Az urándúsítás technológiája egyáltalán nem úgy szivárog lefele a társadalomban, mint a kb. azonos időben felfedezett mikrohullám.
Persze. A mikrohullámot terjesztik, az atomot tiltják. Azért mégis lett Pakisztánnak, É-Koreának, meg még ki tudja kinek. Hogy a kis törzseknek még nincs, annak az az oka, hogy nem igazán használható taktikai fegyvernek és emiatt lassabban fejlesztik.
Egyébként a hasonlatod azért sem jó, mert inkább arra vonatkozik, hogy összeszerelhet-e valaki a sufniban atombombát, holott pl. a mikrohullámmal szemben az atom az államok játéka. És gyorsabban terjed, mint a nem sokkal fiatalabb űrkutatás.
Ha kis törzs kezébe atombomba kerül, akkor az a kis törzs már nem létezik, mert eltiporják, még írmagja se marad.
Jelenleg ezen dolgoznak. Csak hát az eltiprás nem túl egyszerű. Eltiporni csak azt lehet biztonságosan, akinek még nincs, csak dolgozik rajta. Ha lesz /és a célbajuttatással sem lesznek problémái/ kisebbé válik a taposási kedv. Például kiváncsi vagyok, hozzá mernek-e piszkálni Koreához. Ha igen, esetleg meglesz a Nagy Washingtoni Bombatölcsér.
Semiféle béke nem lesz. Izzadó kezek szorítják továbbra is a ravaszt, de egyre több kéz. Megeshet, hogy az atomklubba frissen belépők szintén el akarják nyomni a többieket, de most már nem áll meg a folyamat. Nem kellett volna szétkapni a Szovjetuniót, akkor maradt volna sokáig a status quo. A szomáliai éhezők egy atombombával esetleg kizsarlhatnak valamit maguknak. Ha semmijük nincs, akár magukat is elkaparhatják.
Tudom, hogy kegyetlen megállapítás ez részemről, de korántsem logika nélküli. Sokkal egyszerűbb elnyomni a techológiai fejlődés lehetőségét a kereskedelmi célú eszközöknél. Ehhez nem kell más, mint agyelszívás és pénzügyi eszközök. Viszont enélkül lehetetlen kitörnie egy Szomáliának. Egy szűk spektrumú katonai fejlesztést viszont egyrészt el lehet titkolni, másrészt alacsonyabb ráfordítást igényel, mint megteremteni egy hatékony iparágat.
Ha nagy bajban lennél, mit választanál? Termelnél, mint a kisangyal, miközben tudod, hogy úgyis kiveszik a kezedből és éhenhalsz, vagy a pincében titokban összeraknál valamit, amitől tudod, hogy félnek a többiek és esetleg sokat fizetnének, ha leraknád a kezedből? Ha a választás az éhenhalás, vagy az 50-50% eltiprás/zsarolás, szerintem logikusabb az utóbbi.
Egyszerűen arról van szó, hogy akár Magyarország is megcsinálhatná, de neki nem kell. Ülünk a kényelmes ernyő alatt és így túl nagy a kockázat. De sok országnál nem így van.
Az urándúsítás technológiája egyáltalán nem úgy szivárog lefele a társadalomban, mint a kb. azonos időben felfedezett mikrohullám. Meggyőzőnek tűnik amit írsz, de az a gyanúm, hogy nem lesz atombombája a kis törzseknek, mert a két fogalom kizárja egymást. Ha kis törzs kezébe atombomba kerül, akkor az a kis törzs már nem létezik, mert eltiporják, még írmagja se marad.
Az a fajta fejlődés, amit prognosztizálsz egyenesen vezetne a Nagy Párizsi Bombatölcsérhez.
Inkább mondd meg, Te hogyan késleltednéd a folyamatot? Ha elkerülhetetlennek tartod, akkor is lehet lassítani, nem?
Vagy el tudod képzelni, hogy a technológia elterjed és nagy csöndes béke üli meg egyszerre a szíveket, a szomáliai éhezők boldogan kaparják el a porba halott csecsemőiket, mert most már biztonságban vannak, hiszen van nekik atomjuk?
Akár ez is lehet. De nem hinném, hogy válaszúton vagyunk. Inkább az a tendencia, hogy a technológia egyre olcsóbb lesz és egyre elérhetőbb. Ideig-óráig a nagyok kivehetik a fegyvert a kisebbek kezéből, de mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy egyre több kézben lesz atombomba és vegyi fegyver.
Most a nagyhatalom preventív eljárása folyik, megpróbálja elijeszteni a többieket. Ez természetes állapot, Róma is mért megelőző csapásokat a gyanúsan megerősödött barbár törzsekre a technológiai fölénye magasságából. Csak hát a technológia rossz szokása, hogy terjed és a vezető technológiát birtoklók törvényszerűen kevesebbet fejlesztenek, mint azok akiknek torkukon a lézerkard. Világos, hogy annak kell jobban feszülni, akit a tények szorítanak, mint annak akit csak a valószinüségek.
Ötven éven belül Bantuföldnek is lesz atombombája, de nem hiszem, hogy addig az amik kifejlesztenék az energiapajzsot és a teleportációs mezonlöveget. Tehát a nagyhatalmaknak késleltetniük kell a folyamatot, vagy addig nyomulni, amig a mostaninál határozottabban szét nem osztják a világot általuk irányított hatalmi övezetekre. Most talán ez zajlik.
Azért én nagyon könnyen el tudm képzelni a 100 év múlva megjelenő hrek között a következőt:
"Ma érkeztünk el a szomorú és gyászos évfordulóhoz, a mai napon mind a világon megmaradt majdnem egymillió polgártársunk együtt emlékezik a harmadik világháborút elindító iraki atombombára és pusztító vegyi támadásra. Az emlékező beszédet az ENSZ főtitkára tratja a néha Párizs helyén lévő Nagy Bombatölcsérnél."
Szerintem olaj ide, fegyvekezési lobby oda, ennek az elmebetgnek ki kell csavarni a kezéből gyilkos játékait, amíg még lehet. Aztán már csak elmélkedhetünk, mit is kellett volna tenni. Most még lehetőségünk van irányítani a dolgokat. Én megkísérelném, az biztos...
Sajnálom, nincs miről vitatkozni.
Elolvastam a Demokrata sorozatát: Pax Americana 1-6-ig. /Jókuthy Zoltán/
Nincs ellentétben a HVG írásaival.
Nincs mit vitatnom. Leírtak mindent, csak el kell olvasni.
Tiborc
Ez inkább a boszniai, meg az afgán háborúra volt igaz. Most már nem elég a puszta belső fogyasztás, bevétel is kell.
Ha megfigyeled, az amerikai gazdaságnak tíz év kellett, hogy a szétesett keleti tömb piacait felélje. De már vége a növekedésnek. Azóta kitört a pokoli recesszió és ki kellett találni valamit. Kicsit furcsa, hogy mondjuk zuhan a világ technológiai ipara, miközben a GE rekordnyereséget ér el minden évben. Tungsram lámpából, mi? :) /A GE a világ egyik első fegyvergyártója, az ami gazdaság cca. 30%-át érinti a fegyveripar./
Azért az sem véletlen, hogy miért pont a franciák sivalkodnak legjobban azon, hogy az amik beteszik a lábukat az arab övezetbe. Eddig az az ő piacuk volt, egy erős amerikai jelenlét meg beszünteti az arab belvillongásokat. Mehetnek Afrikába Kínával versenyezni.
Lehet, hogy van egyéb oka is ? Pl.: rengeteg fegyvert(lőszer)-t felhalmozó amerikai hadseregnek el kell puffogtatni azt a sok kütyüt, hogy a nagy fegyvergyárak újra jelentős üzlethez jussanak a hadsereg újrafelfegyverezésével.Ha megnézzük az amerikai fegyveres haderőkre mennyit költenek évek hosszú során keresztül, akkor ez nem semmi összeg. Szadi husi meg jól jött nekeik: 90-ben is egy kis pifi-pufi, aztán megint egy kis-pifi - pufi 2003-ban és így tovább...Az üzlet biztosított.:)
Neked is, Lewinfiúnak is igazsága vagyon. Nézetem szerint az olaj szerepe nem premissza, hanem paraméter.
Az iraki háború lényegesen költségesebb vállalkozás, mint az afgán vagy a bosnyák. Kell, hogy valami zsákmánnyal kompenzálják a kiadásokat, mert különben bajba jut akár egy olyan nagy gazdaság is, mint az USA.
Nem is az olaj a tét feltétlenül, hanem az arab gazdaság egy szelete, aminek a hiánya elég fenyegető az amerikaiak számára. Egyszerűen belül kell lenniük és nem hagyhatják sem Európára, sem magára. /Hogy az olajat használjuk szimbólumnak, természetes, hiszen meghatározó eleme az arab gazdaságnak/.
Oly mértékű lett az arab tőkekoncentráció, ami előbb-utóbb ahhoz vezethet, hogy megszerveződik és például porrá töri a dollárt. Ha az amik mondjuk /kis túlzással/ nem akarnak ötven év múlva átjárni Mexikóba vendégmunkásnak, alaposan be kell rakniuk az arab világba a bakancsukat. A szaudi emírek látszólagos barátsága nem biztos alap, kell egy előretolt erőd. Egy olyan advanced Izrael, amiből hiányzik a faji ellentét konfliktusa.
Ez a gazdasági vonal. Persze nem kötelező, hogy éppen Irak legyen a célország, de elég kézenfekvő. Sok a mellette szóló lélektani érv. Nem dinasztikus hatalom, mint a többiek nagy része, az iráni háború és ellentét miatt nem valószinű, hogy a másik nagy arab ország szövetségre lépne vele, elég nagy ahhoz, hogy súlya legyen és nem utolsósorban a vezetése szalonképtelen pária a világban.
Persze remek lélektani ellenségkép a WTC óta megroskadt ami polgár számára. Szaddam ronda bajsza pont azt az egyszerű üzenetet hordozza, ami szükséges az "ilyen volt, ilyen lett" gondolkodásmódra tréningezett USA polgár számára, miután egyre nyilvánvalóbb, hogy az Oszama vonal nem jött be, mert a pasas nem elég egyedi megjelenésű. PR. Gondolom majd az utókor történészei az Első PR Háború néven fogják nyilvántartani.
Am mint a hozzaszolasok szama bizonyitja, igazam volt, hogy azok akik ezt hangoztatjak, egyszeruen csak gyulolkodnek az usa ellen, semmi ervuk sincs emellett.
Azért ez egy kicsit leegyszerűsítő következtetés.
Nyilvánvaló, hogy egy háborúnak nemcsak egy oka lehet, több oka is van és esetleg a több ok különböző résztvevők esetén különféleképpen esik a latba.
Mik lehetnek az okok:
1. Az olajlelőhelyek biztosítása. Hogy ebben lehet valami, az nem kétséges, hiszen a pár évtizeddel ezelőtti olajválság eléggé felforgatta a világgazdaságot.
2. Találni kell valamilyen célpontot a fegyverkezés számára. Szerintem ez a fő ok. A fegyverkezés hihetetlenül fontos gazdasági ágazat az USA-ban (és még sokfelé), miután megszűnt a szovjet tábor, nem igazán lehet már megindokolni a csillagászati méretű hadikiadásokat.
3. Letörni a terrorizmust. Ez elég gyenge érv, ugyanis a terroristák könnyen átteszik a székhelyüket máshová, gazdag támogatókat még az amerikabarát országokban is találnak (Szaud-Arábiában és Egyiptomban is pl.) Ezen kívül a terroristákat titkosszolgálati eszközökkel, jól megfizetett kommandósokkal sokkal hatékonyabban, olscóbban és (majdnem) ártatlanok szenvedése nélkül is el lehetne intézni. Illetve úgy talán el lehetne, így nem.
4. Morális indítékok. Ezt kissé röhejesnek tartanám, ha nem vérre menne a dolog. Pol-Potot miért nem támadták meg? Vagy Ceausescut? Vagy Pinochetet?
5. Bushnak fel kell kissé políroznia az egóját.Lehet vitatkozni azon, melyik hány százalékban számít.
Igazad van. Ez a fajta gondolkodás, ami a saját érzelmi szuverenitásunk (mert gyekorlatilag csak ilyenről beszélhet egy akkorka ország, mint mi) féltése, egyszerű kisebbrendűségi érzésünk kompenzálása.
Másrészt meg egyszerűbb, nyilvánvalóbb és kevesebb gondolkodást feltételez, ha olyan érveket veszünk elő, melyek az "érdekekről" szólnak. Mintha egy anyagi érdek nyilvánvalóan alacsonyabbrendű érdek lenne, mint egy erkölcsi érdek - ami nagyon sokszor kulturális vagy vallási szterotípiákban gyökeredzik.
Világos: a háború rossz... És soha senki sem fogja tudni bebizonyítani, hogy mi történt volna, akkor, ha nincs háború.
Azert nem vettem bele az erkolcsi, moralis kerdest mert
1, Olajnal maganal ilyen nincs. Egy aru amit mindenki vesz, hasznal. Ha az USA lenne a legnagyobb olaj hatalom es nem arulna ezt masoknak akkor bejohetne ez a kerdes.
2, Mert itt bejonne a jobb, bal, lib politikai vonzat, hogy ki mint szereti, utalja az usat.
Azt akartam, hogy konkretan, TENYEKKEL, elemezzuk ezt a vadat.
Am mint a hozzaszolasok szama bizonyitja, igazam volt, hogy azok akik ezt hangoztatjak, egyszeruen csak gyulolkodnek az usa ellen, semmi ervuk sincs emellett.
Ugyanis ha komolyan gondolok valamit, marpediglen az olajervet mar vagy 50x lattam itt elohozni a kulonbozo topikokban, akkor azt meg is tudom vedeni, magyarzni. Nem pedig elmenekulni a teneyek elol.
Pontosan ugyanaz mint az eredetei topik erve.
Vegul is, ha ugy nezzuk ez volt az index leghatasosabb topikja, amely pillanatok alatt bebizonyitott egy kerdest. :-)))
Ha jobban meggondoljuk a kérdést, akkor háborúkat háromféle okból lehet (szokás) indítani.
1: gazdasági érdekek (ezen belül kétféle gazdasági érdeket különböztetnék meg, egyrészt a belső, ipari érdekek, fegyvertgyártás, élelmiszeripari, és egyebek, mely iparágak mind-mind felvirágzanak, ha nagy állami megrendeléseket kapnak. Illetve, a másik, külső gazdasági érdek, a terület elfoglalása és kiaknázása lehet (Öbölháború).
2: lehet háború presztízs okokból, ha egy ország úgy érzi, megalázták, szuverenitását, egyéb, nemzeti büszkeség szempontjából fontos szempontok miatt az adott kurzus belpolitikai stabilitását biztosítandó okokból (Falklandi háború).
3: morális okokra hivatkozva, ha egy közösség értékrendszere nem tűri meg egy másik közösség értékrendszerét (Boszniai háború).
Valószínű, hogy a morális okok mellett mindig értelemszerűen kimutathatók gazdasági és presztízs indokok is. A marxisták pl. tagadták a morális okok érvényességét, hiszen, minden morális ok mögött kimutatható valakinek az érdeke. Olyan nincs, hogy senki se járjon jól, csak egy totális atomháború lehetne ilyen.
Aki az emberi viselkedést nem makro szinten nézi, az láthatja, hogy az emberek gyakran hajlamosak morális vagy presztízs okokból cselekedni, és éppen a gazdasági érdekeik ellenében. Makro szinten viszont mindig találunk olyan csoportokat, melyeknek az adott pillanatban gazdasági előnye származik pl. egy háborúból.
DE ezen az alapon (vagyis, mindig találhatunk olyanokat, akiknek anyagi érdeke fűződik a háborúhoz) nem lehet tagadni, hogy egy háború indulhat erkölcsi alapokon is. Ha így gondolkodunk (marxi gondolkodás), akkor az egyházakat is csak anyagi érdek vezérli, amikor templomokat építenek? Valszleg ezt kikérnék maguknak és jogosan. Pedig a fenti logikát követve, bizony sok egyházi embernek kimutatható anyagi érdeke a templomok építése. Bocs a profán példáért.
Igazat adok a topicnyitónak, és fenntartom, hogy ez sokkal inkább presztízs és erkölcsi okokból indított háború, mint gazdasági érdekek vezérelte aktus. Az anyagi érdekek nem lennének elégségesek egy demokratikus országban. Erkölcsi érdekek (diktatúra, kínzókamrák, nők és kisebbségek elnyomása, stb.) és presztízs érdekek (WTC, apuka hibázott, nehogymá Szaddamnak is legyen olyan, mint nekünk, stb.) nagyobb szerepet kapnak jelen esetben.
Azert az is sokat elarul, hogy a tobbi topikban (es van jo par a kulpolitikai helyzet miatt erthetoen) lepten nyomon eloadjak ezt az indokot allandoan, itt meg ahol bizonyitani kellene nincs hozzaszolas...
1B eset. No igen mar itt is elhangzott az az erveles, hogy az usa azert akarja megszerezni irakot, mert ott akarja atvezetni az olajvezeteket csecsenfoldrol (kornyekerol), azert, hogy eljusson az azsiai, kinai piacra (!!).
Elfoglalni meg azert kell, mert draga lenne egesz azsian atvezetni a vezeteket kinaig.
Es ezt tok komolyan gondoljak egyesek!!
Eszem megall.
3, Ez igaz szazalekosan, de mivel az emeles utan is csak ott lenne mint most az EU-ban (plusz tekintve eletszinvonal jobb) ez ne okozna akkora tragediat. Plusz a gazdasagpolitikai vonzata (nagyon leegyszeruseitve) semmi, hisz nincs elveszett ado. Fizetik, ahogy mindig is, amibe kerul.
Az EUban meg a magas adotartalmat valahogy vissza kell szerezni ha nem akarjak emelni az arat. Es ahhoz mindenkeppen hozza kell nyulni mert nem csak fix adohanyad van benne, hanem %-os resz is.
az 1B es a 3. pont tamadhato
1B re a kifinomultabb pacifistak azt mondjak bus at akarja atjatszani az iraki olajmezoket a texasi haverjainak.
3. az USA tarsadalmat erzekenyebben erinti a benzinaremeles, mert ott 100% olajaremelkedes 100% benzinaremelkedest hoz, Euban meg csak 15%-ot, a magas fix adotartalom miatt.
szerintem nem lehet letagadni az olaj stratégiai fontosságát, dehogy ez a háború az olaj miatt lenne, az nehezen védhető. bár itt sokkal könnyebb előhozakodni vele, mint a Hindukus alatt rejlő hatalmas afganisztáni gázmezőkről szóló fantáziálgatásokkal
Gondolom fontos lenne elemezni ezt is, mitol is indok ez allandoan barmit is csinal az USA (az elso helyezett indok sajna nem valtozott)
Ez pedig az OLAJ.
Szerintem fontos lenne tudni a hatteret, tenyeket, hogy eldonthessuk mennyire is erv ez.
1, Gazdasagi
Nezzuk csak meg mennyi is az USA, EU, Azsia stb. olaj vasarlasanak teruleti megoszlasa!
Hany %-a az USA felhasznalasnak jon a kozel-keletrol? (Nagyot fogtok dobbenni, hogy ki is volt a legfobb exportor az usaba tavaly!)
Kik is a kozel-keleti olaj legnagyobb vasarloi?
1B, Fizetett az olajert az USA piaci aron? Mintha nem o lenne az OPEC vezetoje aki dont az arrol...
Ha igen akkor miert most akarna elrabolni/elfoglalni a lelohelyeket? Meg boven van tartalek ahhoz, hogy ez ennyire letszukseglet lenne...
1C, Ki fog nagyobbat dobbenni, kinek a gazda(g)saga fog nagyobbat zuhanni ha elfogy az olaj? Kinek nincsenek egyeb lehetosegei?
USA, EU, Orosz, Kina, Japan vagy Arab orszagok vezetoi?
2, Politikai
Miert mindig kizarolagosan az arab teruleteket
probalnak csak elrabolni?
Ott van peldaul Venezuela, ott miert nem "rabolnak"?
(Ott van az USA orra elott. All a bal most naluk. A vezeto nem usa barat. Az usa altal vett olaj jelentos resze onnan jon. Es semmit sem csinalnak....ha mar az olaj az ok ugye)
De nezhetjuk az orosz piacot, az eszaki tengeri lelohelyeket is...
3, Tarsadalmi ("benzinar")
Hol is okozna nagyobb belpolitikai problemat ha a benzin ara megduplazodna, triplazodna?
Magyarul mennyi is a benzinar itt es ott?
Persze tudom mi a kulonbseg oka. No de akarna-e tudna-e EU-s allam megszuntetni az adokat a benzinarban, hogy alacsonyabban tartsa, ha elszabadulnanak az arak.
Az Usaban legfeljebb annyi lesz a benzin mint az EU-ban. No de mit csinalna az EU ha az arban levo adokat elvesztene csak, hogy lenn tarsa az arat a hirtelen emelkedes miatt?
4, Tudomanyos
Ez kisse off de nem art gondolkozni errol is jo elore.
Bele gondolt valaki is abba, hogy ha elfogy az olaj nem a benzin hiany, kozlekedes lesz a legnagyobb problema es nem is a futes.
Magyarul mi mindent is allitunk elo olajbol? Hany % az ami a kozlekdesi felhasznalasra kerul belole?
Biztos, hogy ezek alapjan igaz az a vad, hogy ez foleg az usa problemaja, hogy a "galad amcsik tudjak a benzinfalo kocsijaikat tankolni"?!
Osszefoglalva,
Jo lenne ezen kerdesekrol tenyszeruen beszelgetni, hogy kideruljon valodi indok-e ez, vagy csak pontosan ugyanolyan mint az univerzalis erv, hogy nincs konkret, kizarolagos kapcsolat de kivalo barmikor elohozni.
