Legújabb hír a Hír TV-ből: az USA a Financial Times németo-i kiadása szerint ellenzi Németo. felvételét a Biztonsági Tanács állandó tagjai közé. Csak úgy, mert kellemetlen, kényelmetelen, "bekavar". Bezzeg a zoroszok, kínaiak, azok jó elvtársak. Állítólag már az alkalmai, vagy ideiglenes tagsága is idegesítette üket. Marhára zavaró lehet. Egy ilyen világ: visszapofáznak, pedig az elvtársak, mint mindeütt a világon, csak jót akarnak.
Amúgy nem is érteni pontosan mit akar Németo.? Nem faßisták azok még egy kicsit? A Konrád György-i definíció értelmében mindenképpen: "Aki az iraki háború/Amerika ellen van, az antiszemita." Na, ugye? S ha ehhez hozzávesszük a Tatár György-axiómát, hogy ti. ~ "Európából/kereszténységből nem lehet kiirtani az antiszemitizmust", akkor mit várunk a - sajnos Nagy - Németo-tól?
Ezzel teljes mértékben egyetértek.
Hadseregek hadseregek ellen tudnak harcolni.
Terroristákkal nem.
Diktátorok mindig is voltak.
Szaddam potosan ugyanolyan diktátor volt akkor is amikor az USA még támogatta.
Meg akkor is amikor az öbölháború után a helyén hagyta. Megjegyzem, ennek is biztosan volt valami oka. Lehet hogy a biológiai fegyverek ?
Németország meg Franciaország már csak tudja, Ők adták el nekik. Fosnak is rendesen.
Most ez a texasi IQ-bajnok hőst fog csinálni belőle az arabok szemében és hosszú ideig biztosítja az öngyilkos terroristák utánpótlását. Aki pedig az életét is hajlandó feláldozni valamilyen eszméért, az elég őrült ahhoz, hogy ne lehessen megfélemlíteni. Az amerikaiak pedig hosszú időre jól kibasztak magukkal, félelemben fognak élni és integethetnek a demokráciának.
És ez a leglájtosabb verzió.
Mert mi van ha utána utána Kína a kölcsönösség elve alapján csinál magának Tajvannal szemben egy hasonló színjátékot ? Ugye nem kell ecsetelnem, hogy ez mennyire megrendítené a világgazdaságot (gondoljunk arra mi volt egy sima földrengéskor).
És itt még nincs is szó tömegpusztító fegyverekről. A'la Észak Korea.
Nomeg Pakisztán- India.
A diplomácia nagyon törékeny dolog és Bush kormányzat úgy mozog benne, mint elefánt a porcelánboltban.
Mindez egy szörnyű bűncselekmény miatt, aminek elkövetői azonnal meghaltak. Felbújtói pedig köztörvényes bűnözők.
Ha az USA a jelenlegi indokokkal megtámadja Irakot, akkor akkor olyat tesz, amit még soha nem tett ilyen nyíltan történelme során. És ezzel teljesen el fogja veszíteni a maradék szimpátiát a világ többi részének szemében.
Egyszóval meggyőződésem, hogy ezzel a háborúval a jelenlegi helyzetben mindenki csak veszthet.
"Asszem a te szöged is kibújt a zsákból - legalábbis a szó köznapi értelmében. (Hogy freudiÁNUSan-e, azt most hagyjuk.)" ???
"Úgyhogy nyertél is mindjárt egy recitációt az "SZDSZ-es fordulatok" c. topicban." ????
Hogy mit szólok hozzá?
Hát azt, hogy Ámos Óznak lehet, hogy jó pár dologban igaza van. Semmi olyat nem írtam, ami kizárná, hogy a szubsztantív véleményem hasonló legyen az övéhez.
De nem igazán az. Pl. az Oszama bin Laden által megtestesített gonosz biztos hogy nem a szegénységben gyökerezik. Az viszont igaz, hogy hiba lenne abból kiindulni, hogy az Egyesült Államoknak mindent meg kell tennie, amit meg tud tenni. Helyesen teszi, ha figyelembe veszi mások véleményét. De ez nem azt jelenti, hogy alá kell rendelnie magát mások véleményének.
"vezérlő csillagod, a rózsadombi parasztvezér kiszorult a rivaldafényből"
Asszem a te szöged is kibújt a zsákból - legalábbis a szó köznapi értelmében. (Hogy freudiÁNUSan-e, azt most hagyjuk.)
Úgyhogy nyertél is mindjárt egy recitációt az "SZDSZ-es fordulatok" c. topicban.
Igazad lehet, sajna az én elmém olyan, amilyen. Mivel azonban jelentős mennyiségű és kimenetelű forgatókönyvet el tudok képzelni, több esélyem van a túlélésre, mint annak, aki szűkebb variációs lehetőséághalmazra van szocializálva.
Ilyen szocializálás pl.: a jó győz, a gonoszt meg legyakja a Vandamm; Kereszténység jó, Iszlám rossz és viszont, stb.
Hagyományos háború esetében feltétlenül az nyer, aki több vasat képes termelni. A terrorizmus ellenes háborúban az nyer, aki a legváratlanabb módon és a legszokatlanabb eszközökkel harcol. Az USA jelenleg nem váratlan és nem szokatlan eszközök bevetésén munkálkodik. Ha az ellenség sem teszi, az USA nyer.
Egy szó, mint száz, én felkészülök az Amik kis bulijának minél több lehetséges kimenetelére.
Kiváló! Nekem különösen a rózsadombi parasztvezér mint vezérlő csillag és a kulturális genocidium apologétája kitételek teszenek a nemzetközi jogi fundamentalizmussal összefüggésben. (Kár, hogy semmit nem értettél abból, amit olvastál: következik ez az értékelésedből.)
Annyira le vagy gatyásodva, hogy még egy rendesebb tanárt sem tudsz megfizetni? Odaát, a nagy vizen túl az ilyennek nem sok értéke van. :))))
Te nagyon tévedsz, ha azt gondolod, hogy az érzelmek kizárása -- vagy eleve csökevényes volta -- élesíti az analatikus elmét.
Ebben a konkrét esetben például elnézed azt a kiegyensúlyozottab személyiségekben erőszakosan feltolakodó és igen alapos gyanút, hogy az általad vázolt szcenárió bekövetkezte esetében radikálisan újra kellene gondolnod terveidet, és igen kicsi a valószínűsége annak, hogy akárcsak magad számára is nyerő folytatást tudsz találni, hogy a családodról és a hazádról már ne is beszéljünk.
Ha feltesszük, hogy a demokrácia jobb minőség, mint a diktatúra, márpedig ebben mindeddig nem volt vita, akkor igazolod az én termodinamikai társadalomentropikus elméletemet:
Ha nem gondozzuk, tönkremegy és önmagától egy alacsonyabb szinten stabilizálódik.
"De az entrópia épp ezt jelenti, ha nem dolgozol a rend fenntartásán, önmagától omlik össze a rendszer."
El kene mar felejteni a termodinamika = politikai gazdasagtan, es ember = oxigenmolekula feletelezesekre alapulo elmeleteket.
Fel kellene ismerni, hogy a nap az rendesen sut, nap mint nap, es ezzel megteszi nekunk azt a szivesseget, hogy sajat entropiajanak aran minket mentesit a termodinamika kapcsolod fotetele alol.
Imigyen hamis feltelezni azt, hogy a magarahagyott tarsadalom a legnagyobb rendezetlenseg allapotaba allna be. Persze ha termodinamikailag lenne magara hagyva az a tarsadalom akkor ez igaz lenne, de szerencsere a nap kihulese mig nem fenyeget, igy termodinamiaki magarahagyasrol szo sincs.
Ismeretes, hogy a tarsadalmi tipusu hatalmi uroket, magarahagyasokat csak rovid ideig szokja totalis anarchia kovetni, aztan hamarosan beall egy rend, amely a legtobb esetben igencsak merev es diktatorikus rend.
De a demokratizmus nevében a mi
Amerikánk, kiirtotta az indiánokat,
bekebelezte Mexico területét.
Sikerült legyőznie ,Spanyolországotól
Panamáig jó sok államot.
Sikerült egy párszor bevetnie az atombombát.
Ujra szivesen kipróbálná az a kedves Bush.
Gondolom ezzel is egyetértesz.
(Hiszen a cél szentesíti..)
Sajnos nem győztél meg. Szerintem az Usának és az amerikaiaknak nagyobb kárt okoz, ha így fogják fel szept. 11et, mint a konkrét esemény maga. Én azt mondom, hogy pár köcsög miatt nem lennék hajlandó jelentősen változtatni az életemen. Egy évben sokkal többen halnak meg autóbalesetben az Usában, mint terrorcselekményekben, mégsem adják fel az autózást. Egész egyszerűen nonszensz emiatt felborítani az emberek életét és kész. Amerikát pontosan emiatt a hozzáállás miatt tudná megsemmisíteni néhány ilyen terrorcselekmény. Mert nem tudnák elviselni és fékevesztett tombolás lenne a reakció, aminek nem lenne jó vége. Pont ezt nem szabad. A terrorizmus bűncselekmény, semmi több. Egyszerű gyilkosság, csak az áldozatok száma különbözik. Üldözni kell a terroristákat és ennyi. Szép csendben elintézni őket. Ahogy az eddig is ment.
Én sem vagyok terrorizmus-szakértő, de arról szilárdan meg vagyok győződve, hogy a terrorizmus ellen csak úgy lehet harcolni, ahogy írtam. Ahogy az amerikai hadsereg nem tudta megvédeni az Usát a terroristáktól, úgy most sem lesz képes elintézni őket. Egy hadsereg erre egyszerűen alkalmatlan. Nincs olyan rengeteg terrorista a világon, támogatójuk sincs olyan sok. Egyesével fel kell deríteni ezeket a személyeket, megkeresni és elkapni őket. Ezeknek a titkos akcióknak nincs túl nagy visszhangja, nem úgy, mint egy háborúnak, aminél az egyszeri arabnak teljesen természetes módon az jön le, hogy az Usa személy szerint ellene harcol, és ő is szépen beáll a terrorizmus támogatói közé. És így szélmalomharc az egész. Ha mindig újratermelődik a gyűlölet, akkor soha nem lesz vége.
Na mindegy. Részemről a vitát befejeztem, hisz nincs értelme tovább folytatni. Mindketten kifejtettük a véleményünket, ennyi. Nem tudtuk egymást meggyőzni, de ez nem baj. Nem mondom, hogy hülyeségeket írtál, legfeljebb nem értettem egyet. Mindenesetre örültem, hogy sikerült értelmes vitát folytatnunk, mostanában az indexen ritkaság az ilyesmi. Viszlát.
Ha utána számolsz, hogy ma él a Földön 6 milliárd ember, és ezek közül 100 év múlva legfeljebb 200 fő fog élni, beláthatod, hogy totálisan érdektelen bárkinek a halála, aki nem rokonod, ismerősöd, vagy honfitársad. (Napi kb. 164.000 ember hal meg, ha visszaosztasz.)
Nem fér bele az ember idejébe, hogy bánkódjon, ha valamiért a világ túlvégén egyszerre patkol el háromnapnyi természetes elhullásmennyiség.
A demokrácia fenntartása épp azért költséges és strapás feladat, mert természetellenes intézmény. Sebaj, mivel helyesnek tartom a demokráciát, nem sajnálom rá a pénzt, erőt és munkát. De az entrópia épp ezt jelenti, ha nem dolgozol a rend fenntartásán, önmagától omlik össze a rendszer.
Az iraki konfliktussal kapcsolatban első itteni megszólalásomban kijelentettem, hogy nem foglalkozom annak morális vetületeivel, kizárólag harcászati szempontból vizsgálom. Morális vetületeivel nem érdemes foglalkozni, mert lila nyálból én is faragok olyan ködöt, amilyet akarok, de nem érdekelnek a modern nyálfonási eljárások.
Hadászati szempontból meg azért nem foglalkozom a dologgal, mert nincs elegendő információm, hogy megállapítsam, mi is az igazi cél. Márpedig a hadászat alapelve, hogy precízen ismert célok eléréséért folytatható csak eredményes háború.
Természetes, hogy a politikusok dumaerdőbe rejtik a célokat, jelenleg azonban olyan sűrű a szöveg, olyan mennyiségű érdek áll egymással szemben és egymás mellett, hogy kívülállók számára megismerhetetlen, mi a valós cél. Majd ötven év múlva, ha már kikeveredtünk ebből az erdőből, látni fogjuk, hogy szegletes volt-e, avagy kerek.
Addig azonban egy ilyen konfliktusban én csak a saját érdekeimet (családomát, hazámét) nézem, vagyis azt, hogy tudok-e rajt keresni, avagy sem.
Nekünk is le kellet volna akasztani néhány milliárdot, hamár az amcsik mocskos lábukat Magyarországra tették.
"Török–amerikai pénzügyi alku a háborúról
NOL • 2003. február 20. 18:05
Az amerikai és a török kormány várhatóan meg fog állapodni arról, hogy Törökország mennyi segélyt és hitelt kap cserébe azért, hogy területét igénybe vehetik az amerikai csapatok a háborúhoz.
Törökország egyes hírek szerint 10 milliárd dolláros segélyre és 20 milliárd dollár értékű hosszú lejáratú hitelre tart igényt cserébe azért, hogy amerikai harcoló alakulatok igénybe vehessék a területét az Irak elleni háborúhoz.
A Fehér Ház szerdán közölte, hogy 6 milliárdos segélynél és 20 milliárdos hitelnél többet nem ad.
A török gazdasági miniszter szerint a következő napokban megköthetik az alkut.
Addig viszont a harckocsikkal és egyéb fegyverekkel megrakott amerikai hajókat nem fogadják a török kikötők.
Colin Powell amerikai külügyminiszter szerdán telefonon beszélt ez ügyben Abdullah Gül török kormányfővel, ami mutatja, hogy az Egyesült Államoknak milyen fontos lenne a vita rendezése.
Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes viszont bejelentette, hogy a török támaszpontok használata nélkül is meg lehet vívni a háborút Irak ellen, csak nehezebben.
Ölég visszataszító, amit írsz, de ezt intézd el a lelkiismereteddel, én inkább arra koncentrálnék, hogy miért butaság, amit írsz.
Demokrácia nem kevesebb, hanem több lett az elmúlt fél évszázadban: abban az értelemben is, hogy több ország minősíthető demokratikusnak, abban az értelemben is, hogy a kipróbált demokráciákban a demokrácia elmélyült. Vagyis egyelőre a demokrácia elég sikeresen áll ellent az entrópiának.
Ha elismered, hogy demokráciában jobb élni, akkor elég nehéz az iraki konfliktusban morális szempontoktól eltekinteni, tekintettel arra, hogy morális elképzelésein épp arra vonatkoznak, hogy mi a jó élet.
Hihetetlenül ostobának kell lenni ahhoz, hogy valaki azt képzelje, hogy fél millió amerikai terrortámadás következtében való megboldogulása nem fogja zavarni az ő privát köreit.
Magánzók még kimeríthetetlen financiális eszközök birtokában sem tudnak olyan mérget előállítani, amivel félmillió amerikait lehet megmérgezni.
No, vegyésznek azért ne menj :)
Osztán meg nem rugaszkodtam el erkölcsi normáktól, lévén erkölcsről ebben a konfliktusban egyik oldalon sem lehet (kell) beszélni.
Alapesetben pünkt annyit ér félmillió iraki élete, mint félmillió amerikaié. Ha és amennyiben Amerika üt először Irakon azelőtt, hogy bűnösségére bizonyíték találtatna, Irak jogosan üt vissza bármekkorát.
Az meg, hogy mennyire gond nekem félmillió amerikai halála? Kb. Annyira, mint amennyire nekik ugyanennyi vietnami, hutu, iraki, tutszi, kambodzsai, stb. halála. Zéró. Messze vannak tőlem, nem az én törzsem, vannak 280 millióan, félmillióval kevesebb, nem oszt-nem szoroz, marad elegendő vevő az árumra a maradékban is.
Abban igazad van, hogy a nép többségének jobb demokráciában élni, mint diktatúrában. Ne és? Általában minden hatalom törekszik arra, hogy ezt a kínos korlátozást valahogy csökkentse. Entrópia rulez.
A jegyzőkönyv kedvéért hadd jegyezzem meg, hogy sose szoktam jönni a demokrácia-szósszal. Az nem demokrácia-szósz, hogy kellemesebbnek találom az életet a demokráciákban, mint a knf. nem demokráciákban, és határozottan úgy gondolom, hogy elmebeteg gazember az, aki a globális egyensúly szempontjából hasznosnak tartja Amerika veszélyeztetettségét, azét a hatalomét, melynek védernyője alatt létezik minden demokrácia. Továbbá az sem demokrácia-szósz, hogy úgy gondolom, hogy az alkotmányos patriótizmus megköveteli tőlünk, hogy a demokráciának, és ne a demokrácia ellenfeleinek drukkoljunk.
De egyébiránt pont amellett érvelek, hogy a demokráciáknak is vannak biztonsági érdekeik, amelyek olyan eszközökkel is megvédendőek, amelyek nem felelnek meg csipkés lelkű bölcsészlányok ízlésének. Azt is természetesnek tartom, hogy a diktatúrák is szeretnének fennmaradni, és ezért ők is védekeznek. De persze egy diktatúra védekezése sose lesz legitimebb, mint amennyire a diktatúra maga. De ebbe most nem akarok belemenni.
Amibe viszont muszáj belemenni, az az a kijelentésed, hogy "azzal sincs semmi gondo[d], ha erre válaszol Irak megmérgez félmillió amerikait". Ez meglehetősen bátor elrugaszkodás bizonyos erkölcsi normáktól, vagy még inkább vakmerő elrugaszkodás, mert vaknak kell lenned, ha nem vetted észre, hogy az Egyesült Államok pontosan azt a mocsarat akarja lecsapolni, amelyben olyan gondolatok teremnek, hogy félmillió amerikai megmérgezése legitim érdekérvényesítési eszköz. Én arra tippelek, hogy végsősoron sikerülni fog nekik, bár lehet, hogy sokba fog kerülni.
Mint már említettem, én nem vagyok tévedhetetlen terrorelhárítási szakértő. De apokaliptikus szcenáriódnak szerintem nincs sok realitása. Magánzók még kimeríthetetlen financiális eszközök birtokában sem tudnak olyan mérget előállítani, amivel félmillió amerikait lehet megmérgezni. Ehhez minimum arra van szükség, hogy egy szuverén állam ebbéli igyekezetüket elnézze nekik. Fél millió amerikai megmérgezése után igen gyorsan több közel-keleti állam is csak rossz emlékké válna, és ezzel -- különösen Irak megtámadása után -- az illető államok fájdalmasan tisztában is lesznek. Ezért az ilyen huncutságok esélye csekély, és Amerika pont azért szorongatja Szaddam nyakát, hogy csekély is maradjon.
Ami pedig a titkosszolgálati eszközök terrerelhárításban való bevetését illeti, az bizonyára folyik, vagyis nyitott kapukat döngetsz.
Az a gond a cuccal, hogy nem is tudod mirol beszelsz :-)
1, Iraknak 90 elott nem csak az USA hanem MINDENKI adott el fegyvereket. Legfobb fegyverszallitoja a SZU volt, de kapott az osszes tobbi nyugati orszagtol is, nem csak az USA-tol.
2, Vegyi es biologiai fegyverekbol kesz termeket nem adtak el, csak olyan cuccost, amit Husszein aztan kesobb fegyvergyartasra hasznalt. Hogy aztan menyit gyartott belolle, azt csak becsulni tudjak, marpedig grammok is szamithatnak.
3, Azt azert ketlem, hogy Szaddam pont Iranba cipelte volna at a fegyvereit, azert anyira nem jo baratok. Persze ki nem zarhato, de ezt honnan vetted?
Az a gond a cuccal, hogy az amik tudjak mennyi hainyzik ahhoz kepest amennyit eladtak Iraknak es mar felhasznaltak Iran es a kurdok ellen. Azt is tudjak, hogy jo a cucc es ha bekapjak akkor hullanak majd mint a legyek. De szerintem azt is tudjak, hogy Szaddam azt az elozo csim-bum alatt atcipelte Iranba, azt onnan most nem kapja vissza, raadasul bizonyitania sem konnyu.
Na de mi van ha az informacio helynek valami olyasmit ad meg, hogy "en 2 honapig oriztem a cuccot, aztan azalatt azt csinaltuk, hogy minden penteken az imam vak 4. felesege dartot dobott a terkepre, es ahova a dart esett, oda dugtuk azon a heten" ?
Akkor az odamenes nem olyan nagyon egyszeru.
A Husszein megmerenylese meg megint csak nem olyan egyszeru. Eleve az az amerikai hazafi a kozelebe sem juthatna. Probalkozott az elmult 20 evben Husszeint megmerenyelni olyan is, aki bejaratos volot Husszeinhez (Feltorekvo beosztottak) es azoknak sem sikerult meg eddig.
Husszeinrol sok roszat el lehet mondani, de az hogy ne tudna vigyazni a sajat borere az nallam nincs a listan.....
Ha egy terrorista elköpi, hogy hol az áru, akkor minden különösebb csindadratta nélkül odamegyek, ellenőrzöm, igazat mond-e (rendőri/titkosszolgai meló). Ha igazat mond, akkor leveszem a hereszorítót a terroristáról és békében behajítom a cápák közé, majd szépen egyetlen lövéssel lebombázom a cuccot.
Ilyen esetben nem küldök oda egy csomó szerencsétlen bohócot, hogy ellenőrizgessenek, és nem kezdek háborúzni.
Legrosszabb esetben megkeresem azt az egy darab amerikai hazafit, aki hajlandó meghalni, hogy megmerényelje Husszeint.
"Visszatérhetünk tehát az eredeti problémára, mi a megfelelő doktrína a terrorista-fenyegetés ellen? Hát bizony, a kiterjedt és alapos rendőri/titkosszolgálati/várfokánlelövészeti tevékenység. A halott terrorista ugyanis halála előtt mesél a haverokról, etc, etc."
Ha nem vetted volna eszre, az USA ezt is igencsak csinalja.
De ha a halott terrorista a haverokrol meseles kozben elejti, hogy 'es ugyis megfox dogleni rohadt USA mert mi az ENSZel ellentetben tudjuk hogy hol van az a par tonna antrax es VX amit a Hans Blix kritizal, hogy Irak azzal nem tud elszamolni hogy hova lett', akkor te mit csinalnal az USA helyeben?
Az allamilag tamogatott terrorizmus eseteben nem elegseges a rendori/titkosszolgalati tevekenyseg.
A darazsakat sem ugy irtod, hogy megprobalod elkapni amelyik repul, hanem megkeresed a darazsdfeszket es azt egeted ki.
Butaságokat beszélsz.
Az államok egyenjogúságán alapuló nemzetközi közösség koncepciója különösen tetszik. Már régen röhögtem igazán nagyokat -- van árnyoldala is annak, hogy vezérlő csillagod, a rózsadombi parasztvezér kiszorult a rivaldafényből --, így szívesen meghallgatnám nagyívű fejtegetéseidet "A BT állandó tagjai és a rest of the world az államok egyenjogúsága fényében" címen. De határozottan túlbecsülöd szórakoztató értékedet. Ha kiteszed a kalapodat, esetleg valamit beledobok.
Az is egy érdekes kérdés, hogy Tibet Kína általi meghódításának és a Tibetben a kínai kommunizmus által elkövetett népírtásnak és kultúrális genocídiumnak az apologétája hogyan bír pirulás nélkül a nemzetközi jogi fundamentalizmus talajára helyezkedni.
Na látod, tudsz te lózungmenjtesen is meszélni. Végre nem jössz a demokrácia-szósszal, hanem majdhogynem bemásolod, amit én írtam.
Azt, hogy a nemzetközi életben Bushnak az a dolga, hogy Amerika érdekeit védelmezze, teljesen természetes. Mintahogy ugyanebben a nemzetközi életben Husszeinnek meg az a dolga, hogy Irak érdekeit védelmezze. (Tekintsünk most el attól, hogy bármely oldalon mik ezek az érdekek és helyes módon védelmezi-e őket bármelyik fél.)
Nekem tehát semmi gondom azzal, hogy az Usa háborút indít Irak ellen, mintahogy azzal sincs semmi gondom, ha erre válaszol Irak megmérgez félmillió amerikait.
Az első esetben azt fogom mondani, Husszein rosszul védelmezte Irak, a másodikban pedig azt, hogy Bush rosszul védelmezte az Usa nemzeti érdekeit.
A 911 támadás pedig valóban megmutatta, hogy az amerikaiak teljesen hamis illúziókba ringatták magukat megtámadhatatlanságukat illetőleg. Ergo, azonal új doktrínára volt szükségük. Az, hogy ez a doktrína a permanens háborúzás doktrínája, elfogadom; ők így látják helyesnek. Szvsz, nem néznek eléggé messze. Ezzel a doktrínával olyan emberek és csoportok ellenreakcióit lesznek képesek kiváltani, melyek magasról lesz@rják Amerika elképzeléseit a világ jövőjéről, és megpróbálnak tenni azért, hogy egy másik jövőkép diadalmaskodjon. És mennek robbantgatni az Usába.
Ekkor persze az Usa, mint már számtalanszor kijelentette, tömegpusztító fegyvereit fogja bevetni. Mivel az Usa nem rendelkezik vegyi és biológiai fegyverekkel (ezt nem én mondom, ők mondják), atombombát fog bevetni. Node ki ellen?
1. Az Usa csapást mér Irakra.
2. Valaki elszabadít egy adag ebolát Texasban.
3. Az Usa atombombát dob Bagdadra.
4. Jelentkezik Abu Vigyor, hogy ő volt a magányos fickó, aki ebolázgatott. Abu Vigyor indiai állampolgár, a MIT-en tanult. Jelenleg Németországban él. Életében nem járt arab országban.
5. Abu vigyort megöngyilkolja valaki.
És itt a nagy pofáraesés. Ugyanis Abu Vigyor azok közé tartozik, akik nem rendelkeznek ismert lakcímmel.
Visszatérhetünk tehát az eredeti problémára, mi a megfelelő doktrína a terrorista-fenyegetés ellen? Hát bizony, a kiterjedt és alapos rendőri/titkosszolgálati/várfokánlelövészeti tevékenység. A halott terrorista ugyanis halála előtt mesél a haverokról, etc, etc.
Szerintem te már elfelejtetted szeptember 11-ét. Próbáld felidézni. Ne a konkrétumokat, mondjuk a kilencvenedik emeletről kiugráló embereket, bár az is segít a gondolkodás a fókuszálásában. De én most inkább arra gondolok, hogy mit mondtak és gondoltak a szakértő és nem annyira szakértő kommentátorok a terrorcselekményt követő napokban. Hogy befellegzett a nyitott társadalmaknak, mert nyitott társadalmakban túl veszélyes lesz élni; az országok, kultúrák közötti kapcsolatok radikálisan redukálódni fognak; a jogállami garanciák tarthatatlanok lesznek; annyi a globalizációnak; vége van a civil aviációnak; a túrizmusnak; vége a felhőkarcoló-építészetnek; Amerika kiheverhetetlen csapást szenvedett el; semmi sem lesz úgy, mint addig volt; a világ elfog süllyedni az új barbárságban.
Érdemes megnézni a tizenöt hónappal ezelőtt nyitott topicokat (bár nem azt állítom, hogy bármi relevanciája van annak, amit ide írogatunk; de illusztrációnak elmegy). Sokan azok közül, akik most fröcsögve vitatják el, hogy Amerikának bármi alapja lenne a terrorizmus és a terrorizmus potenciális támogatói ellen fellépni, akkor fröcsögve dühöngtek, hogy az amerikai televíziókat "cenzúrázzák", ezért nem mutatják az elgurult fejeket és szerterepült végtagokat, ami nagy kár, mert így az agymosott amerikaiak nem fognak kellőképpen megszeppenni, nem fogják belátni, hogy nekik már sowieso annyi, és ennélfogva elmúlasztják káoszba dönteni magukat.
Igaz, a pánikolók aggodalmai éppúgy túlzottak voltak, mint ahogy az antiamerikanisták öreme korai, de azért szeptember 11-e nemcsak "egy különlegesen tragikus terrorcselekmény" volt. Szeptember 11-e bizony vízválasztó volt: egy faktorral többen haltak meg, mint bármelyik korábbi terrorcselekményben; először szerveztek egy ország ellen ilyen súlyos támadást külföldről olyanok, akiknek az állandó lakcíme nem ismert; kiderült, hogy vannak olyan emberek, akik céljaik elérése érdekében kizárólagosan civil célpontok ellen hajlandóak és képesek ezrek, tízezrek életébe kerülő merényleteket szervezni; kiderült, hogy a high-tech amerikai hadipotenciál ellenére néhány elszánt kecskepásztor képes lehet Amerikát lefejezni; rövid gondolatkísérlettel meg lehet arról bizonyosodni, hogy az ilyen merényletek ismétlődő előfordulását semmilyen társadalom nem tudja elviselni; vagyis kiderült, hogy a hidegháború lecsengése után keletkezett egy olyan fenyegetés, amely Amerikát mint Amerikát meg tudja semmisíteni.
Erre te azt mondod, hogy Amerikának "business as usual"-lel kéne erre a fenyegetésre reagálnia. Ezzel én nem értek egyet, de ennek nincs jelentősége. Aminek jelentősége van, az az, hogy a business as usual Bush számára még csak nem is opció. Ez nemcsak elmebetegség lenne tőle, hanem egy impeachable act of treason. Én történetesen azt gondolom, hogy a tétlenséggel nemcsak Amerikának, hanem az egész világnak is ártana, de ha ezzel valaki nem ért egyet, attól még legalább azt beláthatja, hogy a nemeztközi életben megfigyelhető munkamegosztásból kifolyólag Bushnak az a dolga, hogy Amerika vitális érdekeit védelmezze. Nem volt, nincs és nem lesz olyan hatalom, amely miután drámaian észlelte, hogy komoly fenyegetésnek van kitéve, nem próbálja meg a veszélyforrást eliminálni.
Hogy most az Irak elleni csapásnak kell-e a veszélyforrás eliminálása következő lépésének lennie, vagy inkább valami másnak kéne, azt én nem tudom megítélni. Tudod, én a magyar publicisták és az ide írogatók nagy nagy többségével ellentétben nem kapok briefingeket a CIÁ-tól, az Iraq desktől, még sosem terveztem hadműveletet, nem vagyok terrorizmus-, iszlám- és arabszakértő. Nekem úgy tűnik, hogy nem abszurd, amit Bushék akarnak. Ha az iraki rezsim megbuktatása nem csökkentené lényegesen Amerika fenyegetettségét, az baj lenne, de az iraki rezsim megbuktatása akkor sem lenne baj. Lehet baj a háborúból, de az elmaradásából is. Hát ilyeneket gondolok :)
