Keresés

Részletes keresés

Drake Creative Commons License 2004.12.07 0 0 199

PKKB-n egy ügyben 2 alkalommal is megtörtént, hogy a biró beteg lett. Mivel fél évente tárgyalnak, ezzel 1 év ment el minden eredmény nélkül. És mivel az 1. tárgyalásról van szó, persze minden érintettet fejvesztés terhe mellett idéznek.

 

Azt hittem az EU-ba lépés után mágváltoznak a dolgok.

nyman Creative Commons License 2004.02.01 0 0 198
Az egyik kollegamnak a napokban ranezve pozitivan lezarult a pere. A dolog szepseghibaja, hogy a per 13(!) evig tartott. Tortent, hogy anno elloptak a vadi uj autojat. Majd nehany honap mulva megkerult, de hat az akkori tulajok johiszemuen vettek meg a tolvajtol/orgazdatol. Az elkoveto is es az auto is megvolt, ugyhogy a biztosito termeszetesen ilyen esetben nem fizet, minek is fizetne. Szal a vegen javara itelt a birosag es most mar visszakapta az autojat. 13 evesen.
Drake Creative Commons License 2003.12.27 0 0 197
Ez is érdekes. Archiválom az utókornak.

Dutyiba velünk!

NSZ • 2003. december 18.

Az eljárási jogok alapvetően meghatározzák a polgárok és az állami szolgáltató szervezetek (hatóságok) kapcsolatát. Demokratikus körülmények között a kapcsolat kiegyensúlyozott, a jogok egyaránt illetik, a kötelezettségek egyaránt terhelik a hatóságot és a polgárt. A kiegyensúlyozást a kölcsönös felelősség biztosítja. Magyarország nem demokratikus ország, mert – leszámítva a négyévenkénti választási farsangokat – hiányzik az a kiegyensúlyozás, amely az embert a polgár szintjére emeli. Számtalan hatóság jogosult ellenőrizni, vizsgálni, mindenfélére kötelezni pl. a zöldségest, bezárni az üzletét, valamit előírni a számára stb., neki azonban csak ahhoz van joga, hogy mindezt elszenvedje, de nincs módja vizsgálni, hogy a bürokrácia törvényesen teszi-e, amit tesz. A társadalom kiszolgáltatott. A büntetőeljárási jog pl. szabályozza a terhelt, a tanú, a védő, a sértett, a szakértő kötelezettségeit, és jogsértés esetén szankcionálja őket. Ugyanúgy szabályozza a rendőrség, az ügyészség, a bíróság kötelezettségeit is, törvénysértés esetén azonban hiányzik a szankció. Így a hatóságok azt tesznek, amit akarnak. A rendőrt másik rendőr, az ügyészt másik ügyész, a bírót másik bíró „ellenőrzi”. A felelősség nélküli hatalom – diktatúra. A társadalom semmiféle felelősséget nem tud érvényesíteni, ezért olyan kevés a bizalma az elméletben őérte dolgozó intézményekben.

A hatóságok például gyakorlatilag következmények nélkül letartóztathatnak törvénytelenül, akit csak akarnak. Ma a letartóztatások jelentős része törvénytelen. Szinte bárki bármikor lehet letartóztatott. A nyomozati bíró megjelenése a büntetőeljárásban a legnagyobb törvényalkotói balfogás. (Ő rendeli el az előzetes letartóztatást.) Ez egy korábban kialakított gyakorlatot szentesített, a letartóztató bírókét. Talán javíthatna valamit a helyzeten, ha a letartóztatásról és annak meghosszabbításáról nem egyes bíró, hanem polgári tanács döntene első és másodfokon, és az ügyészt törvény kötelezné a védelem kérdéseinek, felvetéseinek megválaszolására. A polgári tanács azért előnyösebb a büntetőbírónál, mert az utóbbi az előzetes letartóztatást hajlamos előre hozott büntetésnek tekinteni. Az előzetes letartóztatás törvényben meghatározott célja a büntetőeljárás sikere, tehát nincs köze a büntetéshez. Azért lenne szükség erre, mert a „letartóztató” bírók akkor „nyugodtak”, ha lehetőleg mindenkit letartóztatnak, akit az ügyész indítványoz.

Két példa:

1. A büntetlen előéletű M. I.-t autófeltöréssel gyanúsította meg a II. kerületi rendőrség. A rendőrség a feljelentő vallomása alapján megkezdte a nyomozást. M. I. lakásán házkutatást tartottak, nem találtak semmit. Ennek ellenére a II. kerületi ügyészség indítványozta a bíróságon M. I. előzetes letartóztatását. Az ügyészi indítvány a mai napig nem került elő. M. I.-nek úgy kellett védekeznie, hogy az indítványt és annak jogalapját nem ismerhette. Ez ellentétes a büntetőeljárási törvény rendelkezéseivel is, mert a gyanúsított jogosult a rá vonatkozó iratokat megismerni.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója elrendelte M. I. letartóztatását 30 napra. A bíró a tárgyaláson „lebeszélte” M. I.-t és ügyvédjét a fellebbezésről azzal, hogy úgyis elutasítják, így az rögtön jogerős lett.

A bíróság megállapította, hogy M. I. és ismeretlen társa a sértett kocsija körül „matatott”. Valóban „matatott” ott két ember. Az ajtókat feszegették, az egyiket valamennyire ki is feszítették. A rendőrség ujjlenyomatokat a gépkocsiról nem vett le, a sértett az eseményt kb. 100 méterről látta, borús februári időben. M. I. tagadta, hogy bármi köze lenne a dologhoz. A bíróság a letartóztatást így indokolta: „A tárgyidőszakban több hasonló módszerrel elkövetett bűncselekmény történt a környéken, melynek felderítése folyamatban van, és tekintettel ismeretlen társára, az összebeszélés reális veszélye miatt a bíróság a Be. 92.§ (1) bekezdése b) pontjában írt okból elrendelte előzetes letartóztatását.”

A rendőrség a sértettet kihallgatta. A vallomás vagy megáll a bírósági tárgyaláson, vagy nem. Ha M. I. követte volna is el a bűncselekményt, akkor sincs jelentősége az összebeszélésnek, hiszen van egy tanúvallomás, amelyen a gyanúsítottak közötti összebeszélés nem változtat, ez a tanúvallomás a büntetőeljárás alapja. A bűncselekmény gyakorisága a büntetés mértékére van hatással, a letartóztatásra nem.

Az összebeszélés varázsszó a bírósági gyakorlatban. Akkor alkalmazzák, amikor nincs törvényes indoka, alapja a letartóztatásnak. Csakhogy azt a bíróság már nem fejti ki, hogy az esetleges összebeszélés miként és mennyiben akadályozná, nehezítené a büntetőeljárást. A bíróságnak a törvény szerint ténnyel kellene indokolnia az intézkedést, a tényeket azonban behelyettesítik a törvény szövegével, ami törvénytelen. Ilyen alapon valóban bárkit, bármikor, bármiért le lehetne tartóztatni.

Egyébként M. I.-t az elkövetés után két héttel tartóztatták le, tehát ha ő követte volna el a bűncselekményt, ezer alkalma lett volna az „összebeszélésre”.

A bíróság M. I. letartóztatását ügyészi indítványra hatvan nappal meghosszabbította, annak ellenére, hogy a rendőrség semmiféle nyomozati cselekményt nem végzett az ügyben. Feltehetően az ügyészi indítvány is szóban történt, mert az indítványnak nincs nyoma az iratok között.

M. I. ügyvédje útján dr. Sódor István fővárosi főügyészhez fordult az ügyészi indítványok kiadása végett, mert ha nincs meg az ügyészi indítvány, akkor nehéz a bíróság határozata ellen fellebbezni. A kérelemre dr. Keresztes Gábor osztályvezető azt a választ adta, hogy a beadványt a II. kerületi vezető ügyész fogja megválaszolni. Tehát a főügyészség éppen az érintett ügyészségnek adta át az ügyet, ott pedig természetesen nem találtak okot az intézkedésre.

Dr. Sinkovitsné dr. Szabó Tünde bíró (Budai Központi Kerületi Bíróság) a letartóztatást mindössze azzal az indoklással hosszabbította meg, hogy „az ügyészi indítvány alapos”. Ennyi elég egy letartóztatáshoz. (Az „alapos” indítvány azóta sem került elő.)

M. I. a bíróság határozatát megfellebbezte. A másodfokon eljáró dr. Szívós Mária bíró (Fővárosi Bíróság) a gyanúsított álláspontját érdemben nem vizsgálta, a letartóztatás meghosszabbítását helybenhagyta.

A letartóztatás gyakorta a bíróság és az ügyészség „büntetése” azért, mert a gyanúsított nem tesz beismerő vallomást, és így az ügy lényegesen „munkaigényesebb”.

2. T. Zs. tizenkét évet kapott emberölésért, ebből kilencet leült. Másfél éve volt feltételes szabadságon, amikor a sárvári rendőrkapitányság elfogatóparancsot bocsátott ki ellene lopás bűntette miatt. A büntetőeljárási törvény miniszteri indoklása a következőt tartalmazza:

„Elfogatóparancs kibocsátásának akkor van helye, ha a terhelt lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének megállapítására vonatkozóan tett egyéb intézkedések nem vezettek eredményre, illetve e két intézkedéstől függetlenül akkor is, ha az eset körülményei (ilyen pl. a terhelt szökése, elrejtőzése) arra mutatnak, hogy az elfogatóparancs kibocsátása a legcélszerűbb intézkedés, és a Btk. Különös Része szerint az eljárás tárgyát képező bűncselekmény szabadságvesztéssel (is) büntethető...

Az elfogatóparancsot akkor is vissza kell vonni, ha... a terhelt a hatóság előtt önként megjelent. Az elfogatóparancs visszavonásának akkor is helye van, ha a hatóság annak kibocsátása után szerez tudomást a terhelt új lakó-, illetve tartózkodási helyéről.”

T. Zs. ellen az elfogatóparancs kibocsátása törvénytelen volt, mert nem tartózkodott ismeretlen helyen, előzőleg a rendőrség nem is kereste. T. Zs. az elfogatóparancsot – mint ajánlott küldeményt – a lakóhelyén átvette. Ezt követően keresett meg egy ügyvédet. Az ügyvéd megbeszélte az elfogatóparancs kibocsátójával, dr. Palkó Andrea alezredessel, hogy másnap az egyeztetett időpontban ügyfelével megjelennek a Sárvári Rendőrkapitányságon, hogy a rendőrség T. Zs.-t kihallgathassa.

Másnap az alezredes a rendőrségtől kb. 100 méterre elfogatta T. Zs.-t, majd az elfogásra hivatkozva őrizetbe vette (önkéntes jelentkezés esetén ugyanis nem vehette volna).

Az ügyésznek valótlanul azt állították, hogy T. Zs.-t elfogták, az ügyész kezdeményezte a letartóztatást, a bíró T. Zs.-t letartóztatta.

Az ügyész is „elfelejtette”, hogy T. Zs. önként jelentkezett, a bíró pedig nem tartotta „jelentősnek” ezt a tényt, ki is „felejtette” az indoklásból. A sok kis apró hazugság így olyan látszatot keltett, mint ha megalapozott lenne a letartóztatás. A Vas Megyei Bíróság helyben is hagyta. Mindkét bíróság a letartóztatásról szóló jogszabály idézésével pótolta a tényeket.

A rendőrség az őrizetbe vétel napján kihallgatta T. Zs.-t, aki tagadta a bűncselekmény elkövetését. Azóta fél év telt el, semmiféle nyomozati cselekmény nem történt, kivéve, hogy a rendőrség újságokban, televíziókban – törvényellenesen – közzétette a gyanúsított fényképét, hogy jelentkezzenek további károsultak, akiket meglopott. Ilyenek azonban nem jelentkeztek. A jogszabályok tiltják az eljárás alá vontak megalázását, a rendőrség mégis ezt tette. T. Zs.-t ugyanis kényszerítették, hogy hagyja magát fején egy összecsavart trikóval lefényképezni. Ez a fotó jelent meg a médiában, mert a rendőrség szerint T. Zs. ilyen öltözetben csöngetett be lopni, villanyóra-ellenőrnek adva ki magát.

Miután a sárvári rendőrség fél éve semmiféle nyomozati cselekményt nem végez, nincs törvényes indoka a nyomozás meghosszabbításának, így a letartóztatás fenntartásának sem. Az ügyészség nem kéri számon a rendőrségtől, hogy végzett-e érdemi nyomozati tevékenységet, hanem szó nélkül és folyamatosan meghosszabbítja a nyomozást, a bíróság pedig a letartóztatást. A törvényes megoldás az lenne, ha vagy megszüntetnék az előzetes letartóztatást, vagy vádat emelnének T. Zs. ellen, és a bíróság a törvény kötelező rendelkezése szerint rövid időn belül tárgyalást tartana. Ott az ügyésznek bizonyítania kell (ha tudja) a vádat, T. Zs. pedig bizonyíthatja (ha tudja) ártatlanságát, és a bíróságnak döntenie kell. Ehelyett mindhárom hatóság lebegteti az ügyet. Bizonyára azért tartják fogva T. Zs.-t, hogy beismerő vallomást tegyen, miután bizonyíték híján vannak.

Ez az eljárás sem nem alkotmányos, sem nem törvényes, sem nem tisztességes. A büntetőeljárási törvény kötelező rendelkezése, hogy a letartóztatásnak a lehető legrövidebb ideig kell tartania. Ezt a bíróság nem tartja be, nem kéri számon a letartóztatás meghosszabbításakor, hogy korábban milyen nyomozati cselekményt végzett az ügyészség, illetve a rendőrség, hanem automatikusan hosszabbít. Így azután akár ártatlan T. Zs., akár nem, mindenképpen törvénytelenül tartják fogva.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke félti a bírók függetlenségét. A bírói függetlenség azonban bírói felelősség nélkül nem érték, s ha a bíró nem igazságot szolgáltat a törvények szerint, hanem hatalmat gyakorol azok felett, akiket a balsorsuk eléje vetett, s kénye-kedve szerint engedi a feleket bizonyítani vagy nem, akkor az ő független tevékenysége nem erősíti, hanem gyengíti a demokráciát.

Magyarország a polgárok és a hatóságok kapcsolata szempontjából feudális ország. Ha egy kiskereskedő beleméri a csomagolópapírt az áruba, a fogyasztóvédelmi felügyelőség megbünteti nyolcvanezer forintra. Ha a rendőr, ügyész, bíró fogva tart tizenöt hónapig ártatlanul két polgárt (mint a magyarcsanádi testvérpárt), ezért senki sem felelős. A fogva tartók még meg is alázzák őket, s a társadalmi felháborodást arrogánsan visszautasítják azzal, hogy ők függetlenek.

DR. KISS ISTVÁN

a Magyar Ügyvédek Érdekvédelmi
Szervezetének alelnöke


Drake Creative Commons License 2003.12.27 0 0 196
Perkígyók

NSZ • 2003. december 22. • Szerző: Sereg András

A perek elhúzódása miatt Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való 1992. november 5-i csatlakozása óta tizennyolcszor marasztalta el a strasbourgi bíróság. Ez a szám első ránézésre nem tűnik túl nagynak, ám a tizennyolc kedvezőtlen döntésből tíz az idén született, és a tízből három a múlt héten. A tendencia így figyelmet kelt.

Az elmúlt két hónapban egyébként a strasbourgi bírák tízszer marasztalták el különféle emberjogi ügyekben a magyar államot, míg korábban tizenegy évre volt szükség ennyi kedvezőtlen ítélethez. – Az elmarasztalások túlnyomó többsége az eljárások indokolatlan elhúzódása miatt született, és ez igaz az elmúlt hetekben született határozatokra is – közölte Weller Mónika, az Igazságügyi Minisztérium szakmai tanácsadója. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke két hónappal ezelőtt, a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában már jelezte, hogy átmenetileg nőhet a magyar államot elmarasztaló határozatok száma. A legfőbb bíró szerint mindez az utóbbi évtizedek mulasztásainak, a bíróságok hatékony működéséhez szükséges feltételek hiányának a következménye. Lomnici szerint általában is elmondható, hogy egyes perek indokolatlan, hat, hat és fél évet meghaladó elhúzódása az állam kártérítési felelősségének megállapítását vonhatja maga után az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.

A strasbourgi elmarasztalás inkább szimbolikus jelentőségű, senki se higgye ugyanis, hogy a pernyertes fél javára csillagászati összegeket szavaz meg a bíróság. Ha csak a legutóbbi magyar ügyeket nézzük, akkor átlagosan négy-hatezer euró (mintegy egy-másfél millió forint összegű) nem vagyoni kártérítést és hozzávetőlegesen kétszáz euró (valamivel több mint ötvenezer forint) költségtérítést ítélnek meg. Hogy ez sok vagy kevés hat-nyolc-tíz évi pereskedés miatti bosszúság, fájdalom, meghurcoltatás kárpótlására, mindenki eldöntheti.

Úgy tudjuk, az Igazságügyi Minisztériumban olyan jogszabálytervezeten dolgoznak, amelynek célja, hogy a bíróságok mulasztása esetén még itthon megegyezzen az állam és a panaszos. Jelenleg négyszázötven – többségükben elhúzódott bírósági eljárást sérelmező – magyar panaszszal foglalkoznak valamilyen formában Strasbourgban. A szakemberek szerint ezek közül jó, ha egy-két tucat ügyben születhet majd egyszer érdemi határozat.

Amikor a legfrissebb strasbourgi ítéletekről beszélünk, nem árt tudni, hogy a sérelmezett perek, eljárások többsége a kilencvenes évek elején indult, és valamikor az évtized végén fejeződött be. Vagyis a mostani, szekundákat tartalmazó bizonyítvány is némi „spät”-tel íródott. Megfordítva: a strasbourgi bírák sem kapkodták el a döntést, három-négy évet ők is elmorfondíroztak azon, vajon „ésszerű határidőn belül” született-e meg az adott ítélet.


csóró Creative Commons License 2003.12.16 0 0 195
Ravasz a bíró,még ő könyörgött,hogy adjak be ellene elfogultsági kifogást azért,hogy ujból megbüntethessen.Ha beadom ellene az elfogultsági kifogást akkor azért büntet meg,ha nem adom be akkor meg az lesz a baj.
Előzmény: Drake (192)
kisemmizett Creative Commons License 2003.12.16 0 0 194
Természetesen törvénysértően jelöltek ki új bírót.A római egyezmény szerint senkit sem lehet elvonni a törvényes bírájától.
Ezenkívül a bíróság szabályzatban köteles rögzíteni a bíró kijelölés rendjét amit ki is kell függeszteni,hogy az ügyfelek meggyőződhessenek róla,hogy valóban úgy történt-e a bíró kijelölése.A bíróság elnökétől tájékoztatás kérhető ha úgy érzed hogy ez neked nem felel meg.
Előzmény: dorong (193)
dorong Creative Commons License 2003.12.11 0 0 193
Több, mint hat (6) éve tartó, jogszerűtlen felmondás miatti keresetem elbírálását néhány hónapja új bíróra bízták. Nem tudom, hogy ilyenkor - mert szerintem ez kissé talán lassítja az érdemi munkát- van-e valami tájékoztatási kötelezettsége a bíróságnak?

A minap, a "régi" bírónál jártam, hogy emlékeztessem "közös dolgunkra", mire ő üveges tekintettel rámnézett, és megkérdezet: maga még nem tudja? Hát szeptemberben elvették tőlem az "ügyet" Pedig már nagyon élveztem... Maguk helyett, sokkal bonyolultabb ügyeket kaptam ...

Drake Creative Commons License 2003.12.11 0 0 192
Irásban küld el a birót az anyjába, majd elfogultságra hivatkozva kérj új birót. És reménykedj hogy megadják. :)
csóró Creative Commons License 2003.12.11 0 0 191
Nálam a bíró az első tárgyalásra elfelejtette beidézni az alperest engem pedig jól megbüntetett pedig meg se szólaltam.A következő tágyalás néhány hónap mulva lesz amelyre ilyen előzmények után már el se merek menni mert mindenhogyan megbüntetnének akár van rá ok akár nincs.
kisemmizett Creative Commons License 2003.11.18 0 0 190
Helyesebben :még nem tudja az új bíró,hogy melyik a jobbik elvtárs és így melyiket kell nyertesnek kihozni.
Előzmény: Drake (189)
Drake Creative Commons License 2003.11.17 0 0 189
Itéletre? Ugyan már, az olyan mint a Messiás, vagyis van rá némi esély, hogy majd egyszer 100 generáció múlva eljön.

Csak tárgyalásra várunk. Nem is kell megtartani, csak irják ki. Mi kevéssel is beérjük...

Mostanában megint jártam a Fővárosi Biróságon és nagyon örülök, hogy van egy biztos pont az életemben. Az az épület maga a megkövesedett idő. Sehol semmi változás, még egy új felirat vagy falfestés sem. Az ügyben ugyanott tartunk, mint 2 éve, csak éppen birócsere volt és az új már nem látja át az ügyet. :)

Előzmény: pernahajder (185)
Dearg Morrigan Creative Commons License 2003.11.15 0 0 188
Na jó, nem feltétlenül fórumozással.
Vannak a világon jobb programok is.
Előzmény: pernahajder (187)
pernahajder Creative Commons License 2003.11.15 0 0 187
:-DDDDD
Előzmény: Dearg Morrigan (186)
Dearg Morrigan Creative Commons License 2003.11.15 0 0 186
Addig is lehetne valamivel tölteniük az időt.
Előzmény: pernahajder (185)
pernahajder Creative Commons License 2003.11.15 0 0 185
Mi a francér halmozódtak volna?

Ítéletre várnak.

Évek őta.

Előzmény: Dearg Morrigan (184)
Dearg Morrigan Creative Commons License 2003.11.15 0 0 184
Hm...
Látom, nem halmozódtak a hozzászólások, mióta utoljára itt jártam.:-)
Dearg Morrigan Creative Commons License 2003.11.05 0 0 183
1100
kábelbúvár Creative Commons License 2003.10.29 0 0 182
Kicsit OFF:

Bíró a vádlottak padján
2003. október 29. 11:07

MNO
Hivatali visszaéléssel és hamis tanúzással vádolt bíró pere kezdődött szerdán a bíróságon - jelenti a HavariaPress. A Pest Központi Kerületi Bíróság által tárgyalt ügyben vádlottként szerepel még egy végrehajtó és egy ügyvéd is. Az ügy harmad- és negyedrendű vádlottja egy házaspár, az ő házukra felvett hitel miatt történtek különböző visszaélések.

A férj még 1990-ben vett fel jelzáloghitelt közös házukra, a felesége tudta nélkül, valamint egy másik kölcsönt, amire egy tangazdaság vállalt a fedezetet. Mivel a férfi nem tudta visszafizetni az adósságát, végrehajtó felmérte a lakóház értékét, és hatmillió forintra értékelte. Időközben a házaspár viszony megromlott, elváltak, de nem történt vagyonmegosztás, így jogilag közös maradt a ház. Az ügy másodrendű vádlottja, a végrehajtó felajánlotta, hogy kétmillió forintért cserébe késlelteti a végrehajtási eljárást, és jóval kevesebbre értékeli a házat. Az elvált nő át is adta az összeget 1997 októberében. A végrehajtó kitöltött egy fiktív jegyzőkönyvet, megállapította, hogy nincs lefoglalható ingóság, ráadásul még a nő aláírását is aláhamisította. A végrehajtó hasonlóképpen járt el a másik hitel ügyében is.

A Ceglédi Városi Bíróság elnöke - a házaspár ismerőse - tudomást szerzett az ügyről, és figyelmeztette a férfit, hogy könnyen lebukhatnak. Azt javasolta a párnak, hogy tűzzék ki az árverést, és ő majd előre megszervezi annak eredményét, egy ismerősével megveteti az ingatlant. A bíró ismerőse 1997 márciusában 2,4 millió forintért vette meg a házat, ami később a bíró tulajdonába került. Ezek után felajánlotta a párnak, hogy egymillió forinttal drágábban visszavásárolhatják házukat, de ha nem tudnak fizetni, az ő tulajdona marad.

nyman Creative Commons License 2003.10.24 0 0 181
Vegul is mennyi a karterites. Mert az eleg meghatarozatlan.
Előzmény: Drake (180)
Drake Creative Commons License 2003.10.24 0 0 180
Rekordkártérítés Strasbourgból

NSZ • 2003. október 24. • Szerző: D. A.

Magyar kérelmezők körében rekordösszegűnek számító kártérítést ítélt meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A magyar állam Ny. Lászlónénak és T. Lajosnénak egyaránt több millió forintot köteles fizetni, miután az EJEB minapi ítéletében a két asszony több mint 12 éve tartó polgári peres ügyében az Európai Emberi Jogi Egyezmény vonatkozó cikkelyét sértő perelhúzódást állapított meg.

Ny.-né és T.-né még 1991-ben terjesztett be keresetet a Budapesti Munkaügyi Bíróságnál korábbi, magyar állami tulajdonú munkaadójuk, a Vegyépszer ellen. A nyolcvanas évek végén mindketten Kazahsztánban, a tengizi olaj-, és gázmezők kitermelésével kapcsolatos munkát végeztek. Keresetük szerint a közel két éven át tartó veszélyes, szovjetunióbeli munkából hazatérve különféle, nem tisztázott természetű betegségek léptek fel náluk, amely megbetegedések következtében elvesztették munkavégzési képességüket. Az 1998-ban a magyar állam ellen is kiterjesztett perben a legutolsó fordulatot az jelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság tavaly februárban a korábbi ítéleteket hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Ny.-né és T.-né ügye azért is érdekes, mert az EJEB úgy tárgyalta meg keresetüket, hogy a kérelmezők magyarországi pere még mindig folyamatban van. Mint ismeretes, a strasbourgi kérelmek egyik alapkövetelménye, hogy az EJEB-hez csak akkor lehet fordulni, ha a kérelmezők az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették. Emberi jogi szakértők emlékeztetnek arra, hogy a perelhúzódásos ügyek ezen általános szabály alól kivételt képeznek.

Barbalics István nagyatádi ügyvéd, Ny.-né és T.-né jogi képviselője szerint a strasbourgi ítélet azért is figyelemre méltó, mert a 12 éve tartó munkaügyi per elhúzódására vonatkozó ügyben az EJEB arra való tekintet nélkül állapított meg egyezménysértést és kártérítést, hogy az eljárás a hazai szinteken milyen szakaszt ért el.

Strasbourg a két magyar asszonyéhoz hasonló ügyekben nem a keresetek érdemi részével foglalkozik: Ny.-né és T.-né esetében is a perek mértéktelen elhúzódása miatt marasztalták el magyar államot, egyben rekordösszegű kárpótlást megítélve azóta, hogy Magyarország 1992 novemberében ratifikálta az emberi jogok európai egyezményét. Ha sem a pervesztes magyar kormány, sem pedig a kérelmezők nem folyamodnak a bíróság Nagykamarájához, akkor a magyar kormánynak három hónapon belül kell teljesíteni kártérítési kötelezettségét.


Drake Creative Commons License 2003.10.22 0 0 179
Engem nem engedtek be az LB nyilt napra, mert nem volt nálam személyi igazolvány. Miért kell személyi ha be akarok lépni egy középületbe?
kisemmizett Creative Commons License 2003.10.22 0 0 178
Ez se rosz ötlet.Vagy mondjuk a városi bíróságról áthelyezik 10 évi tárgyalás után a megyei bíróságra és aztán minden kezdődik elölről.
Előzmény: Vernon Sullivan (177)
Vernon Sullivan Creative Commons License 2003.10.20 0 0 177
És mit szólnál ahhoz,hogy 6 év után bíró elfogultságot jelentene

:-(
nekem elég az is, hogy beteg... köv:2004.02....

üdv
.vs.

Előzmény: kisemmizett (174)
kisemmizett Creative Commons License 2003.10.20 0 0 176
Túlságosan is jól ismerjük a magyar /i/gazságszolgáltatatást és a papiron meglévő jogainkat amiket a magyar bíróságokon lehetetlen érvényesíteni.Elösször talán az összes magyar bírót el kellene zavarni,utánna bírókat kellene választani 1 évre, beszámolási kötelezettséggel és így majd talán ki alakulna valami amiben esetleg bízhatunk.Addig azonban célszerü elkerülni a bíróságokat.
Előzmény: Drake (175)
Drake Creative Commons License 2003.10.20 0 0 175
Nyitott bíróság nem csak jogászoknak
Először rendezik meg a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napját
NSZ • 2003. október 18. • Szerző: D. A.

Lassú, nehézkes és gyakorta érthetetlen: a közvélemény jelentős részében ez a meglehetősen negatív kép él a polgári igazságszolgáltatásról. – A rossz imázsért elsősorban az ismerethiány a felelős. A polgári igazságszolgáltatás a hétköznapok minden területén jelen van, az emberek mégis rosszul vagy kevéssé ismerik a jogaikat, legyen szó házasságkötésről, munkavállalásról, ingatlanvásárlásról, örökösödésről vagy valamilyen szolgáltatás igénybevételéről. Pedig a polgári igazságszolgáltatás valójában olyan szolgáltatás, amely révén az állampolgárok érvényesíthetik jogaikat, valamint rendezhetik sérelmeiket – mondta lapunknak Roberto Lamponi, az Európa Tanács jogi együttműködési igazgatója abból az alkalomból, hogy Budapesten, a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületében ma rendezik meg a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napjának hivatalos megnyitóját.

A 45 országot tömörítő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács és az Európai Unió brüsszeli bizottsága közös kezdeményezésére az idén először kerül sor a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napjára. Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság „nyílt napnak” ad otthont, ennek keretében hazai bírák, ügyészek, ügyvédek, bírósági fogalmazók, közjegyzők tartanak előadásokat.

Az európai szervezetek a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napjával egy figyelemfelkeltő-tájékoztató jellegű folyamatot szeretnének elindítani. – Tisztában vagyunk azzal, hogy az ismerethiányt nem lehet 24 óra alatt felszámolni. Ha az emberek többet tudnak a polgári jogokról, peres eljárásokról, választóként nagyobb nyomást gyakorolnak majd a politikára, hogy az igazságszolgáltatás megkapja a jelenleginél gyorsabb, hatékonyabb működéshez szükséges költségvetési, személyi, törvénykezési támogatást. Így a polgári igazságszolgáltatás szereplőire is jóval kisebb teher fog nehezedni – fejtegette.

Az olasz jogász fontos feladatnak nevezte a felnövekvő generációk polgári jogi nevelését. Néhány országban az állampolgári ismeretek tantárgy keretében oktatnak közjogi alapismereteket, de hasznos lenne, ha ezek kiegészülnének polgári jogi alapismeretekkel. Míg a bűnügyi filmek és tévésorozatok jóvoltából a közvélemény szinte mindennap bepillantást nyerhet a büntetőjogi eljárásba, legalább ilyen fontossággal bírna az élet polgári jogi aspektusainak megismerése is.


kisemmizett Creative Commons License 2003.07.23 0 0 174
Túl optimista vagy.És mit szólnál ahhoz,hogy 6 év után bíró elfogultságot jelentene,az ügyedet egy másik bíróra szignálnák és az egész tárgyalás elölről kezdődne.Így akár 15-20 évig is simán el lehet húzni az ügyet.
Előzmény: Vernon Sullivan (172)
pernahajder Creative Commons License 2003.07.23 0 0 173
Kapsz rá évi 11 % kamatot.

Persze ez akkor is bakfitty.

Előzmény: Vernon Sullivan (172)
Vernon Sullivan Creative Commons License 2003.07.22 0 0 172
Tavly júliusban pereletem be a Generali-Providenciát, mert nem fizet, mindegy, hosszú sztori...

1. tárgyalás 2002.11.XX, időtartam 5 perc, mindenki előad, szakértőbevonás, elnapolás 2003.05.XX

2. tárgyalás 2003.05.XX., időtartam 3 perc, mert alperes nem jelent meg, elnapolás 2003.10.03.

tehát egy-egy elnapolás kb fél év, és az ügyvédem szerint még kb. 2-3 tárgyalásra lesz szükség első fokon, ráadásul azt modta, hogy 99%, h a GP Rt. meg fogja fellebbezni az ítéletet (mert biztos, h nyerek, állítólag), tehát még kb 3-4 év, azaz 2008, mire visszakapom azt a pénzem, amit 2002-ben elköltöttem az autómra...

plussz sztori:
az 1. tárgyalás előtt, beszélgetek ügyvédemmel, jön egy nő, puszi-puszi, hogyvagy-hogyvagy, én meg mondok vmit az ügyvédemnek, mire ő: nem mondj semmit, mert ő (mármint a nő), a felperes... megnéztem a táblát, aznap csak magánszemély vs GP Rt. tárgyalása volt a bírónak...

ez jogbisztonság??? ugyanmár...

.vs.

Előzmény: Drake (-)
Törölt nick Creative Commons License 2003.07.22 0 0 171
5 éve egy fickó feltörte a kocsimat és ellopta a magnót - 10 percen belül pedig a rendőrök karjaiba szaladt. (Asszem be is ismerte a tettét.) Én azóta rég el is feledkeztem az ügyről, erre MA kapok egy idézést a PKKB-tól, hogy sértettként jelenjek meg az első tárgyaláson (szeptemberben), ha akarok.

ÖT ÉVIG TARTOTT, amíg egy ilyen piti és tiszta ügy eljutott az ELSŐ tárgyalásig!...

Ennyit a magyar "igazságszolgáltatásról".

kisemmizett Creative Commons License 2003.07.01 0 0 170
Ha azt nézzük,hogy ezek a bíróságok 1956-ban csak néhány száz embert itéltek halálra akkor talán nem is voltak túl vérengzőek,vagy talán mégis?
Azokat a pereket amelyek elhúzódnának meg sem indítják lásd puldául az olajhamisítási ügyeket amelyeket maga a parlament tusolt el.
Részrehajló itéleteket gyorsan is lehet hozni,így ez nem mérvadó a bíróságok munkájának a megitélésekor.Ma is akad 10 évnél tovább tartó per és olyan is ahol meghamisítják a tényállást,iratokat tüntetnek el stb.
Arról nem is beszélve,hogy a törvényeink is roszak.Végső fokon sok más egyébb ok mellett ez is közrejátszik abban hogy rohamosan fogy a magyarság létszáma és ha valami nem történik rövid időn belül kipusztul a magyarság.
Előzmény: Drake (167)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!