Úgy tudom, hogy van egy olyan tervezet (de lehet, hogy így módosult a jogszabály) hogy az államtitkár automatikusan lehessen főtisztviselő. Az biztos, hogy rendszertől függetlenül meg kell akadályozni, hogy hozzá nem értők legyenek főtisztviselők. Ahogy látom a Közlönyt, jópár ember vissza is adta a főtisztviselőségét:). Más kérdés, hogy ki az alkalmatlan, és kit csinált ki a politika. Hallottam, hogy pl. egy nagyon komoly, nagy publikációs reputációjú tudós minisztériumi embernek az új államtitkár megüzente, hogy hagyja el a közigazgatást. El is hagyta. Persze, ez egyetlen eset. Mi a probléma gyökere? A közszolgálatban dolgozók kiválasztása. Itt lenne szükség a patronázs és más efféle dolgok leépítésére. Mamár a legpitibb álláshoz is hegyeket kell megmozgatni. Néha azonban elég a tehetség, meg egy kis (nagy) szerencse.
Én a munkajogi ítélkezés diszkriminációfogalmából indulnék ki.
Hát szvsz pont ezt kellene az eset vizsgálatához elkerülni, mert abban nincs vita, hogy a munkajogot nem jó összekeverni a közszolgálati joggal: ld. senkinek semmi köze ahhoz, hogy én munkáltatóként melyik munkavállalómat szeretem jobban, a közszolgálatban ez szerintem nem áll meg.
Úgyhogy meg kellene maradni az általános diszkriminációs elveknél.
A köztisztviselői körből kiemelek embereket, és azt mondom, hogy ők mostantól főtisztviselők (kiemelt juttatásokkal, stb.). Ez ugyebár pozitív diszkrimináció, melynek alkalmazhatóságát az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben elég szigorú feltételekhez kötötte: alkalmazása megfelelő társadalmi érdeket kell, hogy szolgáljon.
A rendelet, ami ezt az egészet szabályozza, nem jelöl meg ilyet, lényegében arról szól, hogy én a miniszterelnök, főtisztviselővé nevezem a következőket: x,y,z,w stb.
Voltak, vannak köztük olyanok, akikre illik az a gumimagyarázat, hogy életútjuk, szakértelmük stb. alapján legyen nekik jó, de nagyon sokakra nem. Nem egy olyat ismerek, akik két-három évvel az egyetemről való kiesés után lettek azok. :-o Na vajon akkor miért is? (Volt olyan, aki nem egészen két évvel az egyetem után _főosztályvezetői_ [ezt gondolom Te, mint közszolgálathoz jól értő, különös örömmel tudod fogadni ;-)] besorolásban volt, úgy lett főtisztviselő.)
Szóval nekem az aggályaim elsősorban ebből fakadnak.
És akkor még nem is beszéltünk azokról, akik államtitkárból lettek főtisztviselők, akik a "vezető beosztású" kategóriába tartoztak, ami ugye megint nem az "egyszerű" köztisztviselői kar, akinek életpályát kéne biztosítani...
Ugyan, sebaj:). Én először nappalin kezdtem az ELTE jogot, majd jött mellé az Áf, aztán családi problémák miatt örültem, hogy az Áf-et be tudom fejezni (2002). De 2002. szept.-től már esti másodéven megy az Egyetem téri buli:))). Szóval emlékszem, hogy nappalis jogász gólyaként valaki úgy magyarázta még meg nekem, hogy pontosan mit takar az ÁF-es képzés. Létezésén felül semmit sem tudtam róla. (A legelején). Az alkotmány és a közszolgálati jog összefüggése jó kérdés. Engem is izgat. Talán Ádám Antal foglalkozik vele - szőrmentén. - Amennyiben a Főtisztviselői Karba való bejutás nem demokratikus, vagy pártpolitikai érdekekenek alárendelt, úgy általános aggodalomnak helye van. Hogy diszkriminatív-e a szabályozás, azt annyira nem tudom innen megítélni, én inkább közszolgálati etikával foglalkozom. Én a munkajogi ítélkezés diszkriminációfogalmából indulnék ki.
off
Nem szeretném félrevinni a topicot, de a pénz visszafizetése a "bűnösség" elismerése volt, és én ezzel nem kérkednék, másrészt az egyik "főkolompos", Virág Attila azóta egyik állami vállalattól repül a másikba, hol fb-elnök, hol it-elnök, szegény, szegény.
on
Ez a relatíve kevésbbé kötöttség természetesen igaz, de látni kell, hogy a közalkalmazott attól nem tartozik pont a munkajogba, az Mt.-be (amely leegyszerűsítve a versenyszféra munkajogi kérdéseit szabályozza), mert a másik oldalon az állam áll. Ettől lesz ez közszolglati jogviszony. (A munkajogi kollokvium során engem kifejezetten zavart,amikor a közszolgálati jogot, viszonyt stb. és a köztisztviselői jogot, viszonyt, stb. simán ugyanazon értelemben használták, mondván, hogy a Ktv. így nevezi meg az alája tartozó viszonyt. Csak egyet felejtettek el. A jogalkotó, miközben a Ktv.-t írta, nem tudta, hogy lesz Kjt. is. Szerintem közszolgálati jog: köztisztviselői jog+közalkalmazotti jog, és ez 45 előtt is így volt. Hisz e jogterület atyamestere a Magyary - utód Mártonffy Károly volt,,nyugtassa őt az Isten haló poraiban.) Annyiban inkább hajaz a közalkalmazotti jog az Mt. -re, hogy több a hivatkozás rá, mint a Ktv.-ben, sőt, az Mt.-hez kötődik (előzőek miatt) a Kjt. Hűség, ilyesmi itt is elvárt, max. nincs a törvényben, mert ez egy átmeneti "habaréktörvény". Az Mt. - Ktv. - Kjt. szentháromság egy átgondolatlan, átmeneti, rossz szabályozás terméke. Szentségtörés, amit mondok, de a munkajog -bár fontos társ, viszonyt szabályoz, oda kellene visszatérjen, ahonnan jött. a magánjogba. (Új Ptk. koncepció előkészítésénél felmerült az, hogy a munkaszerződés kerüljön vissz a Ptk.-ba.)
Egyébként amiben még igazad volt, csak nem mondtad ki, az az, hogy sikerült jelentős szűklátókörűségről tanúbizonyságot adnom, azzal hogy az ÁF eszembe se jutott. Bocs. :-/
Viszont ha ennyire benne vagy a közszolgálati jogban, akkor arról beszéljünk egy kicsit, hogy Te nem látsz némi alkotmányossági aggályokat a főtisztviselői rendszer bevezetése által, a köztisztviselők közötti diszkrimináció miatt?
Amiért úgy vélem, hogy a közalkalmazott inkább munkajogi semmint közszolgálati jellegű, az az, hogy a közalkalmazott jóval kevésbé "kötött", mint mondjuk a köztisztviselő. Ld. pl. a köztisztviselőnek nem lehet egyéb jogviszonya (társasági tagi jogviszony pl.), fokozottabb "hűséget" és szigorúbb magatartási normák követését igényli. Ezt kompenzálja a magasabb illetmény stb. A közalkalmazotti jogviszony ehhez képest kicsit olyan, mint egy egyszerű munkaviszony, ahol a munkaadói oldalon az állam áll - leegyszerűsítve.
Én úgy tudom, hogy Te nemzetközi jogász vagy. A munkajoghoz a közalkalmazotti jogviszony annyiban áll "közelebb", hogy a Ktv. megalkotásakor a Munkaügyi Minisztérium emberei megijedtek, hogy végre lesz egységes közszolgálati jog Magyarországon, ezért felrúgva a BM-mel az előzetes egyeztetést, titkon létrehoztak egy tervezetet, amit a Ktv. elkészültekor raktak le a Közszolgálati Főosztály vezetőjének asztalára,amely tervezet átmenve az Országgyűlésben ma Kjt.-ként ismeretes, bár értelme nulla, mert azok az emberek,akik közalkalmazottak, simán lehetnének köztisztviselők. Ugyanis nem hiszem, hogy a kezdő köztisztviselő "fontosabb" a kezdő tanítónál, vagy a főtisztviselő a közalkalmazott akadémikusnál. Az illetmény viszont erőteljesen a köztisztviselőknek kedvez. Egyébként előbb oktattak közszolgálati jogot, mint munkajogot. Az "egy hely" neve Államigazgatási Főiskola (helyesebben:BKÁE ÁFK), ahol a Közigazgatási Tanszék külön közszolgálati jog nevű tárgyat oktat. Egyébként első jogtudományi tanulmányom is közszolgálati jogból jelent meg a Magyar Közigazgatás című tudományos folyóiratban, nekem, az ELTE ÁJK II.éves joghallgatójának.
Ha egy előadás foglalkozásnak számít nálad, akkor tényleg a közig. jogi tanszék foglalkozik vele. Ja, és bocs! Kemény 20 oldal az 500 oldalas ált. rész. tankönyvben (ELTE).
Mert meg ha az MSZP-t mondanatok...de az SZDSZ mint fo lopo...
Ja kerem elhsizem, hogy kellemetlen az egyetelen part ahol az elnok lemondott egy ilyen botrany (Tocik ugy) miatt. Sot meg a penzt is visszafizettek a cegek.
Ennek az országnak és népnek leginkább az SZDSZ megszüntetése tenne jót. Ráadásul ez nemcsak hogy nem sokba kerülne, de ráadásul igen nagy megtakarításokat (pl. lopások megszüntetése) tenne lehetövé.
Nos, engem nem érdekel, kiket fognak kinevezni...
Véleményem változatlan: korábban is azt gondoltam, most is, hogy erre a karra a magyar társadalomnak semmi szüksége, létrehozása amolyan feudális allűr (kellenek a vazallusok); s igen szigorúan ítélve, a másik oldalról: becsületes ember ilyesmit nem vállal.
Igen, a reggeli hírre én is felkaptam a fejem. Emléxem még milyen heves viták voltak itt a Polfórumon is. Klientúraépítés, Fidesz-lenyúlások, ésatöbbi. Balfanok csak a rosszat látták benne.
Most mér? Áder is a minap panaszolta fel világfájdalommal az arcán Megyónak, hogy kormánya mindent szétver, amit a polgári harácskormány kitalált. Kivétel erősíti a szabályt. ;-)
No igen. Mást mondok, és mást cselekszem. Tipikus. Egyébként minden fejlett állam közigazgatása alkalmaz ilyenféle megoldást, azt meg jobb, ha tőlem tudjátok, hogy a köztisztviselők (azok a főtisztviselők is) inkább köztisztviselői jog alá tartoznak, mint a munkajog alá. Ezt több állam nem mossa össze, 45 előtt volt nálunk is külön köztisztviselői jog, meg munkajog. A jogi oktatás ma Magyarországon e két jogágat összemossa. Munkajog címen oktat 90% munkajogot és 10% köztisztviselői és közalkalmazotti jogot.Persze, Magyarországon van egy hely, ahol külön közszolgálati (köztisztviselői+közalkalmazotti+mindenmás nem versenyszférabeli közszolgálati jellegű )jogi oktatás folyik. Tehát, amikor az MSZP képviselőasszonya nemzetközi munkajogi elvekbe való ütközést említ, akkor én kicsit szomorú leszek.
Az új ,főtisztviselői kar" felállítása kapcsán az MSZP numerus clausustól tart, az SZDSZ ,mameluk moratóriumot" javasol. A kiemelt köztisztviselői kar létrehozása nem csak indokolhatatlan s kifejezetten politikai célzatú törekvés, de a nemzetközi munkajogi diszkrimináció ellenes normákba is ütközik - hívja fel a figyelmet Juhászné Lévai Katalin (MSZP) és hat frakciótársa az általuk benyújtott módosító javasaltban. - "főtisztviselők" érdemei közszolgálati szempontból szerintük megragadhatatlanok. S nem csupán a közigazgatás pártsemlegességének alkotmányos alapelve sérül, de új numerus clausus bevezetését jelentené, ha a főtisztviselői kar létrehozásánál egy sajátos, áttekinthetetlen kiválasztás rendszer érvényesül. A nyolcszázezer forintos illetmény, s az öt éves tartalékállomány bevezetése azon túl, hogy a büdzsét terheli, egyben irritáló is a társadalom más, ugyancsak meghatározó tevékenységet végzőkkel szemben.
És egy tegnapi:
Várhatóan néhány héten belül mintegy hatvan új kormányzati főtisztviselőt nevez ki a kormányfő - tudta meg a Néspzabadság a Miniszterelnöki Hivatal illetékesétől. A háromszáz fős főtisztviselői keretből 59, a 150-es főtiszti keretből pedig két megüresedett - illetve a közeljövőben megüresedő - helyet lehet most betölteni, amelyekre korábban pályázatot írtak ki.
