik az, hogy az izraeli atomprogramot az USA támogatja?
1, "Tel-Avivban Izrael-ellenességgel vádolják Belgiumot, és megpendítették, hogy - az USA-t bevonva - gazdasági embargót fognak kezdeményezni ellene." "
MTI hír , többet Vince Matyitól.
2, Belga Legfelsőbb Bíróság így döntött, gondolom jobban értenek a joghoz, mint én. Szóval autentikusabbak egy kicsit.
Kérdezd őket.
3, akkor mire az a nagy tiltakozás?
mire hivatkoik az USA Irak ellen?
s miért terjesztik fel Nobel békedíjra az izraeli atomtitok leleplezőjét?
