Igen ..., én is furcsáltam a cetlit , azért a tanár nevét nem irom ide.
Az illető akivel vitatkoztam egyébként nem gyerek , kizárt hogy meghamisitotta a cetlit.
Köszi, ez nagyon jó kis diagram. Az is látszk belőle, hogy az ice-nine is csak az ilyen 1000 MPa környékén létezik. A ilyen nyomáson szobahőmérsékletű jég pedig az ice-six és az ice-seven. Az ice-seven pedig tök forró is lehet 10 000 Mpa nyomáson.
A http://www.sbu.ac.uk/water/phase.html címen van egy fázisdiagram, arról nagyjából le lehet olvasni, hogy adott nyomáson milyen hőmérsékleten olvad a jég (pl. szobahőmérsékletű eszerint op. 1000 MPa környékén van.) Meg az oldal alja felé van egy táblázat, az a kulönböző jégmódosulatok sűrűségéről is ad némi infót.
Akkor te nem olvastad a Macskabölcsőt (Cat's cradle). A szuperjég olvadáspontja abban, ha jól emlékszem 53 fok volt.
Persze ez csak scifi. De szuperjég (ice-nine, ez a jég egyik lehetséges kristályformája) tudomásom szerint valóban létezik. Nem tudod véletlenül, hogy annak valójában mennyi az olvadáspontja?
Semmiképpen. -4 fokon semmi különös nincsen.
A jég lineáris hőtágulási koefficiense az olvadáspont közelében kb. (54+0.24*t)*10-6/kelvin, ahol t a hőmérséklet Celsiusban. Ebből látható, hogy szép egyenletesen és jó közelítéssel lineárisan csökken a hűtéssel a térfogat. De nagyon kicsi a csökkenés, pl. -50 fokon is csak 1%-kal kisebb a térfogat, mint 0 fokon.
Viszont 80 kelvin körül tényleg van egy furcsaság: negatívvá válik a hőtágulási koefficiens, azaz 80 kelvin alá hűtve a jeget, az ismét tágul. De az már nem olyan egyszerű, mert közben elkezd átalakulni más kristályformába is.
Akivel fogadtam azt állitotta ,hogy
ott a legkisebb a jég térfogata.
Szerintem egyszerüen csak félreértett
valamit. Mondtam is neki , erre hozott
a tanárátol aláirva egy cetlit ,hogy -4C-n
a legkisebb a jég térfogata.
Erre én: hogy a tanára is téved.
Utána néztem egy kicsit , de semmi nyomát nem találom ennek a -4C-nek.
Ha légköri nyomásról beszélsz, akkor stimmel. Nagyobb nyomáson (1000 bar fölött) vannak olyan jégmódosulatok, amelyeknek a sűrűsége nagyobb (azaz a térfogata kisebb) a vízénél.
Tanácsot szeretnék kérni valakitől , a viz ill. jég
térfogatárol van szó a hőmérsékletváltozás fügvenyeben.
Szóval , -csökken a viz hőmérséklete , csökken a térfogata.
Egészen +4C-ig , amikor a legkisebb a térfogat , legnagyobb
a sürüség.
Tovább hütve elkezd ismét nőni a térfogat , nulla fokot elérve
megfagy , térfogata hirtelen kb. 10%-kal megnő.
Ha hütjük tovább , a jég térfogata ismét csökkenni kezd , de
sosem éri el a +4C viz térfogatát , mindig nagyobb lesz annál.
Stimmel ez igy?
(Jó lenne ha igy lenne , lenne akkor egy láda söröm) :)
